Előre, 1951. április-június (1. évfolyam, 2-73. szám)

1951-04-06 / 2. szám

I. évfolyam 2. szám Vftte PtáLÍTJtoM SG/iSOtfiTÍKI LORE '0 :­'*Zr *'%. Szombat, 1951 április 7 A R.M.P MAROS TARTOMÁNYI VEZETŐSÉGE ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS LAPJA ÁRA 4 LEJ Kollektív gazdaságaink a vetési csatában Maros tartomány 62 kollek­tív­ gazdasága a pártszervezetek irányításával, a néptanácsok tá­mogatásával lendületesen kap­csolódtak be a tavaszi vetési terv mielőbbi teljesítéséért folyó küzdelembe. Ennek eredménye­ként a legtöbb kollektív­ gazda­ságban a tavaszi vetési terv el­ső és második részének felada­tait határidő előtt teljesítették. Április 2-ig az össz tavaszi ve­tési tervet 45,1 százalékban tel­jesítették kollektív-gazdasá­gainkban. Kollektív-gazdaságainknak a Román Munkáspárt, a néptaná­csok és a városi dolgozók min­den támogatást megadtak, hogy minél jobb feltételek között tel­jesíthessék tavaszi vetési tervü­ket. Ott, ahol vetőmag-hiány mutatkozott mivel a gazdaság nem egy szegényparaszt tagjá­nak a múlt évben nem termett gabonája, az állam kellő meny­­nyiségű­ vetőmagot kölcsönzött. Az ipari munkások vasár- és ünnepnapokon, szabadidejüket feláldozva mozgó javító­ csopor­tokat szerveztek, kiszálltak a kollektív­ gazdaságokba és segí­tettek a mezőgazdasági gépek és felszerelés rendbehozatalánál. A marosszentannai „Vörös Gri­­vita“ kollektív­ gazdaságban a marosvásárhelyi „Minszki La­jos“ témára és a vegyiüzem dol­gozói több mint 20 ezer lej ér­tékben tegeztek önkéntes mun­kát a mezőgazdasági felszere­lés kijavításánál. A kerelőszent­­páli kollektivisták szerszámait is a városi dolgozók javították ki, s még számos példát sorol­hatnánk fel. A tavaszi vetési munkálatok sikeres teljesítése érdekében kollektív-gazdaságainkban élénk versenymozgalom fejlődött ki. Az ákosfalvi „Dózsa György" kollektív-gazdaság, az eddiginél magasabb cukorrépatermés el­érése érdekében versenyre szólí­totta Népköztársaságunk ösz­­szes cukorrépa-termelő kollek­tív-gazdaságait, a koronkai „Vö­rös Traktor“ kollektív-gazdaság pedig Maros tartomány vala­mennyi közös gazdaságát hívta ki versenyre a tavaszi vetési csata idejére. A legtöbb kollek­tív-gazdaságban szeretettel fo­gadták és örömmel válaszoltak a versenyfelhívásokra és kötele­zettséget vállaltak a verseny­pontokban meghatározott fel­adatok teljesítésére. Vannak azonban egyes kol­lektív­ gazdaságok, ahol a veze­tőség felületesen kezeli a ver­senyeket, vagy alig, vagy egy­általán nem vettek tudomást azokról. Így érthető, hogy a lé­vén és felső répái (régeni ra­jon), királyfalvi és kincsesi (di­csői rajon), náznánfalvi, vid­­rádszegi, kerelei és kerelőszent­­páli (marosi rajon) és radnóti (ludasi rajon) kollektív­ gazda­ságokban gyengén folynak a belső versenyek. A versenyek el­hanyagolása természetesen a vetési munkálatok menetében is megmutatkozott. Annál jobbak az eredmények azokban a kollektív­ gazdaságok­ban, ahol jól megszervezték a versenyeket. Ezekben a vetési terv első részét befejezték és a vetési munkálatok további része teljesítésében is élen haladnak, mint a marosgyézai, kutyfalvi és románkocsárdi (ludasi ra­jon), désfalvi és balkácsi (di­csői rajon), sóváradi és zágori (erdőszentgyörgyi rajon), ákos­falvi, mezőgerebenesi és illenc­­falvi (marosi rajon), bátosi (ré­geni rajon) kollektív-gazdasá­gok. A tavaszi vetési csatában ki­tűnt kollektív-gazdaságokban már a tél folyamán alaposan fel­készültek. Esti tanfolyamokat, olvasóköröket, szemináriumo­kat szerveztek, a kultúrottho­­nokban kollektív rádióhallga­tást, hogy minél alaposabb poli­tikai és szakmai nevelésben ré­szesítsék a tagokat. Tartomá­nyunk 60 kollektív­ gazdaságá­ban megszervezték az agrotech­nikai és micsurinista köröket, amelyekben a tagok megismer­ték a Szovjet mezőgazdaság-tu­domány nagyszerű módszereit, a kolhozparasztok gazdag ta­pasztalatait. A legtöbb kollek­tív­ gazdaságban szovjet példá­ra mind a munkaerőt, mind az­ élő és holt leltárt egyenlő arány­ban elosztották a brigádok és csoportok között, ami biztosít­ja az egészséges és eredményes munkaszervezést. A vetési terü­leteket úgy osztották fel, hogy a brigádok és csoportok minden terményfélével foglalkozzanak. Élen haladó kollektív­ gazdasá­gainkban nagy súlyt fektettek az állatok gondos ápolására is. Bár a takarmányszüke komoly nehézségeket okozott fiatal kol­lektív­ gazdaságainknak, a Párt és kormány hathatós támogatá­sával sikerült legyőzni azokat. Takarmányvásárlási kölcsönö­ket kaptak, kiutalásokat előta­karmány hivatalos áron való beszerzésére. Az élenjáró kollektív­ gazda­ságok példáját azoknak a kol­lektív­ gazdaságoknak is követ­­niök kell, amelyek eddig nem értek el megfelelő eredménye­ket a tavaszi vetési csatában, ami nagyrészt annak tulajdonít­ható, hogy nem tartották be a KMP Központi Vezetősége és a minisztertanács a tavaszi mező­­gazdasági munkálatokkal kap­csolatos határozatát, nem annak értelmében szervezték meg mun­kájukat. A kollektív­ gazdasá­­goknak pedig élen kell járniuk, hiszen fokozódó érdeklődéssel figyelik munkájukat a még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok. Jó munkájukkal ne­kik kell meggyőzniük azokat, a nagyüzemű­ kollektív mezőgaz­daság felsőb­brendűségéről. A pártszervezetek által irá­nyított rajoni és községi népta­nácsok is nagyobb támogatást kell, hogy nyújtsanak a kollekt­ív jo­ggazdaságok vezetőségeinek. A vetési csata idejében és jó feltételek melletti elvégzése azt jelenti, hogy emelkedik a kol­lektív­ gazdaság terméshozama, emelkedik a tagok életszínvo­nala és erősödik hazánk, a bé­ketábor aktív tényezője. Ezért kell minden kollektív a gazdaságban mielőbb győzelem­­­re vinni ötéves tervünk első ta­­­vaszi vetési csatáját. " s­saamw? A ..Sittló Géza” gyár ifjúsági brigádjának felhívása Maros tartomány összes ifjúsági brigádjaihoz. Meg kell javítania munkáját a marosludasi gép- és trakí­­torállomás vezetőségének, A. P. Csehov darabjáról. - ^ Sztálin elvtárs üdvözlete a leningrádi Kirov-gyárhoz. PÁRTUNK 30. ÉVFORDULÓJÁNAK TISZTELETÉRE t«UMtMH‹*Ka‹*MaMMaMl­iallMlin‹l­H,ia'ai,ll,‹›ai›lla›aaaaa,,Sf›,IMia,*&ail›a,fl,lllliaia,ia* vmnainuBMaiItiBl 120 millió lej értékű építkezés a terven felül Szeretett Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársi A marosvásárhelyi 24. számú állami építke­zési vállalat munkásai, technikusai és tisztvi­selői a Párt iránti mély szeretettel, lelkesen fo­gadták a resicai „Sov­­rommetál” és a Sztálin­­város­i „Vörös Zászló’’­élüzemek szocialista ver­senyfelhívását 1951. évi állami tervünk határidő előtti teljesítésére és terven felüli megtakarítá­sok elérésére Pártunk 30. évfordulója tisztele­tére, s erre a felhívásra az alábbi kötelezettsé­gekkel válaszolunk: 1. Az 1951. évi építkezési és felszerelési ter­vet vállalatunk összes munkatelepein általában 10 százalékkal a határidő előtt teljesítjük, vagy­is az 1951. december 31-i átadásra szóló munká­latokat 36 nappal hamarabb adjuk át, így a terven felül december 31-ig 120 millió lej értékű ipari építkezést és munkáslakást adunk át. 2. Belső erőforrásaink mozgósításával és a legteljesebben kihasználva a helyi lehetőségeket, minden tervmilliónál 90 ezer lejnyi átlagos meg­takarítást érünk el 3. A munka termelékenységét a terven felül 1,90 százalékkal növeljük és a haladott szovjet építkezési munkamódszereket kiterjesztjük 50 munkacsoportra. 4. Minden fokú szakmai képesítésű iskola felállításával növeljük a szakmunkások szám­át, ezirányú ez évi feladatunkat 500 százalékkal ha­ladva túl. 5. Május 8-ig terven felül 16 millió lej ér­­tékű­ építkezést végzünk munkatelepeinken és 4 millió lejt takarítunk meg. 6. Befejezzük a Desociere II. és a kiskapusi egészségház építkezését. 7. A tervben szereplő idő előtt három hó­­nappal megkezdjük a munkát a békési munka­­telepen, hogy december 1-én működésbe léphes­sen a cementgyár egy osztálya, amely a hatal­mas V. I. Lenin vízierőművet látja majd el ce­menttel, hozzájárulván így drága hazánk villa­mosítási tervének sikeréhez. 8. Tiszteletben tartjuk az építkezések és felszerelések munkaelőírásait, jól, gazdaságosan és tartósan építünk. 9. Pártunk győzelmes harcának 30. évfordu­­lója útmutatás számunkra, s megerősít bennün­ket munkánkban. A tervért és annak túlhaladá­­sáért harcolva, dolgozó népünk jólétéért és a békéért harcolunk. Éljen drága hazánk, a Román Népköztár­saság! Éljen a Román Munkáspárt! Éljen az egész világ dolgozóinak nagy ve­­zetője, I. V. Sztálin! A marosvásárhelyi 24. sz. építkezési válla­­lat munkásainak, technikusainak és tisztviselői­nek nevében: Radó Kálmán igazgató, Sándor Lajos alapszervezeti titkár, Orosz Sándor szakszervezeti elnök. Túlhaladják ez évi tervüket az állami gazdaság dolgozói Szeretett Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársi A vajdakamarási (marosluda­si rajon) állami gazdaság munkásai, technikusai és tiszt­viselői közgyűlésükön, amelyen feldolgozták drága Pártunk 30. évfordulóját, lelkesen fogadták országunk két nagyüzemének a resicai „Sovrommetal“ és a Sztálinváros­i „Vörös Zászló“ üzemek dolgozóinak a szocialista versenyfelhívását. Mi, a vajdakamarási állami gazdaság dolgozói vállaljuk, hogy szorgalmasan dolgozunk, hogy ezzel hozzájáruljunk nem­zetgazdaságunk, a szocializmus megteremtése alapjának megerő­sítéséhez s példát mutassunk a dolgozó parasztságnak, amely újabb és újabb kollektív gazda­ságok megalakításával halad a szocialista mezőgazdálkodás felé. Ebből a célból vállaljuk Pár­tunkkal és Központi Vezetősé­gével szemben, hogy május 3. nagy napja tiszteletére 1951. évi tervünket az összes munka­­szakaszokon 8 százalékkal túl­haladjuk. Ugyanakkor forró szeretetü­n­­ket fejezzük ki Pártunk iránt, amely három évtizeden keresz­tül hősiesen harcolt a dolgozók szabadságáért és jogaiért. Sze­­retetünket fejezzük ki a szocia­lizmus nagy országa a Szovjet­unió és dicsőséges hadserege iránt, amely lángeszű vezetőjé­­vel Sztálin generalisszimusszal az élen elhozta nekünk a sza­badságot. Égő gyűlöletet táplálunk azok ellen, akik új háborúra, új bűn­tényre készülnek az emberiség ellen. Építő munkánkkal harco­lunk az angol—amerikai impe­­rialisták és ügynökeik ellen, abban a meggyőződésben, hogy a világ munkásosztálya végül is megsemmisíti a vadállati im­perializmust. Éljen a Román Munkáspárti Éljen a dolgozók békeharca Népköztársaságunkban és az egész világon, J. V. Sztálin, a béke zászlóvivőjének vezetésé­vel! A vajdakamarási állami gazdaság munkásai, tech­nikusai és tisztviselői. A tavaszi vetési csata jelenlegi helyzete A földművelésügyi minisztérium közli, hogy országunkban április 1-ig összesen 1.193.574 hektárnyi területen végezték el a tavaszi vetési munkákat. Ebből a mennyiségből 134.647 hektárt a az állami gazdaságok, 51.253 hektárt pedig a kollektív gazdaságok vetettek be. A vetési csatában Buzau, Constanta, Bukarest, Galati, Putna és más tartományok járnak az élen, m­íg Delj, Teleorman, Gorj, Arges, Arad, Bihar és Te­mes tartományok lemaradtak, mert nem használták ki teljes egészében a gépek, a traktorok és a mezőgazdasági felszerelések teljesítőké­pességét, feltétlenül szükséges, hogy a néptanácsok végrehajtó bizottságai az eddiginél behatóbban foglalkozzanak­­ a vetési kérdések­kel, irányítsák és ellenőrizzék a­ mezőgazdasági szervek működé­­sét, hogy a bőségesebb termés érdekében idejében és a legjobb feltételek között végezzék el a tava­szi vetést. Megérkezett Bukarestbe a Magyar Népköztársaság újító és művészküldöttsége (Bukarest.) Hétfőn és kedden érkezett m­eg fővárosunkba a Ma­gyar Népköztársaság tudósokból, technikusokból és sztahanovis­tákból álló küldöttsége, amely részt vesz a Bukarestben megren­dezett magyar újító kiállítás meg­­nyi­tóján. A küldöttsért tagjai: Lakatos Béla, a küldöttség vezetője; He­vesi Gyula akadémikus; Harmati József, a Magyar Technikai Hiva­tal vezetője; Kiss András, az Újí­tási Hivatal vezetője, valamint Muszka Imre, Tarnó­­zi Júlia, Po­zsonyi Zoltán és Pappert Ádám Kossuth-díjas m­agyar sztahanov­isták. Ugyancsak hétfőn érkezett a magyar művészküldöttség, amely a Magyarország felszabadulásá­nak 6. évfordulójára rendezett ün­nepélyen vesz részt. A művész­ küldöttség tagjai: Mattié Jolán énekesnő, Joviczki József, a buda­pesti Opera szólistája és Lukács Pál hegedűművész. Az érkezőket az Északi Pálya­­udvaron a Külföldi Kultúrkapcsola­­t­*5?? ápoló Társaság és az Orszá­gos­ Szakszervezeti Tanács képvi­selői, valamint számos dolgozó fo­gadta.

Next