Előre, 1920. szeptember (16. évfolyam, 2915-2943. szám)

1920-09-16 / 2929. szám

YOL. XVI. ÉVFOLYAM. No. 2929. NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO, BRIDGEPORT, DETROIT. THURSDAY (CSÜTÖRTÖK), SEPT. 16, 1920, KATONAI LÁZADÁS NYÍREGYHÁZÁN ÉS JÓ FOBRADALMI AGITÁCIÓ A FEHÉR HADSEREG SORAIBAN Az orosz hadak visszaverik a támadásokat Sréter hadügyminiszter minden forradalmárt meg szeretne gyilkolni. A MOVE kémszolgálata ellenére is végeznek agitációt a fehér gárdában. (Az Előre tudósítójától.) WIEN, 1920 augusztus 26. Minden osztályuralomnak az erőszak a támasza. A fe­hér terror rémuralma is szuronyokon, kézigránátokon, ba- jonetteken nyugszik. A kereszténység és hazafiság nevé­ben országló Horthyék maguk sem tagadták soha, hogy ha­talmuk titka: a megszervezett katonai erőszak. Az ellen- forradalmi hadsereg jóvoltából kiherélnek, gyilkolnak, ra­bolnak-ma a szerencsétlen Magyarországon az uralmon levő szellemi söpredék éretlen tacskói és akasztófára megérett uetyárai. Nem adják meg az amnesztiát a foglyoknak A SZOCIALISTÁK EMLÉKIRA­TOT NYÚJTOTTÁK ÁT, MELY­BEN FŐLEG DEBS KIBOCSÁ­TÁSÁT KÉRTÉK. A FORRADALMI TETTEK TERÉRE KÉSZÜL LÉPNI OLASZORSZÁGBAN i AZ EGÉSZ IPARI PROLETARIÁTUS Malatesta és más szindikalisták a fórra« _ dalom mellett. Amikor Teleki miniszterelnöksége alatt uj kormány vette át hason­szőrű elődjétől a látszat-hatalmat, az uj hadügyminiszter, Sréter ur, ezzel a had'iparanccsal köszöntött be: “A nemzeti állam védelméhez minden tekintetben kiváló hadseregre van szükségem, amely csak egyet kivan: nemzeti és jogi alapon kiépített, te­kintélyes Magyarországot. Vannak azonban az országban még elemek, akik bolseviki pénzért eladva magu- ' kát, veszedelmes álmok elveinek Hordozói. Ezeknek kiirtására mindéi nyájunknak egyesülnünk kell.” És a védtelen proletárok kíirtásá-j ra valóban egyesült Magyarországon | minden aljasság, minden hitványság és minden gazság. Milliárdokat dob ki ellenforradalmi hadseregének a föntartásóra a fehér terror kormá­nya, csak hogy végleg letiporhassa, kiirthassa az öntudatos munkásosz­tályt, megsemmisítse az osztályharc gondolatát is és' örökre megfojtsa Magyarországon a szocializmus és kommunizmus nagyszerű jövendő­jét. De Horthyék is jól tudjak, hogy a zsold-milliárdok és a szabad rab­lás vonzó lehetőségei nem nyújtanak biztos menedéket a forradalmi pro­paganda fertőzéseinek veszedelmével szemben. A gyilkosok és hóhérok bandája vacogó foggal retteg attól, hogy á forradalom, amelynek “letip- rására szövetkezett és amelynek sír­ját nemzeti hadseregük kézigránát­jaival őriztetik, föltámad porló ham­vaiból is cs ellene förditj'a sírja ké­zigránátos, rohamsisakos őrizöit. Az aktiv tisztek szervezete, a ’’Move”, az egész országban kém­hálózatot épített ki a tisztek meg figyelésére. A tiszti banditáknak egymást kell megfigyelniük és ellen- őrizniök, mert, — jaj! —- hátha akad nak egyesek, akik megundorodnak a hóhérmunkától. Hátha akrdnak a fe­hér hadsereg tiszti gúnyájában is egyesek, akikből a véggáz nem ölte ki az emberi mivolt minden parányi csiráját. Titkos följelentések alapján aztán “eltűnnek” — a sok ezer “eltűnt” után — a nemzeti hadseregnek azok a tisztjei is, akiket meg lehet vádol­ni azzal a szörnyűséges bűnnel, hogy nem elég kíméletlenek a munkások és zsidók üldözésében és kínzásában, nem tartják hősiességnek a védtelen áldozatok kiherélését, tüzes szivarral való összeégetését. Még kíméletlenebb terrorral ellen­őrzik a legénység gondolkozását. A nemzeti hadsereg javarészben falusi parasztfiukból kerül ki, a vásári ké­selések és a korcsmái verekedések hőseiből, akik minden brutalitásra és minden kegyetlenségre kaphat­tok. Csakhogy egy idő múlva ezek a parasztlegények is betelnek a vérrel és a mások kínlódásának látásával. A világháború utolsó hónapjaiban sem volt olyan nagyarányú a had­seregből való szökés, mint most. Amióta soroznak, a kiváló vere­kedőiről nevezetes falvakból is gép­fegyveres terrorcsapatoknak kell ősz szeterelni és a városok kaszárnyái­ba hajtani az ujoncokat. Az ilyen módon mundérba bujtatott katona persze hazaszökik, vagy a városok kő-rengetegeiben elbujdosik, mihelyt szerét teheti. De meg a gondolkodása is egészen más a parasztkatonának, mint a tisztjeinek. A vagyonos parasztfiu visszavágjuk otthoni jómódjába, ké­nyelmébe, mihelyt kitombolta a véd­telenekkel szemben magát. A földte- len paraszt pedig földet akar akkor , is. sót akkor még fokozottabb vá-| gyakozással, ha egyenruha van raj­ta és puskát érez a kezében. És a legszigorúbb ellenőrzés elle­nére itt is, ott is besempésződik egy-: egy szervezett munkás is a nemzeti hadseregbe, akmek a lelke mélyén ott érzik az osztályöntudat feneket­len gyűlölete, amely csak az alkal­mas pillanatot várja, hogy bosszút állhasson meggyötört, kivégzett pro- letártéstvéreiért. Kifelé az ellenforradalom egységes támaszának látszik a nemzeti had­sereg, míg befelé magában hordja tulajdon veszte bomlasztó csiráit. Az a katona-zendülés, amely au­gusztus hó elején tört ki Nyiregy-: házán és amelyről még mindig csak; szórványosan érkeznek hírek, azt mutatja, hogy a nemzeti hadsereg belső bomlása sokkal előrehaladot­tabb, mint ahogy a távolból gondol­ná az ember. A fehér hadseregben tolyó forradalmi agitáció eredménye képen hatalmas és tervszerűen elő­készített tömegmegmozdulásnak csu pán egyik láncszeme volt a nyír­egyházai lázadás, amelynek részle­teiről a szlovenszkói munkáslapok nyomán, a következőkben számolha­tunk be: A Nyíregyházán állomásozó hu­szárezred katonái augusztus 4-én hatalmas fölvonulást rendeztek az utakon. A várost állig fölfegyver­zett katonák járták be, akik hango­san tüntettek a katonai rémuralom ellen, A tüntető katonákat a lakos­ság a fölszabadulás kitörő lelkesedé­sével üdvözölte, úgy, hogy a város­házát és a rendőrség épületét úgy­szólván elletnálllás nékkül sikerült megszállaniok. A lázrdás elfojtására tiszti lovas terrocsapalokat vezényeltek Nyír­egyházára. A teiTorcsapatok és a lá­zadók között formális harc fejlődött ki, amelynek során Csatáry őrmes­ter — a zendülők értelmi szerzője és vezetője — fejlövést kapott és! meghalt. A terrorcsapat tisztjei kö­zül is hármat megölt a lázadók fegy ve re. Másnap a terrorcsapatok Debre­cenből nagyobb erősítést kaptak, mire a lázadók a város határában fekvő erdőségbe vonultak vissza. El­keseredett védekezés után, amelynek során több katona elesett és több terror-urfi is a fűbe harapott, a tisz­ti hordának végül is sikerült lefegy­verezni a lázadókat. Huszonnégy huszárt megvasalva szállítottak a budapesti hadbíróság fogházába. A statáriális bíróság azóta már bizo­nyára Ítélkezett is fölöttük. A lázadás csak egyik eredménye volt annak a forradalmi propagan­dának, amely Székesfehérvárról há­lózta be az egész országot. A szé­kesfehérvári huszérlaktanyában tar­tott házkutatás alkalmával rengeteg "lazító” röpirat került a tiszti nyo­mozók kezébe. A röpiratok nagyré­sze azonos szövegű volt azokkal a röpcédulákkal, amelyeket a Buda­pest fölött julius 9-én megjelent orosz röpülőgép szórt le és amelyek a fehér rémuralom ellen való fölke­lésre buzdítják a katonákat. Egy katonát, akit a röpiratok terjeszté­sével gyanúsítottak, statáriális utón kivégeztek, az ezredet pedig nyom­ban elhelyezték Székesfehérvárról. A nyíregyházai lázadás cici: egyik tünete annak az erjedésnek, amely a katonatömegek lelkét elfordítja á fehér terror uralmától és amely egy újabb forradalom lehetőségét érleli Magyarországon. Az elszórt fórra- j dalmi erők és akaratok találkoznak | végre és a legnagyobb önfeláldozás Kommunista forradalom sodrában AZ ANGOL KOMMUNISTÁK MEGSZERVEZIK A FÓRRA-j DALMI BIZOTTSÁGOKAT. McManus a cselekvésre szervezett munkástanácsok feladatairól. , • ' - • .-------­LONDON, szeptember 15. Az an­gol kommunista párt felhívást bocsá­tott ki tagjaihoz, amelyben arra szó­lítja fel a proletárság kommunista rpszét, hogy a helyi "Council of Ac­tion” — cselekvésre szervezett mun-j kástanácsokban szerezze meg az irá­nyító hatalmat. Arthur McManus, a Komfmmista Párt végrehajtó bizottságának tágja, úgy nyilatkozott, hogy az újabban | megalakult rendkívüli országos mun-j kástanács és a helyi tanácsok szerve- j zése (Council of Action) jó alkal­mat biztosit minden lehetőségre. Aj központi országos munkástanács ez ideig megakadályozta a kommunis­ták törekvéseit, hogy a központi ta-j nácsba, kerülhessenek, el kell tehát, foglalni a helyi tanácsokat.és a műhe­lyek, mühelybizottságok és helyi szervezetek megbízását is meg kell szerezniök a kommunistáknak. McManus kijelenti, hogy a Coun­cil of Action-ck ma már tulfejlődnek alkotóikon, akik nem azt akarták, a mit ezekkel a szervekkel igen ügye­sen elérni lehet. A régi eljárás szerint a cselekvés hosszadalmas '‘szabályokhoz” volt kötve. Egy sztrájk kimondása álta­lános szavazáshoz volt kötve. Most el kell vetni ezeket a ioo esztendős módszereket, amelyek akkor, amikor először alkalmazták őket, nagyon jók lehettek és aztán is beváltak. De ma már teljesen elavultak minden te­kintetben. Az angol proletárságnak a burzsoáziával szemben a gyors és pillanatnyi elhatározás' és cselekvés terére kel! lépni, mert az eredmény és siker éppen ilyen akciótól függ, McManus szerint is ezért kell erősí­teni a kommunista szervezeteket és kiküszöbölni az elavult módszereket a mozgalom forradalmasítására.--------------— BRODY-TÓL ÉSZAKRA ÉS DÉL- i RE TÁMADÁSBA MENNEK ! AT ÉS LEMBERG FELÉ VO­NULNAK. Tru« Tran«l*tlon tiled with the Pact Í master of New York on September 15 1926, as required by the Aot of Oct** ; tober 6. 1217. LONDON, szeptember 15. Mosz­kvából jelentik, hogy az orosz szo­vjet csapatok a galíciai határ mentén fekvő Brody mindkét oldalán offen- zivába fogtak és egy Berlinből hét­fői kelettel érkezett Exchange Tele- graph-sürgöny szerint, már Lemberg felé vonulnak. A lengyel és ukrán csapatokat az orosz lovasság kergeti vissza. Moszkvából ma drótnélküli utón érkezett ide a következő hivatalos je­lentés: "Grodno kornyékén, Grodno-tól 14 mértföldnyire délre és 12 mért- földnyire nyugatra elfoglaltunk egy csomó helységet. "Brest Litovsk környékén a Kobria kerületben tovább folynak a harcok. A Bug folyótól nyugat­ra a Vlodava Sokai körzetben to­vább folynak a heves harcok. “A délnyugati fronton a Lem­berg—Rohaytn körzetben súlyos harcok vannak folyamatban.” Lida az oroszok kezében. KOPENHAGA, szeptember 15. — Kovnoból sürgönyileg jelentik a Berlingske Tidende-nek, hogy Leon Trotzky, bolsevik hadügyminiszter megérkezett a litván Lida-ba. Lida városát orosz csapatok szállották meg. A sürgöny szerint Trotzky Lidában való tartózkodása az offen- zivával semmiféle összefüggésben nincsen. Helsingfors-ból sürgönyileg jelen­tik a Politiken-nek, hogy a Beresina és a Dnyeper körzetekben űj vörös hadseregeket szerveznek és Trotzky nagy téli hadjáratot tervez a len­gyelek ellen. Jelentik, hogy a lengyel front kü­lönböző pontjain az offenzív had­műveletek már meg is kezdődtek. (1) Martens kihallgatását elhalasztották Ludwig C. K. Martens, Szovjet Oroszország kereskedelmi megbí­zottja ellen a reakciósok nyomására deportálási eljárást indítottak a ha­tóságok.' Martens kihallgatását — amelynek hétfőn kellett volna meg­történni — ismételten elhalasztot­ták meghatározatlan időre. —------0-----— , AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKNAK 28.182 HAJÓJA VAN. WASHINGTON, szept. 15. — Az Egyesült Államok hajózási hivatalá­nál bejelentett hajók tonnatartalma 16,324.013. Az elmúlt évben a hajók száma 669-cel emelkedett és igy a bejegyzett hajók száma 28.182. árán is iparkodnak a fehér terror zsaroló kullancs-bandáját levetni az ország vérig kiszipolyozott, meggyö­tört testéről. A nemzeti hadsereg katonatöme­gei megelégelték a fehér terror hit­vány gazságait és ha talán ma még sikerül legyűrni a bennük feszengő forradalmi akaratot a tiszti terror­csapatoknak, holnapra terrocsapa- tostul, Horthystul, kurrusostól el­söpri a fehér rémuralom egésj ha­talmi építményét ar. egyenruhás és civilruhás tömegek forradalmi meg­mozdulása. És amig a fehér terror tiszti ban­ditái a “Move” julius 9-iki országos tanács ülésének határozatához ké­pest azzal a fölhívással fordulnak a “magyar társadalomhoz”, hogy “a magyar nemzeti hadsereg zászlaját szentségnek tartsa és ha az utcán őrség vagy csapat a magyar nemzeti zászlóval vonul ki, mindenki* álljon meg, arccal a zászló felé forduljon és a férfiak kalaplevétellel fejezzék ki tisztelgésüket” — az igazi “ma­gyar társadalom”, vagyis Magyar- ország szenvedő és vérző, már re­ménykedni is csak titkon merészke­dő népe áhitatosan. kalaplevéve for­dul Nyíregyháza hősei felé és meg­hajtja fejét a készülő forradalom katona-vértanúi előtt. GEORGE MESENSKI. Az amerikai katonák beismerték a lopást KONSTANTINÁPOLY,- szept. 15. Hat volt amerikai katona, aki­ket az amerikai segélybizottság rak­táraiból történt lopásokkal kapcso­latban letartóztattak, beismerte bűn- részességét és a vizsgálatot vezető tiszteknek megígérték, hogy mindent el fognak mondani, amit tudnak, ab­ban a reményben, hogy ezt enyhítő körülménynek fogják beszámítani. A lopások állítólag több százezer dol­lárra rúgnak. Julian Gillespie-t Dallas, Texas- ból nevezték ki a vádlottak védőjévé, aki kapitány volt az amerikai had­seregben. Amikor az embereket el­fogták, kijelentették, hogy igazság­talanság lenne, ha ők szenvednének és a magas tiszteket, akik nagyobb lopásokat követek el, futni engednék. Két repülő halálra égett CLEVELAND, szept. 15. Walter Stewans pilóta és Russell Thomas gépész mindketten clevelandi lako­sok, halálra égtek Pemberville vá­rosában. A két ember röpülőgépen levélpostát szállított Chicagóba és a «ép szerkezetének valami baja tá­madt, amiből tűz keletkezett és a röpülőgep hirtelen lángralobbant. A benne ülő két ember hálál raégett. ---------o--------­A FÖLROBBANT LÖVEG 15 EM­BERT MEGÖLT. TOKIO, szept. 15. — A “Haruna” csatahajón egy löveg éppen akkor robbant föl, amidőn az ágyú csövébe akartak azt helyezni. A robbanás következményeként 15 katona meg­halt és számos súlyos sebesülés tör. tént. UNION HILL. N. J., szept. 15. — Emil Cizelli huszhónapos gyermeket az utcán, édesanyja szemeláttára, el­rabolták ismeretlen egyének. Az anya éppen egy üzletből jött ki, mi­dőn gyermekét a kint hagyott ko­raiból kiemelték és egy automobilba helyezve, elrobogtak a gyermek- rablók. Az American Federation of Labor delegációja is elutasító választ kapott. WASHINGTON, szeptember 15. Palmer igazságügyminiszter tegnap kétszer tagadta meg az általános amnesztiát a politikai foglyoktól. Az első delegációnak, mely az A. F. of L. nevében kereste fel a minisztert, Sámuel Gompers volt a vezetője. A másik delegációnak, mely a szocia­lista pártot képviselte, George E. Roewer, James Oneal, Bertha Mail- ly és T. Báskin voltak a tagjai. Az utóbbi delegáció nevében Roe­wer nyújtotta át az emlékiratot Pal- mernek és beszédében az általános amnesztia követelését kimerítően indokolta, különösen súlyt helyezve Eugene V. Debs szabadonbocsátásá- ra. “Nem jelent az semmit az admi­nisztráció számára — mondotta, hogy olyan országokban, ahol a tár­sadalmi rend sokkal gyengébb ala­pokon áll, mint itt, a kormányok ki merték bocsátani a kritizálóikat? Vagy azt következtessük, hogy az Egyesült Államokban azért nem lett igazság szolgáltatva, mert a mun­kásosztály nem lépett fel elég har­ciasán a politikai foglyok érdeké­ben? ‘‘Mi nemcsak Eugene V. Debs ér­dekében vagyunk itt, akit ha másért nem, lovagiasságból is ki kellene bo­csátani a rivális pártnak. Amnesztiát követelünk mindazok számára, akik lelkiismereti okokból kifolyólag van­nak a börtönökben.” Kifogások a nehézségekről. Palmer képtelen vo^t megfelelni a folyamodók logikájára és üres, kép­mutató kifogásokkal tért ki az őszin­te válasz elöl. Ezt mondta a dele­gációnak: "Ha az elnök elrendelné a ösz- szes politikai foglyok kibocsátását, a börtönigazgatók maguk sem tud­nák, hogy kiket kell kibocsátani, mert számos foglyot nemcsak véle­ménynyilvánításért, hanem szándé­kos kihágás cselekedeteiért ítéltek él. A szabályszerűen politikai fog­lyoknak nevezhetők listájának elké­szítése, az. egyes esetek tüzetes felül­vizsgálását követeli és éppen ezt a vizsgálatot folytatjuk most.” Palmer kijelentette, hogy csak 275 ember van a börtönökben, akiket a háborús törvények alapján ítéltek el. Ebből tizenötnek 30 napon belül le­jár a büntetése, továbbá az asztalán fekszik 11 embernek az ügye, akiket valószínűen kegyelemre fog ajánla­ni. Palmer megígérte még a kérel­mezőknek, hogy látogatásukról je­lentést fog tenni az elnöknek, de azt is hozzátette, hogy ennél többet nemj tehet. Ezt a formulát mindkét delegáció előtt megismételte Palmer. Amikor felhívták a figyelmét arra, hogy 9 múlt évben csak két vagy három fog­lyot bocsátottak ki és azok sem kap­ták vissza polgári jogaikat, Palmer azzal felelt, hogy lassú léptekkel kell menni. ' Amikor Gompers delegációja meg­jelent, Palmer tudni akarta, hogy az amnesztia kérelem az American Federation of Labor teljes támoga­tásával történik-e. “Egyhangúlag fogadták-e el a rezoluciót?” kérdezte. “Egyetlen szavazat sem volt elle­ne” — felelt Gompers. — A köve­telést a szövetség 4,600,000 tagja szavazta meg. ön éppen most mond­ta, minisiter ur, hogy az American Federation of Labor hazafisága nem szorul védelemre. Erre azt felelem, hogy ez a hazafias szervezet egysé­gesen követeli az amnesztiát a politi­kai foglyok számára.” Palmer egy szóval sem próbálta igazolni a politikai foglyok fogvatar- tását két évvel a háború befejezése után. De elárulta a szavaival azt, a mit eddig is tudtunk, hogy az igaz­ságügyi hivatal elmulasztotta a poli­tikai foglyok nyilvántartását vagyis egy kalap alá vette őket a közönsé­ges gonosztevőkkel.--------o-------­TÁMOGASSÁTOK AZ ELÖRÉT. A MUNKÁSSÁG EGYETLEN NA- PIUAPJJ.T. Egyesíteni akarják az olasz proletáriátua táborát. MILANO, szept. 15. — Az olasz forradalmi munkásság ama csoportja, amely nem tartozik az általános munkás* szövetségbe, az ismert anarchista vezér, Malatesta képviselő indítványára arra az álláspontra helyezkedett egy legutób­bi gyűlésen, hogy az olasz vas- és fémmunkások mozgalmát a forradalom céljaira és a kapitalizmus megdöntésére kell azonnal kihasználni. Ebből a célból az általános munkásszövetségtől függet­len szervezetek gyűlésén Malatesta azt indítványozta, hogy egy forradalmi bizottság (Committee of Action) alakíttas­sák a forradalom irányítására. A gyűlés több szónoka tá­mogatta ezt az indítványt, a többiek azonban azon a véle­ményen voltak, hogy azoknak a szervezeteknek, amelyek az általános munkásszövetség politikáját nem helyeslik, először egy táborba kell tömörülni, hogy az akciót megkezd­hessék. A hajósszövetség elnöke, Giulietti, kijelentette, hogy noha az 'ő szövetsége mindenben támogatja a szocialista pro­gramot. ő nem érzi magát feljogosítva arra, hogy felhatal­mazás nélkül és a szétszórt erők egyesítése előtt csatlakoz­zék egy ilyen határozott tervhez. Giulietti szerint előbb a szocialista párt', az általános munkásszövetség és a szindi­kalisták között a közös akcióra vonatkozólag megegyezés­nek kell létrejönnie. F elhivás a forradalomra. RÓMA, szept. 15. — Az “Idea Nazionaíe” cimü haza­fias lap közli, hogy Bernből érkezett jelentések szerint a III-ik Internacionálé felhívásban fordult az olasz proletáriá- tushoz, hogy a jelenlegi gazdasági mozgalmat fejlessze ki forradalommá a kapitalizmus megdöntésére. A lap szer­kesztősége a hirhez azt a megjegyzést fűzi, hogy: “a kor­mány egy idegen kedvéért leköszönt, aki Moszkvából kapja rendeletéit, amiket Olaszországban végrehajtanak és ez az idegen gondoskodik a kommunista propagandára szánt pén­zek elhelyezéséről is”. Ezzel szemben a “Tempo” védi a kormány és Giolitti álláspontját, megjegyezvén, hogy a következményekhez gratulálhat magának az egész ország. ? vi­Comoban általános sztrájk van. Comoban a munkások általános sztrájkba kezdtek — mondja egy jelentés. — A mozgalmat az váltotta ki, hogy több szocialistát tiltott fegyverviselésért letartóztattak. Mi­vel a vasutasok nem bonyolítják le a személyforgalmat, Genuába hadihajókat és tengerészcsapatokat küldtek. Tu- rinban egy mérnök két vörös gárdistát agyonlőtt, akik őt ál­lítólag revolverrel megtámadták. A mérnököt letartóztat­ták. Daragona képviselő, aki a munkások nevében a tár­gyalások ujrafelvételét sürgette az olasz kamarában, az ipa­ri üzemek átvételét ajánlotta. Conti szenátor erre a mun­kaadók nevében tiltakozott a tervezett kisajátítás ellen. A. munkások természetesen nem is gondolnak arra, hogy a vasmüveket és gyárakat visszaadják a kapitalistáknak. A kormány álláspontja egyelőre nem változott —— mondják a jelentések. — Giolitti nem fog akadályt gördí­teni annak útjába, hogy a kamara rendkívüli ülésre hivas­sák egybe a gyárak szocializálásának törvényesitésére. Több alkotmányos liberális képviselő is úgy nyilatkozott, hogy a társadalmi és ipari életben alapos változásnak kell bekövetkezni. Nekik az a véleményük, hogy az iparok szo­cializálása a produktivitást fokozni fogja. A kormány ma ül össze, hogy a helyzet felől tanács­kozzék. A lefoglalt gyárakban mindenfelé folyik a kész áruk eladása, hogy a befolyt összegekből a munkások bére fizet­hető legyen. Az elárusitást mindenütt a helyi munkáska­marák intézik. Az általános munkásszövetség szelvények­kel fizet, amelyeket a szövetkezeti üzletek és a munkások mindenütt készpénz gyanánt elfogadnak. Áttekintve az olasz forradalmi mozgalom helyzetén, az a benyomás alakul ki, hogy a proletáriátus óvatos és előre­látó erőgyűjtése a rendszer megbuktatására irányul s a for­radalmi akció már küszöbön van Ma még vannak a mun­kások közt is bizakodók és félénkek, de az események ro­hama alatt ezek csakhamar eltolódnak majd az útból és a kibontakozó forradalom teljes fronttal fordul majd az olasz burzsoázia és kapitalizmus ellen a végső küzdelemben. Erőszakkal etetik az éhség-sztrájkolókat LONDON, szeptember 15. — A kormánykörökhöz közelálló szemé­lyek arról beszélnek, hogy a kor­mány már régebben elhatározta az éhségsztrájkolóknak erőszakos utón való etetését. McSweeney állapotában semmi változás nincs. A beteg némelykor eszméletre tér és ilyenkor tiltakozik az ellen, hogy őt erőszakos utón akarják az életnek megmenteni. CORC, szeptember 15. — Az ösz- szes éhségsztrájkolók helyzete rend­kívül súlyos és minden pillanatban várható, hogy a tizenegy súlyos be­teg közül valamelyik meghal. BELFAST, szeptember 15. A ka­tonai hatóság kiáltványban fordult az ir néphez, amelyben fölszólítják arra, hogy önkéntesen jelentkezze­nek katonai szolgálatra. A jelentke­zőket azonnnal ellátják fegyverrel.

Next

/
Thumbnails
Contents