Ráth Károly: A magyar királyok és erdélyi fejedelmek hadjárati, utazási és tartózkodási helyei (Győr, 1866)
Előszó éve, hogy jelen munkám első kiadása megjelent, azóta történelmi munkálkodásom közepett főgondomat ezen mű tökéletesítése, bővítésére fordítottam, s miután vagy 10,000 új adatot gyűjtök, bátorkodom azt füzetekben a történetkedvelő közönség elé terjeszteni. E munka egy része, t. i. az erdélyi fejedelmek hadjárati, utazási és tartózkodási helyei nemcsak hogy egészen itt, hanem I. Ferdinándtól fogva egészen át van dolgozva. Az időszámításra is nagyobb figyelmet fordítván, Weidenbach A. J. Hessen nagyhercegségi udvari tanácsosnak „Calendarium Historico-Christianum medii et novi aevit jeles munkáját is, mely Regensburgban 1855-ben jelent meg, használtam; ebben az ünnepek magyarázata, azoknak különböző elnevezései betü-rendben lévén elősorolva, nagy könynyebbségére szolgál az időszámítással foglalkozónak. Másik főgondomat arra fordítom, hogy kitudjam, miféle okmányok kertjeit lehet munkámban felhasználni. Ez érdemben azon meggyőződésre jutottam, hogy a király meghagyásából kiadott okmányt a királyi tanács, a királyi korlátnokság, a királyi személynökök által rendesen a király nevében kiadott okmányoktól egészen meg kell különböztetnünk s ez utóbbiakat félre kell tennünk, így nem jövünk oly zavarba is, mint a milyenbe Katona és Jászay estek II. Lajos királynak egy levelével, mely Budán 1522. ápr. 2-án adatott ki. Katona ugyanis bebizonyította, hogy II. Lajos király ekkor Prágában volt, s ebben igazsága is van; de nem áll az, mit utánna vet, hogy „tehát ezen parancsa Budán nem kellhetett.“ Jászay Pál, Katona ezen kételyét el akarván oszlatni, „a magyar nemzet napjai a mohácsi vész után“ című munkája 1.489.1. azt mondja, „a kelet helye hibás lehet, magát azonban a parancs tartalmát, mint a körülményekkel egyezőt, kétségbe vonni nem tudjuk, sem 1522-nél későbbre nem tehetjük.“ Pedig nincs egyébb az egészben, minthogy e levelet is, mint sok más százat, a kormánytanács menesztette ki a király nevében. Nem kell azért megütköznünk, ha a királynak hazánktól vagy a fővárostól való távollétében ennek Budán kiadott parancsaira akadunk. Szabad legyen több ily esetet nékem felemlíteni: I. Lajos királyunk neve alatt Budán 1350-ben máj. 1-én okmány adatik ki,1) noha ő akkor Olaszországban volt; I. Mátyás királynak 1462. oct. 14-én Budán egy okmányra kel,2) holott ő akkor Oláhországban tartózkodott; ugyan nevében 1476- ban febr. 23-án Budáról parancs menesztetik a Szászokhoz, pedig ő Szalánkeménben volt a Szávánál, Nándor-Fejérvár átellenében.3) (Folytatjuk.) ' Amadé Dominika grófnő marcaltöi levéltárában. 2) Radvánszky Béla gyűjteményében. 3) A Szászok nagy-szebeni levéltárában 367 sz. alatt.