Előre, 1920. január (16. évfolyam, 2491-2520. szám)
1920-01-14 / 2503. szám
r . , ■. 1 . ■. FtNZKtfLDtS Magyarország minden részébe, a legolcsóbb árban 1000 korona $8.75 1000 Korona Cseko-Szlovákiába ... $18.6o 1000 Korona Jugo-Szláviába ................. $11.00 1000 román lei az erdélyi medvékbe $26.00 tvaOVOBB OSSTKOKKNT! JUTÁNYOS ABBARAK. — Pontai rendelések tel klassieret e* ellattacet »yemek MEti AZNAP.■ '■ J HAJH Jegyeket, «étalege« IrikAtita kere«i11t1, Hlmrliptbio JAMES V. LAGO, bankár IM W. 14«k 8TRFKT, 7-IK AVEWTTK SAROK, NEW YORK. Rylten reg**) 8-tfl!es te 7-1*. Tutnut* M*l 1-t*. A Rew York állat ka*ka*zi klTilal* AJtslen*edeszeset* haakj*. ! Tin ezt megértetjük, a forradalom j [ munkájának felét elvégeztük. Egy időben való cselekvésre kell szólítanunk az összes forradalmi erőket. Miként tehetjük ezt? ! Mindenek előtt arra kell gondolnnunk, hogy a forradalmi események fő színhelye a város lesz. * Ezt aligha tagadja valaki. To-vábbá nyilvánvaló, hogy az utcai tüntetések csakis akkor vállhat- nak népforradalommá, amiikor azok a tömegeknek a megnyilatkozásai, azaz, amikor azok magukban foglalják a gyáraknak és * a telepeknek a munkásait. Rábirni a munkásokat, hogyhagyják ott gépeiket és munkapadjaikat, hogy a gyárból vonuljanak ki az utcára; elvezetni őket a szomszédos gyártelephez, ott is abbahagyatni a munkát; új tömegeket hívni ki az utcára; igy menni gyárról gyárra, telepről , telepre, folyton növekvő számban, elsöpörve a rendőrség kordonját, beolvasztva az útban talált tömegeket, elárasztani az utcát, elfoglalni a népgyűlésekre alkalmas épületeket megerősíteni ezeket az épületeket, folytonos forradalmi gyűléseket tartani jövő és menő hallgatósággal, rendszert teremteni a tömegek mozgalmá- ban, megmagyarázni nekik a lejászódó események célját, értelmét, végül az egész várost egy " forradalmi táborrá tenni, — nagy vonásokban vázolva, ez a cselek■ résnek az alapterve. A gyáraknak és az ipartelepeknek kell a kiinduló pontnak lenniük. Ez azt jelenti, hogy a komoly jellegű, döntő horderejű ut- 3cai tüntetéseknek a tömegek politikai sztrájkjával kell kezdődni. Könnyebb megállapítani egy napot a sztrájkra, mint ahogy könnyebb megmozdítani egy cseletevésre készen álló tömeget, mint új tömegeket szervezni. Mindazonáltal egy politikai sztrájkhoz, nem egy lokális, hanem az egész Oroszországra kihajító általános politikai sztrájkhoz * általános politikai jelszó kell. Ez * a jelszó :Le a háborúval! Hivassék össze egy alkományozó nemzetgyűléset E követelést az egész országra ki kell terjeszteni és ebben rejlik, az orosz általános sztrájkot megelőző propagandánk feladata. Fel kell használnunk minden lehető alkalmat az alkotmányozó nemzetgyűlés eszméjének népszerűsítésére. Késedelem nélkül fel kell használnunk a propagandáinak rendelkezésünkre álló hatalmát és technikai eszközeit. Proklamációkkal, népgyűlésekkel és közművelődési körök útján mind idenfelé hirdetnünk és magyarázlnunk kell az alkotmányozó nemzetgyűlés követelését. Ne legyen a városokban egy ember sem, aki ne tudná, hogy a követelés: alkotmányozó nemzetgyűlés. A közel 7. vidéki parasztokat a városokba kell szólítani, hogy vegyenek részt az alkotmányozó nemzetbeszülés zászlaja alatt összegyűlt tömegek utcai mozgalmaiban. Tudatni kell előre az egyesületekkel, a szervezetekkel ,a professzionális és tudományos társulatokkal, az önkormányzat sajtójával és az ellenzék lapjaival, hogy a munkások az egész Oroszországra kiható politikai sztrájkra készülnek, melynek napját megállapították, hogy összehívják az alkotmányozó nemzetgyülést.1 A n munkásoknak követelniük kell az él ellenzéki sajtótól, hogy népszerűsítse e jelszót s a demonstráció előestéjén intézzenek felhi Vást a néphez, hogy csatlakozzon I a proletár-tüntetéshez az alkot-It mányozó nemzetgyülés jelszaván , ' val. I A legerőteljesebb agitációt kell folytatnunk a hadseregben, hogy' I a sztrájk napján a “lázadók” feli verésére kiküldött minden egyes I katona tudja, hogy az alkotmá- B nyozó nemzetgyűlést követelő néppel áll szemben. ------------------ Nem előír az, ha az ‘előrehirdetései után eszközli vá-S' sarlásait. Narrvon fontos az. thopw minden cétmél, minden « hirdetőnél emlit.se mecr ! Előrét,. hocfv ezáltal közvet\ \ ve is adja meff lanunknak a. i! szükséges támogatást. ELŐRE ‘ A FORRADAUHI Mi TERROR . A fehér terror teljes erővel dühöng a világ minden részében. Itt Amerikában is találkozunk vele lépten-nyomon. A hatalmat bitorló kapitalizmus a fehér terror szolgálatába állította az állam teljes gépezetét.. Munkástársaink százait fogdossák össze és — a demokrácia nagyobb dicsőségére szolgáló-- ragályt terjesztő börtönökben zsúfolják össze őket. A dühöngő terrorral szemben a munkásságnak teljes erejét alkalmazni kell. A terrorral, szembehelyezi az osztályharcban hatásosnak bizonyult fegyvereket. Ezek két irányúak. Míg egyik oldalról az erőszakkal szembhelyezi az ipari unionizmus hatásosnak bizonyult fegyvereit, minden egyes elfogott munkástársunk helyett az újabban megszervezett munkások százai foglalják el. És így ahelyett, hogy megtörnéka mozgalmat, végeredményében meg fogják erősíteni azt. A fehér terrorral a kapitalizmus sietteti a saját pusztulását. Azonban a pillanat követelte tevékenységnek más irányban is ki kell fejlődnie. Elfogott munkástestvéreink rettenetes helyzetükben reánk, kintmaradt munkásokra vannak utalva. Részben segítenünk kell az elfogottak családtagjain, valamint az elfogottak védelméről is gondoskodnunk kell. E tevékenységet a New Yorkban nem régen megalakult “Magyar Munkások Védelmi Bizottsága” nagy eredménnyel irányítja. Az utóbbi hónap 11 fok alatt mindenhol látni lehetett a Védelmi Bizottság küldötteit. Gyűjtöttek, jegyeket adtak el és az agitáció minden módját alkalmazták. Ott vannak a polgári és radikális egyletek minden gyűlésén és mulatságán és tartozunk annak kijelentésével, hogy mindenütt szívesen fogadják őket. Mindenfelé értékelik bennük az osztályharc foglyainak képviselőit. Ma, a Védelmi Bizottság megalakulása után 3 hónappal történt meg először az alábbi példátlan eset. Megtörtént az, hogy a Védelmi Bizottság küldötteitől megvonták az osztályharc foglyainak érdekében tervezett akció támogatását. Csak súlyosbítja az eset feletti megbotránkozásunkat, hogy ez nem egy úgynevezett polgári egylettel történt meg, hanem a magát a világ legforradalmibb testületének nevező Szocialista Munkáspárt new yorki osztályánál. Ezen megbotránkoztató esetet az alábbiakban ismertetjük: A S. L. P. new yorki szervezete január 11-ikére mulatság rendezését határozta el az El Sokol Ilall-ban. A Védelmi Bizottság tudomásul véve ezt, egy bizottságot küldött ki a mulatságon megejtendő gyűjtés céljából. Azonban, tudva azt, hogy kikről van szó, a szokástól eltérően, nem a mulatságon kérte ki a gyűjtésre szóló engedélyt, hanem két héttel ezelőtt levélben kérte ki erre az engedlyüket. A levélre választ nem kaptunk és a mulatság napjánnyugodtan készült fel a kiküldött bizottság, hogy utasításuk szerintmegejtsék a gyűjtést a mulatságon. Odaérve, a forradalmi S. L. P. egyik tagja az alábbi levelet nyújtotta át a Védelmi Bizottság tagjainak: NEW YORKI MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁS SZERVEZET Hungarian Socialists Labor Organization of New York New York, N. V., Január 31, 1920 “A Magyar Munkások Védelmi Bizottságának Helyben. TISZTELT MUNKASTÁRSAK! Lelevelüket a legutóbbi rendes havi gyűlésünk elé terjesztettük. Gyűlésünk válasza kérésükre vonatkozólag a következő: A Szocialista Munkás Szervezet január 11-iki mulatsága a forradalmi szocializmus harcosa, “A MUNKÁS” javára van rendezve. A MUNKÁS forradalmi politikai párt hivatalos lapja, amely tántoríthatatlanul küzd a bérmunkásság felszabadítása érdekében. Minden, a mulatságon befolyt cent tehát a fáradalmi szocialista mozgalom javára lesz fordítva, úgy a propaganda erősebbé tételére, mint a mozgalomból bajba keveredett elvtársaink védelmére. A New Yorki Szocialista Munkás Szervezet január 10-iki gyűlése tehát nem látja szükségesnek ennélfogva, hogy a Védelmi Bizottság szónoka a gyűlésen beszéljen, annál is inkább, mert saját szervezetünk tagja ki fogja fejteni a mulatságon a szervezkedés fontosságát, a jelenlevő munkásokat és munkásnőket megnyerni kívánva a forradalmi szocializmus, vagyis a munkásság szabad ipari köztársaságáért küzdők táborához való csatlakozásra. Ez tényleges védelmet fog jelenteni a proletár harcosok érdekében. A Védelmi Bizottság jól tenné, ha inkább a munkásmozgalomban indifferens egyletek, betegsegélyző egyletek mulatságait keresné fel. Munkástársi üdvözlettel a New Yorki Szocialista Munkás Szervezet J. Schwartz, titkár. (Bélyegző.) A bizottság felháborodása el- elképzelhető. Amióta a legkonzer- magukat. Elfogultságuknál csak vativabb polgári egyletek- nem butaságuk nagyobb, ra,kora fent tagadtak meg, azt egy magát fol- idézett levélben elismerik, hogy radalminak nevező, osztályharcot ok klválallanak az osztályharcon „vivő testülettel történt meg. és megelégesznek annak a forraforradalmiságukra való hivalkozda,ami A Munkás-ban megszokott zással tagadták meg az osztály- egyugyu gúnyolásával. harc rabjainak a támogatását. Ma. a levél végén tett ajánlatokat (midőn a kapitalizmus vérébei bízvást elhagyhatták volna a egyáltalában nem tesznek különb forradalmi S. L. P.-isták, mert a jéget a különböző irányok között, Magyar Munkások Védelmi Bibanem százával fogják össze az zottsága semmi alkalmat sem osztályharc harcosan, az S. L. P szalasztott el amúltban és a főhős forradalmárjai túl teszik ezen édőben is mindent el fog követni, a ■ . . ' ■ ■ *, isi AZ OROSZ FORRADALOM (Folyt, és vége.) Akinek egy csöpp lelkiismeretessége van, aki csak egy kicsit is becsületes, tisztességes gondolkozást, azelőtt egyáltalában nem határoz, váljon ellenségevé a bolsevizmusnak, vagy nem, ha Oroszországba jön és látja a küzdelmet, amelyet ezek az emberek a szabadságért vívnak, nem tehet róla, hogy amikor kijön Oroszországból, éppen olyan erősen tiltakozik Oroszországmegszállása ellen, mint ők. A háború kolosszális súlylyal nehezült közéletünkbe. A politikai látóhatáron fölütötte fejét a vért és tüzet okádó szörnyeteg s mindent kiszorítva, belevágta karmait a nép testébe, sebet seb után ejtvén, olyan halálos fájdalmakkal, hogy az első pillanatban lehetetlen a fájdalom okait skeresni. Mint minden nagy csapás, a háború is a vele járó válsággal, munkanélküliséggel, mozgósítással, éhséggel és halállal, elkábítja, kétségbeejti a népet, de nem készteti tiltakozásra. De ez csak a kezdet. A nép nyers tömegét, a társadalom hallgatag rétegét, melynek tegnap még semmi kapcsolata sem volt a forradalmi elemekkel, a tények puszta mechanikai ereje szemtől szembe áll- tetta a mai Oroszország központi eseményével, a háborúval. Megbörzsolt, nem filOTFTételradhoz. A kétségbeesésnek, a közborzadálynak légköre ráfeküdt a forra-dalmi elemekre is, melyek a háború előtt figyelmen kívül hagyták a passzív tömegeket. Ez a légkör elbontotta őket, ólomsúlyával nehezült agyukra. Az elementáris szenvedések közepette aligha lehetett elszánt tiltakozó szót emelni. A forradalmi proletariátus, amely még az 1903 júliusánapott sebekben sem épült föl, nem volt képes ellenszegülni az ökölre hívásnak. Azonban a háború éve nem múlt el eredmények nélkül. A tegnap még primitív tömegek ma már a legszertlenebb eseményekkel állanak szemben. Meg kell érteniök azokat. Éppen a háborít folyamata hozta létre a kívánságot mindennek a megértésére, megokolására, így a halom, bár egy időre megbénította ezreknek a forradalmi kezdeményezését, millióknak a politikai gondolkodását keltette életre. A háború éve nem folyt le eredmények nélkül, egyetlen egy nap sem múlt el eredmények nélkül. Folyt a munka a nép alsóbb rétegében, a tömegek mélyében, a láthatatlan, de ellenállhatatlan, sohasem szünetelő parányok munkája, az elégedetlenség, a keserűség, a forradalmi energia fölhalmozásának a munkája. Az utcák légköre nem a meddő kétségbeesésének a légköre, hanem a megkristályosult elégedetlenségé, amely keresi a forradalmi akció útjait és módjait. Munkás tömegeink előőrseinek minden megfelelő akciója magával ragadná most már nem csupán a forradalmi tartalékot, hanem a forradalmi újoncok ezreit és százezreit is. Ez a mozgósítás, ellentétben a kormányzat mozgósításával, a nép óriási többségének általános rokonszenve mellett és aktív segítségével történnék. A tömegek erős rokonszenve, a nép demokratikus elemeinek aktív segítsége, egy általánosan gyűlölt kormányzat, a nagy és kis dolgokban kudarcot valló kormányzat, a tengereken, a harcmezőkön megvert, egy megvetett, elcsüggedt, a jövőben nem bízó, hiába küzködő, kegyeket kereső, provokáló és meghátráló, hazug, leleplezett, szemtelen és megrémült kormányzat; egy hadsereg, melyet a háború lefolyása demoralizált, melynek bátorsága, energiája, lelkesedése, hősiessége megtört a közigazgatás anarchiájának áttörhetetlen falán; egy hadsereg, mely elveszítette hitét annak az uralomnak a szilárdságában, melyet szolgálni hivatva volna; egy elégedetlen, zúgolódó hadsereg, mely a múlt év folyamjába nem egyszer széttépte a fegyelem kötelékeit és mohó vágyggal figyeli, várja a forradalom dörgő hangját, milyenek lesznek a viszonyok, melyeknek közepette a forradalmi proletariátusaz utcára vonul. Úgy láttuk, hogy a történelem jobb viszonyokat nem alkothatott volna a végső,támadásra. A történelem megtette, amit az elemi bölcsesség tenni engedett. A többitmegteszik az ország gondolkodó forradalmi erői. Rengeteg mennyiségű forradalmi erő halmozódott föl. Nem szabad hiába elenyésznie, nem szabad szórványos, összefüggéstelen, határozatlan célú összecsapásokban szétforgácsolódnia. Minden törekvésnek oda kell irányulnia, hogy koncentrálja , a tömegek keserűségét, haragját tiltakozását, dühét és gyűlöletét és ezeknek az idulatoknak adjon közös nyelvet, közös célt, hogy egyesítse, tihnlöritse a tömegek minden parányát, éreztesse és értesse meg velük, hogy nincsenek egymástól elszigetelve, hogy ugyanazon zászlón ugyanazon jelszóval, agyukban ugyanazon gondolattal, megszámlálhatatlan sokaságban kelnek föl mindenütt. IROTTKAY I 16 ÉV ÓTA FENNÁLL/* I | , W rf mr " BANKHÁZ, AME Ti Y I I I* fi t\ ÜZLETFELEIT MIN- | J D V OTG PONTOSAN ÉS I n it vr ti int becsülettel! BANKHAZA"*■*«»• Ő nem máról-holnapra, hirtelen megjelent cég, hanem olyan bank, amely több, mint másfél évtizeden keresztül mindig kipróbált barátja volt az amerikai magyarságnak. Most, amikor kivétel nélkül minden magyart így érdekel a pénzküldés, pénzváltás, útlevél-, permit- és hajójegy megszerzés ügye, saját magának tesz jót, aki itt személyesen vagy levélben fordul e bankház címére: I 106 AVENUE B. NEW YORK, N. Y. NI DOLLÁRBETÉTEKRE ! U KAMATOT FIZETEK!Bevásárlásainál mindig Hivatkozzék az Előrére, mert ezzel biztosítja a hirdetést a jövőre is. GYORS ÉS HATHATÓS SEGÉLYT CSAK ÚGY NYÚJTHAT Németországban, Ausztriában, Magyarországon, Erdélyben, a Bánátban, Horvátországban, Szlavóniában és Cseh- Szlovákiában élő ROKONAINAK ha általunk ’küld nekik egy csekély öszeget. Pénzküldés mindezekbe az országokba szavatolás mellett. Csekjeinket BUDAPESTEN a PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANK fizeti ki THE LORAIN STR. SAV. & TRUST CO. Lorain Avenue és Fulton Rd. sarok. CLEVELAND. O. FABEL JÓZSEF a magyar osztály vezetője. imiim .. i i M | —. ____ hogy az osztályharc rabjainak a védelme hiányt ne szenvedjen Ennek legékesebb bizonyítéka az, hogy még csak az előnyösen ismert S. L. P.-t sem hagyta figyelmen kívül. Az osztályharc foglyainak az arculcsapása — mert a Védelmi Bizottság személyében ők lettek inzultálva — pár perc alatt elterjedt a mulatságon megjelent kis számú közönség között. Az elementáris erővel kitört felháborodás hatása alatt csak néhány nyugodtabb kedélyű munkástársunk közbelépése tudtamegakadályozni, hogy a forradalmi rendezőséget ki ne oktassák a szolidaritás fogalmáról. Ettől később elállottak, de csapatokban készültek fel a terem elhagyására,először természetesen visszakövetelve belépti jegyeik árát. Ezt a közönség izgatott hangulatára való tekintettel jónak látták az osztályharc hős lovagjai visszatéríteni. A felbőszült közönség távozása után nyugodtabban sétálta az osztályőrók között. Jellemző eme forradalmi csopportra, hogy csak akkor jutott eszükbe az ő külön forradalmsá luk, mikor anyagilag is ki kellett venniök részüket az osztályharc foglyainak támogatásából. Mikor az áldozat elfogadásáról volt szó, ott hősiesen elől jártak. A Védelmi Bizottság megalakítása alkalmával hozzájuk intézett megkeresésre siettek ezt tudomásul venni és három taggal képviseltették magukat, mert “nekünk is van verv elfogottunk” válaszolták titkárunknak. Mindezek betetőzéséül álljon itt az alábbi nyilatkozat, melyet két előnyösen ismert munkástársunk tett: “Mi alulírottak tiltakozunk Zerman elvtárs azon minősíthetetlen hazugsága ellen, amelylyel ellensúlyozni próbálta a Védelmi Bizottság kiutasítása feletti meg- iotránkozásunkat. Ugyanis mi időn felelősségre vontuk önt a Védelmi Bizottság elutasításáért, , ön — elég gyáván — valótlansággal igyekezett leplezni menthetetlen eljárásukat. Kérdésünkre ön azt felelte, hogy: Az S. L. P. ntulatságának összes jövedelme a védelem javára megy.” És ugyanakkor ön nem átallotta megbántani az osztályharc foglyait, katrikás embereket, akik meggyőződésükért vannak bebörtönözve, — vakmerően oda vágta a Védelmi Bizottság tagjainak, hogy csőcselékkel csőcselék módjára bánunk el.” Mondja csak Zerman “elvtárs”, nem pirult el ilyen valtalanság állítására? Avagy ön nem tudott ama levélről, melyben megtagadták az osztályharc rabjainak a támogatását? Továbbá nem tudna ön arról, hogy-ügy a hirdetéseiken, valamint a mulatság programján nyíltan elismerték, hogy a jövedelemhez semmi köze a védelemnek, csupán és kizárólag az “A Munkásának” . Talán csaknem azt gondolta, hogy az “A Munkás” tengődő életének meghosszabbítása valamennyireis összefügg a védelemmel? Ugyan kérem, ne izéljen. I D. Schichtáncz, Mrs. Lieberman.” Tízzel a hős forradalmi S. J„ Pistákkal körülbelül végeztünk" is. Eme eljárásukkal is bebizonyitották, hogy sokkal férgesebbek, semhogy az osztályharcban tetsteges részt vehetnének. Másmnkor a világ minden munkása szoros együttműködésben védekezik az eszét vesztett kapitalizmusőrült terrorja ellen, az S. L.’ P. megmarad annak, ami volt. ’A tényleges osztályharcot köpködő, a múltak dicsőségében sütkérező, de pusztuló “hősforradalmárnak.” Az osztályharc foglyainak a védelme nem fog fennakadást szenvedni az S. L. Pisták támogatása nélkül sem. Sőt, a munkásosztály minden becsületes és öntudatos harcosa csak frisebb energiával folytatja a védelem nagy munkáját. Folytatni fogják a kapitalizmus és szövetségeseik ellenére is a harcot, az S. L. Pisták ellenére is.