Ellenzék, 1929. június (50. évfolyam, 120-145. szám)

1929-06-01 / 120. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj—Kolozsvár, Strada Universitatis (v. Egyetem­ utca) 8. szám. Telefon: 109. és 204. Sürgönyeim: ELLENZÉK, Cluj Szombat 1939 június 1. Ötvenedik évfolyam, 120. szám* ÁRA 5 LEJ MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: B­ART­HA MIKLÓS Előfizetési árak: Havonta 100, negyedévre 311, félévre 600, évente 1200 lej. Magyarországon : negyedévre 14, félévre 27, évente 53 pengő- Angliában ma vannak az alsóházi választások, me­lyeknek­­jelentőségét a nemzetek közti politika szempontjából is alig lehet túl­becsülni. Megmarad-e az eddigi kormány, vagy balfelé tolódik a brit birodalom kormányzatának tengelye, olyan kérdés ez, amelytől talán egész Európa jövő sorsa függ. A konzervatív angol kormány külügy­miniszterének, Chamberlainnek minden változástól rettegő, megértés nélküli poli­tikáját különösen súlyosan éreztük mi, kisebbségek, akiknek minden kívánsága mint megdönthetetlen kőfalba ütközött bele ennek a merev arcú és merev lelkű angol államférfiúnak a mai hatalmi viszonyok érintetlen konzerválásához ragaszkodó állás­pontjába. Most ez a számunkra megdönthetetlen kőfal inog minden jel szerint, az angol választók elégületlenségének támadásai alatt. Mert már előre kétségtelennek lát­szik, hogy az eddig óriási többség fölött rendelkező konzervatív párt erősen meg­gyengülve fog kikerülni a választási küz­delemből. És ennek a meggyengülésnek egyik fő okát éppen Chamberlain külpoli­tikájában lehet keresni, mely ma már a meggyőződéses konzervatív választók helyeslését sem tudja elnyerni. Minden remény meg­van tehát arra, hogy a Cham­­berlain-féle politika még akkor is meg­bukik ezen a választáson, ha a konzer­vatív párt enyhe többséggel kerül vissza az alsóházba. A másik két párt, a munkások pártja és a liberálisok, a legnagyobb remények­kel mennek bele a mai választásba. Lloyd George, a konzervatív párt tisztán véde­kező választási taktikájával szemben, nagy­szabású pozitív tervekkel lép a választók elé, melyet elragadó egyéniségének egész hevével tud védeni. A munkáspárt pedig hatalmas szervezett tömegeivel és a nagy­számú munkanélküli elégületlenségének felhasználásával támadja hevesen az eddigi kormánypártot, melynek minden programja meglévő gazdasági helyzet biztosításában, a Baldwin által kiadott Safety first jel­szóban összpontosul. A munkáspárti pla­kátok, melyek óriási nagyításban töltik be a falakat Ramsay Macdonald képével, lát­hatóan igyekeznek is arra, hogy ne csak a munkások, hanem a polgári választók szavazatait is megnyerjék és óvatosan el­kerülik, hogy a plakátok fölírásai között túlságosan szocialista szó jelzők is szere­peljenek. Macdonald, akiben ma már so­kan a jövő miniszterelnökét látják, eze­ken a munkáspárti plakátokon nem mint „elvtárs“, hanem mint „The Rigt Ho­nourable J. Ramsay Macdonald“ szerepel. A konzervatív párt választási esélyeit егоэеп rontja az is, hogy a rossz gazda­sági helyzetet mindig az éppen kormányon lévő minisztérium rovására szokták írni. És Anglia gazdasági helyzete ma annyira súlyos, hogy a gazdasági jóléthez szokott angol választók emberemlékezet óta nem emlékeznek hasonlóra. Az ellenzék leg­­brilliánsabb egyéniségei, a Lloyd George-ok, Macdonald-ok és Snowden-ek, jól tudva, hogy ez a konzervatív kormányzat legse­bezhetőbb pontja, a külpolitikai sikertelen­ség mellett főleg erre a pontra központo­sítják támadásaikat. Anglia rossz gazda­sági helyzete, hangoztatják választási be­szédeikben, elsősorban a rossz külpolitika következménye. Ezért úgy a munkáspárt, mint a liberális párt az eddigi merev, a francia hatalmi törekvéseket szinte szolgai módon támogató külpolitika megszünte­tését kívánja elsősorban. Hogy sikerül-e ezt a kívánságot meg is valósítani, az az angol választók mai szavazásától függ. Cita Davila kijelentette, hogy a román optánsbizottság teljes egészében magáévá teszi a magyar feltételeket és öt nap múlva nem lesz optánsügy Európában Bécs. (Az Ellenzék tudósítójától.) Teg­nap délután kellett volna megkezdődnie a magyar-román optánsper tárgyalásának. Azonban a román delegáció elnöke, Cita Davila varsói román követ, csak holnap délben érkezik Bécsbe. A lapok tudósí­tója előtt Cita Davila szenzációs kijelen­téseket tett a következőkben: A magyar­román optánsper tárgyalása öt napig fog tartani és ez öt nap elmúltával nem lesz többé optánsügy Európában. A románok teljes egészükben magu­kévá tették a magyar optánsok kívánságát és meg fogják fizetni a megállapított ösz­­szeget, 115 millió arany lejt. Ezt az ösz­­szeget Románia 30 százalékban készpénz­ben, 70 százalékát pedig fában, szénben és sóban fogja megfizetni. Magyarország ezenkívül fentartotta magának a jogot, hogy a természetben tartozás kitermelését a fát, szenet és sót magyar munkásokkal végeztethesse el és magyar vasúton szál­líthassa át Magyarországra. A holnap kez­dődő tárgyalásokon csupán a készpénzfizetés módo­zatait fogják még tárgyalni, amelyekben még nem történt végleges megegyezés. ---- I . . ■ n ■юяшмиидвгза szerint a liberális bankokat fogja gyen­gíteni. Az ellentét a volt miniszterelnök és Argetoianu között még­sem látszik nagyon kiélezettnek, mert Franasovici, aki Bratianu Vintila egyik legkedvesebb embere, szintén részt­­vesz a bankalapításban. A'* u.i nagy bank lényegesen fogja befo­lyásolni Románia pénzügyi életét és a je­lek szerint a pénzügyi életben vezető po­zíciót fog betölteni. A bankalapítással nincsen ugyan érdemi összefüggésben, de bizonyos fokig mégis kapcsolatban áll vele Lugosanu párisi útja, aki újabb kölcsönt akar a kormány­nak szerezni és ezt a munkáját részben az új nemzetközi bank fogja elősegíteni. Párisi magántáviratok szerint Lugosanu tárgyalásait érdemben csak az angol vá­lasztások lezajlása után fogja lefolytatni. Az eddigi tárgyalások csak prelimináris stádiumban érintették a kölcsön kérdését. A belgrádi tárgyaláson bebizonyosodik, hogy előre megrontott szándékkal vadá­szott Rakics képviselő Radics Istvánra Belgrád. (Az Ellenzék távirata.) A szkup­­csinai gyilkosság perének mai tárgyalásán több tanú került sorra, akik határozotta­n is állították, hogy Rakics Punisa előre meg­fontolt szándékkal lőtte le áldozatait. Mihajlovics Joco, a szkupcsina volt hivatal­vezetője előadta, hogy ő jól megfigyelte a véres eseményeket és meg van győződve arról, hogy Rakics nem lődözött izgalmá­ban, cél nélkül, hanem jól célzott lövé­seket adott le áldozataira. Ivancsevics Dusán képviselő elmondta, hogy a me­rényletet közvetlenül megelőző napokban I­vrajevics képviselő több levelet mutatott nekei, melyek mindegyikében óva intették Radics Istvánt, hogy tartsa magától távol Radics Panisát, mert ez már többször kijelentette, hogy megszabadítja a nem­zetet tőle. A következő tanú Bolgovics képviselő volt, akinek társaságában töltötte Rakics Panisa a merényletet követő dél­utánt. Bolgovics nem vallott semmi érdem­ben jelentős dolgot. Augusztus 26-án МММ Genfben az európai kisebbségek ez évi kongresszusa Bécs. (Az Ellenzék távirata.) Az euró­pai nemzeti kisebbségek ez évi kongresz­­szusukat augusztus 26-tól 28-ig tartják meg Genfben a következő programmal: I. „A Népszövetség és a kisebbségek“. II. „A kisebbségi sajtó feladatai“. III. „A nemzetközi szervezetek tevé­kenysége az elmúlt esztendőben a ki­sebbségi probléma terén“. IV. „A kisebbség-ismerettan kérdései“. Az egyes referátumokat a plenáris üléseken kívül az elnökség által meg­választott külön szakbizottságok fogják előzőleg letárgyalni. A kongresszus előkészítő munkálatait az idén is Willan József dr. elnök és Ammende Ewald dr. főtitkár vezetik. A romániai magyarság képviseletében előreláthatólag Jakabffy Elemér dr., Balogh Arthur dr. és Sulyok István dr. vesznek részt a kongresszuson. A csehszlovákiai magyarság képviseletében Szü­llő Géza dr. utazik Genfbe. A másik delegátus sze­mélye még bizonytalan. Eddig, amint is­meretes, Flachbart Ernő dr. vett részt Szüllő mellett a kisebbségi kongresszuso­kon a csehszlovákiai magyarság képvisele­tében, azonban külföldre való távozása következtében természetesen mandátuma is megszűnt. A jugoszláviai magyarság delegátusai ez alkalommal is Deák Leó dr. és Strelitzky Dénes dr. lesznek. Meglkult a nagy bukaresti nemzetközi Ш Argetoianu az elnök és az igazgatóságban politikai pártállásra való tekintet nélkül résztvesznek az összes pénzügyi kapacitások Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójától.) A nagy bukaresti nemzetközi bank, a Banca Internationala Romana megalakítására vo­natkozó tárgyalások teljesen befejeződtek. A bank alaptőkéje 500 millió lej lesz s ezt az összeget a belföldi érdekeltségeken kívül a legtekintélyesebb külföldi bankok jegyzik le. Részt vesz a bankalapításban a Drezdner Bank, az Amsterdamsche Bank, a londoni Ambros pénzcsoport és a fran­cia nagy bankoknak egy csoportja. A bank igazgatósági elnöke Argetoianu volt mi­niszter lesz, alelnöke pedig Cantacuzino herceg. Az igazgatóságban a külföldi csoportok képviselőin kívül a következő neves román közgazdászok és pénzügyi szaktekintélyek foglalnak helyet: Garoflic volt földmive­lésügyi miniszter, Manoilescu volt pénz­ügyi államtitkár, Franasovici volt belügyi államtitkár és Mitilineu volt külügymi­niszter. Az első kettő jelenleg a nemzeti­­parasztpártnak, Franasovici és Argetoianu a liberális pártnak, Mitilincu pedig az Averescu pártnak a tagja. A delegált ad­minisztrátori teendőket Manoilescura és Franasovicira bízzák. A bank vezérigazgatója, a Drezdner Bank képviselője Witzleben lesz, az igaz­gatói funkciókat pedig Caprali tölti be. Argetoianu bankelnököt a hét végére várják vissza Berlinből és akkor tisztá­zódni fognak a közte és Bratianu Vit­tila között fennálló ellentétek. A volt minisz­terelnök a nemzetközi bank alapítását nem nézte jó szemmel, mert véleménye 1 Porig égett egy lengyel város VARSÓ. (Az Ellenzék távirata.) A Lemberg közelében lévő Liznicy vá­roska teljesen leégett. A tűzoltóság teljesen tehetetlenül állott szemben az elemek rombolásával. Öt óra alatt többszáz épület megsemmisült s csak az állomásépületet sikerült megmen­teni a pusztulástól. A hajléktalanná vált lakosság érdekében segélyak­ciókat indítanak be. Nagy botrány a prágai nemzetgyűlésen Prága.­­Az Ellenzék távirata.) A prágai tartományi gyűlésen tegnap Geissler né­met képviselő az egyik javaslat előadója, cseh nyelven akarta megtartani előadói beszédét. A német ellenzék erre óriási lármában tört ki és megakadályozta Geiss­­lert, hogy tovább beszéljen. Az elnök, minthogy rendet nem tudott teremteni, felfüggesztette az ülést.. Az ülés megnyitása után a lárma újra kezdődött, majd a német képviselők ob­­strukcióba kezdettek. Este tizenegy órakor még tartottak az obstrukciós beszédek s az elnök csak a késő éjjeli órákban zárta le az ülést, anélkül, hogy Geissler előadó szóhoz juthatott volna.

Next