Ellenzék, 1925. január (46. évfolyam, 296., 1-24. szám)
1925-01-01 / 296. szám
Milliárdok beszéde (5. /.) Az 1925. évre előirányzott állami kiadások két főösszege, névszerint a hadügyi és a közoktatásügyi tárcák jövő évre szóló hiteligénylései minden figyelmünket megérdemlik. A hadügyminiszter a hadsereg fentartására és az ország védelmének biztosítására 4324 milliót követel az állam jövő évi bevételeiből. Nem tudjuk, de nem is akarjuk bírálat tárgyává tenni, hogy ez a hatalmas összeg sok-e avagy kevés felhasználásának tervezete helyes-e vagy sem ? Erre a végösszegre kizárólag abból a célból van most szükségünk, hogy mértéket kapjunk a másik tárca költségvetésének megítélésére. Ha ugyanis a hadügyi tárca csaknem négy és fél milliárdos kiadásait távolálló, az ország belső vonatkozásaival kevéssé ismerős ember állítja szembe a közoktatásügy jövő évi hiteligénylésével, mely a hadügyi tárca költségelőirányzatának felét, pomosurt 2150 milliót teszen ki, könnyen lesz hajlandó elismerésre azzal a kormányzattal szemben, mely az ország védelmének ellátása mellett ekkora áldozatokat hoz a művelődés fejlesztésére. Mi sem zárkózhatunk el annak a megállapítása elől, hogy ez az arány valóban kedvezőnek tűnik, annál is inkább, mert határozottan jobb, mint a nyugati nagyállamok kulturális és hadügyi kiadásainak mérlege. Ez a kedvező benyomás azonban csak addig tart, míg ezt a két milliárdos tételt a belső kulturális helyzet valóságainak világosságánál közelebbről meg nem nézzük. A vizsgálatot annak a kérdésnek feltevésével kell kezdenünk, hogy ebből az összegből várjon mennyi jut a kisebbségi kultúrák táplálására? A költségvetés erre vonatkozólag természetesen nem nyújt semminemű felvilágosítást. A magyar művelődést, ha nem is az adózás mérvét, hanem a lakosság puszta arányszámát vesszük is számítási alapul, ez összegnek legkevesebb tizenöt százaléka, vagyis 300 milliót meghaladó közvetlen támogatás illetné meg a méltányosság és a kisebbségi egyezmény szelleme szerint. Tudjuk jól, hogy semmit sem kapunk kultúránk szabad fejlesztésére a közösen összehordott harmincegy milliárdos állami jövedelemből. Ennek a ténynek megállapításánál azonban nem szabadmegállanunk. Kutatnunk kellene, hogy a kultúrzónákká kinevezett színmagyar vidékek többnyire regáti román tanerőinek többletfizetése és románosítási prémiumai mily összegeket igényelnek. Tudnunk kellene, hogy magyar városokban és községekben fentartott vagy állami segéllyel felépített román állami iskolák mennyibe kerülnek. Meg kellene állapítanunk, hogy a közepes főiskolai diákok neveltetésére, otthonaik fentartására előirányzott kulcs belföldi burzák (ösztöndíjak) s egyéb segélyek, árfolyam-kedvezmények mily összegekre rúgnak, mert azt — sajnos — nagyon is jól tudjuk, hogy vajmi kevés, számba sem vehető az, ami ebből a magyar diákoknak, a magyar művelődésnek jut. Jól emlékszünk külföldi állami ösztöndíjat nyert egyetemi hallgatók három vagy négy év előtti listájára, melyen a legszorgosabb kutatás után is csak egyetlen magyar hangzású nevet sikerült felfedeznünk. Ha nem csalódunk, ifj. Szőts Gézának hívták ezt az ifjút. És így tovább. Erre a beható vizsgálatra sajnos nem ad módot a közoktatásügyi tárca költségvetése. Nem kétséges azonban az eredmény, melyre vezetne, ha számokkal nincs is módunkban azt kifejezni. Háromszázmilliónál bizonyára, sokkal nagyobb az az összeg, melyet a kisebbségi kultúrán elsősorban pedig a magyar művelődés támogatása helyett, éppen ellenkezőleg annak fojtogatására, háttérbeszorítására jut ezekből a milliárdokból. Ha pedig mindezekkel így tisztába jutottunk, tüstént más színben látjuk a közoktatásügyi költségvetés végöszszegének magasságát s kulturális, egyetemes jelentőségét. Megértjük ugyanakkor azt is, hogy miért éri el a hadügyi kiadásoknak felét. Nem másért, hanem egyes-egyedül csak azért, mert ez is háborút táplál : a kisebbségek kulturális fejlődése és szabadsága ellen irányuló háborút. Goldis kilépett a Nemzeti Pártból Bukaresti tudósítónk táviratozza: Bukaresti nemzeti párti forrásból értesülünk, hogy ma délután öt órakor Goldis László írásban közölte a Nemzeti Pártból való kilépését. Ezt a hírt több Bukarestben tartózkodó nemzeti párti politikus hasonlóképpen megerősítette. Ugyancsak jó forrásból értesülök arról is, hogy Goldis legutóbbi interjúját egy, Lepadatu miniszterrel folytatott beszélgetés előzte meg, ezért vádolják két kulacsossággal az „Astra“ elnökét. Bolgár—jugoszláv—román bolsevistaellenes koalíció Cankov bolgár miniszterelnök belgrádi útja után Bukarestbe érkezett Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójától.) Cankov bolgár miniszterelnök megérkezett Bukarestbe. Beavatott forrásból nyert értesülések szerint látogatásának célja egy a bolsevista mozgalmak ellen irányuló megalakuló koalíció szerződésének aláírása Románia, Jugoszlávia és Bulgária között. Ez a koalíció egyidőben alakul meg az európai nagyhatalmak újabb védekező intézkedéseinek fölvételével a Zinovjev nemzetközi propaganda-munkájával szemben. A bukaresti lapok élénken foglalkoznak Cankov látogatásával. Az Adeverulnak Szófiából azt jelentik, hogy a bolsevizmus elleni balkánszövetség megalakulása már végleg bevégzett ténynek tekinthető s a Cankov látogatása csak ennek megpecsételésére szolgál. A Lupta illetékes helyről nyert újabb információk alapján azt jelenti, hogy Románia hajlandó a másik két kormánnyal egyetértésben, közös intézkedéseket tenni a bolsevista törekvések közös veszedelme ellen. A román kormány azonban inopportunusnak találna minden olyan aktust, amely Oroszország elleni provokáció jellegével bírhatna. Formális szövetségről tehát nem lehet szó, mert ennek tárgya egy olyan szociális doktrína ellen irányulna, mely a mai orosz kormánynak kormányzati programját képezi. Románia kormánya pedig továbbra is hű akar maradni ahhoz, hogy nem avatkozik bele Oroszország belügyeibe. Cankovot, aki szerdáig marad Bukarestben, a pályaudvaron Duca külügyminiszter és a bukaresti bolgár követség személyzete várta. Délben egy órakor Bratianu miniszterelnök ebédet adott tiszteletére a Capsában és délután hosszabb megbeszélésre ült össze vele. Kedden reggel Szinaiában fogadja a király, aki villásreggelire ott is tartja a bolgár miniszterelnököt. Visszatérése után fogadni készül a sajtó képviselőit, de egyelőre minden politikai nyilatkozattól tartózkodik. Belgrádi jelentések szerint Cankov elutazása után Duca román és Nincsics jugoszláv miniszterek Temesváron találkozni fognak. Román lapok arról is értesülnek, hogy Cankov látogatása előkészíti Boris bolgár királynak a román királyi udvarnál februárra tervezett látogatását. A Cuvantul hozzáteszi, hogy Boris látogatása kapcsolatban áll régi házassági tervének megvalósításával. pára 4 lep- ClújKolozsvár, 1925. január 1. Csütörtök XLVI. évfolyam 296. Egy hónapra 80 tej Negyedévre 220 tej fíriWl&TM: (v. Király utca) 22. sz. Telefon: 9. és 204. Félévre 420 lej. Egészévre 800 lej. MWlS't Re KIADÓHIVATAL: Str. /. Maniu fii. Egyes szám 4 lej, 16 oldalas szám 5 tej OAfí(JTiH Szentegyház utca) 1. sz. Telefonszám: 109. Régi királyságban 1 lejjel drágább._______________________________________ • NYOMDA: Telefon 436. Nyomdai iroda: 109. Ujarad nem akar Aradhoz csatlakozni Sváb nagygyűlés Ujaradon Aradi tudósítónk jelenti: Vasárnap délután az Araddal szomszédos Ujarad községben az ottani svábság nagygyűlést tartott, melyen a németsváb népközösség vezetősége részéről Muth Gáspár szövetségi elnök, Möhler szenátor, Blaskovics szenátor és Schiller titkár vettek részt. A nagygyűlésnek egyetlen tárgya Ajarad Aradhoz való csatolásának kérdése volt, amely terv ellen a nagygyűlés hatalmas közönsége heves tiltakozással demonstrált. Möhler szenátor felszólalásában elmondta, hogy már eljárt a kormánynál ez ügyben és azt a felvilágosítást kapta, hogy még nem alakult ki fix vélemény ebben a kérdésben és Újarad Aradhoz való csatolása érdekében az eddigi lépéseket Arad és Temes megye vezetősége tették. Aradnak ugyanis eminens érdeke lenne, ha a Marospart túlsó oldalán levő nagyközséget hozzácsatolnák, míg Temesmegyének politikai szempontból eléggé fontos kívánsága a csatlakozás s a választói kerület beosztása szempontjából. A népgyűlés többek hozzászólása után kimondotta, hogy Újarad közönsége nem kíván csatlakozni Arad városához és a csatlakozást minden törvényes eszközzel meg fogja gátolni, mert az Ujaradra nézve csupán hátrányokkal járna. Arad sem kereskedelmi, sem ipari gócpont és egyáltalában nem tud garanciát nyújtani arra, hogy csatlakozás esetén Ujarad tovább is úgy fejlődjön, mint eddig. A nagygyűlés után az Újarad mellett és részben ahhoz tartozó Kisszentmiklós és Zsigmondháza községek küldöttségei is megjelentek a sváb szövetség vezetői előtt és kijelentettékhogy a két község saját akaratából soha sem fog Aradhoz csatlakozni. A nagygyűlés határozatairól táviratilag értesítették a miniszterelnököt, a belügyminisztert, végül Arad és Temesmegye vezetőségét. Az antant jegyzéke a kölni zóna ügyében London. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Daily Telegraph jelentése szerint a nagykövetek tanácsának Németországhoz intézendő jegyzéke elkészült s még ma az illetékes kormányokhoz terjesztik azt megvizsgálás végett. Igen valószínű, hogy az antant államok diplomáciai képviselete a jövő hét folyamán átadja azt a német kormánynak. A lap szerint a francia kormány erősen iparkodik, hogy Németország részéről a leszerelési kötelezettségeknek minél több flagráns megsértését bizonyítsa. Londonban azonban ezeket a megállapításokat, már csak súlyos következményeik miatt is, alaposan meg fogják vizsgálni.