Ellenzék, 1924. február (45. évfolyam, 25-47. szám)

1924-02-01 / 25. szám

Az ölés sportja Mussolini véres beszédet mondott, amelyben a gyilkolást is kilátásba he­lyezi azoknak, akik a fascisták győ­zelmét a választásokon veszélyeztetni mernék. A külföld számára nagy meg­lepetés ez a beszéd, mert Mussolini az utóbbi időben egészen más tenor­ban beszélt, de még azért is, mert a fascisták győzelme a választásokon biztosítottnak látszott. Egyetlen olyan párt sincs Olaszországban, amely a jelen körülmények között sikerrel ve­hette volna fel a versenyt a fascisták­­kal s egyáltalában csak a néppárt számíthatott volna itt-ott sikerre. A külföld előtt tehát a legnagyobb mér­tékben homályos, ki ellen szállott a diktátor ekkora zenebonával hadba s hogy tényleg voltak-e, kik abban re­ménykedtek, hogy ezek a választások a fascisták bukását fogják magukkal hozni. Minden eddigi hír és jelentés Olaszországból az ellenkezőt bizonyí­totta, úgy hogy a választási terror be­jelentése a diktátor részéről inkább csak olaszos póznak látszik. S hogy miért kellett ez a póz, annak megér­­tésére inkább a pszichológia, mint a logika vezet, mert a tényekben oka ennek a terrornak nincsen. Az orosz bolsevisták terrorral védték meg uralmukat, de meg volt erre az okuk, rettegniök kellett vö.-isztik gyors felborulásától. Mussolini azon­ban terrort jelent be akkor, amikor erre a legcsekélyebb szükség sincsen és vállalja ezért a külföld szemében reazuduló ódiumot. Pszichológiai ma­gyarázata ennek egyedül az, hogy a diktátor valamivel fel akarta villanyozni hívei tömegét s olyan gesztust akart tenni, mely megnyerte egyes elemek­nek a tetszését. Vannak ugyanis min­dig olyanok, akiknek végtelenül impo­nál az erőszak, akik az erőszakot az eréllyel tévesztik össze, akiknek a sze­mében a letiprás, elgázolás, ölés az erőnek, a talpraesettségnek, életrevaló­ságnak a jele. Ezek a rombolás igazi fanatikusai, még ha egy úgynevezett konstruktív politika jelszavait is hor­dozzák is az ajkukon. A zavaros idők különösen jó talaj számukra, amint­hogy a háború után csodálatos módon el is szaporodtak és megbátorodtak Franciaországban, Németországban, Oroszországban, Magyarországon és Olaszországban. Nem a cél fontos ne­kik, eszközeik gyakran túl is lőnek a célon s azt a legparányibb józanságú ítélet előtt is veszélyeztetik, hanem maga a tett, a tett hite, a pszicho­­pathológiai kielégülés. Nem szadizmus ez, hanem inkább társadalmi tünet; azon lelkek számára, kiknek az elmé­jük komoly célt, komoly munkát nem mutat és akaratot nem táplál, a ki­élés, reménykedés és tevékenység lehetősége. Ők nem tudják, nem érzik, hogy mi a társadalmi munka lényege s a Zoon politikon összes ösztönei bennük egy-egy ilyen gesztusért való lelkesedésbe csapnak össze. Ez azonban nem komoly dolog ab­ban az értelemben, amelyben komoly­nak mondjuk a társadalmi építést, a megfontolt, magabiztos társadalmi munkát. Nem más ez, mint sport, a sport szó eredeti értelmében; játék, szomorú, tragikus, emberi játék. Célt nem látó erők foglalkoztatása, amint­­h­ogy a pszichózis ezen állapotának felülkerekedését ezeknél az elemeknél mindig egy nagy felszabadulás érzése követi: végre szerephez, tetthez jut-­­ nak ők is, kik a gondolatokkal testvér tettek versenyéből menthetetlenül ki­szorulnának. De nem is az erőnek jele ez az állapot, inkább az erőtlen­ség nyugtalanságáé. A biztos erő nyu­galma, öntudata, elnézése leginkább hiányzik belőle. Társadalmi betegség ez az állapot és ha a diktátor mégis eszerint irányítja a szavait, az az olasz fascizmus megítélésénél csak kedvezőtlen jóslatokra vezethet. A diktátor nagyon elvetette a sulykot s ennek a ténynek a világánál az olasz fascizmus úgy tűnik fel, mint hirtelen keletkezett mozgalom, amely hirtelen is fog elmúlani, bár egyelőre az anyagi tények nem erre vallanak. Angol bizottság vizsgálja meg­­Moszkvában a besszarábiai kérdést Görög—orosz kereskedelmi tárgyalások „ .'j*. -t­­— Az Ellenzék bukaresti tudósítójától — ■­­A Dimineata londoni jelentése szerint az angol kormány Ogrady elnökletével bizottságot küldött ki Moszkvába, amely többek között az orosz adósságok, Besszarábia és az orosz—lengyel határ problémáit fogja megvizsgálni. A bizottság elhatározta, hogy az orosz államadósság kérdésének elintézését a szövetségesek egymás közti adósságaik rende­zésével hozza kapcsolatba. A görög kormány megbízta németországi követét, hogy kezdje meg haladéktalanul a tárgyalásokat a görög- orosz kereskedelmi kap­csolatok újrafevételére. A bolgár kormány ismét­­ a forradalom­­kitörésétől tart Letartóztatások Várnában. — A bolgár igazságügy­­miniszter szerint kommunisták és parasztpártiak készítették elő a mozgalmat — Szófia, jan. 31. A várnai hatóságok több kommunista és agrárpárti veze­tőt letartóztattak, köztük néhány képviselőt is. A szobranyóban efölött keletke­zett vita folyamán Perdeff igazságügyminiszter kijelentette, hogy a kormány­nak számos igen komoly bizonyítéka van, hogy a parasztpártiak és a kom­munisták újból forradalmat készítettek elő a kormány megbuktatására és a köztársaság kikiáltására A kormánynak kezében van az a lista is, amelyen a terv sikerülte esetén kivégzendők nevei fel vannak sorolva. A parasztpárti és kommunista képviselők azt állítják, hogy az egész ügyet a kormány inszcenálta, mert a két párt ellen a küszöbön levő községi választások alkalmával megszorító intézkedéseket akar tenni. Újabb törvény a kulturális intézmények ellen Szigorított állami ellenőrzés a jótékonysági és kulturális intézményekre. — „Egy végrendelet sem állhat ellentétben a törvényekkel". — A kamara elfogadta a javaslatot - Az Ellenzék bukaresti tudósítójától — • A parlament szerdai ülését délután fél 4 órakor nyitotta meg Orleanu el­nök. Jelen vannak: Saveanu, Marda­­rescu, Marzescu és Bratianu Vintila miniszterek. Az ülés első szónoka Dobrescu, aki interpellációt jelentett be a Bukarest melletti Snagov klimatikus hellyé való átalakítása ügyében beérkezett aján­latról. Jorgu Tom­a a vasúti utazás mizériái ügyében mondott nagy beszédet.­­ Megállapítja, hogy a vasúti utazás valósággal csapás ma Romániában. A kocsik piszkosak, fűtetlenek. A törött ablakok még tetézik a mizerábilis helyzetet. A következő szónok Ioan Russu Abrudeanu, aki az államvasutak ja­vítóműhelyének helyzetéről beszél. Elősorolja azokat a károkat, melyeket a grivicai javítóműhely hanyag keze­lés folytán szenvedett. Majd a Credi­tul General de Industrie si Comert anyagi javítómű­helyek sorsával. Sze­mére veti a kormánynak, hogy a mű­helyek koncesszióját ennek a bank­nak adta. Kérdi, hogy katonai szem­pontból van-e ennek valamelyes fon­tossága? A kérdésre Mardarescu tá­­­bornok hadügyminiszter megnyugtató választ ad. A kamara ezután áttért a napi­rendre, amelyen jogi személyek elis­merésről szóló törvényjavaslat sze­repel. • Mircea Cioveanu ismerteti a külön­böző kulturális társulatokról szóló törvényjavaslatot. Az Argetoianu-párt részéről Tanicsescu képviselő kifogá­sokat emel a törvényjavaslat egyes pontjai ellen, beszéde azonban eltér a tárgytól, mire Marzescu igazság­­ügyi miniszter fel is hívja figyeljét. Hozzászóltak még Tom­ulescu és Milton képviselők. Majd Marzescu­ hosszú beszédben válaszol a kérdé­sekre és kijelenti, hogy mennyire jön- * 1924. február 1. péntek Huj-Kolozsvár, 45. év, 25. szám ' M mMm mm —. ligg Jglsp Jgjlp^g||| Bserjesztőség: Strada­­ Bratianu Számonként 2 lej. Bukarestben (Király-*­.) 22. szánt. Kiadóhivatal i .. . ...... jc — Előfizetés: havonta 50, negyedévre Státus-palota. Telefon­számok: Szer- Alapította : BARTHA MIKLÓS 140, félévre 260, évente 500 lej. Meg­­jesztőség: 9. az. Kiadóhivatalt 1091 jelenik hétfő kivételével mindennap oil­tos az, hogy egy modern állam­ minden törvényes alapon nyugodjon. Martescu igazságügyminiszter kije­lenti, hogy a törvény célja a jogi sze­mélyek elismerésére nézve eddig fen­­állott különböző rendszere egységesí­tése. Az állam az ellenőrzés jogát kí­vánja a maga számára biztosítani, mert az így elismert testületek és in­tézményeket csak akkor engedheti szabadon működni, ha eredeti céljaik mellett megmaradnak. Különösen szük­séges az állami ellenőrzés a jótékony­­sági intézményeknél, amelyek úgy a közönség, mint az állam támogatását igénybe veszik. A hivatásos egyesülé­sek ki vannak véve e törvény rendel­kezései alól. Mirtó kérdezi, mi fog történni, ha valaki végrendeletileg nagy összeget hagyományoz egy jótékony intézmény­nek azzal a kikötéssel, hogy az állam beavatkozása nélkül kell azt a meg­jelölt célra felhasználni. A mostani törvényjavaslat alapján számos létező egyesület elvesztené vagyonát, Marzescu miniszter azt válaszolja, hogy semmiféle végrendelet nem áll­hat ellentétben az állami törvényekkel, az ilyen végrendeletek semmisek. A javaslatot visszautasítja. Majd Junianu képviselő emel kifogást, a többség azonban a törvényjavaslatot elfogadja. Felszólaltak még Pistiner és Reus képviselők is. Mindketten a javaslat ellen. Az ülés fél hét órakor véget ért A szenátus ülésén Vasiliu elnökölt, a kormányt Duca és Lepadatu­s kép­viselték. Bianu szenátor azt panaszolja, hogy a magyarok Erdélyben megszervezték a választott bíróságok rendszerét, hogy így elkerüljék a román igazságszol­gáltatást. Intézkedést kér ez ellen. Azután a szenátus megszavazza Csizer Iasif katholikus püspök hono­sítását Pimen moldvai metropolita és Lepadatu kultuszminiszter pártoló fel­szólalása után. Végül a Vitéz Mihály-rend lovag­jairól szóló törvényjavaslat sürgőssé­gét is kimondották, mire az ülés véget ért M­­acdonald elismeri a szovjetet, ha belép a Népszövetségbe London, január 31. Macdonald csupán egyetlen feltételt szabott a szovjetkormány elismerésére. És pedig, ha a szovjetkormány előre kijelenti, hogy hajlandó belépni a Népszövetségbe. A meghiúsult százmilliós kölcsön Bukarest, jan. 3. A bukaresti sajtó hosszasan foglal­­kozik Románia százmilliós kölcsönével* Az Adeverir szerint az egész kölcsön­­ügy nem volt egyéb politikai fogás­nál. Most azonban Bratianu Ionel várakozó álláspontra fog helyezkedni, amennyiben Románia jelenleg nehéz válaszúton áll. Anglia és Francia­­ország állandó versenyben állanak egymással és így Romániának nagyon elővigyázatosnak kell lenni.

Next