Ellenzék, 1924. szeptember (45. évfolyam, 197-220. szám)
1924-09-01 / 197. szám
ELÜFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra 60 lej. Negyedévre 170 lej Félévre 320 lej. Egész évre 600 lej. EGYES szám Ára 3 lej. — Tizenhat oldatos szám ára 4 lej. — Hétfő Ára 4 lej Cluj-Kolozsvár, 1924. szeptember 1. XLV. évfoyata *■ ^ * szám. s/njtpnorm: BflKTHa MIKLÓS SZERKESZTŐSE ti: Str. Liiratlaitd (v. Király-utca) 22. sz. Telefon: 9. is 204. KIADÓHIVATAL: Str. I. Mamu (v. Szentegyház-utca) 1. sz. Telefonszere: 109. MYOMDA^Telefo^^Jhiyomdan^oda^09 4 290 aranyhidat építettek egy régi ind mese hagyománya szerint az ind kormányzók országaik határán, mikor értesültek róla, hogy Buddha, az emberek és szellemek királya, látogatóba érkezik hozzájuk. Buddha egy szép nyári hajnalon meg is érkezett a határra s ámul vette észre a felkelő nap fényén szemkápráztatóan csillogó kétszász aranyhidat. Melyik hídon menjen át, hogy egyik kormányzót, a népek lelkének választot képviselői közül egyik férfiút se sértse meg ? Nem habozott sokáig. Minthogy királyi hatalma isten létéből származott, kétszáz Buddhává változott s egyszerre ment át mind a kétszáz aranytaxion. Ez a mese jut eszembe, mikor a kolozsvári királyváró előkészületeket szemlélem. Erdély egykori büszke fővárosának oly sokáig elhanyagolt arcára pár nap óta lázas, sír inggel a hatóságoktól fölfogadott munkáscsapatok szépségtapaszokat ragasztanak. A Szent György-szobor körül évek óta felhalmozódott dudvát, szemetet elhordatták, a városházát újra meszelik, azokon az utcákon, ahol terv szerint a királyi fogatok végigvonulnak, a kövezetét rendbehozzák. Az öreg református kollégium udvarán színesre mázolt bódékat emelnek, ahol az erdélyi árumintavásár pompás kirakatát mutatják be. Avram Jancunak pedig, aki a népek szabadságának becsületes rajongója és később meghasonlott hajótöröttje volt, emlékét fényes ünnepséggel és emlékoszloppal örökítik meg. Vájjon olyan aranyhidak ezek, amelyek előtt a király habozó elragadtatással állhat meg s ha királyi hatalmánál fogva végigmegy egyszerre mindegyik hidon, vájjon eljött-e mindnyájunkhoz, akik e történeti bércek között élünk, régi vallási, nyelvi és műveltségi eszményeink kultuszában nőttünk föl s ezek épségbentartásáért évezredes, nemes küzdelmet vivtunk ? Mert az ind legendának csak ez lehet a mélységes értelme. A bölcs kormányzók aranyhidat vernek minden szakadékon át, amelyet nemzeti, társadalmi vagy vallási ellentétek egy ország népének különböző rétegei között vannak s a király nem is mehet át csak egyszerre ezeken a hidakon, mert mindenkihez jön, minden sérelem orvoslására s minden seb behegesztésére érkezik országa határához. A kolozsvári hirtelen összetákolt aranyhidaknak csak annyi csillogásuk van, hogy élénken rávilágítanak a liberális kormányzat politikájára, amelynek legfőbb célja, hogy a sokszínű, sok kultúrából összetett, anyagi és lelki kincsekben oly gazdag Erdélyt minden tekintetben visszaszorítsa. Évek óta folyik itt a háború a magyarságnak az általános műveltség szolgálatában álló intézményei ellen. Ősi iskoláink bezárultak vagy kétségbeesett haláltusában vívódnak. Történelmi emlékeink, épületeink romladoznak. Oly sok tehetséggel megáldott népünknek senki sem siet segítségére, hogy világszerte ismert falusi iparát és művészetét tovább fejlessze. Kolozsvár pedig, amelynek ilyen ünnepélyes alkalomkor minden kövével, minden házával, minden díszével és minden diadalkapujával a kincsekben gazdag Erdély méltó fővárosának kellene lennie, mit tud mutatni az érkező királynak ? ... Vessenek aranyhidat azokra a szakadékokra, amelyek az iskolák bezárása, a magyarság anyagi és szellemi életének jogos követeléseinek kijátszása miatt tátonganak Erdély népei között s akkor nem lesz szükség hevenyészett javításokra és díszítésekre — a csillogó aranyivek maguktól is állni fognak az érkező király előtt. .. A parlament őszi munkaterve csak kulturális kerket ölel fel (Az Ellenzék tudósítójától.) A N. Egmk szövetségének genfi ülésezése Bifittságpapir-lardés mellett az országos politikát elsősorban az a kérdés érdekli, hogy milyen munkatervet készít elő a kormány a törvényhozA közeledő őszi ülésszaka számára. 1V munkaterv ugyanis mindenképen bepillantást enged messzebb néző terveibe s következtetéseket enged azokra a kilátásokra, melyekkel a liberális táborban a hatalmomaradás kérdésében számolnak. Az Adeverul értesülése szerint a kamara őszi munkája kizárólag kulturális, közigazgatási és igazságügyi javaslatok letárgyalására fog szorítkozni. Gazdasági jellegű javaslatok előterjesztésére állítólag nem kerülsor, ami az ismeretes gazdasági kormányprogrammra való tekintettel meglehetősen feltűnő jelenség volna, okát alighanem azokban a nehézségekben kellene keresni, melyekkel ez a program a nemzetközi viszonylatokban találkozik. A lehetőleg rövidnek tervezett felirati vita és a jövő év költségvetésének előterjesztése között az oktatásügyi törvényjavaslatokat kívánja letárgyaltatni a kormány. Ezek közé tartozik a kisebbségek számára sorsdöntő jehentőségű felekezeti iskolareform, melyre előreláthatólag október hó folyamán kerül a sor. A szenátus, mely tudvalevőleg a budget megállapítására nem foly be, kulturális javaslatok tárgyalásával kezdi tevékenységét. Elsősorban az ortodox egyház egyesítése kerül napirendre. Nevezetes rendelkezése a javaslatnak, hogy a püspökválasztások az eparhiális szinódusok hatáskörébe kerülnek, ezek a szinódusok pedig, erdélyi mintára, az egész országban egyházi és világi tagokból fognak állani. Tartalmazni fogja ez a javaslat --az Adeverul szerint - a felekezetközi viszonyok rendelkezését, vagyis az ortodox egyház alkotmányban biztosított uralkodó jellegének, az ebből folyó jogoknak részletes megállapítását. Ha a kormánynak sikerülne a konkordátumot a Szentszékkel megkötni, az erről szóló törvény is tárgyalás alá kerülne. Ez a programm karácsonyig igénybe venné a törvényhozás munkásságát. Miután a liberálisok aligha engedik át a napirenden levő gazdasági reformokat másnak, ez a munkaterv arra vall, hogy a kormány helyzetét szilárdnak s hatalmon maradását biztosítottnak érezi. •--------------------------------- — * A német nemzetiek is megszavazták a Dawes-javaslatokat A kormány elfogadta azt a feltételt, hogy októberben le kell mondania Berlin. (Az Ellenzék tudósítójától.) A német válság sok huzavona után végre kedvezően megoldódott. Ezzel Európa feje felől is elsodródtak a viharfelhők s most megnyílik az út a békés, alkotó munka felé. A nemzeti pártiak a tizenkettedik órában meggondolták magukat és bizonyára megfelelő ellenérték fejében hozzájárultak a Dawes-tervvel összefüggő törvényjavaslatok megszavazásához. Berlini hírek szerint a néppárt nevében Stresemann a nemzetipártiaknak felajánlotta a kancellári méltóságot és ezenkívül négy miniszteri táteát, ha lehetővé teszik a Dawes-javaslat elfogadását. A Dawes-javaslatok harmadik felolvasása előtt Marx kancellár felszólalva, kifejezte abbeli reményét, hogy a Ruhrvidék egy évnél hamarább fog felszabadulni. A franciákkal megindítandó kereskedelmi tárgyalások szerinte támogatják ezt a reményt. Beszéde végén kérte a birodalmi gyűlést, hogy szavazzák meg a törvényjavaslatokat. A középpártok és a szocialisták viharos tetszéssel honorálták a kancellár szavait, míg akommunisták és a nacionalisták csendesen viselkedtek. Szavazás előtt Schmiedt nacionalista párti képviselő felszólalt és a következőket jelentette ki: Elvárjuk, hogy a birodalmi vasutak helyzetét szabályozó törvények alkalmazásában és a vasutakról folytatandó további tárgyalásoknál a német érdekeket hathatósan meg fogja a kormány védeni. Reichert nacionalista hasonlóképen nyilatkozott. Ezután szavazásra kerülvén a sor, az ipari megterhelési törvényt 260 szavazattal 176 ellen, a birodalmi vasutakról szóló törvényjavaslatot 314 szóval 127 ellen, a birodalmi bankról szóló törvényt 259 szóval 172 ellen, a járadékmárka likvidálásáról szóló törvényt 262 szavazattal 172 ellenében elfogadták. Ezek szerint az összes előterjesztett törvényjavaslatokat, amint az alkotmány előírja,kétharmad szótöbbséggel megszavazták. Magánforrásból eredő értesülések szerint a nemzeti pártiak csak azzal a feltétellel járultak hozzá a kétharmad szótöbbség megszavazásához, ha a kormány október havában lemond. A szavazás után a kommunisták szót emeltek a törvények kihirdetése ellen. A birodalmi gyűlés azonban elvetette indítványukat, mert ahhoz az alkotmány értelmében szintén kétharmad szótöbbség kellene. A birodalmi ülés befejezése előtt Marx kancellár köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik a javaslatok elfogadása mellett szavaztak. Beszédében erősen hangsúlyozta, hogy a Versailles békeszerződésbe foglalt azon passzust, hogy Németország bűnös a háború felidézésében, csak a túlerő nyomása alatt fogadta el az akkori kormány. A német birodalom mostani vezetői nem ismerik el és visszautasítják ezt a meghatározást. A birodalmi kormánynak gondja lesz rá, hogy a német népnek azt a követelését, hogy a súlyos vád alól tisztáztassék, valamennyi idegen kormány tudomására adják. Berlini jelentés szerint a birodalmi kormány sürgős utasítást adott Stahmer londoni német nagykövetnek, hogy a londoni konferencia jegyzőkönyvét aláírja, Brüsszelből jelentik. A belga delegáció szeptember 13-án Berlinbe utazik, hogy a Németország és Belgium közötti kereskedelmi szerződések ügyében modus vivendi t állapítsanak meg. Daca és Marinkovics teljes megegyezésre jutottak Bukarestből jelentik : Daca és Marinkovics laibachi találkozásán elintézték azt a sok függő kérdést, melyet a Pasics-kormánnyal nem sikerült rendezni. A találkozás alapjain remény van arra, hogy a Szerbiában lakó románok kérdése a határrendezésből származó függő ügyek és a régóta húzódó iskolakérdés elintézést nyer. A differenciák eliminálásával a két ország között a szövetség kimélyül.