Előre, 1909. június (5. évfolyam, 23-26. szám)
1909-06-05 / 23. szám
flZ flh'ERÍK/V H/qGY qT^^^^^^^^^2 0CI/qLI&Tfl SZÖVETSK \j®PT ^ T v..... ------| HIVATALOS • KÖZLÖNYE .=====» V^pT '"* fL_______________________________________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________________ VOL. V. ÉVFOLYAM. NEW YORK, 1909 JUNIUS 5. ___________________________________NO. 23. SZÁM. A NÉVTELEN HALOTTAKNAK. Nincs az az izó, mely meginditóbban igazabban tudná ecsetelni a proletársors nyomorúságát s nincs az a kitűnő agitátor, aki jobban tudna az emberi szívekhez szólni és fényesebben tudná bebizonyítani a mai társadalmi rendszer romlottságát, mint egy május 30-án történt proletár esemény. A társadalom kitagadottjai, a munkanélküli, utcára dobott proletárok egy serege emlékeztetett bennünket minden szónál fényesebben beszélő tettel arra, hogy milyen a mai társadalmi rendszer, mi a munkás és mi a sorsa, a végzete. És megmutatták, hogy milyen és hogy érez a proletár szív. Szomorú helyre vezetett bennünket a munka nélküli proletár sereg, a névtelen halottak városába, a Start-szigeten levő Potter’s Fieldre. Nagy város ez — nem területre, hanem lakóinak számára nézve. Százötvennyolcezer lakosa van, nem lélek, hanem — tetem. Százötvennyolcezer tetem elfeledve — nem ismerve. Százötvennyolcezer kiáltó jel, vád a társadalom ellen. A holtak e városa New York utolsó 40 esztendejének proletár statisztikája. Ez a 150.000 ember úgy halt meg 40 év óta, hogy nem volt otthona, nem maradt anynyira, hogy tisztességesen eltemethették volna és a legtöbbnek még a nevét sem tudta senki. Ebben a névtelen proletárok temetőjében enyésznek, helyesebben: anyagot változtatnak azok a proletárok, akik éhségtől esnek össze az utcán, s akit a proletár sorsa kórházba dob, a kit szerencsétlenség ér és nincs semmije. Hánynak közülök maradt családja, talán messze, más világrészben s ki tudja, hányat várnak közülök még ma is, nem tudva, hogy meghalt és remélve, hogy talán előkerül. És sokan, nagyon sokan vannak, akik Potters Fieldre kerülnek. Hetenként átlag száz embert temetnek el ismeretlenül ide, a holtak szigetére. Hetenként száz ember szabadul meg a pokoltól, a földi nyomorúságtól; száz embert vált meg a végzete a mai társadalmi rendszer kínos rabszolga sorsától. Ezeknek a társadalom vértanúinak megváltása halál, mennyország az a sziget, nem bibliai értelemben, hanem a legprózaiabb rideg valóság szerint. Azok az élő proletárok, akik megemlékeztek , a nyomorúságban elhunyt proletár testvéreikről s ellátogattak névtelen holtakszigetére, hogy megkoszorúzzák, fölvirágozzák a sírjukat, legalább így sóhajtottak fel, hogy “jobb lenne nekünk is itt lenni!” Rettenetes fohász, szívet marcangoló sóhaj ! Nagyon szerencsétlennek, nagyon sokat szenvedettnek kell lenni annak, aki abba a rideg temetőbe kívánkozik, mert nem nagyon biztató, nem hívogató látvány azok a 45 láb hosszú, 15 láb széles és 7 láb mélységű sírgödrök, melyek mindegyikében 150 halott, van egymásra halmozva. Miért mentek oda ezek, a munkanélküli proletárok, mily érzelem vitte oda őket; oda, ahova alig megy valaki; azokhoz, akikhez sem rokoni, sem személyi kötelékek nem fűzik? A közös sors érzete! Érezték ezek a szerencsétlenek, hogy azok a névtelen halottak az ő sorsukat, az ő végzetüket mutatják s önmagukat becsülték meg, mikor megemlékeztek a proletár halottakról. A holtaknak vitt virágokat — önmaguknak vitték, mert ők épp oly nyomorultak az életben s épp oly névtelenek, mint a közös sirgödrök lakói. Nagyon szomorú lenne ez a sirkoszorúzás — ha a holtak példájából nem tanulnánk s ha elhalt proletár testvéreinknek sorsából csak a múltat néznék s nem okulva a halottak sorsából — nem tekintenénk a jövőt — s nem szervezkednénk, nem készülnénk az “ok” megszüntetésére s nem törekednénk a mai társadalmi zűrzavar megszüntetésére s egy új, igazságos társadalmi berendezkedés megalkotására. Az a 158.000 névtelenül kimúlt proletár emlékeztessen bennünket a saját sorsunkra ! Az a száz és száz proletár, akit két hétről-hétre Pottersfield csirgödreibe temetnek , lelkesítsen, buzdítson bennünket arra, hogy megváltoztassuk a munkásság kietlen, sivár sorsát. A munkásság termel minden javat, a munkásságnak van joga a termelvényekhez, joga az élethez. Nem szabad, hogy soká tartson ez a zsarnoki rendszer, melyben a társadalom fentartói, a munkásság éhségtől, nyomortól gyötörve, a kórházba — Pottersfieldre kerüljön. Nincs más út, nincs más mód e rendszer megváltoztatására, csak a szervezkedés. Nem szabad egy proletárnak, egy munkásnak sem kivonnia magát a mozgalomból. Mindannyiunknak mely a sorsunk, egy a célunk — kell, hogy egy legyen a küzdelmünk, egységes a küzdő táborunk. A munkásság jól szervezett, egységes tömege képezi azt az erőt, mely a társadalom képét megváltoztatni képes. Ha ezt belátják a még szervezetlen munkások; ha tanulnak a névtelen halottak sorsából, akkor ezek példája nem vonult el fölöttünk nyomtalanul s a névtelen proletár sírokon kinyílik a szabadság ■virága — meg lesz az élők feltámadása — a jövő társadalom! KORONÁS KÉPKERESKEDŐ. Prüsselből Írják nekünk: az alsóház ülésterme, valamint a karzat erősen megtelt közönséggel, kik eljöttek, hogy meghallgassák a szocialista képviselők interpellációját, melyet Lipót király hírhedt képeladása ügyében terjesztettek elő a kamarában. M. Destree elvtárs kifejtette, hogy a király által kényelműen eladott festmények nem képezik annak kizárólagos tulajdonát s egyben felemlíti, hogy a király a képeken nyert összeget juttassa a brüsszeli múzeumnak. Bemutatja, hogy pl. egy Van Dyk festményt, mely a királynak 1000 dollárjába került, eladott 30000 dollárért. Van der Velde elvtárs kijelenti, hogy a nép nem fogja tűrni a nemzeti műkincseknek ilyen módon való eltékozlását. A festmények a nemzeti muzeum tulajdonába valók. Báró Descamps Dávid, a tudomány és művészetek minisztere igazolni iparkodik, hogy a szóban forgó festmények a király kizárólagos magántulajdonát képezik s a nemzet azok eladása ellen óvást nem emelhet. Az interpelláció felett szavazás nem történt. ÖKÖLVIADAL A SZENÁTUSBAN. Bailey, texasi szenátor hozta divatba a szenátusban ezt az európai parlamentekben már meghonosodott szokást. Egy újságírónak, A Times washingtoni tudósítójának, a 140 fontos Linkler Manningnek ment neki a 250 fontos, nehéz súlyú szenátor. Az angol polgári lapok inkább mint sporteseményt tárgyalják az ügyet, s az ökölvívás szabályai szerint tárgyalják s nem sok gondot fordítanak annak etikai részére és politikai hátterére. Úgy látszik, hogy a Times igazat talált írni Baily szenátorról s azt akarta súlyos érvek gyanánt az öklével megcáfolni, de ez még így sem sikerült neki, mert a fürgeújságíró nem annyira kapta, mint adta az ütlegeket. A levegő meghódításáért. Lázas munkát végeznek nagy elmék a levegő meghódításáért ,és lázas türelmetlenséggel lesik-várják az első sorban érdekeltek azt a munkát, amit ezek végeznek. A szocialisták nem ellenségei a haladásnak, érdeklődéssel és reménységgel figyeljük azokat a kísérteteket, melyeket a föltalálók végeznek. E mellett azonban lehetetlen észre nem vennünk a kapitalistáknak azt a törekvéseit, melyek ezt az új és az egész emberiség javára való találmányt kisajátítani igyekszik. Elsősorban maguk a nagyhatalmak fenik a fogukat a repülőgépre, akik háborús eszközzé akarják felhasználni. Minden nagyhatalom vett már egynéhány repülőgépet ésmind kísérleteket végeztet annak tökéletesítésére. Az amerikai Wright testvérek repülőgépjének tökéletesítésére a németek 500 ezer márka alaptőkével egy társaságot alapítottak, melynek tagjai a Wright testvérek, Krupp Frigyes, az Általános Villamossági társaság, a motor-léghajózási társaság, a Delbrück és Leo bankházak és még néhány pénzember. E társaság megvette a Wright testvérek repülőgépjének nemcsak eddig kész modelljét, hanem kibérelték 15 évre a Wrighték agyvelejét is, mert 15 éven belül minden újabb találmány a társaságotilleti meg. Egyébként Németország legfontosabb eseménye Zeppelin gim ifjabb repülése és ennek sikere folytán Zeppelin Németországnak ma legünnepeltebb embere. A világhírű léghajós 37 óra hosszáig volt a levegőben s ez idő alatt 850 angol mértföldnyi utat tett meg. Ez eddig a legnagyobb rekord a léghajózás történetében. Azonban ez az utazás sem folyt le minden baleset nélkül. Zeppelin Friedrichshafenben szállt fel május 30-án és Bitterfieldbe ment, mely idő alatt 456 mértföldet futott be. EgészNémetország nagy érdeklődéssel kisérte a légi utat s az volt a hir, hogy május 30-án délután Berlinbe fog érkezni. Berlin utcáin ezrekre menő nép várta Zeppelin léghajójának megérkezését. Döttingen közelében azonban a léghajó egy fa koronájába akadt s a léghajó ballonja megsérült. Az utazást nem lehetett tovább folytatni, mig a léghajón esett sérülést ki nem javították. De nemcsak Németország, hanem minden országban van egy-egy nyilvános és egy csomó titkos feltaláló, a ki mind reményű elnyerni a babért s ami még fontosabb — a sok-sok moneyt. LIEBKNECHT KÁROLY SZABADLÁBON, Berlin, junius 1. Dr. Liebknecht Károly ma, 18 havi várfogságának elszenvedése után, melyet a porosz bíróság felségárulásra való felbújtás cbaen rászabott, Glatzból ide érkezett. A szocialisták ezrei gyűltek össze a pályaudvaron s nagyszerű fogadást rendeztek számára, ahonnan zenészes üdvrivalgások között kisérték a lakására. Hasonló ovációban részesült Liebknecht Glatzban is az ottani elvtársak részéről, midőn a börtönt elhagyta. FORRONGÓ MUNKÁS TESTÜLETEK. Párisból jelentik, hogy az általános munkás szövetség tekintélyét és hatalmát a postások legutóbbi balul kiütött sztrájkja mélyen aláásta s erejét teljesen megbénitotta. Titkárjuk, Niel, kit nemrég választottak meg Griffelhaus helyett, ma visszalépett hivatalától. A legnagyobb s igy a legerősebb szervezetek kiváltak a központi munkás szövetségből s azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy új szövetségbe tömörülnek, melyből a szindikalistákat kizárják. A posta alkalmazottak általános szövetsége szintén megszüntette a szakszervezetekkel való közösséget. Vasutas sztrájk Philadelphiában. Philadelphia, Pa. A helybeli városi villamos vasút társaságoknál alkalmazott szervezett motorvezetők és kalauzok ma reggel négy órakor a végrehajtó bizottság jelentése, valamint a unió tagok által hozott határozat alapján sztrájkba léptek. Követelésük 25 cent óránként, ennek ellenében a társaság a jelenlegi 21 cent órabért csak egy centtel hajlandó megjavítani. SERFŐZŐ MUNKÁSOK GYŐZELME. Butte, Montana. Az itteni sörfőző munkások bérmozgalma fényes győzelemmel végződött. Az öt sörfőző gyár közül három a sörfőző unióval két évre szóló szerződést kötött, mire a sztrájkolók az új feltételek mellett azonnal munkába léptek. Az új szerződés egy pontjában kimondják, hogy a vasárnapi munkaidő hét óránál több nem lehet. A serfőző unió a sörgyárakban alkalmazott fűtők feletti felügyeleti jogát is gyakorolja. A sztrájkban ugyanis nagy szerepet játszott a fütök hovatartozásának kérdése, mert a gőzgépkezelők uniója jogot formált arra, hogy ezen alkalmazottakat az ő uniójához csatolják. Ebben a bányamunkások szövetsége is támogatta a gőzgépkezelőket s midőn a sztrájk kitört, az utóbbiak sztrájktörőket küldöttek küzdő munkás testvéreik letörésére. A béke helyreálltával a sztrájktörőket mind szélnek eresztették. SZTRÁJKOLÓ VASUTASOK. Indianapolis, Ind. A városi villamos vasutak szervezett alkalmazottai ma délután kimondották, hogy este 11 órakor bérharcba lépnek. Az állami munkásfelügyelőség emberei felajánlották a béke érdekében közreműködésüket a társaságnak, az azonban durván elutasította őket. A társaság megkísérli holnap a forgalmat sztrájktörőkkel lebonyolítani. SEPRŐ GYÁROSOK A UNIÓ ELLEN. Chicagóból jelentik, hogy az Enterprize Broom Co., mely közel négy év óta unió munkásokat foglalkoztatott, legutóbb az Illinois Broom Co.-val egyesült, mely cég a fegyházakban állíttatja elő áruit s arra a gyalázatos tettre vetemedett, hogy a seprőkészitő munkások unióját megsemmisítse oly formán, hogy az itteni piacokat elárasztja fegyenc munkákkal. Ez a gálád tervük azonban aligha fog sikerülni, mert a chicagói szervezésieknek lesz rá gondjuk, hogy az Illinois Broom Co. árui épp úgy bojkottáltassanak, mint Michigan államban. SZTRÁJKTÖRŐKET KERESNEK. Honolulu, junius. Az itteni ültetvényesek megkeresték a bevándorlási hatóságot, hogy hasson oda, miszerint 2000 család akár Portugáliából vagy máshonnan, hozzájuk hozattassék. Ezen bevándoroltak az ültetvényeken dolgozhatnak s a férfiak havi 20 dollár, nők és gyermekek 10—15 dollár havi fizetésben részesülnek. A családok mindegyike egy acre földet kap két szobás lakással. Ezekkel a munkásokkal akarják a japánokat pótolni, kik a munkát beszüntették s követelésük egy dollár napi bér. Eddig csak 69 centet kaptak s nagyon nehéz munkát végeztek. Az ültetvényeseknek sikerült eddig néhány kínait, portoricoit és portugál sztrájktörőt felhajszolni. Egy bírósági ítélet New York. A fellebbviteli bíróság legutóbb hozott ítéletet a Socialist Labor Party ellen, melyet, miután velük semmiféle ügyben foglalkozni nem kívánunk, sajnálattal csak mint “históriai” tényt mégis meg kell említenünk. Röviden adjuk a következőket: A fellebbviteli bíróság folyó hó 1-én hozott ítélete kapcsán a Socialist Labor Party köteles Efraim Siffnek, egy volt tagjának 765 dollár fő és $228,67 mellékköltséget, összesen 993 dollárt fizetni. A pernek előzményei a következők: 1902 augusztus havában Siff a Socialist Labor Partynak 1000 dollárt kölcsön adott, melyet az váltóval fedezett. Ebből később 500 dollárt visszaadtak, a többit azonban megtagadták. Közben Siffet, hasonlóan más tagtársaihoz, De Leon sugalmazására a pártból kialkolholitották. Siff erre beperelte a Socialist Labor Partyt s követelte a még neki járó 500 dollárt és a kamatokat. A Socialist Labor Party vezetői erre kijelentették, hogy Siffnek nem tartoznak, mert azt az összeget Siff nem nekik, hanem a nemzeti végrehajtó tanácsnak kölcsönözte s mert a párt a nemzeti végrehajtó tanács ténykedéseiért, határozataiért nem felelős, ennek folytán Siffnek sem tartozik. A beidézett tanuk között ott láttuk Daniel De Leont, Starr, Cooper, Simpson, A. Bregmann, Crimmins, Rothstein, J. Schlossberg, James Harkont s a deleonisták ügyészét, B. Pattersont. A felvett jegyzőkönyv, 212 sűrűn nyomott oldalon az összes tanúvallomásokon kívül, számos okiratot és röpivet tartalmaz a szakadás idejéből. Ott láthatjuk a 126-ik oldalon a “Record” cím alatt Daniel De Leon eddigi működéseinek táblázatát. ■ 1884-ben fizetett választási szónoka a demokrata pártnak. 1886-ban Single Taxer, 1888- ban nemzeti párti, 1889- ben szocialista(?). 1899-ben jelölt a Tammany párt egy rendőrhatóságának jóvoltából, a republikánus párt segélyével. Érdekes még, hogy a De Leon Párt, azaz jobban mondva, annak maradványa a könyv kinyomatásának költségeit is fedezni köteles. A fellebbviteli bíróság részéről Lehman bíró, kimondva a döntést, helybenhagyta az alsóbb fokú bíróság ítéletét. PUSZTÍTÓ SZÉLVIHAROK. Rettenetes szélvihar, az úgynevezett tornado pusztított Zephirben (Texas), melynek negyven emberélet esett áldozatul. Számosan súlyos sérülést szenvedtek. Egy bizonyos területen valamennyi lakóház, tanya és raktár vagy teljesen elpusztult, vagy megrongálódott. Ötven lakóházat teljesen elsöpört a vihar, úgy hogy még az alapozás sem maradt meg. A villámcsapás után kiütött tűz szintén számos házat pusztított el. Oklahoma állam Depen és Key West városkáiban vihar dúlt, amely ezeket a városokat a szó szoros értelmében elsöpörte a föld színéről. Az eddig érkezett jelentések szerint nem kevesebb, mint 22 halott az áldozat s ezenkívül 40 ember súlyosan megsebesült, akiket a szomszéd város kórházában helyeztek el. UZSORÁS PAP. Aradról jelentik: Budugan Miklós, banesdi román pap ügyében, ki 60 rendbeli uzsorával van vádolva, az aradi törvényszék most ítélkezett. Budugant 16 százalékos uzsorakamatok szedéséért 1500, három bűntársát pedig 60—140 Ipsrona pénzbüntetésre ítélték. A vádlottak fellebbeztek.