Erdély, 1945. január-június (2. évfolyam, 1-86. szám)

1945-01-01 / 1. szám

Exemplar Iestul II. évlutynm 1. wzrtni. K«I»?Nv/ir,í045 {ann/ir 1. Újévi szám, ára 1 P. Újévi gondolatok Aiig mult el nyolc évtized azóta, amióta Londonban megalakult az Első Szocialista Internacionalé és a munkásság megindította a küzdelmet egy szebb, igazságosabb társadalmi rend megvalósifásáért. Csak akkor tudjuk igazán értékelni a nyolc év­tized küzdelmeinek eredményeit, ha összehasonlítjuk a munkásság ak­kori helyzetét a maival. A nyolc év­tized alati a munkaidő napi Ifi órá­ról 8 órára csökkent, a gyárakban a termelést és a béreket koüektivszer ződések szabályozzák, a munkaadók mindenható erejét ma már bizalmiak és az üzemi tanácsok rendszere ered­ményesen csökkentették. Nyolcvan evvel ezelőtt a munkás­pártok a legtöbb országban még meg sem alakultak, a szocialisták a kü­lönböző országokban mint jelenték' leien szekták semmi politikai súllyal nem rendelkeztek. Ma már a mun­kásság, mint döntő politikai tényező szól bele az országok sorsának irá­nyításába és folytatja küzdelmét a még mindig óriási társadalmi igaz­ságtalanságok megszüntetéséért. Leg­nagyobb érdeme a szocialista mun­kásmozgalomnak mégis csak az, hogy felrázta a munkásságot, megtanította küzdeni, szenvedni, gondolkozni. A szocialista mozgalomban a mun­kás egészen uj világgal, uj gondol­kodási módszerrel találkozott. Ott tanulta meg, hogy semmi sem örök- életű, tehát a társadalom mai for­mája sem. Mint ahogy nem lehetett a végtelenekig fenntartani a rabszol­gák munkájára alapított társadalmi rendet, ugyanúgy nem lehetett a jobbágyok munkaerejére támaszkodó feudális társadalmat sem csak addig, amig a keretei között kifejlődött egy uj termelési rend, a „szabad“ bér­munkások munkájából élő mai ka­pitalista társadalom. A szocialista munkásmozgalom­ban tanultuk meg, hogy nem a Gond­viselés az oka annak, hogy a mun­kásság milliói, akik a palotákat épí­tik. k unyhókban kell lakjanak és akik a milliárdos értékeket kiterme­lik, azok nyomorognak, hiszen az Úristen nem teremtett Ádám mellé kapitalistát is, aki dolog nélkül is boldogan éljen és autóban járjon, itt tanultuk meg, hogy nem lehet a Gondviselés számlájára Írni azt sem, hogy a falusi dolgozók milliói nem rendelkeznek elég földdel, erdővel, legelővel, ezzel szemben egyes embe­reknek még ma is százezer holdas birtoka van. Megtanultuk átértékelni a nagy szavakat, a régi frázisokat. Ma már biztosan tudjuk, hogy Jézus soha nem mondotta tanítványainak: Péter fiam, János fiam, verjétek be a zsidók ablakát, ordítsátok az „oláh­mentes hazát“. Nem mondotta soha azt sem, hogy „jos cu unguri“, hanem hirdette, hogy az ő Atyjának min­denki egyformán gyermeke. A,z utolsó évtizedben mégis az ő nevében kö­vették el azokat a szörnyűségeket, amelyek miatt egész nemzeteknek kell szégyenkezniök a történelem itélő- széke előtt. Megtanultuk azt is, hogy nem az a hazafi, aki felszalagozza magát, aki saját nemzetén kivül min­denkit gyűlöl, aki mindenki ellen uszit, aki ostoba imperialista hábo­rúba taszítja népét, ahol elpusztul a nemzet szine-virága, elpusztulnak azok a gazdasági és kuiturértékek. Hz uj magyar kounány programja szarint Magyarország harcba száll Németország elten Lángokban Áll a budai királyi vár — Bécs felé tör előre a magyar fővárost felszabadító szovjet hadsereg A fasizmus ellen küzdő világ közvéleménye nagy örömmel vette tudomásul a debreceni ideiglenes magyar demokrata kormány megalakulásának hírét. Ez a hir ezt jelenti, hogy ma már Németország — el­tekintve távolkeleli szövetségesétől — teljesen elszigetelve áll s az ezer éve a német imperializmus ellen küzdő, de évszázadokon át leterrorizáit magyarság is elfoglalja méitó helyét a legősibb és egyetlen ellen­sége elleni küzdőtéren- Jelenti továbbá azt, hogy a már felszabadított magyar terü'etek és tömegek kül- és belpolitikai ag felelős vezetőséggel rendelkeznek sa magvarság nem válik sem ebek harmincadévá, vem Csakv szalmájá é. Harmadik jelentősége eme kormányalakításnak abban élt, hogy a még fel nem szabadított magyar terű etek lakossága látja, hogy az Egyesült Nemzetek betartják ígéretüket s minden népnek meg­adják ízuveréniíását. Ha a kormány összetételét íekin'jük, kitűnik, hogy Magyarország ugyanolyan kormányzati erők felelősségére van bízva, mint a többi felszabadított európai nemzetek s kormányában ugyanúgy képviselve van minden demokratikus part és árnyalat, mint az olasz, francia, román, vagy bármelyik más állam kor­mányában. A németellenes H o r t h y-táb írnokoktól kezdve a főnemesi konzervatív liberalizmuson keresztül Károlyi Mihály képviseletéig, a szociáldemokrata és kommunista pártok exponenseivel együtt a jelenlegi megoldás még átmeneti alakjában is biztosítani látszik a legteljesebb népképviseletet. E koimányra nagy és nehéz feladatok várnak úgy kül , mint be politikai szempontból, éppen ezért meg vagyunk győződve, hogy Budapest felszabadulása után lényeges módosítások és eltérések fognak mutatkozni a munkásság képviseletének fokozottabb mérvű keresztülvitelére, hogy a feladatokat megfelelően meg is lehessen oldani. Szükséges lesz a fővárosi gyakorlottabb és nagyobb tapasztaltokkal rendelkező munkásvezérek első vonalba való állbása, hogy ez is biztosítsa a kormány nemzetközi súlyát és hitelét. Add g is azonban, amig ez megtörténhetik, örömmel üdvözöljük hatalomhoz jutott elvíarsainkat, bízván abban, hogy ezt a hatalmat a magyar nép javán tu1 az egyetemes szocializmus céljaiért is gyakorolni fogják. A debreceni Néplap karácíoryi szú­rj'óban már az uj kei meny program járói ű beszámol. A kezölt nyilatko­zat ok s err'rf Válna! i Miklós Eéb kermánydnök hangoztat.a, hogy kor­mánya egy percig sem fog tétlenül morcán', A fegyverszüneti s:érződ s meg üléséhez szűk égés fe. tételeke t mielőbb kikérik a Szovjettől es meg­kezdik a nemzeti hadsereg megszer­vezését, meyet harcba állítanak a német megszállók ellen. Erdei herenc belügyminiszter az iga i demokrácia alakjainak megterem'és ét és ez ehhez szükséges demokratikus légkár megtisztítását ígéri, minden zavaró elemtől. Gyöngyösi kü ügyminiszter az or­szág jövőbeni külpolitiíájá meghatá­rozó két tényezőről szólott: egyik az elveszített háború, másik pedig a Vörös Hadsereg ciaáalmas előnyomulásával kialakult helyűt, n ely a ktscdelem- nélküii fegyverszünet érés melleti szük­ségessé teszi az azonnali szem, brszállást a németelkel az ország területén és ha tehet, a Nén etország elleni háborút. A földművelésügyi miniszter Nagy Imre radikális földreform szükséges­ségét és ennek keretében a földnélküli, nincstelen marzya' milliók jöldhcz- juitatásot hangsúlyozta. A nemzeti öntudat kialakítását Vörös János honvédé mi min szí er, vezérkari főnök körvonalazta és ismertette a n t mze ti ha ás er eg m egszervezésének felír teleit. E kormánynyilatkozatokkal Magyar- ország hivatalosan is szerepet vállalt az emberi szabadságjogokért küzdő Egyesült Nemzetek táborában. N OSZKVA, január 1. A Szovjet Távirati Irodának a magyarországi hadihelvzeírő! kiadott legutóbbi je­lentése kiemeli, hogy' a. rracyar fő­várost egeszen Esz'ergcmig terjedő nagy körívben b? kerítő szovjetcsa­patok Dunán ulról behatoltak Buda­pest nyugati részéb ■ és ott számos utcát elfoglaltak. A harcok színte­réül szolgáló Budán házról-házra fely k a véres küzdelem, melynek során a megszálló t területek német védőrségét teljesen megsemmisítik* A védelmet irányitó németek re­ménytelen helyzetére jellemző,hogy mér minden dunahidat és csaknem valamennyi középületet felrobban­tottak. A királyi pelo'a is lángok­ban ál. A magyarországi német ellenál­lás legerősebb fészkének, Budapest­nek ele síével bekövetkező, súlyos katorai vereség enyhítésére Olberg német katonai szak'ró — a londoni rádió közlése szerint — bejelenti, hogy a magyar fővá os védelme többé mér nem szolgál katonai célokat, mindazonáltal védői kitar­tanak utó só csepp vérükig. A Budapesttől északra és nyu­gatra folytatódó szovjet előnyomu­lás közben újabb 2200 nemei hadi­foglyot ejtettek és megszállották Visegrádot, Pilisszentlelket, ! eány- fa'ut és még számos más kisebb helységet. Egyidejűleg ezzel a pozsonyi ré­sen át Bécs irányában hatalmas lendülettel folyik a szovjettámadás. Az orosz csapatok eközben átkeltek a Garam folyón. amelyeket egy nép évszázadokon keresztül összehordott és talán soha nem tud többé helyettesiteni. Aki szereti nemzetét, az igyekezzen békés fejlődési lehetőséget biztosítani ré­szére, de mindenek felett harcoljon egy olyan gazdasági rendért, amely­ben nemcsak egy pár kiváltságos­nak, hanem a nemzet minden tag­jának meg lesz a lehetősége ahoz, hogy emberhez méltó életet éljen és a kultúra minden vívmányából része­süljön. Az ujeszíendőben ezeket a felis­meréseket ketl elhinteni az emberek lelkében. Hirdessük, hogy igenis, le­hetséges olyan uj társadalmi rend, amelyben megszűnnek az előjogok, a felháborító gazdasági egyenlőtlen­ségek, amelyben mindenkit tehetsége és munkája szerint értékelnek. A föld azé lesz, aki megdolgozza és a gyárak, a bankok, a műhelyek nem­csak néhány ember jólétéért termel­nek majd. A béke és a nemzetek közötti egyenlőség nemcsak alkalmi frázis lesz, hanem élő valóság, mert a szocializmust enélkü! elképzelni nem lehet. De különösen azt értes­sük meg mindenkivel, hogy a szó- calista társadalmi rend már nem távoli álom, hanem a történelmi fej­lődésnek az a legközelebbi szakasza, mely a jelenlegi nagy világégés után következik. Természetesen nem fog kivirágozni estéről-reggelre. mint a rózsafa, hanem a mi hivatásunk azt lépésről-lépésre felépíteni, kialakítani, iökéletesiteni. Az uj esztendőben ebben az irány­ban kell munkálkodnunk. LAKATOS ISTVÁN Debrecen, január 1. A felszabadí­tott magyar területek demokratikus képviselőiből alakult ideiglenes ma­gyar nemzetgyűlésen történt kormány- választásról a debreceni Néplap rész­letes beszámolót közölt. A történelmi nevezetességű ülés, melyen 227, az ország lakosságától népgyüléseken megválasztott képvi­selő volt jelen, a református kollé­gium hires refektórumában a Him­nusszal nyílt meg, ugyanott, ahol 1843-ben Kossuth Lajos felolvasla a magyar nemzet függetlenségi nyilat­kozatát. Az ideiglenes nemzetgyűlés meg­bízásából Dálnoki Miklós Béla vezér- ezredes, mint miniszterelnök a kö­vetkező kormánylistát áditotta össze: belügyminiszter Erdei Ferenc (Nem­zeti parasztpárt). külügyminiszter Gyöngyösi János (Független kisgazda- párt), honvédelmi miniszter Vörös János vezérezredes-vezérkari főnök, vallás- és közoktatásügyi miniszter Teleki Géza egyetemi tanár, földmi- velésügyi miniszter Nagy Imre (Kom­munista Párt), iparügy lakács Ferenc (Szociáldemokrata Párt), pénzügy Vd- sáry István debreceni polgármester, igazságügy Valentiny Ágoston sze­gedi polgármester, kereskedelemügy Gábor János (Kommunista Párt), közellátási Faragó Gábor vezérezre­des, népjóléti Molnár Erik (Szociál­demokrata Párt). A nemzetgyűlés a kormánylistát elfogadta és az uj kormány ezután bemutatkozott. Az ülés a Szózat el- éneklésével fejeződött be.

Next

/
Thumbnails
Contents