Ellenzék, 1924. szeptember (45. évfolyam, 197-220. szám)

1924-09-01 / 197. szám

ELÜFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra 60 lej. Negyedévre 170 lej Félévre 320 lej. Egész évre 600 lej. EGYES szám Ára 3 lej. — Tizenh­at oldatos szám ára 4 lej. — Hétfő Ára 4 lej Cluj-Kolozsvár, 1924. szeptember 1. XLV. évfo­yata *■ ^ * szám. s/njtpnorm: BflKTHa MIKLÓS SZERKESZTŐSE ti: Str. L­iiratlaitd­ (v. Király-utca) 22. sz. Telefon: 9. is 204. KIADÓHIVATAL: Str. I. Mamu (v. Szentegyház-utca) 1. sz. Telefonszere: 109. MYOMDA^Telefo^^Jhiyomdan^oda^09 4 290 aranyhidat építettek egy régi ind mese hagyo­mánya szerint az ind kormányzók országaik határán, mikor értesültek róla, hogy Buddha, az emberek és szellemek királya, látogatóba érke­zik hozzájuk. Buddha egy szép nyári hajnalon meg is érkezett a határra s ámul vette észre a fel­kelő nap fényén szemkápráztatóan csillogó kétszász aranyhidat. Melyik hídon menjen át, hogy egyik kor­­­­mányzót, a népek lelkének válasz­tot képviselői közül egyik férfiút se sértse meg ? Nem habozott so­káig. Minthogy királyi hatalma is­­ten­ létéből származott, kétszáz Buddhává változott s egyszerre ment át mind a kétszáz arany­taxion. Ez a mese jut eszembe, mikor a­ kolozsvári királyváró előkészületeket szemlélem. Erdély egykori büszke fővárosának oly sokáig elhanyagolt arcára pár nap óta lázas, sír inggel a hatóságoktól fölfogadott munkás­csapatok szépségtapaszokat ragasz­tanak. A Szent György-szobor kö­rül évek óta felhalmozódott dudvát, szemetet elhordatták, a városházát újra meszelik, azokon az utcákon, ahol terv szerint a királyi fogatok végigvonulnak, a kövezetét rendbe­hozzák. Az öreg református kollé­gium udvarán színesre mázolt bó­dékat emelnek, ahol az erdélyi áru­­mintavásár pompás kirakatát mu­tatják be. Avram Jancunak pedig, aki a népek szabadságának becsü­letes rajongója és később megha­­sonlott hajótöröttje volt, emlékét fé­nyes ünnepséggel és emlékoszloppal örökítik meg. Vájjon olyan aranyhidak ezek, amelyek előtt a király habozó el­ragadtatással állhat meg s ha királyi hatalmánál fogva végigmegy egy­szerre mindegyik hidon, vájjon el­jött-e mindnyájunkhoz, akik e tör­téneti bércek között élünk, régi val­lási, nyelvi és műveltségi eszmé­nyeink kultuszában nőttünk föl s ezek épségbentartásáért évezredes, nemes küzdelmet vivtunk ? Mert az ind legendának csak ez lehet a mélységes értelme. A bölcs kor­mányzók aranyhidat vernek minden szakadékon át, amelyet nemzeti, tár­sadalmi vagy vallási ellentétek egy ország népének különböző rétegei között vannak s a király nem is me­het át csak egyszerre ezeken a hi­dakon, mert mindenkihez jön, min­den sérelem orvoslására s m­inden seb behegesztésére érkezik országa határához.­­ A kolozsvári hirtelen összetákolt aran­yhidaknak csak annyi csillogá­suk van, hogy élénken rávilágítanak a liberális kormányzat politikájára, amelynek legfőbb célja, hogy a sok­színű, sok kultúrából összetett, anyagi és lelki kincsekben oly gazdag Er­délyt minden tekintetben visszaszo­rítsa. Évek óta folyik itt a háború a magyarságnak az általános művelt­ség szolgálatában álló intézményei ellen. Ősi iskoláink bezárultak vagy kétségbeesett haláltusában vívódnak. Történelmi emlékeink, épületeink romladoznak. Oly sok tehetséggel megáldott népünknek senki sem siet segítségére, hogy világszerte ismert falusi iparát és művészetét tovább fejlessze. Kolozsvár pedig, amely­nek ilyen ünnepélyes alkalomkor minden kövével, minden házával, minden díszével és minden diadal­kapujával a kincsekben gazdag Er­dély méltó fővárosának kellene len­nie, mit tud mutatni az érkező ki­rálynak ? ... Vessenek aranyhidat azokra a szakadékokra, amelyek az iskolák bezárása, a magyarság anyagi és szellemi életének jogos követelései­nek kijátszása miatt tátonganak Er­dély népei között s akkor nem lesz szükség hevenyészett javításokra és díszítésekre — a csillogó aranyivek maguktól is állni fognak az érkező király előtt. .. A parlament őszi munkaterve csak kulturális ke­rket ölel fel (Az Ellenzék tudósítójától.) A N­. Egmk­ szövetségének genfi ülésezés­e Bifittságpapir-lardés mellett az or­szágos politikát első­sorban az a kér­dés érdekli, hogy milyen munkatervet készít elő a kormány a törvényhoz­­A közeledő őszi ülésszaka számára. 1V munkaterv ugyanis mindenképen be­pillantást enged messzebb néző ter­veibe s következtetéseket enged azokra a kilátásokra, melyekkel a liberális táborban a hatalm­omaradás kérdésében számolnak. Az Adeverul értesülése szerint a kamara őszi munkája kizá­rólag kulturális, közigazgatási és igazságügyi javaslatok le­­tárgyalására fog szorítkozni. Gazdasági jellegű javaslatok előter­jesztésére állítólag nem kerül­­sor, ami az ismeretes gazdasági kormány­­programmra való tekintettel meglehe­tősen feltűnő jelenség volna, okát alig­hanem azokban a nehézségekben kel­lene keresni, melyekkel ez a program a nemzetközi viszonylatokban talál­kozik. A lehetőleg rövidnek tervezett felirati vita és a jövő év költségveté­sének előterjesztése között az okta­tásügyi törvényjavaslatokat kívánja le­­tárgyaltatni a kormány. Ezek közé tartozik a kisebb­­­s­égek számára sorsdöntő jeh­e­ntőségű felekezeti iskolare­form, melyre előreláthatólag október hó folyamán kerül a sor. A szenátus, mely tudvalevőleg a budget megállapítására nem foly be, kulturális javaslatok tárgyalásával kezdi tevékenységét. Elsősorban az ortodox egyház egyesítése kerül napirendre. Nevezetes rendelkezése a javaslatnak, hogy a püspökválasztások az epar­­hiális szinódusok hatáskörébe kerül­nek, ezek a szinódusok pedig, erdélyi mintára, az egész országban egyházi és világi tagokból fognak állani. Tar­talmazni fogja ez a javaslat --az Adeverul szerint - a felekezetközi vi­szonyok rendelkezését, vagyis az or­todox egyház alkotmányban biztosí­tott uralkodó jellegének, az ebből fo­lyó jogoknak részletes megállapítását. Ha a kormánynak sikerülne a konkordátumot a Szentszékkel megkötni, az erről szóló tör­vény is tárgyalás alá kerülne. Ez a programm karácsonyig igénybe venné a törvényhozás munkásságát. Miután a liberálisok aligha engedik át a napirenden levő gazdasági re­formokat másnak, ez a munkaterv arra vall, hogy a kormány helyzetét szilárdnak s hatalmon maradását biz­tosítottnak érezi. •--------------------------------- — * A német nemzetiek is megsza­vazták a Dawes-javaslatokat A kormány elfogadta azt a feltételt, hogy októberben le kell mondania Berlin. (Az Ellenzék tudósítójától.) A német válság sok huza­vona után végre kedvezően megoldódott. Ezzel Európa feje felől is elsodródtak a vi­harfelhők s most megnyílik az út a békés, alkotó munka felé. A nemzeti pártiak a tizenkettedik órában meg­gondolták magukat és bizonyára meg­felelő ellenérték fejében hozzájárultak a Dawes-terv­­vel összefüggő törvényjavasla­tok megszavazásához. Berlini hírek szerint a néppárt ne­vében Stresemann a nemzetipártiaknak felajánlotta a kancellári méltóságot és ezenkívül négy miniszteri tá­teát, ha lehetővé teszik a Dawes-javaslat elfogadását. A Dawes-javaslatok harmadik fel­olvasása előtt Marx kancellár felszó­lalva, kifejezte abbeli reményét, hogy a Ruhrvidék egy évnél hamarább fog felszabadulni. A franciákkal megindí­tandó kereskedelmi tárgyalások sze­rinte támogatják ezt a reményt. Beszéde végén kérte a birodalmi gyűlést, hogy szavazzák meg a törvényjavaslatokat. A középpártok és a szocialisták viha­ros tetszéssel honorálták a kancellár szavait, míg a­­kommunisták és a nacionalisták csendesen viselkedtek. Szavazás előtt Schmiedt nacionalista párti képviselő felszólalt és a követ­kezőket jelentette ki: Elvárjuk, hogy a birodalmi vasutak helyzetét szabá­lyozó törvények alkalmazásában és a vasutakról folytatandó további tár­gyalásoknál a német érdekeket hathatósan meg fogja a kormány védeni. Reichert nacionalista hasonlóképen nyilatkozott. Ezután szavazásra kerül­vén a sor, az ipari megterhelési tör­vényt 260 szavazattal 176 ellen, a bi­rodalmi vasutakról szóló törvényjavas­latot 314 szóval 127 ellen, a birodalmi bankról szóló törvényt 259 szóval 172 ellen, a járadékmárka likvidálásáról szóló törvényt 262 szavazattal 172 el­lenében elfogadták. Ezek szerint az összes előterjesztett tör­vényjavaslatokat, amint az al­kotmány előírja,kétharmad szó­többséggel megszavazták. Magánforrásból eredő értesülések szerint a nemzeti pártiak csak azzal a feltétellel járultak hozzá a kétharmad szótöbbség megszavazásához, ha a kormány október havában lemond. A szavazás után a kommunisták szót emeltek a törvények kihirdetése ellen. A birodalmi gyűlés azonban elvetette indítványukat, mert ahhoz az alkot­mány értelmében szintén kétharmad szótöbbség kellene. A birodalmi ülés befejezése előtt Marx kancellár köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik a javaslatok elfo­gadása mellett szavaztak. Beszédében erősen hangsúlyozta, hogy a Versail­les­ békeszerződésbe foglalt azon passzust, hogy Németország bűnös a háború felidézésében, csak a túlerő nyomása alatt fogadta el az akkori kormány. A német birodalom mostani vezetői nem ismerik el és visszauta­sítják ezt a meghatározást. A biro­dalmi kormánynak gondja lesz rá, hogy a német népnek azt a követe­lését, hogy a súlyos vád alól tisztáz­­tassék, valamennyi idegen kormány tudomására adják. Berlini jelentés szerint a birodalmi kormány sürgős utasítást adott Stah­­mer londoni német nagykövetnek, hogy a londoni konferencia jegyző­könyvét aláírja, Brüsszelből jelentik. A belga de­legáció szeptember 13-án Berlinbe utazik, hogy a Németország és Bel­gium közötti kereskedelmi szerződések ügyében modus vivendi­ t állapítsa­nak meg. Daca és Marinkovics teljes megegyezésre jutottak Bukarestből jelentik : Daca és Marin­­kovics laibachi találkozásán elintézték azt a sok függő kérdést, melyet a Pasics-kormánnyal nem sikerült ren­dezni. A találkozás alapjain remény van arra, hogy a Szerbiában lakó románok kérdése a határrendezésből származó függő ügyek és a régóta húzódó iskolakérdés elintézést­­ nyer. A differenciák eliminálásával a két ország között a szövetség kimélyül.

Next