Erdély, 1945. január-június (2. évfolyam, 1-86. szám)
1945-01-01 / 1. szám
II. évlutynm 1. wzrtni. K«I»?Nv/ir,í045 {ann/ir 1. Újévi gondolatok Aiig múlt el nyolc évtized azóta, amióta Londonban megalakult az Első Szocialista Internacionálé és a munkásság megindította a küzdelmet egy szebb, igazságosabb társadalmi rend megvalósításáért. Csak akkor tudjuk igazán értékelni a nyolc évtized küzdelmeinek eredményeit, ha összehasonlítjuk a munkásság akkori helyzetét a maival. A nyolc évtized alatt a munkaidő napi iíi óráról 8 órára csökkent, a gyárakban a termelést és a béreket kollektív szerződések szabályozzák, a munkaadók mindenható erejét ma már bizalmiak és az üzemi tanácsok rendszere eredményesen csökkentették. Nyolcvan évvel ezelőtt a munkáspártok a legtöbb országban még meg sem alakultak, a szocialisták a különböző országokban mint jelentéktelen szekták semmi politikai súllyal nem rendelkeztek. Ma már a munkásság, mint döntő politikai tényező szól bele az országok sorsának irányításába és folytatja küzdelmét a még mindig óriási társadalmi igazságtalanságok megszüntetéséért. Legnagyobb érdeme a szocialista munkásmozgalomnak mégis csak az, hogy felrázta a munkásságot, megtanította küzdeni, szenvedni, gondolkozni. A szocialista mozgalomban a munkás egészen új világgal, új gondolkodási módszerrel találkozott. Ott tanulta meg, hogy semmi sem örökéletű, tehát a társadalom mai formája sem. Mint ahogy nem lehetett a végtelenekig fenntartani a rabszolgák munkájára alapított társadalmi rendet, ugyanúgy nem lehetett a jobbágyok munkaerejére támaszkodó feudális társadalmat sem csak addig, amíg a keretei között kifejlődött egy új termelési rend, a „szabad“ bérmunkások munkájából élő mai kapitalista társadalom. A szocialista munkásmozgalomban tanultuk meg, hogy nem a Gondviselés az oka annak, hogy a munkásság milliói, akik a palotákat építik, kunyhókban kell lakjanak és akik a milliárdos értékeket kitermelik, azok nyomorognak, hiszen az Úristen nem teremtett Ádám mellé kapitalistát is, aki dolog nélkül is boldogan éljen és autóban járjon, itt tanultuk meg, hogy nem lehet a Gondviselés számlájára írni azt sem, hogy a falusi dolgozók milliói nem rendelkeznek elég földdel, erdővel, legelővel, ezzel szemben egyes embereknek még ma is százezer holdas birtoka van. Megtanultuk átértékelni a nagy szavakat, a régi frázisokat. Ma már biztosan tudjuk, hogy Jézus soha nem mondotta tanítványainak: Péter fiam, János fiam, verjétek be a zsidók ablakát, ordítsátok az „oláhmentes hazát“. Nem mondotta soha azt sem, hogy „jos cu unguri“, hanem hirdette, hogy az ő Atyjának mindenki egyformán gyermeke. Az utolsó évtizedben mégis az ő nevében követték el azokat a szörnyűségeket, amelyek miatt egész nemzeteknek kell szégyenkezniök a történelem ítélőszéke előtt. Megtanultuk azt is, hogy nem az a hazafi, aki felszalagozza magát, aki saját nemzetén kívül mindenkit gyűlöl, aki mindenki ellen uszít, aki ostoba imperialista háborúba taszítja népét, ahol elpusztul a nemzet szine-virága, elpusztulnak azok a gazdasági és kultúrértékek, amelyeket egy nép évszázadokon keresztül összehordott és talán soha nem tud többé helyettesíteni. Aki szereti nemzetét, az igyekezzen békés fejlődési lehetőséget biztosítani részére, de mindenek felett harcoljon egy olyan gazdasági rendért, amelyben nemcsak egy pár kiváltságosnak, hanem a nemzet minden tagjának meg lesz a lehetősége ahoz, hogy emberhez méltó életet éljen és a kultúra minden vívmányából részesüljön. Az új esztendőben ezeket a felismeréseket kell elhinteni az emberek lelkében. Hirdessük, hogy igenis, lehetséges olyan új társadalmi rend, amelyben megszűnnek az előjogok, a felháborító gazdasági egyenlőtlenségek, amelyben mindenkit tehetsége és munkája szerint értékelnek. A föld azé lesz, aki megdolgozza és a gyárak, a bankok, a műhelyek nemcsak néhány ember jólétéért termelnek majd. A béke és a nemzetek közötti egyenlőség nemcsak alkalmi frázis lesz, hanem élő valóság, mert a szocializmust enélkül elképzelni nem lehet. De különösen azt értessük meg mindenkivel, hogy a szocalista társadalmi rend már nem távoli álom, hanem a történelmi fejlődésnek az a legközelebbi szakasza, mely a jelenlegi nagy világégés után következik. Természetesen nem fog kivirágozni estéről-reggelre, mint a rózsafa, hanem a mi hivatásunk azt lépésről-lépésre felépíteni, kialakítani, tökéletesíteni. Az új esztendőben ebben az irányban kell munkálkodnunk. LAKATOS ISTVÁN Exemplar restul Újévi számlára 1. Az új magyar komány programja szerint Magyarország harcba száll Németország ellen Lángokban Áll a budai királyi vár • Bécs felé tör előre a magyar fővárost felszabadító szovjet hadsereg A fasizmus ellen küzdő világ közvéleménye nagy örömmel vette tudomásul a debreceni ideiglenes magyar demokrata kormány megalakulásának hírét. Ez a hír ezt jelenti, hogy ma már Németország — eltekintve távolkeleti szövetségesétől — teljesen elszigetelve áll s az ezer éve a német imperializmus ellen küzdő, de évszázadokon át leterrorizált magyarság is elfoglalja méltó helyét a legősibb és egyetlen ellensége elleni küzdőtéren- jelenti továbbá azt, hogy a már felszabadított magyar területek és tömegek kül- és belpolitikaiag felelős vezetőséggel rendelkeznek s a magyarság nem válik sem ebek harmincadévá, sem Csáky szalmájáé. Harmadik jelentősége eme kormányalakításnak abban élt, hogy a még fel nem szabadított magyar terüezek lakossága látja, hogy az Egyesült Nemzetek betartják ígéretüket s minden népnek megadják szuverenitását. Ha a kormány összetételét tekintjük, kitűnik, hogy Magyarország ugyanolyan kormányzati erők felelősségére van bízva, mint a többi felszabadított európai nemzetek s kormányában ugyanúgy képviselve van minden demokratikus párt és árnyalat, mint az olasz, francia, román, vagy bármelyik más állam kormányában. A németellenes Horthy-tábornokoktól kezdve a főnemesi konzervatív liberalizmuson keresztül Károlyi Mihály képviseletéig, a szociáldemokrata és kommunista pártok exponenseivel együtt a jelenlegi megoldás még átmeneti alakjában is biztosítani látszik a legteljesebb népképviseletet. E kormányra nagy és nehéz feladatok várnak úgy kál , mint be politikai szempontból, éppen ezért meg vagyunk győződve, hogy Budapest felszabadulása után lényeges módosítások és eltérések fognak mutatkozni a munkásság képviseletének fokozottabb mérvű keresztülvitelére, hogy a feladatokat megfelelően meg is lehessen oldani. Szükséges lesz a fővárosi gyakorlottabb és nagyobb tapasztaltokkal rendelkező munkásvezérek első vonalba való állása, hogy ez is biztosítsa a kormány nemzetközi súlyát és hitelét. Addg is azonban, amíg ez megtörténhetik, örömmel üdvözöljük hatalomhoz jutott elvtársainkat, bízván abban, hogy ezt a hatalmat a magyar nép javán túl az egyetemes szocializmus céljaiért is gyakorolni fogják. A debreceni Néplap karácsonyi szárjóban már az új kermény programjáról beszámol. A közölt nyilatkozatok s errrl Várnai Miklós Bél kormányenök hangoztatta, hogy kormánya egy percig sem fog tétlenül morcán". A fegyverszüneti szértődő megüléséhez szűk égés feltételeket mielőbb kikérik a Szovjettől és megkezdik a nemzeti hadsereg megszervezését, meyet harcba állítanak a német megszállók ellen. Erdei Ferenc belügyminiszter az igai demokrácia alakjainak megteremtését és ez ehhez szükséges demokratikus légkár megtisztítását ígéri, minden zavaró elemtől. Gyöngyösi külgyminiszter az ország jövőbeni külpolitikája meghatározó két tényezőről szólott: egyik az elveszített háború, másik pedig a Vörös Hadsereg datalmas előnyomulásával kialakult helyűt, mely a késedelemnélküli fegyverszünet érés mellett szükségessé teszi az azonnali szemleszállást a németekkel az ország területén és ha tehet, a Németország elleni háborút. A földművelésügyi miniszter Nagy Imre radikális földreform szükségességét és ennek keretében a földnélküli, nincstelen martyamilliók földhözjuttatását hangsúlyozta. A nemzeti öntudat kialakítását Vörös János honvédési minszter, vezérkari főnök körvonalazta és ismertette a nemzeti hadsereg megszervezésének feltételeit. E kormánynyilatkozatokkal Magyarország hivatalosan is szerepet vállalt az emberi szabadságjogokért küzdő Egyesült Nemzetek táborában. Debrecen, január 1. A felszabadított magyar területek demokratikus képviselőiből alakult ideiglenes magyar nemzetgyűlésen történt kormányválasztásról a debreceni Néplap részletes beszámolót közölt. A történelmi nevezetességű ülés, melyen 227, az ország lakosságától népgyűléseken megválasztott képviselő volt jelen, a református kollégium híres refektórumában a Himnusszal nyílt meg, ugyanott, ahol 1843-ben Kossuth Lajos felolvasta a magyar nemzet függetlenségi nyilatkozatát. Az ideiglenes nemzetgyűlés megbízásából Dálnoki Miklós Béla vezérezredes, mint miniszterelnök a következő kormánylistát ádította össze: belügyminiszter Erdei Ferenc (Nemzeti parasztpárt), külügyminiszter Gyöngyösi János (Független Kisgazdapárt), honvédelmi miniszter Vörös János vezérezredes-vezérkari főnök, vallás- és közoktatásügyi miniszter Teleki Géza egyetemi tanár, földmivelésügyi miniszter Nagy Imre (Kommunista Párt), iparügy Takács Ferenc (Szociáldemokrata Párt), pénzügy Válsáry István debreceni polgármester, igazságügy Valentiny Ágoston szegedi polgármester, kereskedelemügy Gábor János (Kommunista Párt), közellátási Faragó Gábor vezérezredes, népjóléti Molnár Erik (Szociáldemokrata Párt). A nemzetgyűlés a kormánylistát elfogadta és az új kormány ezután bemutatkozott. Az ülés a Szózat eléneklésével fejeződött be. MOSZKVA, január 1. A Szovjet Távirati Irodának a magyarországi hadihelyzetről kiadott legutóbbi jelentése kiemeli, hogy a rranyar fővárost egészen Esztergomig terjedő nagy körívben bekerítő szovjet csapatok Dunán alról behatoltak Budapest nyugati részébe és ott számos utcát elfoglaltak. A harcok színteréül szolgáló Budán házról-házra felül a véres küzdelem, melynek során a megszálló területek német védőrségét teljesen megsemmisítik. A védelmet irányító németek reménytelen helyzetére jellemző,hogy mér minden dunahidat és csaknem valamennyi középületet felrobbantottak. A királyi peloa is lángokban ül. A magyarországi német ellenállás legerősebb fészkének, Budapestnek elestével bekövetkező, súlyos katonai vereség enyhítésére Olberg német katonai szakíró — a londoni rádió közlése szerint — bejelenti, hogy a magyar főváos védelme többé mér nem szolgál katonai célokat, mindazonáltal védői kitartanak utóló csepp vérükig. A Budapesttől északra és nyugatra folytatódó szovjet előnyomulás közben újabb 2200 némes hadifoglyot ejtettek és megszállották Visegrádot, Pilisszentlelket, Leányfalut és még számos más kisebb helységet. Egyidejűleg ezzel a pozsonyi résen át Bécs irányában hatalmas lendülettel folyik a szovjet támadás. Az orosz csapatok eközben átkeltek a Garam folyón.