Ellenzék, 1928. április (49. évfolyam, 75-97. szám)

1928-04-01 / 75. szám

Cenzúrát: Binden. Claj—■Kolozsvár. 1923 április 1. Vasárnap г Ага 5 lej* XJJK évfolyam. 75. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra 100 tej. Negyedévre 270 lej Félévre 520 lej. Egész évre 1000 lej. тлрпотт: MRTM MIKLÓS ( SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SU Universititii frott Egyetem­ utca) 8. sz. Telefon sz.: 109 és 204. Csalárd szidás miatt tartóztották le az Egyesü­lt minimm Bank igazgatott Dr­llea ügyész nyilatkozata a feljelentésekről s a letartóztatás előzményeiről. A csődtömeggondnokok kinevezése az ügyvédek körében kínos feltűnést keltett Kolozsvár (Az Ellenzék tudósítóié­tól.) A kolozsvári ügyészségi fogház tegnap este új vendégeket kapott. Dr. Ilea Livius vezetőügyész rövid ki­hallgatás után Blatt Ignácnak, dr Semlyén Hugónak és dr. Hirsch Gyula ügyvédnek az Egyesült Közgazdasági és Jelzálog Bank igazgatóinak előzetes letartóztatását rendelte el s kihirdette előttük a letartóz­tatásról szóló határozatot, vala­mennyiüket átkísértette az ügyész­ségi fogházba A l€(an$­.ieNo) A csődbe jutott bank igazgatóinak előzetes letartóztatása drámai körül­mények között folyt le. Délután 6 óra körül detektívek jelentek meg, úgy Blatt, mint Semlyén és Hirsch Gyula dr. lakásán és az ügyészség által kiállított elővezetési parancsot felmutatva, felszólították őket, hogy kövessék őket az ügyészségre. A detektív utasításának engedelmes­­kedve mindhárman felmentek az igaz­ságügyi palota Honvéd­ utcai részé­nek első emeletén lévő ügyészségre, ahol Ilea vezetőügyész megkezdette kihallgatásukat. Először Blatt vezér­­igazgatót hallgatta ki azokra a vá­dakra vonatkozólag, amelyeket több betevő hozott fel a bank igazga­tása ellen. Rövid kihallgatás után a vezetőügyész közölte vele, hogy a súlyos gyam­okokra való tekin­tettel előzetes letartóztatásba he­lyezi. Blatt a meglepő határozatot megle­hetős rezignációval vette tudomásul, nem úgy, mint Semlyén Hugó és Hirsch Gyula, akiket a letartóztatás valósággal megrendített. Amíg a ki­hallgatások folytak, megjelentek az ügyészségen a letartóztatásba helye­zett igazgatók védői is, dr. Fehér De­zső, Kertész Jenő, Fischer József, Xantopol és Fabius ügyvédek is. Az ügyvédek kérték a vezetőügyészt, hogy még azelőtt, mielőtt védencei­ket a fogházba kísérnék, engedjenek meg velük pár perces beszélgetést. A vezetőügyész azonban a perrendtar­tásra hivatkozva, kérésüket megta­gadta. Azután mindhárom gyanúsí­tottat lekísérték az ügyészségi fogház irodájába, ahol felvették személyazo­nossági adataikat, elkobozták a ná­luk talált értéktárgyakat és azokat a ruházatukhoz tartozó felszerelési tár­gyakat, amelyekkel esetleg életükben valami kárt tehettek volna. Nyolc óra után az ügyészségen kialudtak a vil­­lanylámpáik. Három ember mögött, ha, amint valószínű, nem is hosszú időre, becsukódtak a börtön ajtai­­i előzményei a Közgazdasági Bank vezetőinek letartóztatása különben előre látható volt. Ahogy a bank fizetésképtelen­ségének híre jutott, több bűnvádi fel­jelentés érkezett be ellenük az ügyész­séghez. Az ügyészség azonban tekin­tettel a folyamatban levő egyezke­dési tárgyalásokra, egyszeri kihall­gatásukon kívül nem tett ellenük semmilyen lépéseket csak azért, hogy a bűnügyi eljárás ne veszélyeztesse a tárgyalások eredményét és a beté­tesek érdekeit Egyszer már kihall­gatta valamennyiöket az ügyészség egy bűnügyi feljelent­­és kapcsárt, amelyben azzal vádolták meg őket, hogy egy svájci pénzintézetnél fede­zetlen csekket hoztak forgalomba. Akkori kihallgatásuk rendjén tagad­ták ezt az állítást s igazolásul be­mutatták az illető pénzintézet folyó­számla kivonatát, amely a feljelentéssel ellentétben iga­zolta, hogy a kibocsátott csekkre volt fedezet. Mindössze ez történt, a többi felje­lentéssel az ügyészség egyelőre nem foglalkozott. Most azonban, hogy a bíróság a csődöt elrendelte, az ügyész­ség is elérkezettnek látta az időt ahhoz, hogy akcióba lépjen. Ilen ügyész asztalán különben már hetek óta ott voltak a feljelentések s az ügyészség állandóan figyelem­mel kisérte az egyezkedési tárgya­lásokat és az előzetes letartóztatásba helyezett vezetők minden lépését. Detektívek tartották szem előtt, mi­után egy időben annak híre terjedt el, hogy nem akarják bevárni az egyezkedési tárgyalások eredményét és külföldre akarnak távozni. Ennek a híresztelésnek némi alapot adott az, hogy egyikük a közelmúltban meg­hosszabbította már régebben kiváltott útlevelét. Az ügyészség a legutóbbi napokig az előzetes megfigyelésen kívül mit sem tett Blatték ellen, pár nappal ezelőtt azonban, mikor újólag felhívták a figyelmet arra, hogy egyik külföldre akar távozni, az ügyészség a kiadott útlevelet el­­koboztatta. A letartóztatás hírének. Hatása A­­Közgazdasági Bank igazgatói­nak előzetes letartóztatási híre már az esti órákban elterjedt Kolozsvá­ron és nagy szenzációt keltett. Két pártra oszlott a közönség és míg egyik részük megelégedéssel vette tudomásul a betevők pénzének el­­pazarolásával vádolt igazgatók letar­tóztatását, addig a közönség józa­nabb része azt hangoztatta, hogy a letartóztatás a szánalmas sorsba ju­tott betevők helyzetén mit sem vál­toztat, sőt inkább árt, mint használ.­­ A felelősség — mondják —, nem­csak ezé a három emberé volt, hanem azoké is, akik a felvett busás tant­e­­mek ellenében azt a hitet keltették a betevőkben, hogy a pénzintézet szo­lid alapon áll és hogy a betevőket semmi károsodás sem érheti. Nem egyének bűnösök, hanem az a káros közgazdasági rendszer, amely álta­lában az itteni állapotokat jellemzi. Komm­entáláit a csődtömeg­­gom­dnogfok kinevezését Dr. Calutiu Marciannak és Pordea Augustinnak tömeggondnokká való kinevezése a kolozsvári ügyvédi kar körében kínos meglepetést keltett. Bár széltében-hosszában előre be­szélték, hogy a tömeggondnok Calu­­tinn és Pordean kívül más nem lehet, az ügyvédek nem akartak hitelt adni ennek a híresztelésnek az utolsó pillanatig sem. Hogy politikai motívumok játszottak közre a tömeggondnokok kinevezé­sénél, ezt a Natiunea és Patria la­poknak a csőd megnyitásával kap­csolatos híradása bizonyítja. A Na­tiunea a Calutiu kinevezését kifogá­solja és azt írja, hogy a kinevezés azért történt meg, mert a törvényszék egyik főtisztviselő­jének a közelmúltban szolgála­tokat tett. A Patria viszont a csőd elren­delésének azt a pikantériáját írja meg, hogy Banescu professzor a libe­rális párt elnöke a csőd elrendelését megelőzőleg pár perccel felkereste a törvényszéki elnököt s vele hosz­­szabb megbeszéléseket folytatott. Ille­tékes helyen azzal indokolják Calutiu és Pordea tömeggondnoki kinevezését, hogy az ő eddigi múltjuk, érett koruk és anyagi viszonyaik a legbiztosabb garanciái annak, hogy a csődvagyon csak a hitelezők kielégítésére fog szol­gálni. A kolozsvári ügyvédek egy része kapcsolatosan e kinevezésekkel, rendkívüli közgyűlést akart össze­hívni, hogy a közgyűlésen tiltakoz­zanak a törvényszéki elnök és az ügyvédi kamara elnöke által közösen megállapított kinevezési sorrend be nem tartása miatt. X csalárd balás miatt Az Ellenzék munkatársa ma dél­előtt felkereste hivatalában dr. Ilea Livius vezetőügyészt s megkérte nyi­latkozzék arról, hogy a Közgazdasági Bank vezetői ellen hány feljelentést adtak be, milyen ügyben történt az előzetes letartóztatás és hogy milyen címen rendelték el fogvatartásukat. Kérdéseinkre a következő választ kaptuk : — Az Egyesült Közgazdasági és Jelzálog Bank R. T. igazgatósága el­len a kolozsvári ügyészséghez eddig hét feljelentés érkezett be. A felje­lentések tárgyát tevő bűncselekmé­nyek által okozott kár körülbelül másfélmillió lejt tesz ki. A legna­gyobb összeg miatt Izsák Simon tett feljelentést, aki 4000 dollárt utalt át egy newyorki bankháznak, a bank azonban nem váltotta be a csekket, minthogy arra nem volt fedezet . E feljelentésektől függetlenül történt meg a három igazgató előze­tes letartóztatása, úgy az egyezke­dési tárgyalások, mint a csődeljárás során olyan bizonyítékok merültek fel, amelyek a csalárd bukás kritériumait ál­lapítják meg, s ezért letartóztatásuk is a büntető tör­vénykönyv 414. szakaszában körül­írt csalárd bukás miatt tör­tént meg. E pillanatban még nem lehet meg­állapítani azt, hogy vájjon e cselek­mény elkövetésében a már őrizetbe helyezett gyanúsítottaknak voltak-e bűntársai. Azt csak a későbbi könyv­­szakértői vizsgálat fogja megállapítani, hogy vájjon a terhükre rótt bűn­cselekmények elkövetésében egyedül csak ők a részesek, vagy az igaz­gatóság más tagjai is, akiknek fel­tétlenül tudomással kellett bírniük azokról a vétkes üzelmekről, ame­lyeknek következtében a betétesek százai vesztették el minden vagyo­nukat. Ha a vizsgálat rendjén ez­­irányban bizonyítékok fognak fel­merülni, úgy természetes, hogy nem­csak a már őrizetben lévők, hanem az esetleges résztvevők ellen is el­járás fog megindulni.­­ Már a vizsgálat jelen stádiumá­ban is megállapítható, hogy a bank adminisztrációja körül nemcsak sza­­ bja ki! .

Next