Ellenzék, 1924. április (45. évfolyam, 74-97. szám)

1924-04-02 / 74. szám

1924. április 2. szerda s Szerkesztőség: Strada I. Bratianu (Király­ u.) 22. szám. Kiadóhivatali Státus-palota. Telefonszámok: Szer­kesztőség: 9. kiadóhivatal: 199 sz. Alapította: BARTHA MIKLÓS Ctej-Kftto2sv&r, 45. év, 74. szám gr gr &$w3S£SB' BBBEUSHSI wBB9 W SBSBM CHSB? 8 oldalas szám 2 L, Bukarestben 2*50 16 oldatos szám 4 L, Bukarestben 5 L. Előfizetés: havonta 50, emedésre 140, félévre 260, egér évre 560 lej. Felmentő ítélet a fascista Az esküdtbíróság tárgyalta az össze­esküvéssel vádolt diákok ügyét. — Mota kivételével az összes felmentett vádlottakat szabadon bocsátották Bucu­­resti—Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójától.) Szombaton kezdte meg­­ az ilfovi törvényszék a nagy érdeklő­déssel várt faseista-per tárgyalását. A tárgyalás egész nap és egész éjjel tar­tott, reggel hirdették ki az esküdtszék felmentő ítéletét. A per vádlottjai: Zelea Codreanu, Ioan Aritta, T. Popescu, C. Geor­­gescu, J. Garnendza és Radu Miro­­novici. Az esküdtszék elnöke Davi­­doglu, helyettesei Calmudzi és G. Po­pescu. A védelmet tizennégy ügyvéd látja el, köztük a jeles kriminalisták, Vladescu és Take Policrat. A vádirat Miután az esküdteket kisorsolták, a vádirat felolvasásával kezdődött meg a tárgyalás. A vádirat szerint 1922. év elején Bukarestben és több nagyobb városban mozgalmak indultak meg. Ezeknek a mozgalmaknak központja Iasira tolódott át, ahol éppen diák­kongresszust tartottak. Ugyanekkor titkos ülések is folytak Jon Mota lakásán. Ezen a titkos gyű­lésen határozták el, hogy több zsidót, továbbá Constantinescu, Marzescu és Florescu minisztereket elteszik láb alól. Codreanunak Constantinescu mi­nisztert, Georgescunak Percovicot és Bandernek Blank Móricot kellett volna megölniök. Gondoskodtak hét revolver beszerzéséről is. Megbízást kapott Vernicescu is, aki azonban Jasibor Buka­restbe való utazása alkalmá­val a buzaui prefektusnak fel­fedte a merényletterveket. Ezután következett a házkutatás és a letartóztatások. A vádlottak A vádirat felolvasása után vádlottak kihallgatására kerül a sor. Zelea Cod­reanu elmondotta, hogy már Berlin­ben való tartózkodása alatt elhatá­rozta, hogy részt vesz a diákmozga­lomban. Kifejtette, hogy hazafias cél vezette, azt akarta, hogy a zsidókat az országban elfoglalt vezető pozí­ciókból eltávolítsák. Felhozta többek közt, hogy az egyetemi hallgatók arányszáma 60­-80 százalékban az idegenekre nézve kedvező, ami azt jelenti, hogy az ország jövendőbeli vezetőinek túlnyomó része nem lesz román. Ezek a tények izgalomba hoz­ták a diákságot s az izgalmat még fokozták a kormánynak azok az in­tézkedései, amelyekkel a mozgalmat el akarta nyomni. Hozzátette, hogy csak a mozgalom sikertelen­sége esetében nyúltak volna a végső fegyverekhez és szándé­koztak Fildermant, Blank Mó­ricot és a többieket agyon­lőni. Davidovin elnök megjegyzi, hogy az iratok szerint az összeesküvést már Kolozsváron beszélték meg. S nem­ érti, hogy miképen foroghattak volna veszélyben a diákok. Codreanu az elnök egyik kérdésére kijelentette, hogy a beszerzett revol­vereknek tulajdonképeni rendeltetése az összeesküvők védekezése volt. Kölcsönvett pénzzel vásárolták a re­volvereket. Céljaikat nem akarták el­titkolni, azonban az erőszakos eljá­rásra nézve pontos határozatokat nem hoztak. Végül megjegyezte, hogy a kampóskereszt nem német jelvény. Mota vallomása Mota Jón vallomást tett. Elhatáro­zásukat a kormány elnyomási intéz­kedéseinek tulajdonítja. Beszélt Ver­­nicescuról is, akit azzal vádolt, hogy nemcsak azt árulta el, amit megbe­széltek, hanem meg is toldotta saját impresszióival. Elnök megjegyzi, hogy Vernicescu árulásával hasznára volt azoknak, aki­ket halálra szántak. — Ügy van — erősítette meg Mota. * Megemlítette továbbá, hogy a kor­mány csak időleges képviselője az államnak, amelynek nemzeti jellegét meg kell őrizni. Elmondotta továbbá azokat a körülményeket, amelyek kö­zött a csernovici Petru Maior helyisé­geinek pecsétjeit feltörte és ragaszko­dik ahhoz, hogy ez az eljárás a bu­kovinai törvények szerint nem kifo­gásolható. Elnök ezután negyedórára felfüggesztette a tárgyalást. Szünet után Teodosie Popescut, C. Gheorghescut, Ilie Garneatát és Radu Mironovicot hallgatták ki, akik előbb kihallgatott társaikhoz hasonló vallo­mást tettek. Ezután a tanuk, név szerint C An­­toneanu, Panaitescu Constantin és Irinoiu vallomásai következtek. A kihallgatások folyamán az elnök egyre nagyobb idegességet árult el és a közönséget a terem kiürítésével fe­nyegette meg. Mota édesapja Több új tanú jelentéktelen vallo­mása után Mota Ion lelkészt, a vád­lott Mota édesatyját hallgatták ki. Az öreg Mota az összeesküvők akcióját összeköttetésbe igyekezett hozni azzal a helyzettel, amelyben egész­­nemze­dékek szenvedtek az idegenek nyo­mása alatt. Az elnök kérdésére pedig, váljon helyesli-e fiának ténykedését, kijelentette, hogy ír nemzeti mozgal­makban néha erőszakosságok is for­dulnak elő. Ez nem jelenti épen azt, hogy a szóbanforgó bűnös elhatáro­zást helyeselné. A vád- és védbeszédek Ezek után Rakcoviceanu főügyész kezdette el vádbeszédét, sorban fejte­getve a vádlottak bűnösségét. Feltün­tette az összeesküvők készülődését addig az időpontig, amelyben a bűn­jeleket lefoglalták. Részletezte a keresz­tény ligával való összeköttetést, to­vábbá a nemzeti védelem és a mai összeesküvés között fenforgó kapcso­latokat. Rámutatott arra, hogy a zsidó­kérdés alaptétele a bűnösökre vonat­kozólag téves és anarchisztikus, amit eléggé bizonyít az a körülmény, hogy akiknek meggyilkolását elhatározták, nemcsak a zsidó társadalomban, ha­nem a román közéletben is hasznos tényezők. Megállapítja, hogyha az if­júság követelményeit nem teljesítik, ezeknek a hasznos férfiaknak el kel­lett volna pusztulniuk. Külön foglal­kozik Mota szerepével. -- Codreanut úgy állítja be a főügyész, mint aki erőszak elkövetésére és gyilkosságok elkövetésére uszította. A védelem néhány tagja közbeve­­tőleg kifogásolta az elnök türelmetlen magatartását. A főügyész folytatólag megállapítja, hogy a bűncselekmény előkészítése miképen tört több állam­polgár élete ellen és miképen töreke­dett polgárháború felidézésére. Itt incidens támadt, mert az öreg Zelea Codreanu a közönség köréből hevesen közbeszólt, mire az elnök kivezettette. A nyugalom helyreállta után a fő­ügyész körvonalazni igyekezett Zalea Codreanunak az összaesküvésben való szerepét. Felfedni igyekszik a vádlot­tak céljait és hogy színpadias jelen­ségekkel akarták a közvéleményt be­­folyásolni. Végül foglalkozott Motának legutóbbi tényével, hogy Vernicescut lelőtte. Mindezek után idézte Motának a kihallgatás alkalmával tett kijelen­tése­it, melyekből kitűnik, hogy a bűn­­­cselekmények gondolatához állandóan ragaszkodott. A főügyész két órakor fejezte be beszédét. Utána következtek a védőbeszédek. Szünet után elnök felkéri a védel­met, hogy az előrehaladott időre való tekintettel néhány szónokot vá­lasszon ki, ezek pedig beszédeiket fog­ják minél rövidebbre. A védőbeszédek Dr. Paulescu az egyetemi tanárok nevében kijelenti, hogy a mai tárgya­lás nem csupán a vádlottak ügye, hanem a román nemzetnek egy más nemzet ellen való pőre. Hasonlít a Hora Closca és Crisan­u pőréhez és a Tudor Vladimirescu görögök ellen foly­tatott harcához. — Esküdt urak — mondotta Pau­lescu tanár — az a felmentő ítélet, amelyet önök ki fognak mondani, a román nemzet elismerésének korsza­kát jelenti, viszont ha marasztaló íté­letet hoznak, ezzel nemzetünk rabsá­gát ismerik el. A vádlott diákok nem bűnösök; ők nemzetünk egyetemleges érzelmeit fejezik ki s azért kérem önöket, mentsék fel őket, mert máské­pen járva el, a nemzet ellen hoznak ítéletet. — Ezek az ifjak — mondotta — hónapok óta szenvednek a vacarestii börtönben, mivel elég merészek voltak nemzetünk és vallásunk védelmére kelni a zsidósággal szemben, amely bennünket se akart igázni. Most ítélet­­igozata­ előtt állanak annyi szenvedés után, amelyet a börtönben kellett ki­­­jltaniok. • -- Sok ezer ember feszült figyelem­mel várja az Önök verdiktét, amelynek meghallgatására oly sokan zarándo­koltak élelmiszerekkel ellátva ide. Ezek az ifjak a legmagasabb érdekek szol­gálatában cselekedtek s céljuk az volt, hogy Románia tisztán román állam maradhasson. Meg vagyok győződve, hogy az Önök vtridikje felmentő lesz s beszédemet ezekkel a szavakkal fe­jezem be. E derék ifjak homloka de­rült és tiszta, mint a mártíroké, mert ők is mártírok. Az ítélet Az esküdtszék egész éjjel tartó tárgyalás után reggel fél 9-kor hir­dette ki ítéletét a fascista összeeskü­véssel vádolt diákok ügyében. Az összes vádlottakat felmen­tették és azonnal szabadlábra is helyezték, kivéve Motát, aki Vernicescu ellen el­követett merénylete miatt továbbra is vizsgálati fogságban maradt. Poincaré programja Parisból jelentik. Poincarénak a kamara hétfői ülésén előterjesztendő kormánynyilatkozata hangsúlyozni fogja, hogy Franciaország fentartja jogait és garanciáit a jóvátétel kielé­gítő rendezéséig, ami nemzetközi egyezménnyel lesz talán lehetséges. A kormány a republikánusok koncen­trációját kívánja létrehozni, amint az a kormány összeállításában is meg­valósul. megszűnnek a francia államtitkárságok Párisból jelentik. Az új francia kormány erélyesen hozzálátott a taka­­­rékossági program keresztülviteléhez. A minisztertanács elhatározta, hogy valamennyi államtitkárságot megszün­teti. Hazaárulás vádja a kalifa ellen Konstantinápolyból jelentik. Néhány török képviselő az angorai kamarában javaslatot nyújtott be, mely a kalifát hazaárulónak nyilvánítja, javai azon­nali elkobzását és minden neki járó összeg lefoglalását követeli. A javaslat oka az, hogy Abdul Medzsid maga­tartása nagyon izgatja a kormánykö­röket, kik árulásnak tekintik a világ mohamedánjaihoz intézett proklamá­­cióját, mert a kalifa elutazása előtt megígérte, hogy tartózkodni fog min­den politikai állásfoglalástól. A román-orosz konferencia hírei Bécsből jelentik. A román-orosz konferenciának szombatra tervezett ülését nem tartották meg. A tárgyalás folytatását hétfőre halasztották. Új mozzanat a kulisszák mögötti tárgya­lásokon se merült fel. mohamedán világkongresszus Konstantinápolyból jelentik: Az iz­­lám kiemelkedő személyiségei Kairó­ban tartott gyűlésükön elhatározták, hogy 1925-re összehívják Kairóba a mohamedánok világkongresszusát. Amerika megszigorította a be­vándorlók vizsgálatát. Bécsből je­lentik: A washingtoni osztrák konzu­látus értesítése szerint, amely ma ér­kezett meg az osztrák kormányhoz, az Északamerikai Egyesült­ Államok kor­mánya megszigorította a bevándorlók vizsgálatát. Ezentúl a II. osztályú kül­földi utasokat is Ellis Islandra viszik megvizsgálás céljából, akárcsak eddig ■a. HI. osztály és a fedélköz utasait. Az elsőosztályú külföldi utasokat ez a rendelkezés egyelőre nem érinti.

Next