Előre, 1909. április (5. évfolyam, 14-17. szám)

1909-04-03 / 14. szám

SZERKESZTŐSÉG |-­­ ,„ EU,F,ZETe®‘ AR: ^ ^ KIADÓHIVATAL: fj|||| J- . BSBM Plpl~~~| fUjj mMsST F61 évre................................69 1528 second avenue, fgH| fjggjgj « ygy8 -' > J,M|., f Im wWm ^,spF _____ NEW YORK, N. Y. H jjg «fl EGYES SZÁM ARA 2 CENT. OIZ flMERiKfli 5ZOCfflL4STfl SZ­ÖVETSÉG^^^^Sl^^ 'IpT * T ■, -,,: :■■■== HIVATAL­OS • KÖZLÖNYE .===7 *'* Vj||p ___________________^___________________________________________________________|_________________________ ________________y^WXJ^------------------------------— ----------------------------------------------—-—­VOL. V. ÉVFOLYAM. NEW YORK, 1909, APRIL 3. typi&S____________________________________________No. 14 SZÁM. Elvtársak Szövetségünk első osztálya kimondotta, minden tagja tartsa erkölcsi kötelességé­nek április hónap egy teljes munkanapi keresetét az Előre javára adni. Az első osztály a lap érdekében nagy­szabású háziagitáció indítását határozta el! Elvtársak! Itt a követendő példa előt­tetek! Az első osztály tagjai TUDJÁK mi a KÖTELESSÉGÜK sajtónkkal szemben. Meg vagyunk róla győződve, hogy MIN­DEN EGYES ELVTÁRSUNK KÖTE­LESSÉGÉNEK TARTJA követni az első osztályunk nagyszerű példáját­ A töke természet­rajzához. A mai társadalmi rendszer alapja a tő­kés termelési mód. A töke a 18. század vége felé úgy jelentkezett, mint az a vi­lágot felforgató erő, mely a hűbériség láncaiban szenvedő emberiséget szabadítja fel. A tőke forradalmat idézett elő. So­ha meg nem álmodott változásokat terem­tett. Népek gondolkodásmódját alakítot­ta át, életét változtatta meg rövid né­hány évtized alatt. Szabadságot hozott magával oda, a­hol az emberek a közép­kor jára alatt nyögtek. Amerika vadonjait is a tőkés termelési rendszer telepítette be. Amerika őserdein mocsarain, vad indián hordák lakta terü­letein kultúrát teremtett, városokat ala­pított. A tőkének ez a nagyszerű forradalmi megjelenése a szabadságharc halhatatlan emlékezetű eseménye lett. Amerika népe örökké ünepelni fogja az időt, midőn a tőke ezen kétségtelenül jelentős változást végbe vitte az Atlanti és­ Csendes óceán közti óriási földterületen. Hanem e változás a mily nagyszerű, a mily kultur jelentőségű volt magában vé­ve, annyira nem volt áldásos, annyira nem volt békét-boldogságot hozó Ameri­ka népére. A tőke itt, Amerikában is, mint min­denütt csak változtatta a rabszolgaság formáját, melyben a népek legnagyobb része szenvedett, de meg nem szüntette azt. A­ föld rabszolgáiból bérrabszolgák let­tek. Az amerikai tőke kevesek kezében összpontosittatva, kevesek hatalmába adta a nép legnagyobb részének sorsát, életét, szabadságát. Uj rabszolgaság támadt, melynek for­mái modernebbek, de a mely nem kevés­bé súlyos és leigázó. Ennek az uj, bérrabszolgaságnak áldo­zatai a munkások, kiknek jogukban álla­na, hogy ne szolgái, hanem urai legyenek a társadalomnak. A­midőn így leigázta a tőke a társada­lom dolgozó nép­t, gondoskodott arról is, hogy a nép ne rázhassa le egy könnyen bilincseit. Gondoskodtak a tőkések min­den tekintetben arról, hogy a társadalom minden hatalmi tényezője az ő fenh­atósá­­guk alatt álljon; ők, csupán ők rendel­kezzenek velük szabadon. A nevelés, a katonaság, a bíróság, a közigazgatás, a papság mind, mind az ő érdekeiket szolgáló intézmények. Az iskolában a gyermekeket már a fenn­álló rend iránti feltétlen engedelmességre a hatóságok tiszteletére tanítja a tőkés társadalom. A tanító nevelése után erre oktatja, erre kényszeríti, a vallásos hit beoltásával, egy állítólagos isten akaratá­­ból, a felnőtt embert — a pap, ki min­denkor bármelyik istent és bármelyik val­lást is szolgálja, mindenkor és mindenütt az uralkodó osztály támasza és segítője. Ha azután a gondolkodó ember fellá­­zad a mai zsarnoki rendszer ellen, ha se­gíteni igyekszik helyzetén, ha élni akar állítólagos szabadságával, ott terem az uralkodó tőkések alkotta törvénykönyvé­vel a bíró, és börtön jár a gondolkodó, öntudatos embernek büntetésül, mert gon­dolkodni merészelt és saját akarata után cselekedett. Majd mikor a gondolkodó emberek szö­vetségre lépnek egymással, hogy segítse­nek egymás és embertársaik helyzetén, hogy változtassanak a mai igazságtalan, rabszolg rendszeren, jön a katonaság és szuronyokkal kergeti vissza börtöneibe a szabadulni akaró öntudatos munkásságot. Ez a tőke általános természete. Ilyen minden országban, ilyen minden népnél, akár békés, akár hősi forradalmi harcok útján lett úrrá a modern társadalmak­ban. De az egykori forradalmi tőke nemcsak hogy megtagadta múltját, a­mikor gya­lázatosabbnál gyalázatosabb módon igyek­szik a munkásságot kihasználni s a nyo­mor és szenvedés rabláncán tartani, ha­nem felhasználja a legagyafúrtabb számí­tással a leigázott bérrabszolgákat ar­ra is, hogy másutt esetleg szabadabb viszonyok közt élő munkások hasonló, nem emberi sorsra jussanak. A tőkének nincs faja, nincs hazája. A tőke emberetelenségei, gazságai­­ nemzet­közileg feltalálhatók mindenütt a világon. Amerika polgárainak keblét dagasztja a büszkeség, ha a világ legszabadabb köz­társaságáról, hazájáról, az Egyesült Álla­mokról beszél. És ebben a szabad Ame­rikában tizenöt, hónapig ült fogságban egy orosz szabadsághős, Jan Janoff Pouren, csak azért, mert hazája szabóságáért küz­dött az orosz zsarnoki cáruralom ellen. Ugyanoly szabad Oroszországért, mint a­mily szabad most az Egyesült Államok. És a szocialista munkásságon kívül senki­nek sem volt tiltakozó szava Pouren fog­­vatartása miatt. És várjon miért tartotta fogva az ame­rikai szabadságszerető polgárság Pourent? Mert küzdött az orosz zsarnok ellen, ki­nek hatalma fentartásához az amerikai nagytőkések millióikkal járulnak hozzá. De ha fellázított minden szabadon gon­dolkodó embert a Pouren forradalmárral való gyalázatos bánásmód, kell, hogy föl­emeljük tiltakozó szavunkat akkor, a­mi­dőn az amerikai tőkések feneketlen pénzes zsákjuk érdekében a legszégyenteljesebb módon fogságra vetik egy szomszéd állam szabadsághőseit, a Mexico zsarnoka ellen küzdő forradalmárokat. Szinte megfoghatatlannak tűnik fel előttünk az eset. Miért üldözik most Ame­rika bíróságai a mexicoi forradalmárokat? Mert hogy menedékhely helyett börtönbe vetik őket? A magyarázata a dolgnak az, h­ogy az Egyesült Államok tőkései bírják Mexicot — tényleg — és hogy Mexicot már a va­lóságban pénzügyileg annektálták az Egye­sült Államok területéhez. Másfél billió amerikai tőke van mexicói gyárakba, vasutakba, földekbe fektetve. A világ legnagyobb gyapotgyára — ame­rikai milliomos tulajdona — Mexicoban van. Tizennégy millió rabszolgasorsban síny­lődő, 25 cent napi bérért dolgozó munkás szaporítja az Egyesült Államok tőkései­nek pénzeszsákját! És ez a tizennégy millió­ rabszolga las­­san-lassan öntudatra kezd ébredni. Az ő igában tartásuk érdeke a new yorki Wall Street kalózainak, érdeke Diaznak, ki já­tékszere a wall streeti tőzsde-rablóvezé­­reknek. Ezért bántak az amerikai bírák oly gazul a “szabadság földjére” menekült mexicói forradalmárokkal. Mert az ame­rikai tőkések profitja van veszélyeztetve a mexicoi forradalmárok által. Pedig a 25 centért dolgozó mexicói rab­szolgák kiveszik a szerszámot az amerikai munkás kezéből. Az Egyesült Államok­ban öt millió munkanélküli van, mert a Pouren szabad. Jan Janoff Pouren orosz forradalmár, kit az amerikai hatóságok az orosz cár kí­vánságára elfogtak, március 30-án, hosz­­szú fogsága után szabadlábra helyeztetett. Pouren szabadságát egyedül Amerika öntudatos munkásságának köszönheti, mely elfogatása óta szüntelenül követelte szabadon bocsájtását. 70.000 amerikai polgár kérte meg Rooseveltt­ől, hogy ne adja ki Pourent az orosz hóhérnak. Csak most az új kormány, miután beigazoló­dott, hogy Pouren forradalmár volt és nem gyilkos, mint a­hogy az orosz zsar­nok képviselője akarta feltüntetni, nyíl­tak meg börtönének kapui. Ez az eset is azt bizonyítja, ha a nép öntudatra kel és egyesült erővel tör valamely, cél felé — a küzdelme sikerrel jár. MI AD SZÁRNYAKAT A VASÚTNAK? Amerikának vannak tudvalevőleg a leg­gyorsabb vonatai, a­mi jelenti — mellesleg megjegyezve azt is, hogy itt van a legtöbb vasúti szerencsétlenség. Chicago és New York közti 965 mértföldet a Lake Shore gyorsvonata 24 óra alatt tette meg ezideig. A napokban történt, hogy Vanderlip mil­liárdos bankelnöknek anyja Chicagóban halódott, hogy anyját a fia életben talál­ja még különvonatot vended-'a maga szá­mára, s azon 967 perc alatt­­— egy mért­­föld egy perc — tette meg az utat. Ezzel a vasúti gyorsaság terén elérte a legelső rekordot. A polgári lapok érzelgősen jegyzik meg, hogy a jó fiú vonatának a gyermeki szeretet adott szárnyakat. Mi azt hisszük inkább, hogy a milliomos fiú pénzes erszénye adott a vonatnak szárnya­kat, mert még soha sem olvastunk arról, hogy ha egy szegény proletár ember sietett beteg szülőjéhez, az ő vonatának is ily gyors szárnyakat kölcsönzött volna csupán a fiúi szeretet... A FEKETÉK DÍSZ VIRÁGA. A francia Rendőrség Passyban letartóz­tatott egy Levy nevű hitszónokot, a­ki állítólag tagja egy messze elágazó nem­zetközi bandának, a­mely értékpapírok hamisításával foglalkozik. A hitszónok­nál elfogatása alkalmával 1.700.000 frank értékű hamisítványt találtak. No de azért ez a Levy úr, ha kiszabadul a börtönből, bizonyára arról fog prédikálni a hívek­nek, hogy milyen istentelenek is azok a gaz, szervezett munkások ?! FIGYELEM! Elvtársak! New y­orki testvérlapunk, a CALL április 3-tól 10-ig BAZÁRT rendez. Felhívjuk elvársaink figyelmét, hogy azon mindannyian megjelenjenek. A new yorki magyar S. P. szervezetek magyar es­téje április 10-én lesz, melyen a Szabad­ság Munkás Dalárda is részt fog venni. mexicói rabszolgák éhbérért is elvégzik a munkát, mit itt magasabb bérért végezné­nek a munkások. Íme, egy újabb jellemző adat a tőke természetrajzához. A szabadságot hozó, hazát adó tőke ilyen a valóságban. Rab­szolgává tesz, hontalanságra kárhoztat munkásokat a­­ profitért. Ennek rendszernek megdöntésére, a tő­ke eme gyalázatosságainak megszünteté­sére vállalkoztunk mi, öntudatos munká­sok. A­ki igazán küzd a munka szabadsá­gáért, ki hazát akar szerezni a munkás­nak, az velünk tart és harcol a szocialista párt zászlaja alatt. A tőke haláláért — a munka szabad­ságáért ! GYILKOLT AZ ÁLLAM. Auburnban, New York állam szomorú nevezetességű kivégzési helyén villamos székben, “törvényes formák közt”, állami hivatalnokok meggyilkolták­­ Mary Far­mert. Tagadhatatlan, nem volt valami jámbor teremtés ez asszony, gyilkolt, hogy fia jómódban élhessen. A közvélemény annak idején felháborodott a gyilkosság miatt, most csak itt-ott, inkább szentimen­­talizmusból, mint komoly meggyőződésből tiltakoznak az emberek az állami kivégzé­sek ellen. A büntetés csak akkor és oly mértékben jogosult, a­mikor és a­mennyiben megaka­dályozza a bűn elkövetését. I ha az állami gyilkos, maga is bosszút áll, céltalan kárt okoz és nem hogy “elriasztaná” a jöven­dőbeli gyilkosokat a borzalmas tettről, de egyenesen a beteg idegzetű emberek kép­zelő tehetségének felizgatásával, sokszor maga is gyilkolásra nevel embereket. Pedig az emberélet védelme a legfőbb célja a társadalomnak. Az igaz, hogy nem a tőkés társadalomnak, a­melyben az em­beri életnél is jőbb, magasabb — a magán­­tulajdon s a profit. NAGY OLCSÓSÁG: lágyan nem az élelem, vagy ruházat ol­csóságáról lehet írnunk Amerikában, ha­nem a lapok, a polgári lapok olcsó becsü­letéről. Az egyik legnagyobb new yorki lap az egészben harmadfélezer dollárért vesztegeti a becsületét. Ennyit fizetett neki ugyanis Mr. Headley, hogy a New York Herald a Franklin, Scott and Co. tőzsdecég elleni támadásait beszüntesse. És a Herald, a régi, tekintélyes nagyképű lap — persze leszerelt ez összegért, így festenek a polgári lapok. A leggazdagabb és legtekintélyesebb is megvesztegethető, hát még az apróbbak, melyek direkt meg­vesztegetésre várnak... FELHÍVÁS. A milwaukee-i S. P. magyar osztálya április hó 4-én népgyűlést rendez a követ­kező napirenddel: 1. A szervezkedés cél­ja. 2. Miért kell a munkásosztálynak a saját sajtóját támogatni. A napirend német előadója Minkley Károly elvtárs, magyar előadó Löwy Ár­min elvtárs. A gyűlés a Kosednár-féle helyiségben Cor. 5th and Clybourn Street délután 2 órakor fog megtartatni. MEGHÍVÓ. A Munkás Betegsegélyző és Önképző Szer­vezet VIII. osztálya 1909 évi április hó 11-én Vuchák L. helyiségében (6013 Lakett Ave., Collinwood, O.) nagyobbsza­­básu KEDÉLYES ESTÉLYT rendez. Felkérjük tag és elvtársainkat, hogy e mulatság érdekében a legm­esszebb menő agitációt fejtsék ki, miután a tiszta jövedelem az “Előre” javára fordíttatik. MEGHÍVÓ: A Szabadság Munkás Dalárda 1909. évi április hó 3-án, a régi Sokol Hall összes termeiben (420 E. 71st Sz.) színielőadás­­sal egybekötött táncmulatságot rendez. Színre kerül New Yorkban először, a PARASZTSZERELEM. Felkérjük az elvtársakat, hogy a színda­rab érdekében a legmesszebb menő agitá­­ciót fejtsék ki, miután a tiszta jövedelem a zászló alapra fog fordíttatni. * AZ ÉLŐIKÉÉRT. ELVTÁRSAK! Az “Előre”‘•ügyében fordulunk újhol hozzátok. Az “Előre” érdekében kérünk bennete­ket : agitáljatok, gyűjtsetek előfizetőket az “Előre” javára. ELVT MISÁK! Gyűjtő iveket küldöttünk mindnyája­toknak, hogy hozzatok új előfizetők révén újabb harcosokat a szocializmus számára. Egy hónapja már, hogy e gyűjtő ivek kezeitek közt vannak, kérdünk bennete­ket : eleget tettetek-e kötelezettségteknek? Agitáltatok-e az Előre javára? Hoztatok-e mindnyájan új előfizetőket az Előre szá­mára? Igaz, EGYESEK tettek sokat, de ha MINDNYÁJAN agitáltatok volna, ha mindnyájan dolgoztatok volna az Előre érdekében, ma az Előrének még egy­szer annyi harcosa volna, mint azelőtt.­­ Központi vezetőségünk elhatározta, ha a gyűjtés ez év május elsejéig legalább is egyezer új előfizetőt nem hoz az Előre számára, felemeli a lap árát, mert fel­emelni kénytelen. Csak úgy tudjuk a lapot ily olcsón bo­­csájtani olvasóink rendelkezésére, ha sok előfizetőnk van! Elvtársak! Cselekedjetek tehát a saját magatok érdekében és gyűjtsetek előfize­tőket az Előre számára! Az Amerikai Magyar Szocialista Szövetség. Felhívás! Elvtársak! Munkások! “Előre” lapunk rövid pár hónap alatt, nevéhez méltóan, óriási lépésekkel haladt előre. Munkanélküliség közepette, válsá­gos időben havonta kétszer megjelenő lap­ból heti lappá lett. Terjedelmében, nagy­ságában még egyszer akkora. Szellemi tar­talmában hasonlítsuk össze az úgynevezett “munkás” és más lapokkal. Magától be­szél : mindenki megtanulhatja belőle, a­mi az egész világ munkásságát foglalkoztatja: a szocializmust. Megtanulhatjuk belőle, hogy mint fejlődik gyors tempóban a szo­ciális eszme kérdése az összes amerikai tár­sadalmi rétegekben a Socialist Party által. Mint fogadja el egyik “korrupt unió” a másik után Marx gazdasági tanait és meny­nyire járul ez pártunk növekedéséhez. Meg tanít benünket arra hogy mi is helyes úton haladva,, mint vegyük ki részünket a világ munkásainak mozgalmából itt Ameriká­ban. Ugyan­akkor, a­midőn sajtónk erősödött terjedt, mozgalmunk is nagyot fejlődött. Tehát sajtónk ereje, mozgalmunk fejlődé­se. Kétszeres kötelességünk sajtónk erejét növelni, hogy mozgalmunkat még hatal­masabbá fejlessze. Felismerve e nagy feladatot, a Chicago és Vidéke Magyar Munkások Szocialista Köre központi bizottsága, mindazok részé­re, a­kik az “Előre” kiadóhivatala által legutóbb kibocsájtott előfizetési gyűjtőíve­­ken a legtöbb előfizetőt gyűjtik a követke­ző díjakat tűzi ki: I. dij: egy gyönyörű Marx és Lassalle kép 10—12 dollár érték­ben. II. dij: Marx és Engels válogatott művei Szabó Ervintől. A nő és a szocializ­mus, Bebel Ágosttól. Csillagászattan, Flammarion Camilltól. Az ember szár­mazása, Carvintól. Elvtársak! Munkások! Föl a versenyre! Megérdemlik e dijak a fáradságot és a­mit hoztok érte, nagy és üdvös áldozat. A verseny feltételeit ké­sőbb fogjuk megállapítani. A Chicago és Vid. M. Sz. M. K. központi bizottsága.

Next