Szabó Benő: A Szepesi szászok (Győr, 1886)
Szászok nevezete alatt, együttesen egy nagy közönséget képeztek; ezek is mint más jövevények az udvar és várszerkezeten kívül állva, jeles szabadalmakkal birtak, melyek V. István királytól 1271-ik évben nyert kiváltság levélen alapultak. Ezen elnevezés „24 szepesi városok, vagy latinul fogalmazott okleveleinkben Saxones 24 civitatum Scepusiensium nem régiebb I. Lajos király koránál, azért Fessler hibásan állítja, (2. Band Pag. 862) hogy a 24 szepesi városok lakosai V. István király kormánya alatt alakultak egy közönséggé, s annál hibásabb Fesslernek e tana, mivel nem csupán 24 város tartozott a Szász gyülekezethez, és nem is egyedül Szászok voltak annak tagjai. Okleveleinkben, melyek a szepesi Szászokról V. István király korától I. Lajos király koráig emlékeznek, sehol sem neveztetnek azok máskép, mint Saxones, vagy universitas, avagy communitas Saxonum de Scepes, Scepus, Scepusiensis, vagy terranei; földjük pedig provincia vagy terra neveztetik, anélkül hogy a Szász közönséghez tartozó városnak vagy helynek száma kitetetnék. (Fejér T 5. v. 1. p. 132 és 167 — T. 5. v. 2. p. 127. 414. 585 - T. 5. v. 3. p. 41.47. 401 — T. 6. v. 1. p. 246. 327. 328. 372 — T. 6. v. 2. p. 70. 74 — T. 8. v. 2. p. 58. 241 — T. 8. v. 3. p. 160 — T. 8. v. 4. p. 168 — T. 8. v. 5. p. 79. 89. 90. 91. 106 és T. 8. v. 1. p. 246. stb.) Egyedül Robert Károly királynak egy 1330 évben kelt levelében említetnek szepesi városok, de számuk ebben sincs kitéve. „Cives nostri fideles de Scepes ex parte totius Communitatis civitatum nostrarum Scepusiensium.“ (Fejér T 8. v. 3. p. 439.) a többi oklevél a 24 városról mélyen hallgat.