Ellenzék, 1928. május (49. évfolyam, 98-121. szám)
1928-05-02 / 98. szám
( A helyes politika írta: DÓZSA ENDRE George A. Petre, a Curentul-ban Propaganda Culturala intre Minoritán cím alatt nemrég egy igen érdekes tárcacikket irt. Ebben a cikkben Gh. Tulburanak egy, a váradi hírlapírók otthonában a francia—román szellemi rokonságról jobbára magyar közönség előtt magyar nyelven tartott előadása alkalmából, tévesen úgy ítéli meg a magyar közönségnek a román kultúrával szemben eddig tanúsított viselkedését, hogy az a románokat elmaradott, kultúra nélküli, civilizálatlan barbárszámba vehető embereknek tekinti. Mégis, a téves kiindulási pont ellenére is arra a nem várt, örvendetes eredményre jut, hogy ennek az állítólagos lebecsülésnek a magyarromán kulturális kapcsolatok minél intenzívebb felvételével múlhatatlanul elejét kell venni. Elmondja, hogy azok helyett a célnélküli pénzkidobások helyett, amelyekkel kulturális analfabéták a községek, vármegyék és a minisztériumok budget-jét fosztogatják, „sokkal helyesebb volna a román irodalomból válogatott fordítások kiadásával a kisebbségek anyanyelvén ismertetni a román nép irodalmát. Minthogy pedig erre a célra eddig nincs rendszeresített, szolid szervezet, nem marad más hátra, mint élőszóval, magyar nyelven juttatni el a román kultúrát a magyarsághoz. George A. Petre felhozza azt a szíves fogadtatást és határozottan nagy hatást is, melyet Vulcan Iosif annak idején Budapesten a Kisfaludy Társaságban „sokkal barátságtalanabb lépkörben“felért egy tisztán romántárgyú előadásával. A cikkíró igen helyes megítéléssel maga is feltenni látszik azt, hogy az erdélyi magyarság, amint a nagyváradi közönség már igazolta, feltétlenül barátságos légkört biztosítana a magyar nyelven, élőszóval előadott román kultúrának. G. A. Petre kiemeli, hogy Erdélyben számos romániai intellektuel van, akik magyar iskolában és a budapesti egyetemen nyerték kiképzésüket s igy a magyar nyelvet olyan tökéletesen beszélik, mint a saját anyanyelvüket. Kortesbeszédek helyett tehát — folytatja a cikk — hazafias kötelességük inkább az lenne, hogy magyar nyelvtudásukat a román kultúra propagálására használják föl. Ez lenne szerinte és szerintünk is egyik igen fontos vonatkozásban a gyakorlati politika, a kölcsönös megismerés, megértés és, még hozzáte,hetjük, a kölcsönös lelki össszeforradás politikája. Mert amit George A. Petre cikke elején állít a magyarság elfogultságáról a román kultúrával vagy éppen a román néppel szemben, azt már Vulcan Iosif értekezésének budapesti fényes sikere is még akkor megcáfolta. Amit azonban cikke további folyamán elénk tár, az már kiemelkedik a román sovinizmus gőzköréből. Amennyire lehangoló ugyanis az, hogy a magyarságot a román kultúra lebecsülésével vádolja meg, annyira felemelő, hogy hazafias kötelességének ismeri el a román kultúrának magyar nyelven terjesztését. Ebben, a különben természetes, de román részről meglehetősen újszerű felfogással nemcsak egyetértünk, de mi magyarok a kulturális kölcsönhatást annyira szükségesnek látjuk, hogy a magunk részéről ebben az irányban már nemcsak a kezdeményezésnél tartunk, hanem határozott útban is vagyunk. Ezt igazoljákTanovics színigazgatónak bukaresti látogatásai. Ezt igazolják a román színműveknek a Magyar Színházban sűrűn előforduló előadásai és a magyar írók egész sorának a román irodalomból vett fordításai. Ezt bizonyítják Bitay Árpádnak a Valea Munteban tartott értekezései is. Sőt, amit a cikkíró, mint a román kultúra terjesztésének legerősebb módját emel ki és mintegy az állam kötelességévé akar tenni, azt is már megkezdtük mi magyarok szegény anyagi eszközeinkkel. Az Erdélyi Irodalmi Társaság ugyanis most adta ki a „Műfordítások román költőkből“ című kötetét. Megküldöttük ezt minden magyar kulturális intézménynek is az állami tanintézeteknek és minden ellenszolgáltatás nélkül, hogy jutalomkönyvek gyanánt osszák ki. Hát lebecsülése ez a román kultúrának? Hát elhihető-e, hogy az Erdélyi Irodalmi Társaság ebben a vonatkozásban ne lenne hű kifejezője a magyarság mentalitásának ? Mi a mi magyar anyanyelvünknek illő és helyes megbecsülését látnuk abban, ha csakugyan hazafias kötelességüknek tartanák a magyar műveltségű román urak azt a politikát, amely nem merül ki a magyarnyelvű kortesbeszédekben, de odaáll közénk, a pódiumra, belevegyül a magyar társadalom intimitásába és kettős nyelvtudásával propagálója lesz a magyarok között a román, a románok között a magyar irodalomnak, művészetnek, dalnak, szóval mindkét nemzet kultúrájának. Csakis igy jöhet el a várva-várt idő, mikor az erdélyi román ember rendíthetetlen román nemzeti érzése mellet magyarul is tud érezni és az erdélyi magyar rendíthetetlen magyar nemzeti érzésében is érezni tud románul. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 16 hónapra 100 táj. Nagpecóm 279 Щ Félévre 520 Щ. Egén évre 1000 Щ. Cenzúrát: Binden. Claj—Kolozsvár, 1928 május 2. Szerda' Ara 5 lej XLIX. évfolyam 98. szám. тдрпитт: MKTM MIKLÓS SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL Str. UniverMiatii (volt Egyetem utcai 8. ml Telefon se.: 109. is 204 Kun Béla Magyarországon kívül Romániára, Bulgáriára, Albániára és Lengyelországra kiterjedő kommunista hálózat kiépítésén dolgozott Bécsben A bécsi rendőrség nagy apparátussal dolgoztatja fel a volt népbiztosnál talált óriási mennyiségű iratot . Kun Bélát internálni akarják, hogy egyszers mindenkorra ártalmatlanná tegyék.Moszkvában nagy izgalmat keltett a letartóztatás Bécs (Az Ellenzék tudósítójától.) Az osztrák főváros politikai köreiben még mindig nagy izgalommal tárgyalják Kun Béla elfogatását. A sajtó éles támadásokat intéz Moszkva ellen, mely újra az osztrák fővárost akarta felhasználni Középeurópát felforgató tervei ugródeszkájának. A Neue Freie Presse azt írja, hogy a Neu burgasse-i kis droguista üzlet igen könnyen történelmi jelentőségű hely lehetett volna. Alattomos ravaszsággal és skrupulus nélküli értelmetlenséggel olyan terveket készítettek ott elő, mintha ma még mindig a Spartakus bombái és a kétségbeesés és az éhség volna az egyedüli irányítója Európa ennek a részének. Nem lehet tudni, hogy mi mindent tervezett Kun Béla nagyzási mániája — folytatja a Presse. Azt sem lehet tudni, hogy nem tervezett-e Ausztria számára egy új július 15-ét, vagy más hasonló dolgokat. Ezért egyszers mindenkorra azt kell kérnünk a szovjet kormánytól, hogy hagyjon föl azzal a politikával, amelyik a mellékhelyiségekben bombákat fabrikál egy ország ellen, amíg hivatalosan a barátságát ígéri meg neki. Még élesebben ir a Neues Wiener Journal, amely az azonnali szakítást kívánja Oroszországgal és megállapítja, hogy a nagymennyiségű propagandairat, amelyet Kun Bélánál lefoglaltak, csak az orosz követség diplomáciai védelemmel ellátott podgyászában érkezhetett Ausztriába. Tizenkét kocsi irat Az óriási mennyiségben talált propaganda-iratok és más vizsgálati anyag feldolgozásávalég mindig el van foglalva a pécsi rendőrség. Mintegy két kocsirakomány ilyen Iratot szállítottak le a rendőrségre a Neubaugasse-i drogneriából. A rendőrigazgatóságon 12 magyar és 8 orosz hites fordító 8 gépirónővel és rengeteg bűnügyi detektívvel dolgozik az óriási anyagon. Hír szerint megtalálták a magyarországi kommunista párt regisztrátorráját és archívumét. Az eddig lefordított iratok alapján tisztán lehet látni, hogy Kun Béla vezetése alatt Magyarországon kívül Bulgáriára, Romániára, Görögországra, Albániára és Lengyelországra kiterjedő propagandaszervezetet akartak kiépíteni. Az új propaganda-iratok kizárólag a legszegényebb és legműveletlenebb osztály szenvedélyeire építnek. Az eddigi szokástól eltérőleg semmiféle kommunista elméleti kérdésről nincs bennük szó, ellenben tele vannak durva és obszcén kifejezésekkel a thai uralom vezetői és a szociáldemokraták i is. Különösen a magyar sociáldemokratákat támadják. Egyik ilyen propagandafüzet címlapján Bethlen miniszterelnök látható, amint együtt ül Payerrel, Esztergályossal, Buchingerrel, Garamival és Héjassal. Internálni akarják Kun Bélát Bécsben elterjedt hírek szerint különben az osztrák kormány internálni készül Kun Bélát, hogy ezáltal biztosítsa magát a veszedelmes kommunista agitátor folytonos újabb visszatérése ellen. Az internálás által a bécsi kormány bizonyos tekintetben Magyarország kívánságának eleget akar tenni és elejét akarja venni annak, hogy Bécs városát a népszövetségi tanácskozásokon az európai konszolidáció ellen folytatott izgatás főfészkének tüntethessék föl. Különben Ausztriának is legnagyobb érdeke, hogy Kun Bélát ártalmatlanná tegye, mert az eddigi jelek mind bizonyosabban azt mutatják, hogy a múlt évben lezajlott júliusi forrongásnak az osztrák fővárosban szintén Kun Béla volt a főmozgatója. Kun Béla letartóztatott gépírónője Breuer Ilona burgenlandi illetőségű nő, akinek szülei Magyarországon élnek. A magyar rendőrség különben kiküldte Kun Béla letartóztatása ügyében Bécsbe Schweinitzer rendőrtanácsost, aki tegnap hosszasabban értekezett Schober bécsi rendőrfőnökkel. Moszkvai hírek szerint Kun Béla letartóztatása óriási és igen kellemetlen meglepetést keltett szovjet vezetőkörökben. Az Izvesztia és Pravda félhivatalos újságok követelik, hogy a német és osztrák proletariátus tiltakozzék a letartóztatás ellen és követelje Kurt Béla azonnali szabadon engedését. A kommunista internacionálé felhívást bocsátott ki Kun Béla érdekében a vi Lapunk mai száma 12 oldal