Salamon Ferenc: Két magyar diplomata a tizenhetedik századból (Pest, 1867)

Tájékozás

TÁJÉKOZÁS. A Szent István koronájához jelenleg tartozó terület a XVII-ik században — melyből az alábbi emlékek ránk maradtak — három külön kányorom­ alatt volt megoszolva : egyiket a törvényesen megkoronázott ■ magyar király bírta, ki egyszersmind Németország császára volt; másikat a török szultánok a budai pasák helytartósága alatt; harmadikat az erdélyi nemzeti fejedelmek. A magyar király, ki Bécsben lakott, Pozsonyban tartá az ország­gyűléseket, s Pozsony volt az ország fővárosa. A király közvetlen hatalma alatt állott terület Kassától Pozsonyig, s Pozsonytól délnek Buccariig terjedt. Keskeny volt a terület, miután Kassa hosszúsági vonalán innen a Kár­pátok ormától Egerig sem nyúlt le délnek — Eger a török kezében lévén. Pozsonytól a­ Duna mentén Komá­­rom volt a határszéli vár, míg a kevéssel alább fekvő Esztergomot törökök lakták. Pozsonytól délnek még keskenyebb volt a terület. Komáromtól mintegy a Bala­ton hosszúsági vonalától nyugotra terült el Stiria hatá­ráig, s még ez a keskeny területbe is be­kellett a török birtok Kanizsánál, úgy hogy Muraköz és Horvátország csak Stirián át közlekedhetett egész bátorságban Pozsony­­nyal. Maga Horvátország úgyszólván csak Varasd és Zá­gráb megyéből állott, melyek pedig régebben nem is tar­toztak volt Horvát-, hanem Tótországhoz. A régi Horvát­ország (a Kulpán túl) nagy részint török birtok volt .

Next