Előre, 1909. február (5. évfolyam, 6-9. szám)

1909-02-06 / 6. szám

SZERKESZTŐSÉG / \ W ELŐFIZETÉSI ÁR: 1523 SECOND AVENUE, Fél évre..................................50 fíz flMERÍKfli M/qaYflTO\$^^^^5ZOCÍflÍIYTÍI .S7 Ö V F T S F i|p· ^ — = hivatal op • közlönye ,===» \^pi VOL. V. ÉVFOLYAM. NEW YORK, 1909. FEBRUÁR 6. NO. 6. SZÁM. A BÉKE FELÉ. Az Amerikai Magyar Szocialista Szövet­ség tárgyalásokba bocsáj­­kozott az egyesü­lés érdekében az Amerikai Magyar Szocia­lista Munkás Szövetséggel. Kétségkívül ezzel jelentős lépésre határozta el magát szövetségünk. A Szocialista Pártba való belépés előtt megkísérli az egész magyar szocialista munkásságot bevinni abba a Pártba, mely ma úgy nagysága, mint erős­sége­­révén egyedül képviseli a forradalmi proletariátust az Egyesült Államokban. A­midőn szövetségünk a másik ma­gyar szocialista pártfrakcióval egyesülési tárgyalásokra lépett, tisztában volt azzal, hogy elérkezett valóban az egyesülés ideje, hogy a másik pártfrakciót számos halaszt­hatatlan ok az egyesülésre készteti s végül, hogy az egyesülés lehetősége megvan egy pártban, a Szocialista Pártban. Mert ahhoz kétség sem férhet, hogy egyesülés kizárólag a Szocialista Pártban történhet meg. Nem a mi pártunk iránti elfogultság, nem is a másik, a S. L. P. elleni harag, vagy ellenszenv mondatja ezt velünk, ha­nem az események átérzése, a tények tár­gyilagos megbírálása. Tisztán látjuk magunk előtt az okokat, melyek annak idején az amerikai munkás­­mozgalmat két pártra szakították és bebi­zonyítva látjuk most a Szocialista Pártnak a kettéváláskor elfoglalt álláspontjának he­lyes voltát. A legnyomósabb ok, mely két pártot te­remtett az Egyesült Államokban : a szocia­lizmus lényegének­­ egyik fél részéről va­ló meg nem értése volt. A szocializmust az egyik fél, a Daniel De Leon köré csoporto­sult Socialist Labor Party mint egyszer és mindenkorra megállapított merev tant fog­ta fel, mely sem a viszonyok változásával, sem az idő haladásával nem változhat. Az európai fejetlen kapitalista társadalmi vi­szonyokhoz mért, megfogalmazott szocialis­ta elveket akarta Amerikában, a teljesen kifejlődött kapitalizmus hazájában alkal­mazni. Mi sem természetesebb, mint hogy azok, a­kik a szocializmusban társadalom­­tudományt láttak, mely nemcsak tanítja a társadalmak fejlődését, hanem alkalmazkod­va a társadalmi fejlődéshez, időről-időre, és helyenként más és más eszközzel akarja a munkásságot a termelési eszközök birtokába helyezni, d­e felfogásuknak más pártban akartak érvényt szerezni. Az amerikai munkásmozgalom kettéválá­­sának oka tehát ott keresendő, hogy sokan látva, mikép az európai doktrinaer szocializ­musnak Am­erikába való merev átültetésével a szocializmus itt nem tud beférkőzni az amerikai munkásság gondolkodásába, meg akarták teremteni a — par excellence — kiválós­ág­ú— amerikai szocializmust, az amerikai munkásság gondolkodásához, ér­dekeihez alkalmazott szocialimust. És hogy ezeknek felfogása győzött, hogy ennek az iránynak volt akkor igaza, azt a mostani események igazolják. A szocializmus a munkásságért, a mun­kásság által létezik. Munkásság nélkül szocializmus el sem képzelhető. A szocia­lizmust épen az különbözteti meg az utó­piától: az teszi tudománnyá, hogy tanítá­sai a gyakorlati életben gyökereznek, az életben találnak alkalmazást. Amerikában­­pedig a pártszakadásig a szocializmus csupán bevándorlótokra szo­rítkozott, s a­kik már hazulról hozták ma­gukkal a szocialista gondolkodást. Az ame­rikai munkásság óriási rétegében a szocia­lizmus nem tudott termő talajra találni. Amerikában a párt szakadásig a szocializ­mus utópia volt! És épen Amerika volt az az ország, hol a szocializmusnak, a szocialista elmélet szerint a legerősebbnek kellett volna lenni. Egy erős szocialista mozgalom megterem­tése, a szocialista taní­tás valóra válásának a feladata hárult tehát arra a pártra, mely az amerikai munkásságot szocialistává akarta tenni. Ennek a feladatnak az új párt, a Szo­cialista Párt fényesen megfelelt. Feleslegesnek tartjuk pártunk eddigi működéséről s eddigi elért eredményeiről dicshimnuszokat zengeni. A mindenki ál­tal ismert tények beszélnek helyettünk. Elég, ha most arra mutatunk rá, hogy a Szocialista Párt megteremtette Ameriká­ban a szocializmust, rövid szerepléséhez vi­szonyítva, az amerikai munkásság óriási tömegét nyerte meg az osztálytudatos gon­dolkodásnak. Ma már Amerikában van szocializmus. Ma már Amerikában a szocializmus társa­dalmi tényező — a Szocialista Párt révén. A­míg a Szocialista Párt pozitív be­bizonyította, hogy a szocializmust akklima­tizálni, az amerikai munkásság gondolko­dásához és viszonyaihoz alkalmazni kell, addig a másik párt, a Szocialista Munkás Párt negatíve igazolta be, hogy az élet so­hasem igazodik merev tanok után. Az el­méletnek kell mindenkor az élethez alkal­mazkodnia. A Szocialista Munkás Párt egy rövid év­tized alatt nemcsak, hogy elvesztette a munkásság eddig megnyert elemeit, hanem jelentéktelen csoporttá zsugorodott össze, mely sem hivatásának, a munkásság öntu­datra ébresztésével meg nem felelhet, sem létjogosultsággal többé — a Szocialista Párttal szemben — nem bír. A­hogy nem célunk most pártunk túlzó dicsérete, úgy nem vezet bennünket e soi­rok megírásánál a S. L. P. becsmérlése sem. Tényeket írunk és tényeket bírálunk el akkor, a­midőn e két párthoz tartozó ma­gyar szocialistákat egy táborban egyesítve — óhajtanak látni. A magyarság mozgalma nem lehet füg­getlen sohasem az amerikai munkásság moz­galmától. Az amerikai munkásságnak küz­delméhez a magyarok és minden bevándor­lótt nemzetiségű munkásoknak — segéd­kezet kell nyújtaniok. És ha érdekünk, kötelességünk az itteni munkásság küzdelméhez hozzájárulni, érde­keinknek és kötelességünknek ma már egye­dül a Szocialista Pártban te­hetünk eleget. Mert ha az Egyesült Államok öntudatos munkássága ma csak a S. P.-ban van kép­viselve, a mi helyünk is e pártban van! Nem beszélünk a S. L. P. bukásáról, vagy arról, hogy az S. P. legyőzte volna a versenyben a S. L. P.-ot, de arra igenis rá­mutatunk, hogy ma a S. P. az egyedüli ko­moly ellenfele az amerikai tőkésosztály­nak. Ez tény. Ezt a­z S. L. P. minden ön­tudatos tagja tudja. Hogy a S.P.-ot a S. L. P. tagjai is ennek látják, bebizonyították akkor, a­midőn a pártunkba léptek át. Bizonyos az, hogy a S. L. P. magyar frak­ciója is kénytelen lesz e tények­ előtt meg­hajolni, a­mikor szövetségünkkel egyesül­ve, a Szocialista Pártba fog belépni. Ha, a­miről meg vagyunk győződve, az Amerikai Magyar Munkás Szövetséget tag­jainak komoly érdeke vezeti, akkor az egyesülést a mi szövetségünkkel a Szocia­lista Pártban akarja. Mi, a magunk részéről csak így látjuk biztosítva az amerikai magyar munkásmoz­galom jövőjét, mert csak a Szocialista Párt­ban látjuk az amerikai munkásság küzdel­mének sikerét, eredményét. Egyesülés, béke előtt állunk. Ha öntu­datos munkásokhoz illően értjük és érezzük át a helyzet komolyságát, lehetetlen, hogy ne testvéri szeretetettel, egymás megértésé­vel közeledjünk egymáshoz. Arról van szó, hogy új jövőt teremtsünk, arról van szó, hogy közös erővel, közös munkával építsünk, dolgozzunk a nagy munkán, a szocializmus megteremtésén. A múlt viszálykodásainak, egyenetlenke­déseinek emlékét felednünk kell! Ezért, ha komolyan, becsülettel akarjuk a békét, meg is teremthetjük azt, új erőt, új lelkesedést nyerve, az amerikai munkás­ság hatalmas táborában a­­ Szocialista Pártban! A nyomor vámszedői. Megemlékeztünk már azokról a gyalázatos visszaélésekről, melyeket a nyomor legvégső fokán álló munkástársainkkal, a hóhányók­kal szemb­en az utcai felügyelők,­elkövet­nek. Alávaló lélekkufárok kihasználták még az éhség és nyomor üldözte szerencsét­leneket is és megzsarolták őket minden utón-módon. Egy részüknek bérét lopták meg, másoknak meg csak 25 cent ellenében voltak hajlandók munkát adni. E mellett még az éhező munkásoknak várniok kellett, a keservesen megszolgált napibérükért is, a hét, majd a múlt hó végéig. Nyolcszáz munkást várakoztatott meg az ostoba nehézkes hatóság, a­mikor vissza­tartotta nehezen várt centjeiket. Közben kiderült, hogy harminc foreman megrövidítette a munkásokat és a várost is, mintegy 75.000 dollárral megkárosítota, a­mikor a checkek kifizetésénél visszaéltek a hóhányó munkások tapasztalatlanságával. A 30 gazembert elzárták és talán — eny­he büntetéssel megszabadulnak majd* “az igazságszolgáltatás kezétől” — de ki téríti meg a munkások kárát, ki kárpótolja őket az elrablott, nekik nélkülözhetetlen centek­ért? ADATOK A PÁRTÉLETRŐL. A Szocialista Párt hivatalos heti bulle­tinjéből vesszük az alábbi adatokat: Rudowitz szabad! Pártunknak Chris­tian Ansoff Rudowitz szabadságáért indí­tott harca — győzelemmel végződött. Root államtitkár megdöntötte Foot törvényszéki biztos végzését s megtagadta Rudowitznak kiszolgáltatását a cár vérebei számára. Nyomban szabadlábra helyezése után Ru­dowitz megjelent a pártnál, hogy köszöne­tét nyilvánítsa a pártnak és a szocialista sajtónak a kiszabadításán való közreműkö­déséért. Horvát elvtársak hetilapot adnak ki. Amerikai horvát testvérlapunk, mely eddig kéthetenként jelent meg, január elseje óta hetilap. A lap címe “Radnicka Straza”, kiadóhivatala: 606 Centre Ave., Chicago, 111. Új pártadó rendszer. A Szocialista Párt­ba most belépő szövetségünket közelebbről érdekli az az indítvány, melynek elfogadá­sa után szövetségünk anyagi helyzete biz­tos alapra lesz fektetve. A javaslat így szól: A Szocialista Párt pártadója havonkint, minden tag után 20 cent; ebből 10 cent az állami, tíz cent az országos pártadó. Idegen nemzetiségek ál­tal befizetett országos pártadóból 5 cent titkári és fordítói állásra lesz fordítva. A JAPÁN KÉRDÉS CALIFORNIÁBAN. Csak nemrég sikerült Rooseveltnek a japán bevándorlással szemben tanúsított eljárások miatt ellenszenves magatartást tanúsító japán kormányt békés hangulatra bírni, már ismét kísérletek történnek a ja­pán kérdés felidézésére. S. M. Drew képviselő nyújtott be egy, az idegenek ellen irányuló és a földbirtoklást szabályozó törvényjavaslatot, mely különö­sen első formájában nagyon alkalmas a szenvedélyek fölcsigázására Roosevelt köz­benjárására ugyan valamelyest enyhített a javaslatán Általában Californiában nagyon ellensé­ges a hangulat a japánok iránt, s legutóbb egy japán egyetemi hallgatót az amerikai diákok megtámadtak és megvertek. MEGHÍVÓ: Az Amerikai Magyar Szocialista Szövet­ség III. osztálya, Rochester, N. Y., 1909 február 27-e,­ az “Előre” javára NAGY ÁLARCOS BÁLT rendez a National Hallban (12 Lowel St.) Az előadás kezdete este 8 órakor. -------------------------------------------------------------------------------------------------­A vasutak áldozatai A vasúttársulatok legutóbbi statisztikája szerint a múlt évi július, augusztus és szep­tember hónapok folyamán 734 ember vesz­tette életét és 16.545 szenvedett sebesülést a vasúti szerencsétlenségek következtében. A halottak közül 191-nek az életét vonat­összeütközés, illetve kisiklások oltották ki. A többit pedig a vonatkerekek gázolták e . Az utóbbi héten pedig ismét három nagy vasúti szerencsétlenség történt. Az egyik Ausztriában a sziléziai Bielitz állomás közelében volt. Két személyvonat összeütközött. A vonatok teljes erővel ro­bogtak egymásba s az összeütközés heves­sége következtében legtöbb kocsijuk dara­bokra tört. A szerencsétlenség következté­ben 45 utas életét vesztette. A másik két vasúti katasztrófa az Egye­sült Államokban történt, melyről alábbi tu­dósításaink szólnak: Omaha, Neb. Dana állomás közelében kedden a Union Pacific egyik személyvona­ta kisiklott. Egy női utas az összetört va­súti kocsi romjai alatt életét vesztette. ..A sebesültek száma negyven, a­kik közül ki­lenc életveszélyes sérüléseket szenvedett. Pittsburg, Pa. A Pennsylvania­­vasút St. Louis felé haladó személyvonatját a Pittsburgtól 130 mértföldnyire eső Trin­­way állomás közelében szintén nagy szeren­csétlenség érte. A három utolsó kocsija, a­melyet a vonat többi részeivel rosszul kap­csoltak össze, attól elszakadt és kisiklott. Tizenegy utas súlyosan megsérült. A MAGYAR SAJTÓSZABADSÁG. A Pittsburgban, ma. megjelenő cyrill be­tűkkel nyomtatott “Amerikanski Srbob­­ran” című laptól, valamint a Belgrádban megjelenő “Vardar” cimű 1909. évi szerb naptártól, továbbá a ploesti “Progresul” könyvnyomdában 1907. évben nyomtatott, a bukaresti “Libraria Nationala” kiadásá­ban megjelent és Scraba G. D. Negulescu St. Teodossin Gergely által irt “Carte de cetire pentru classa IV. primara urbana” cimü román sajtótermékektől a postai szál­­litás jogát a magyar korona országainak területére nézve megvonták s Kossuth uta­­sította a postahivatalokat, hogy a föntem­­litett nyomtatványokat a kitiltott sajtóter­mékek módjára kezeljék. Adunk egy tanácsot a kitiltott lapok, könyvek íróinak: tegyenek úgy, mint a “Jugend” s Írjanak három dicsői­tő sort Kossuth Ferencről; akkor aztán írhatják azt is, hogy minden magyar orgyilkos, a kitiltást visszavonják. CUBA. A kakas is ul a saját szemétdomján. A legkisebb államoknak is meg van a maguk kakasa s a maguk ügyes-bajos államélete. Az amerikai hadsereg, a­melyet két év előtt hivott be az akkori elnök Cubába, ma kivonult a szigetországból, s igy Cuba köz­társaság ismét önálló lett s újra elnököt vá­lasztott Jose Miguel személyében. Az új elnök beiktatása nagy lelkesedéssel és óriási dísszel ment végbe. Az új elnök ma nagyon népszerű, bár két évvel ezelőtt még a börtönben ült azzal vádolva, hogy Palma elnök kormánya ellen fondolkodott. Dehát mozog a föld, változ­nak az idők, s megváltozik a népek gondol­kodása is. FELHÍVÁS. Az Amerikai Magyar Szocialista Szövet­ség I. osztálya RENDES HAVI ÜLÉSÉT 1909 február 6-án, szombaton este, a hiva­talos helyiségében, 1528 Second Ave. tartja Megkivántatik, hogy minden tag jelen le­gyen. B. Koenigsknecht, titkár. Munkások! Elvtársak! Másfél éve már, hogy a munkanélküliség s a nyomor sújt bennünket. Új kormányt választott az Egyesült Államok polgársága, új élősdiek jutnak politikai befolyások ré­vén, a húsos fazékhoz. De az elnökválasz­tás után ígért és tele szájjal hirdetett jólét most sem tért még vissza. Még mindig a nyomor, e lerázhatatlan vendég ül a mun­kásság nyakán. Mi a kapitalisták bőség, híveire fegyver­kezéssel válaszoltunk. Leghatalmasabb fegyverünket, a sajtón­kat nagyobb­ítottuk meg. * A szocializmusért folytatott küzdelmünk a munkásság gazdasági felszabadítását eredményezi. A munkásság felszabadítása nem történ­het meg a munkásság szellemi felszabadí­tása nélkül. A szellemi felszabadítás eszköze a SAJ­TÓ! Tehát a munkásság felszabadításáért fo­lyó küzdelmünkben a legerősebb támaszunk a sajtó! Ma erős munkássajtóval rendelkezünk, erősek vagyunk mi magunk is és ellensé­geink támadásában skeresebben, eredmé­nyesebben járhatunk el. Az Amerikába vándorolt magyarságnak fokozottabb mértékben van szüksége össze­tartásra a­­ munkások nemzetközi nagy el­lensége­i a tőke ellen. Az Amerikába kivándorolt magyarság védtelenül áll a tőkésekkel szemben. Nem ismeri a nyelvet, a szokásokat és nem képes oly szoros összetartásra az amerikai mun­kássággal, mint otthon, Magyarországon a magyarokkal. Következéskép itt a magyarságnak job­ban kell az összetartást ápolni, mint oda­haza. Keresni kell tehát az összekötő kap­csot egymás közt és az amerikai munkás között. EZ A KAPOCS A MUNK­ÁSS­AT­Ó! A MAGYAR MUNKÁSSÁGNAK PE­DIG AMERIKÁBAN EGYEDÜLI SAJ­TÓJA AZ “ELŐRE”. Az “ELŐRE” pár hónapja mindössze, hogy hetilap lett. E rövid idő alatt előfize­tőinek száma óriási módon megnövekedett! Most az “ELŐRE” a legelterjedettebb magyar munkás hetilap Amerikában! De az “ELŐRE” minden lehetőt el is követ, hogy a munkásság olvassa és terjesz­­sze. A szociális felvilágosítást, a munkás­ság nevelését célzó cikkek mellett hírek és az amerikai viszonyoknak minden oldalról való megismertetése helyet foglal benne. Ez év január elseji számával ANGOL NYELVTAN közlését kezdte meg, ezzel oly kulturmunkát végez az amerikai ma­gyarság érdekében, melyet csak úgy lehet kellőleg megérteni, ha figyelembe vesszük, hogy az amerikai munkás megélhetésének első feltétele az angol nyelv elsajátítása,­ így minden munkásnak kötelessége, sőt érdeke is, hogy az “ELŐRE” minél több előfizetővel bírjon. Kötelessége, mert ezzel a munkásság fel­világosításának munkáját segíti elő, de ér­deke is, mert az által, hogy a munkásság­nak számos tagja olvasója az “ELŐRÉ”­­nek, az “ELŐRE” továbbra is ily olcsó ár­ért áll a munkások rendelkezésére, oly ol­csó áron, mely által lehetővé tesz, hogy még a legszegényebb munkás is megszerezheti és előfizetve az “ELŐRÉ”-re, részese lesz a­­ munkásság felvilágosításáért folytatott nagy küzdelemnek. Elvtársi üdvözlettel Az “ELŐRE” kiadóhivatala 1528 Second Ave., New York.

Next