Előre, 1909. április (5. évfolyam, 14-17. szám)
1909-04-03 / 14. szám
SZERKESZTŐSÉG |- ,„ EU,F,ZETe®‘ AR: ^ ^ KIADÓHIVATAL: fj|||| J- . BSBM Plpl~~~| fUjj mMsST F61 évre................................69 1528 second avenue, fgH| fjggjgj « ygy8 -' > J,M|., f Im wWm ^,spF _____ NEW YORK, N. Y. H jjg «fl EGYES SZÁM ARA 2 CENT. OIZ flMERiKfli 5ZOCfflL4STfl SZÖVETSÉG^^^^Sl^^ 'IpT * T ■, -,,: :■■■== HIVATALOS • KÖZLÖNYE .===7 *'* Vj||p ___________________^___________________________________________________________|_________________________ ________________y^WXJ^------------------------------— ----------------------------------------------—-—VOL. V. ÉVFOLYAM. NEW YORK, 1909, APRIL 3. typi&S____________________________________________No. 14 SZÁM. Elvtársak Szövetségünk első osztálya kimondotta, minden tagja tartsa erkölcsi kötelességének április hónap egy teljes munkanapi keresetét az Előre javára adni. Az első osztály a lap érdekében nagyszabású háziagitáció indítását határozta el! Elvtársak! Itt a követendő példa előttetek! Az első osztály tagjai TUDJÁK mi a KÖTELESSÉGÜK sajtónkkal szemben. Meg vagyunk róla győződve, hogy MINDEN EGYES ELVTÁRSUNK KÖTELESSÉGÉNEK TARTJA követni az első osztályunk nagyszerű példáját A töke természetrajzához. A mai társadalmi rendszer alapja a tőkés termelési mód. A töke a 18. század vége felé úgy jelentkezett, mint az a világot felforgató erő, mely a hűbériség láncaiban szenvedő emberiséget szabadítja fel. A tőke forradalmat idézett elő. Soha meg nem álmodott változásokat teremtett. Népek gondolkodásmódját alakította át, életét változtatta meg rövid néhány évtized alatt. Szabadságot hozott magával oda, ahol az emberek a középkor jára alatt nyögtek. Amerika vadonjait is a tőkés termelési rendszer telepítette be. Amerika őserdein mocsarain, vad indián hordák lakta területein kultúrát teremtett, városokat alapított. A tőkének ez a nagyszerű forradalmi megjelenése a szabadságharc halhatatlan emlékezetű eseménye lett. Amerika népe örökké ünepelni fogja az időt, midőn a tőke ezen kétségtelenül jelentős változást végbe vitte az Atlanti és Csendes óceán közti óriási földterületen. Hanem e változás a mily nagyszerű, a mily kultur jelentőségű volt magában véve, annyira nem volt áldásos, annyira nem volt békét-boldogságot hozó Amerika népére. A tőke itt, Amerikában is, mint mindenütt csak változtatta a rabszolgaság formáját, melyben a népek legnagyobb része szenvedett, de meg nem szüntette azt. A föld rabszolgáiból bérrabszolgák lettek. Az amerikai tőke kevesek kezében összpontosittatva, kevesek hatalmába adta a nép legnagyobb részének sorsát, életét, szabadságát. Uj rabszolgaság támadt, melynek formái modernebbek, de a mely nem kevésbé súlyos és leigázó. Ennek az uj, bérrabszolgaságnak áldozatai a munkások, kiknek jogukban állana, hogy ne szolgái, hanem urai legyenek a társadalomnak. Amidőn így leigázta a tőke a társadalom dolgozó népt, gondoskodott arról is, hogy a nép ne rázhassa le egy könnyen bilincseit. Gondoskodtak a tőkések minden tekintetben arról, hogy a társadalom minden hatalmi tényezője az ő fenhatóságuk alatt álljon; ők, csupán ők rendelkezzenek velük szabadon. A nevelés, a katonaság, a bíróság, a közigazgatás, a papság mind, mind az ő érdekeiket szolgáló intézmények. Az iskolában a gyermekeket már a fennálló rend iránti feltétlen engedelmességre a hatóságok tiszteletére tanítja a tőkés társadalom. A tanító nevelése után erre oktatja, erre kényszeríti, a vallásos hit beoltásával, egy állítólagos isten akaratából, a felnőtt embert — a pap, ki mindenkor bármelyik istent és bármelyik vallást is szolgálja, mindenkor és mindenütt az uralkodó osztály támasza és segítője. Ha azután a gondolkodó ember fellázad a mai zsarnoki rendszer ellen, ha segíteni igyekszik helyzetén, ha élni akar állítólagos szabadságával, ott terem az uralkodó tőkések alkotta törvénykönyvével a bíró, és börtön jár a gondolkodó, öntudatos embernek büntetésül, mert gondolkodni merészelt és saját akarata után cselekedett. Majd mikor a gondolkodó emberek szövetségre lépnek egymással, hogy segítsenek egymás és embertársaik helyzetén, hogy változtassanak a mai igazságtalan, rabszolg rendszeren, jön a katonaság és szuronyokkal kergeti vissza börtöneibe a szabadulni akaró öntudatos munkásságot. Ez a tőke általános természete. Ilyen minden országban, ilyen minden népnél, akár békés, akár hősi forradalmi harcok útján lett úrrá a modern társadalmakban. De az egykori forradalmi tőke nemcsak hogy megtagadta múltját, amikor gyalázatosabbnál gyalázatosabb módon igyekszik a munkásságot kihasználni s a nyomor és szenvedés rabláncán tartani, hanem felhasználja a legagyafúrtabb számítással a leigázott bérrabszolgákat arra is, hogy másutt esetleg szabadabb viszonyok közt élő munkások hasonló, nem emberi sorsra jussanak. A tőkének nincs faja, nincs hazája. A tőke emberetelenségei, gazságai nemzetközileg feltalálhatók mindenütt a világon. Amerika polgárainak keblét dagasztja a büszkeség, ha a világ legszabadabb köztársaságáról, hazájáról, az Egyesült Államokról beszél. És ebben a szabad Amerikában tizenöt, hónapig ült fogságban egy orosz szabadsághős, Jan Janoff Pouren, csak azért, mert hazája szabóságáért küzdött az orosz zsarnoki cáruralom ellen. Ugyanoly szabad Oroszországért, mint amily szabad most az Egyesült Államok. És a szocialista munkásságon kívül senkinek sem volt tiltakozó szava Pouren fogvatartása miatt. És várjon miért tartotta fogva az amerikai szabadságszerető polgárság Pourent? Mert küzdött az orosz zsarnok ellen, kinek hatalma fentartásához az amerikai nagytőkések millióikkal járulnak hozzá. De ha fellázított minden szabadon gondolkodó embert a Pouren forradalmárral való gyalázatos bánásmód, kell, hogy fölemeljük tiltakozó szavunkat akkor, amidőn az amerikai tőkések feneketlen pénzes zsákjuk érdekében a legszégyenteljesebb módon fogságra vetik egy szomszéd állam szabadsághőseit, a Mexico zsarnoka ellen küzdő forradalmárokat. Szinte megfoghatatlannak tűnik fel előttünk az eset. Miért üldözik most Amerika bíróságai a mexicoi forradalmárokat? Mert hogy menedékhely helyett börtönbe vetik őket? A magyarázata a dolgnak az, hogy az Egyesült Államok tőkései bírják Mexicot — tényleg — és hogy Mexicot már a valóságban pénzügyileg annektálták az Egyesült Államok területéhez. Másfél billió amerikai tőke van mexicói gyárakba, vasutakba, földekbe fektetve. A világ legnagyobb gyapotgyára — amerikai milliomos tulajdona — Mexicoban van. Tizennégy millió rabszolgasorsban sínylődő, 25 cent napi bérért dolgozó munkás szaporítja az Egyesült Államok tőkéseinek pénzeszsákját! És ez a tizennégy millió rabszolga lassan-lassan öntudatra kezd ébredni. Az ő igában tartásuk érdeke a new yorki Wall Street kalózainak, érdeke Diaznak, ki játékszere a wall streeti tőzsde-rablóvezéreknek. Ezért bántak az amerikai bírák oly gazul a “szabadság földjére” menekült mexicói forradalmárokkal. Mert az amerikai tőkések profitja van veszélyeztetve a mexicoi forradalmárok által. Pedig a 25 centért dolgozó mexicói rabszolgák kiveszik a szerszámot az amerikai munkás kezéből. Az Egyesült Államokban öt millió munkanélküli van, mert a Pouren szabad. Jan Janoff Pouren orosz forradalmár, kit az amerikai hatóságok az orosz cár kívánságára elfogtak, március 30-án, hoszszú fogsága után szabadlábra helyeztetett. Pouren szabadságát egyedül Amerika öntudatos munkásságának köszönheti, mely elfogatása óta szüntelenül követelte szabadon bocsájtását. 70.000 amerikai polgár kérte meg Roosevelttől, hogy ne adja ki Pourent az orosz hóhérnak. Csak most az új kormány, miután beigazolódott, hogy Pouren forradalmár volt és nem gyilkos, mint ahogy az orosz zsarnok képviselője akarta feltüntetni, nyíltak meg börtönének kapui. Ez az eset is azt bizonyítja, ha a nép öntudatra kel és egyesült erővel tör valamely, cél felé — a küzdelme sikerrel jár. MI AD SZÁRNYAKAT A VASÚTNAK? Amerikának vannak tudvalevőleg a leggyorsabb vonatai, ami jelenti — mellesleg megjegyezve azt is, hogy itt van a legtöbb vasúti szerencsétlenség. Chicago és New York közti 965 mértföldet a Lake Shore gyorsvonata 24 óra alatt tette meg ezideig. A napokban történt, hogy Vanderlip milliárdos bankelnöknek anyja Chicagóban halódott, hogy anyját a fia életben találja még különvonatot vended-'a maga számára, s azon 967 perc alatt— egy mértföld egy perc — tette meg az utat. Ezzel a vasúti gyorsaság terén elérte a legelső rekordot. A polgári lapok érzelgősen jegyzik meg, hogy a jó fiú vonatának a gyermeki szeretet adott szárnyakat. Mi azt hisszük inkább, hogy a milliomos fiú pénzes erszénye adott a vonatnak szárnyakat, mert még soha sem olvastunk arról, hogy ha egy szegény proletár ember sietett beteg szülőjéhez, az ő vonatának is ily gyors szárnyakat kölcsönzött volna csupán a fiúi szeretet... A FEKETÉK DÍSZ VIRÁGA. A francia Rendőrség Passyban letartóztatott egy Levy nevű hitszónokot, aki állítólag tagja egy messze elágazó nemzetközi bandának, amely értékpapírok hamisításával foglalkozik. A hitszónoknál elfogatása alkalmával 1.700.000 frank értékű hamisítványt találtak. No de azért ez a Levy úr, ha kiszabadul a börtönből, bizonyára arról fog prédikálni a híveknek, hogy milyen istentelenek is azok a gaz, szervezett munkások ?! FIGYELEM! Elvtársak! New yorki testvérlapunk, a CALL április 3-tól 10-ig BAZÁRT rendez. Felhívjuk elvársaink figyelmét, hogy azon mindannyian megjelenjenek. A new yorki magyar S. P. szervezetek magyar estéje április 10-én lesz, melyen a Szabadság Munkás Dalárda is részt fog venni. mexicói rabszolgák éhbérért is elvégzik a munkát, mit itt magasabb bérért végeznének a munkások. Íme, egy újabb jellemző adat a tőke természetrajzához. A szabadságot hozó, hazát adó tőke ilyen a valóságban. Rabszolgává tesz, hontalanságra kárhoztat munkásokat a profitért. Ennek rendszernek megdöntésére, a tőke eme gyalázatosságainak megszüntetésére vállalkoztunk mi, öntudatos munkások. Aki igazán küzd a munka szabadságáért, ki hazát akar szerezni a munkásnak, az velünk tart és harcol a szocialista párt zászlaja alatt. A tőke haláláért — a munka szabadságáért ! GYILKOLT AZ ÁLLAM. Auburnban, New York állam szomorú nevezetességű kivégzési helyén villamos székben, “törvényes formák közt”, állami hivatalnokok meggyilkolták Mary Farmert. Tagadhatatlan, nem volt valami jámbor teremtés ez asszony, gyilkolt, hogy fia jómódban élhessen. A közvélemény annak idején felháborodott a gyilkosság miatt, most csak itt-ott, inkább szentimentalizmusból, mint komoly meggyőződésből tiltakoznak az emberek az állami kivégzések ellen. A büntetés csak akkor és oly mértékben jogosult, amikor és amennyiben megakadályozza a bűn elkövetését. I ha az állami gyilkos, maga is bosszút áll, céltalan kárt okoz és nem hogy “elriasztaná” a jövendőbeli gyilkosokat a borzalmas tettről, de egyenesen a beteg idegzetű emberek képzelő tehetségének felizgatásával, sokszor maga is gyilkolásra nevel embereket. Pedig az emberélet védelme a legfőbb célja a társadalomnak. Az igaz, hogy nem a tőkés társadalomnak, amelyben az emberi életnél is jőbb, magasabb — a magántulajdon s a profit. NAGY OLCSÓSÁG: lágyan nem az élelem, vagy ruházat olcsóságáról lehet írnunk Amerikában, hanem a lapok, a polgári lapok olcsó becsületéről. Az egyik legnagyobb new yorki lap az egészben harmadfélezer dollárért vesztegeti a becsületét. Ennyit fizetett neki ugyanis Mr. Headley, hogy a New York Herald a Franklin, Scott and Co. tőzsdecég elleni támadásait beszüntesse. És a Herald, a régi, tekintélyes nagyképű lap — persze leszerelt ez összegért, így festenek a polgári lapok. A leggazdagabb és legtekintélyesebb is megvesztegethető, hát még az apróbbak, melyek direkt megvesztegetésre várnak... FELHÍVÁS. A milwaukee-i S. P. magyar osztálya április hó 4-én népgyűlést rendez a következő napirenddel: 1. A szervezkedés célja. 2. Miért kell a munkásosztálynak a saját sajtóját támogatni. A napirend német előadója Minkley Károly elvtárs, magyar előadó Löwy Ármin elvtárs. A gyűlés a Kosednár-féle helyiségben Cor. 5th and Clybourn Street délután 2 órakor fog megtartatni. MEGHÍVÓ. A Munkás Betegsegélyző és Önképző Szervezet VIII. osztálya 1909 évi április hó 11-én Vuchák L. helyiségében (6013 Lakett Ave., Collinwood, O.) nagyobbszabásu KEDÉLYES ESTÉLYT rendez. Felkérjük tag és elvtársainkat, hogy e mulatság érdekében a legmesszebb menő agitációt fejtsék ki, miután a tiszta jövedelem az “Előre” javára fordíttatik. MEGHÍVÓ: A Szabadság Munkás Dalárda 1909. évi április hó 3-án, a régi Sokol Hall összes termeiben (420 E. 71st Sz.) színielőadással egybekötött táncmulatságot rendez. Színre kerül New Yorkban először, a PARASZTSZERELEM. Felkérjük az elvtársakat, hogy a színdarab érdekében a legmesszebb menő agitációt fejtsék ki, miután a tiszta jövedelem a zászló alapra fog fordíttatni. * AZ ÉLŐIKÉÉRT. ELVTÁRSAK! Az “Előre”‘•ügyében fordulunk újhol hozzátok. Az “Előre” érdekében kérünk benneteket : agitáljatok, gyűjtsetek előfizetőket az “Előre” javára. ELVT MISÁK! Gyűjtő iveket küldöttünk mindnyájatoknak, hogy hozzatok új előfizetők révén újabb harcosokat a szocializmus számára. Egy hónapja már, hogy e gyűjtő ivek kezeitek közt vannak, kérdünk benneteket : eleget tettetek-e kötelezettségteknek? Agitáltatok-e az Előre javára? Hoztatok-e mindnyájan új előfizetőket az Előre számára? Igaz, EGYESEK tettek sokat, de ha MINDNYÁJAN agitáltatok volna, ha mindnyájan dolgoztatok volna az Előre érdekében, ma az Előrének még egyszer annyi harcosa volna, mint azelőtt. Központi vezetőségünk elhatározta, ha a gyűjtés ez év május elsejéig legalább is egyezer új előfizetőt nem hoz az Előre számára, felemeli a lap árát, mert felemelni kénytelen. Csak úgy tudjuk a lapot ily olcsón bocsájtani olvasóink rendelkezésére, ha sok előfizetőnk van! Elvtársak! Cselekedjetek tehát a saját magatok érdekében és gyűjtsetek előfizetőket az Előre számára! Az Amerikai Magyar Szocialista Szövetség. Felhívás! Elvtársak! Munkások! “Előre” lapunk rövid pár hónap alatt, nevéhez méltóan, óriási lépésekkel haladt előre. Munkanélküliség közepette, válságos időben havonta kétszer megjelenő lapból heti lappá lett. Terjedelmében, nagyságában még egyszer akkora. Szellemi tartalmában hasonlítsuk össze az úgynevezett “munkás” és más lapokkal. Magától beszél : mindenki megtanulhatja belőle, ami az egész világ munkásságát foglalkoztatja: a szocializmust. Megtanulhatjuk belőle, hogy mint fejlődik gyors tempóban a szociális eszme kérdése az összes amerikai társadalmi rétegekben a Socialist Party által. Mint fogadja el egyik “korrupt unió” a másik után Marx gazdasági tanait és menynyire járul ez pártunk növekedéséhez. Meg tanít benünket arra hogy mi is helyes úton haladva,, mint vegyük ki részünket a világ munkásainak mozgalmából itt Amerikában. Ugyanakkor, amidőn sajtónk erősödött terjedt, mozgalmunk is nagyot fejlődött. Tehát sajtónk ereje, mozgalmunk fejlődése. Kétszeres kötelességünk sajtónk erejét növelni, hogy mozgalmunkat még hatalmasabbá fejlessze. Felismerve e nagy feladatot, a Chicago és Vidéke Magyar Munkások Szocialista Köre központi bizottsága, mindazok részére, akik az “Előre” kiadóhivatala által legutóbb kibocsájtott előfizetési gyűjtőíveken a legtöbb előfizetőt gyűjtik a következő díjakat tűzi ki: I. dij: egy gyönyörű Marx és Lassalle kép 10—12 dollár értékben. II. dij: Marx és Engels válogatott művei Szabó Ervintől. A nő és a szocializmus, Bebel Ágosttól. Csillagászattan, Flammarion Camilltól. Az ember származása, Carvintól. Elvtársak! Munkások! Föl a versenyre! Megérdemlik e dijak a fáradságot és amit hoztok érte, nagy és üdvös áldozat. A verseny feltételeit később fogjuk megállapítani. A Chicago és Vid. M. Sz. M. K. központi bizottsága.