Ráth Károly: A magyar királyok és erdélyi fejedelmek hadjárati, utazási és tartózkodási helyei (Győr, 1866)

Előszó. éve, hogy jelen munkám első kiadása megjelent, azóta tör­ténelmi munkálkodásim közepeit főgondomat ezen mű töké­letesítése, bővítésére fordítottam, s miután vagy 10,000 uj ada­tot gyüjték, bátorkodom azt füzetekben a történetkedvelő kö­zönség elé teijeszteni. E munka egy része, t. i. az erdélyi fe­jedelmek hadjárati, utazási és tartózkodási helyei nemcsak hogy egészen uj, hanem I. Ferdinándtól fogva egészen át van dolgozva. Az időszámításra is nagyobb figyelmet fordítván, Wei­denbach A. J. Hessen nagyhercegségi udvari tanácsosnak „Calendarium Historico-Christianum medii et novi aeviu jeles munkáját is, mely Regensburgban 1855-ben jelent meg, hasz­náltam; ebben az ünnepek magyarázata, azoknak különböző elnevezései betü-rendben lévén elősorolva, nagy könynyebbsé- gére szolgál az időszámítással foglalkozónak. Másik főgondomat arra fordítám, hogy kitudjam, miféle okmányok keltjeit lehet munkámban felhasználni. Ez érdemben azon meggyőződésre jutot­tam, hogy a király meghagyásából kiadott okmányt a királyi ta­nács, a királyi korlátnokság, a királyi személynökök által ren­desen a király nevében kiadott okmányoktól egészen meg kell különböztetnünk s ez utóbbiakat félre kell tennünk. így nem jövünk oly zavarba is, mint a milyenbe Katona és Jászay estek II. Lajos királynak egy levelével, mely Budán 1522. apr. 2-án adatott ki: Katona ugyanis bebizonyította, hogy II. Lajos ki­rály ekkor Prágában volt, s ebben igazsága is van; de nem áll az, mit utánna vet, hogy „tehát ezen parancsa Budán nem kellhetett.“ Jászay Pál, Katona ezen kételyét el akarván osz­latni, „a magyar nemzet napjai a mohácsi vész után“ cimü mun­kája 1.489.1. azt mondja, „a kelet helye hibás lehet, magát azon­ban a parancs tartalmát, mint a körülményekkel egyezőt, két­ségbe vonni nem tudjuk, sem 1522-nél későbbre nem tehetjük.“ Pedig nincs egyébb az egészben, minthogy e levelet is, mint sok más százat, a kormánytanács menesztette ki a király nevében. Nem kell azért megütköznünk, ha a királynak hazánktól vagy a fővárostól való távollétében ennek Budán kiadott parancsaira akadunk. Szabad legyen több ily esetet nékem felemlíteni: I. Lajos királyunk neve alatt Budán 1350-ben máj. 1-én ok­mány adatik ki,1) noha ő akkor Olaszországban volt; I. Má­tyás királynak 1462. oct. 14-én Budán egy okmányja kel,2) holott ő akkor Oláhországban tartózkodott; ugyan nevében 1476- ban febr. 23-án Budáról parancs menesztetik a Szászokhoz, pedig ő Szalankemenben volt a Szávánál, Nándor-Fejérvár át- ellenében.3) (Folytatjuk.) '1 Amadé Dominika grófnő marcaltöi levéltárában. 2) Radvánszky Béla gyűjteményében. 3) A Szászok nagy-szebeni levéltárában 367 sz. alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents