Ellenzék, 1924. július (45. évfolyam, 145-170. szám)

1924-07-02 / 145. szám

Szerda ,aTMAM Cszil-Kolozsvár,1924. jalius 2. . , XLV. évfolyala 145. szám. Egy hónapra 60 lej. Negyedévre 170 le­. / rfL/fPTTUJT?TL A- ^ihly-utca) 22. sz. Telefon: 9. és 204. Féltre 3X) ki Eeész évre 600 ki. , rj _ __ _ KIADÓHÍV A F Ah .* Stf• /• lAcmiu (v. EGYES SZÁM ARA 3 LEJ. . JHHILSÜS Általánosságban az iskolai tör­vény­ja­vasla­to­t forgó nagy beszéde a kisebbségi oktatás elnyomása ellen Sándor József felolvasta a magyar egyházak tiltakozó deklarációját Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) A kamara szombati ülésén a népiskolai törvény általánosságban való tárgyalását befejezték. Eseménye volt az ülésnek Jorga beszéde. Jorga elmésségekben és fordulatok­ban gazdag beszédet mondott, amely nem szűkölködött igazságokban sem. Kategorikusan kijelentette, hogy a a felekezeti iskolák fentartása és a kisebbségek szabadsága mellett foglal állást, azt értve ezalatt, hogy tarthassanak fenn maguknak mindenféle is­kolát, amilyenekre szüksé­gük van. Igen gyenge alkotás lenne a román állam — mondotta Iorga —, ha azt a kisebbségek iskolái megdönthetnék. — Ha a felekezeti iskolai oktatás­nak megadjuk a kellő szabadságot, tanítóik pedig mégis mesterkednének az állam és a románok nemzeti ér­dekei ellen, annál jogosabb lesz a hatóságok részéről a legszigorúbb megtorlás alkalmazása. A román felekezeti iskolákra nézve Iorgának az a meggyőződése, hogy azok a tanítók jobbak és megfelelőb­bek nem lehetnek, akiket az állam nevez ki, mint azok, akiket az egy­házak vezetői jelölnek ki és a hívek többsége választ meg. A felekezeti iskolát azért is meg kell hagyni, mert abban van lélek is. Ne akarjuk a lel­ket elrabolni — mondotta. Ha azon­ban az elemi iskolák fentartási ter­heit a községre hárítják, a legelemibb igazság követeli meg, hogy maguk vá­laszthassák meg tanítóikat. Beszédét azzal végezte, szilárd meggyőződése szerint a jelenlegi közoktatásügyi mi­niszter jobb és igazságosabb elemi iskolai törvényjavaslatot nyújtott volna a parlament elé, ha más kormányban foglalna helyet. — Csodálkozom, mondotta Jor­ga, hogy ezzel a javaslattal az utolsó órában áll elő s nem nyújtotta tárgyalás alá inkább a közigazgatási és a választójog­reformját a parlament ! A kisebbségek iskoláit — mondotta Jorga — a békeszerződések értelmében, tiszteletben kell tartani. Egyébként is azoknak, akik nemze­­dékről-nemzedékre munkálkodtak va­lamely országban, bizonyos jogaik vannak ahhoz az országhoz. Az ál­lamnak kötelessége igazságosnak len­nie valamennyi polgára iránt. A szá­szokról nem is beszélek, — mon­dotta — de jól meg kell jegyezni, hogy az erdélyi magyarokat nem szabad felelősekké tenni azok­ért a dolgokért, amik nem Er­délyben mennek végbe. Megjegyzi végül Jorg­a, hogy a kor­mány nem méltatja illően azt, amit kultúra tekintetében a nyugatról és kívülről jött befolyásnak köszönhet. Beszédét ezzel végezte be Jorga: — Segítsen meg isten bennünket, hogy jövőben jobbat is alkothassunk, mint aminő ez a törvényjavaslat! (E szavakat meleg ováció követte. Ma­­niu, Goldis, Vajda, Hans Ottó Róth, Pistiner, több parasztpárti vezető siet­tek üdvözölni Jorgát.) A vita során Sándor József képvi­selő is felszólalt, aki mindenekelőtt Jorga Miklósnak mondott köszönetet tárgyilagos állásfoglalásáért. Kifogá­solta, hogy a kultuszminiszter a nagy­­fontosságú javaslatot a kisebbségi egyházak fejeivel ankétszerűen nem tárgyalta le. Arra vonatkozólag, hogy mi a célja tulajdonképe­n a törvény­­javaslatnak, idézte P. Lisseanu György központi főigazgatónak a hivatalos tanügyi szemlében „A felekezeti is­kolák államosítása" címen megjelent közleményét, amelyből világosan kitűnik, hogy a hit­vallásos iskolát a jövőre nézve teljesen meg akarják szüntetni, okulván az erdélyi román iskolák múltbeli államellenes működésén. Ez­után Sándor József kimutatta a fele­kezeti iskolák eredetét és azt is bebi­zonyította, hogy az erdélyi egyházak­nak autonóm jogaik vannak. Majd felsorolja a kisebbségi egyházak és iskolák főköveteléseit, amelyek az is­kola létesítő és fentartó jogra, a tan­nyelvre és az állam nyelvének, mint tantárgynak tanítására, az államse­gélyre, fegyelmezési jogra, államérvé­nyes bizonyítányok kiállítására, az is­kolaigazgatás nyelvére, kölcsönös is­­kolábajárásra, tanerők kiképeztetésére és alkalmazására, az iskolák bezárha­­tatlanságára stb. vonatkoznak. Fel­hozza a szászvárosi kollégium esetét is. Végül a római katholikus, refor­mátus, unitárius egyházi főhatóságok nevében a következő ünnepélyes tilta­kozást olvasta föl: — Az erdélyi róm. kath., ref. és unitárius egyházak képviselőtanácsa, mint az e területen élő róm. kath., református és unitárius hivők alkot­mányos képviselete, határozottan állást foglal a törvényjavaslat ellen, amely az országban levő róm. kath., református és unitárius népis­kolákat megsemmisítéssel fe­nyegeti, azokban a népiskolákban pedig, me­lyek a javaslat törvénnyé válása után még egyáltalában fenmaradnak a sa­ját népi kultúránk és anyanyelvünk ápolását annyira megszorítja, hogy nemes népnevelői feladatukat egyál­talán nem tölthetik be. Az erdélyi r. kath., ref. és unitárius egyházak igazgatótanácsa határozot­tan és erélyesen tiltakozik a törvény­­javaslat mindama intézkedései ellen, melyek a kisebbségi felekezeti iskola­ügy törvényes szabályozásának elébe­vágnak és a nagymultú és nemes hi­vatást betöltő felekezeti nevelőintéze­tek szabad fejlődését és jövőjét meg­szorítják; tiltakozik a kisebbségi ál­lami népiskoláknak tanítókkal a ter­vezett módon való ellátása, a gyer­mekkertek magyar nyelvének s álta­lában magyar jellegének megtáma­dása, a községi iskola tipusmegszün­­tetése, a tanító- és tanítónőképzés fenyegető államosítása és az állami népiskolák és oktatási intézetek fen­tartási költségeinek a politikai köz­ségekre való hárítása ellen. „Az erdélyi r. kath., ref. és unitárius egyház a maga népnevelő intézeteit a törvényjavaslat intézkedései által a legsúlyosabban fenyegetve látja. E ja­vaslatból kiáradó rombolás szelleme ellen fordul amaz erkölcsi erők el­szántságával, melyet népi sajátossá­gában fenyegetett hívei egyhangú tá­mogatásából merít és figyelmezteti a román népet és vezető államférfiakat amaz ünnepélyes ígéreteire és szer­ződésben vállalt kötelezettségeire, me­lyeket a nemzeti kisebbségek jogai elismerése iránt korszakos történelmi fordulatot jelző pillanatokban tett, il­letőleg magára vállalt." Az éjjeli ülésen Angelescu minisz­ter válaszolt az elhangzott felszólalá­sokra és foglalkozott Sándor József beszédével is. Elismerte, hogy a magyarok igyekeznek iskoláikban a ro­ mán nyelvet megtanulni és megt­nrtíttatni. Egyébként érdemi nyilatkozatot a miniszter nem tett. Angelescu miniszter Sándorhoz in­tézett szavaiban kijelentette, hogy a felekezeti és magániskolai törvényjavaslat tervezete már készen van és az ősszel tár­gyalás alá is kerül. Sándor külön is beszélve a minisz­terrel és az előadóval, ezek késznek nyilatkoztak arra, hogy a mostani javaslatnál az egyházak néhány kívánságát önként teljesítik. Kijelentette még Angelescu, hogy a nyár folyamán az egyházfőkkel és a kisebbségi képviselőkkel az őszi javaslatra nézve tárgyalni fog. Egyébként a kamara általánosságban el­fogadta az elemi iskolai tör­vényjavaslatot. A kamara vasárnap is ülést tartott és folytatta a javaslat részleteinek le­­tárgyalását. megnyílt az indiai nacionalista kongresszus Gandhi döntő harca a mérsékelt indiai politikáért London. (Az Ellenzék tudósítójától.) Allahabad­ban tegnap nyílt meg az indiai nacionalisták kongresszusa, amely arról van hivatva dönteni, hogy az indiai nacionalista párt a jövőben Gandhi mérsékelt politikáját kövesse-e India önkormányzatának kivívására, vagy pedig Daz tervét, a politikai ellenállás és terror módszerét. A kon­gresszusra Gandhi és Daz India leg­távolabbi vidékeiről is összehívták kö­vetőiket s mind a ketten nagy erő­feszítéseket tesznek, hogy a párt ve­zetését kezükbe ragadják. A jelek arra vallanak, hogy Gandhi hívei vannak többségben, noha ez a majoritás csak néhány szavazat lehet és hogy Gandhi fog felülkerekedni, aki alkotmányos eszközökkel kívánja a harcot felvenni ,és minden terrort elítél. A kongresszuson Gandhi kenyér­­törésre viszi a dolgot és be fogja je­lenteni, hogy ha a többség nem ő mellé áll, akkor híveivel kivonul és külön nacionalista pártot alakít. Lemondott az egyiptomi minisztereln­ök Kairóból jelentik: Zaglul pasa egyip­tomi miniszterelnök lemondott. Fuad király azonban nem fogadta el a le­mondást. L ‘—•

Next