Ellenzék, 1928. március (49. évfolyam, 48-74. szám)

1928-03-01 / 48. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAKI Egy hónapra 100 kJ. Negyedévre 270 ki Félévre 520 lej. Egész évre 1000 lej. тяшштшвштияшшеш^вшяч^яг^^т Cenzúrát Bindeti Cluj—Koloxsvir, 1928 március L Csütörtök tr Ara 5 lej. ------- XLDC évfolyam.­szám* mjtpnorm: ВШТНД 14IKLÓS SZERKESZTŐSÉG is KIADÓHIVATAL 1 Str. Universitatii (volt Egyetem­ utca) 8. sz. Telefon sz.: 109. is 204 A népszövetségi tanácsko­záson Románia külföldi köl­csöne is szóba kerül London. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Financial News értesülése szerint valószínűnek látszik, hogy a Nép­­szövetségnek jövő héten kezdődő tanácsülésén Románia külföldi köl­csöne is szóba kerül A nagy pénz­ügyi lap nem közöl részleteket arról, hogy a kölcsönügyet milyen vonat­kozásban tűzik programra Megbüntettek több frankkal spekuláló angol diplomatát London (Az Ellenzék tudósítójától) Rövid idő előtt egy angol lap azt a vádat emelte a londoni külügy­minisz­térium több magasrangú tisztviselője ellen, hogy diplomáciai értesüléseiket arra használták fel, hogy a francia frankkal nagyobbszabású tőzsdespe­kulációkat hajtsanak végre. A kül­ügyminisztérium azonnal vizsgálóbi­­-••ettsíküldött ■›:* bala nyilvánosságra jelentését A jelentés megállapítja a vád alaposságát, ami­nek alapján Chamberlain külügymi­niszter Gregory államtitkárt és több magasrangú tisztviselőt megfosztott állásától. Más tisztviselőket hossza­sabban kizárt az előléptetésből, vagy a megdorgálással büntetett. Horthy kormányzó ünnepé­lyesen fogadta a budapesti román követet Budapest (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) Horthy kormányzó tegnap dél­ben 12 órakor ünnepélyes kihallgatá­son fogadta Starcea Traian budapesti román követet, aki a trónváltozás következtében újra bemutatta meg­bízólevelét Ugyanebből az alkalomból Starcea követ bemutatta Horthy kor­mányzónak Lahovari Elemér, újonnan kinevezett budapesti román követségi tanácsost is rtegteтешNoШ! az мото! tűzkatasztrófa egy olasz faluban Milánóból Jelentik * Moriato falucska ideiglenes mozibódéjá­­ban tűz ütött ki, amelynek eddig harminc halottja és negyven sú­lyos sebesült­je van. A tűz a filmkamrában tört ki és pillana­tok alatt átterjedt a zsúfolt né­zőtérre, óriási pánik támadt. A jórészt parasztokból álló publi­kum egymást durván összeta­posva menekült a bódéból. Eddig harminc megszenesedett holt­testet szedtek ki a romok alól. raosim mára fort novazota az olasz—osztrák konfliltusban elmaradt A hatszázezer m­oll nemet is a Csehtszlovákiába szakadt nedumillid osztrák­ nemet — Az Ellenzék tudósítójától — A külpolitikai események előterébe, minden más kérdést hátraszorítva, mára az osztrák-olasz konfliktus ke­rült, amely tekintve Mussolini kiszá­míthatatlan temperamentumát, ko­moly aggodalmakra ad okot az euró­pai külpolitika vezetőköreiben. A konfliktus nyíltan megadott okául az olasz kormány bánásmódja szolgál az olasz-tiroll kétszázezer főnyi né­met kisebbséggel. De, mint a szentgotthárdi fegyverek kérdésében, ezúttal is a megadott ok alighanem csak külső magyarázatul P­ZOf01*ál'­­07'8$ ■ A difiby máciai manőver takaráséra. Mert két­ségtelenül feltűnő, hogy Ausztria, melynek bizonyára jogos panaszai lehetnek Olaszországba szakadt test­véreinek kisebbségi sorsa miatt, ugyanakkor különös megértéssel néz el a Csehszlovákiába szakadt mintegy négymillió osztrák-német szintén пет figylendő sorsa fölött Feltűnő az is, hogy Seypel kancellár az olaszor­szági német kisebbség érdekében tar­tott beszéde előtt Prágában tárgyalt azzal a Benes külügyminiszterrel, akit az egész fölfordulás spiritus rektorának te­kintenek. A cél nyilvánvalóan az volt, hogy éket verjenek egyrészt a németség, másrészt Magyarország és Olaszország közé, ami a francia-olasz tárgyalások közeledő megkezdése előtt esetleg a párisi diplomáciát is kedvezőbb hely­zetbe hozhatja Olaszországgal szem­ben. A kérdés most már az, hogy Németország és Olaszország elfogad­ják-e a nekik kiosztott szerepet és hajlandók-e egymás között egy olyan konfliktus kiélezésére, mely­nek hasznát sem egyik, sem a má­sik ország nem láthatja. Az utolsó táviratok arra mutatnak ,­­ a sajtó éles hangja eím­ére is­mey a római, mint a berlini kor­mányok tudatában varrnak ennek a veszedelemnek. Mussolini, akinek nagy lármával beharangozott, energikus nyi­latkozatait mára várták, elhalasztotta beszédét. A berlini kormány pedig szintén rendkívül tartózkodólag visel­kedik, amíg a német sajtó érthetően teljes erejével a tiroli németeket védi. A különös szerepet játszó bécsi kor­mánykörök szintén hallgatnak és Seypel kancellár kijelentette, hogy beszédéhez semmi hozzátennivalója nagy elvennivalója nincs. Mai táviratunk az olasz-osztrák konfliktus ügyében a következő: RÓMA.JAz Ellenzék tudósítójától.) A vríti bécsi olasz követ, amint előre jelezték, tegnap Bécsből Rómába érkezett. Megérkezése után azonnal Grandi államtitkárral folytatott tárgyalásokat, majd meg­jelent Mussolininál, ahol kihallgatása igen hosszú ideig tartott. Ez volt az oka, hogy Mussolini tegnap délután csak későn jelent meg a parlamentben, ahol zsúfolt karzatok mellett a legnagyobb feszültség közben várták­­ Оше beszédét az osztrák—olasz konfliktusról. A vá­rakozók azonban csalódtak, mert úgy az előre bejelentett interpellá­ció, mint Mussolini beszéde elmaradt. Mussolini rövid parlamenti időzése után el is távozott az ülésről, hogy újra fogadja A üríti követet, aki a bécsi képviselőházban interpelláló Kolb és Abram képviselők beszédének, valamint Seypel kancellár válaszának gyorsírói szövegét mutatta neki be. Az olasz sajtó, mely még tegnap a leghevesebb han­gon a szakítást kívánta Ausztriával, ma valamivel nyugodtabban ítéli meg a helyzetet.­­ Ma végre megtarthatja a hadbíróság az egyesített diák­perek tárgyalását Mivel vádolják Keresztúri-Olteanut és Cotrus tanárt? Napokig eltart a tárgyalás Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósító­jától.) Izgatott atmoszférában kez­dődött ma reggel 9 órakor az egye­sített diákperek főtárgyalása. A tárg­­­alóterem már a kora reggeli órák­­n zsibongó, eleven képet mutat. A nagy­ zenetermet zsúfolásig meg­töltötték a hallgatók, legnagyobbrészt diákok és diáklányok, akik körülve­szik a vádlottakat és az ítélet esé­lyeit tárgyalják. A tanúk legnagyobb része megjelent és a vádlottak meg­ nyugodva mondották, hogy végre meg lehet tartani a főtárgyalást. Feltűnik Diaconescu hatalmas alakja. Mellette nemzeti ruhában áll Gergel, a Weiszlovits-féle incidens második vádlottja. Kereszturi-Olteán Sándor szenvedélyes hangon magyarázza barátainak, hogy nem érzi magát bűnösnek. Dr. Cotrus volt nagyváradi jogakadémiai tanár mosolygó, derűs arccal foglal helyett a vádlottak padján. Védőivel beszélget és biza­kodva mondja, hogy már ideje meg­tartani a főtárgyalást A többi vád­lottak legnagyobb részt egyetemi hallgatók, van közöttük azonban néhány fiatal kereskedelmi alkalma­zott, aki belekeveredett a tüntetésbe. A tárgyaláson Zbarcea ezredes elnököl, a vádat Negulescu kapitány, hadbíró-ügyész képviseli. A hadbíróság jegyzője felolvassa a tanúk névsorát. A védelem 124 ta­núja közül 84-en megjelentek, tizen orvosi bizonyítvánnyal igazolták tá­volmaradásukat, a többi tanuk vallo­mása a jegyzőkönyvekhez van csa­tolva. A vádi tizenhárom tanúja kö­zül heten, je­leli meg, a távollevő hat vádlott kihallgatásától eláll Negu­lescu kapitány. Ilyenformán Zbarcea ezredes elnök elrendeli a tárgyalás megtartását és miután a vádiratok felolvasása és a vádlottak kihallgatása a késő déli órákig fog elhúzódni, utasítja a tanu­kat, hogy délután 3 órára jöjjenek vissza a hadbíróságra, addig intéz­zék dolgaikat a városban Elnök utasítására a hadbíróság jegyzője megkezdi a vádiratok fel­olvasását A terjedelmes vádiratokat Diaconescu és Gergel perirata nyitja meg. A vádirat szerint a két buka­resti egyetemi hallgató több diák­társával behatolt a Park-szállodába, vallomásuk szerint azért, mert a szálloda ablakaiból dobálózással in­­zultálták őket Weiszlovits szálloda­tulajdonos felszólítására nem távoztak el, hanem verekedésbe kezdtek, amely­nek hevében Weiszlovits Diaconescut megsebesítette A két diák azután Kolozsvárra jött, ahol a Transylvania­­szállodában szállottak meg. Több­száz antiszemita brosúrát hoztak ma­gukkal és különböző zsidó kegysze­reket, amelyeket letartóztatásuk al­kalmával találtak meg a rendőrség közegei. Diaconescu beismeri, — folytatja tovább a vádirat, — hogy részt vett a Weiszlovits-féle verekedésben, azon­ban sem ő, sem Gergel nem bűnösök a rombolásokban, mert a kórházban kezeltették magukat. A vád közrend elleni vétség, tüntetés és vallássértés, miatt állítja bíróság elé őket. Keresztúri Olteán Sándorról azt állítja a vádirat, hogy 1927 február­jában ő törte be a zsidó líceum ab­lakait és részt vett több zsidó polgár inzultál­­sában, aztán ő biztatta fel az egyetemi hallgatókat, hogy rom­bolják össze a Nagyvárad stzerkesztő-

Next