Ellenzék, 1924. február (45. évfolyam, 25-47. szám)
1924-02-01 / 25. szám
Az ölés sportja Mussolini véres beszédet mondott, amelyben a gyilkolást is kilátásba helyezi azoknak, akik a fascisták győzelmét a választásokon veszélyeztetni mernék. A külföld számára nagy meglepetés ez a beszéd, mert Mussolini az utóbbi időben egészen más tenorban beszélt, de még azért is, mert a fascisták győzelme a választásokon biztosítottnak látszott. Egyetlen olyan párt sincs Olaszországban, amely a jelen körülmények között sikerrel vehette volna fel a versenyt a fascistákkal s egyáltalában csak a néppárt számíthatott volna itt-ott sikerre. A külföld előtt tehát a legnagyobb mértékben homályos, ki ellen szállott a diktátor ekkora zenebonával hadba s hogy tényleg voltak-e, kik abban reménykedtek, hogy ezek a választások a fascisták bukását fogják magukkal hozni. Minden eddigi hír és jelentés Olaszországból az ellenkezőt bizonyította, úgy hogy a választási terror bejelentése a diktátor részéről inkább csak olaszos póznak látszik. S hogy miért kellett ez a póz, annak megértésére inkább a pszichológia, mint a logika vezet, mert a tényekben oka ennek a terrornak nincsen. Az orosz bolsevisták terrorral védték meg uralmukat, de meg volt erre az okuk, rettegniök kellett vö.-isztik gyors felborulásától. Mussolini azonban terrort jelent be akkor, amikor erre a legcsekélyebb szükség sincsen és vállalja ezért a külföld szemében reazuduló ódiumot. Pszichológiai magyarázata ennek egyedül az, hogy a diktátor valamivel fel akarta villanyozni hívei tömegét s olyan gesztust akart tenni, mely megnyerte egyes elemeknek a tetszését. Vannak ugyanis mindig olyanok, akiknek végtelenül imponál az erőszak, akik az erőszakot az eréllyel tévesztik össze, akiknek a szemében a letiprás, elgázolás, ölés az erőnek, a talpraesettségnek, életrevalóságnak a jele. Ezek a rombolás igazi fanatikusai, még ha egy úgynevezett konstruktív politika jelszavait is hordozzák is az ajkukon. A zavaros idők különösen jó talaj számukra, aminthogy a háború után csodálatos módon el is szaporodtak és megbátorodtak Franciaországban, Németországban, Oroszországban, Magyarországon és Olaszországban. Nem a cél fontos nekik, eszközeik gyakran túl is lőnek a célon s azt a legparányibb józanságú ítélet előtt is veszélyeztetik, hanem maga a tett, a tett hite, a pszichopathológiai kielégülés. Nem szadizmus ez, hanem inkább társadalmi tünet; azon lelkek számára, kiknek az elméjük komoly célt, komoly munkát nem mutat és akaratot nem táplál, a kiélés, reménykedés és tevékenység lehetősége. Ők nem tudják, nem érzik, hogy mi a társadalmi munka lényege s a Zoon politikon összes ösztönei bennük egy-egy ilyen gesztusért való lelkesedésbe csapnak össze. Ez azonban nem komoly dolog abban az értelemben, amelyben komolynak mondjuk a társadalmi építést, a megfontolt, magabiztos társadalmi munkát. Nem más ez, mint sport, a sport szó eredeti értelmében; játék, szomorú, tragikus, emberi játék. Célt nem látó erők foglalkoztatása, aminthogy a pszichózis ezen állapotának felülkerekedését ezeknél az elemeknél mindig egy nagy felszabadulás érzése követi: végre szerephez, tetthez jut- nak ők is, kik a gondolatokkal testvér tettek versenyéből menthetetlenül kiszorulnának. De nem is az erőnek jele ez az állapot, inkább az erőtlenség nyugtalanságáé. A biztos erő nyugalma, öntudata, elnézése leginkább hiányzik belőle. Társadalmi betegség ez az állapot és ha a diktátor mégis eszerint irányítja a szavait, az az olasz fascizmus megítélésénél csak kedvezőtlen jóslatokra vezethet. A diktátor nagyon elvetette a sulykot s ennek a ténynek a világánál az olasz fascizmus úgy tűnik fel, mint hirtelen keletkezett mozgalom, amely hirtelen is fog elmúlani, bár egyelőre az anyagi tények nem erre vallanak. Angol bizottság vizsgálja megMoszkvában a besszarábiai kérdést Görög—orosz kereskedelmi tárgyalások „ .'j*. -t— Az Ellenzék bukaresti tudósítójától — ■A Dimineata londoni jelentése szerint az angol kormány Ogrady elnökletével bizottságot küldött ki Moszkvába, amely többek között az orosz adósságok, Besszarábia és az orosz—lengyel határ problémáit fogja megvizsgálni. A bizottság elhatározta, hogy az orosz államadósság kérdésének elintézését a szövetségesek egymás közti adósságaik rendezésével hozza kapcsolatba. A görög kormány megbízta németországi követét, hogy kezdje meg haladéktalanul a tárgyalásokat a görög- orosz kereskedelmi kapcsolatok újrafevételére. A bolgár kormány ismét a forradalomkitörésétől tart Letartóztatások Várnában. — A bolgár igazságügyminiszter szerint kommunisták és parasztpártiak készítették elő a mozgalmat — Szófia, jan. 31. A várnai hatóságok több kommunista és agrárpárti vezetőt letartóztattak, köztük néhány képviselőt is. A szobranyóban efölött keletkezett vita folyamán Perdeff igazságügyminiszter kijelentette, hogy a kormánynak számos igen komoly bizonyítéka van, hogy a parasztpártiak és a kommunisták újból forradalmat készítettek elő a kormány megbuktatására és a köztársaság kikiáltására A kormánynak kezében van az a lista is, amelyen a terv sikerülte esetén kivégzendők nevei fel vannak sorolva. A parasztpárti és kommunista képviselők azt állítják, hogy az egész ügyet a kormány inszcenálta, mert a két párt ellen a küszöbön levő községi választások alkalmával megszorító intézkedéseket akar tenni. Újabb törvény a kulturális intézmények ellen Szigorított állami ellenőrzés a jótékonysági és kulturális intézményekre. — „Egy végrendelet sem állhat ellentétben a törvényekkel". — A kamara elfogadta a javaslatot - Az Ellenzék bukaresti tudósítójától — • A parlament szerdai ülését délután fél 4 órakor nyitotta meg Orleanu elnök. Jelen vannak: Saveanu, Mardarescu, Marzescu és Bratianu Vintila miniszterek. Az ülés első szónoka Dobrescu, aki interpellációt jelentett be a Bukarest melletti Snagov klimatikus hellyé való átalakítása ügyében beérkezett ajánlatról. Jorgu Toma a vasúti utazás mizériái ügyében mondott nagy beszédet. Megállapítja, hogy a vasúti utazás valósággal csapás ma Romániában. A kocsik piszkosak, fűtetlenek. A törött ablakok még tetézik a mizerábilis helyzetet. A következő szónok Ioan Russu Abrudeanu, aki az államvasutak javítóműhelyének helyzetéről beszél. Elősorolja azokat a károkat, melyeket a grivicai javítóműhely hanyag kezelés folytán szenvedett. Majd a Creditul General de Industrie si Comert anyagi javítóműhelyek sorsával. Szemére veti a kormánynak, hogy a műhelyek koncesszióját ennek a banknak adta. Kérdi, hogy katonai szempontból van-e ennek valamelyes fontossága? A kérdésre Mardarescu tábornok hadügyminiszter megnyugtató választ ad. A kamara ezután áttért a napirendre, amelyen jogi személyek elismerésről szóló törvényjavaslat szerepel. • Mircea Cioveanu ismerteti a különböző kulturális társulatokról szóló törvényjavaslatot. Az Argetoianu-párt részéről Tanicsescu képviselő kifogásokat emel a törvényjavaslat egyes pontjai ellen, beszéde azonban eltér a tárgytól, mire Marzescu igazságügyi miniszter fel is hívja figyeljét. Hozzászóltak még Tomulescu és Milton képviselők. Majd Marzescu hosszú beszédben válaszol a kérdésekre és kijelenti, hogy mennyire jön- * 1924. február 1. péntek Huj-Kolozsvár, 45. év, 25. szám ' M mMm mm —. ligg Jglsp Jgjlp^g||| Bserjesztőség: Strada Bratianu Számonként 2 lej. Bukarestben (Király-*.) 22. szánt. Kiadóhivatal i .. . ...... jc — Előfizetés: havonta 50, negyedévre Státus-palota. Telefonszámok: Szer- Alapította : BARTHA MIKLÓS 140, félévre 260, évente 500 lej. Megjesztőség: 9. az. Kiadóhivatalt 1091 jelenik hétfő kivételével mindennap oiltos az, hogy egy modern állam minden törvényes alapon nyugodjon. Martescu igazságügyminiszter kijelenti, hogy a törvény célja a jogi személyek elismerésére nézve eddig fenállott különböző rendszere egységesítése. Az állam az ellenőrzés jogát kívánja a maga számára biztosítani, mert az így elismert testületek és intézményeket csak akkor engedheti szabadon működni, ha eredeti céljaik mellett megmaradnak. Különösen szükséges az állami ellenőrzés a jótékonysági intézményeknél, amelyek úgy a közönség, mint az állam támogatását igénybe veszik. A hivatásos egyesülések ki vannak véve e törvény rendelkezései alól. Mirtó kérdezi, mi fog történni, ha valaki végrendeletileg nagy összeget hagyományoz egy jótékony intézménynek azzal a kikötéssel, hogy az állam beavatkozása nélkül kell azt a megjelölt célra felhasználni. A mostani törvényjavaslat alapján számos létező egyesület elvesztené vagyonát, Marzescu miniszter azt válaszolja, hogy semmiféle végrendelet nem állhat ellentétben az állami törvényekkel, az ilyen végrendeletek semmisek. A javaslatot visszautasítja. Majd Junianu képviselő emel kifogást, a többség azonban a törvényjavaslatot elfogadja. Felszólaltak még Pistiner és Reus képviselők is. Mindketten a javaslat ellen. Az ülés fél hét órakor véget ért A szenátus ülésén Vasiliu elnökölt, a kormányt Duca és Lepadatus képviselték. Bianu szenátor azt panaszolja, hogy a magyarok Erdélyben megszervezték a választott bíróságok rendszerét, hogy így elkerüljék a román igazságszolgáltatást. Intézkedést kér ez ellen. Azután a szenátus megszavazza Csizer Iasif katholikus püspök honosítását Pimen moldvai metropolita és Lepadatu kultuszminiszter pártoló felszólalása után. Végül a Vitéz Mihály-rend lovagjairól szóló törvényjavaslat sürgősségét is kimondották, mire az ülés véget ért Macdonald elismeri a szovjetet, ha belép a Népszövetségbe London, január 31. Macdonald csupán egyetlen feltételt szabott a szovjetkormány elismerésére. És pedig, ha a szovjetkormány előre kijelenti, hogy hajlandó belépni a Népszövetségbe. A meghiúsult százmilliós kölcsön Bukarest, jan. 3. A bukaresti sajtó hosszasan foglalkozik Románia százmilliós kölcsönével* Az Adeverir szerint az egész kölcsönügy nem volt egyéb politikai fogásnál. Most azonban Bratianu Ionel várakozó álláspontra fog helyezkedni, amennyiben Románia jelenleg nehéz válaszúton áll. Anglia és Franciaország állandó versenyben állanak egymással és így Romániának nagyon elővigyázatosnak kell lenni.