Erdély, 1946. január-június (3. évfolyam, 1-146. szám)

1946-01-01 / 1. szám

oly am l. szán úr. 1946. Januar I 7946. évi§&iisvaptér?ai Ára 700 lei lő« KserkuM&töí FAY ISTVÁN SZOClALDKMOKÍ ATI W A M L A P Ftl+lC* k’jmIé: •WOLJTK BAKDOJt Irta; LAKATOS ISTVÁN örténelem kínosan döcoí sze- íjabb határkőhöz ét kezi - A4 sztendőn valahogy átv ,;od- ielott átlépnok az új jszten* at, álljunk meg egy f -vaut iínk vissza a múltba, ett ut tanulságait diaiatokból merits’- ; küzdelmekhez, ţiahsa munkás k az ilyen év ínért ilyenkor imával lát jut jdelmet, ar­akor tudju pnényeket helyzeté mberiség felépítés rul a f 1 mávalj eleni k togyi Bél? Consta’ és sok- ok teteme, nţocializi ’ . f felsí . udat ivem. : ’K'' &k kö- unkás- a sam útjáról melyet alis iák löűböző Xi elete­tek nyo- ikások és nyolc és ■tzséglelen tkkor még fizetett yugdijról, és gyér- átlagos Viö i OSSZU f: ,zkos vendéi "volt. n aluli gyer- t Írsz állítani ti leintettük! tz állapotok? ■ru s ennek ráit áuag 55 a munkásság msfterem- intézrné- zeliemileg íel­lő-, túrsadal- t őrt énelein ális éha azokra >uróya szo- osztó jogért legelemibb •ír,ért. a saj- t- és szólás­mert tudtuk a ({sajtótól, o. U’kc.rgatni- ra már azok k: Bismarck, István, Gom­orra és mind- rtc-’ták évtize- emokráóiát? műit ahogy kik jelenleg a mV demokrácia emberek, rnes- míkkul míg a ;t tárr.adnlcrn ior-n-a, ,mr;e- .ug.ani nem A többévtizedes keserves küzdelem sok elvi kénest tisztázott és so* min­denre megtanított. Megtanított leg­először arra, hogy ne hagyjuk magun­kat befolyásolni a politikai divatoktól. ’ Volt idő, amikor „hazaárulók“ vM- \ ink, mert hirdettük a nemzetek kö­ríti egyenlőséget és testvériséget és . nem titkoltuk, hogy végtelenül boldo­gok vagyunk, ha arról értesülünk, hogy a svéd, az angol, vagy a francia» munkásság a saját országában- na­gyobb darab kenyeret, több szabadsá- ---.hpri jogokat tudott sa- N*gy bűn nem a lényeg és az eredmények érde­kelnek úgy a munkásság, mint ezen tulmenőleg a romániai magyarság sor­sának megítélése szempontjából. Mint- ahogy a halnak mindegy, hogy sütik-e vagy főzik, ugyanúgy nekünk sem le­het vigasztalás az, ha szocialista szem­pontból elvitathatatlan jogainkat a 'de­mokrácia nevében próbálja valaki el­sikkasztani. Szerintünk demokrácia csali ottan van, ahol minden nemzetnek valóságo­san biztosítva van az a joga, hogy sa­ját kulturális és gazdasági intézmé­nyekkel rendelkezzék és azokat anya- nvelvén vezethesse és fejlessze. Azon- ~ +“>-en még sok a tennivaló. • a téren is Nagy és nehéz feladatok előtt állunk. Fülünkbe cseng Ady Endrének, * sza­badság nagy költőjének verse: Sósahbak ill a könnyek, A fájdalmak is 'mások. Ezerszer Messiások A magyar Messiások . . . Több évtizedes reakciós nevelés utár egy összeomló, gyűlölködő világ 1 pen kell magasra emeljük a r és az egyenlőség zá-szla^ zonyítanunk a vila'" György, Rákóc-' nem azo^ Honra1 é«3 szocializmussal sz.ci.»i., .-keiből kerültek ki. Ugyanúgy neu, tudtunk meg akkor, amikor minden­ül: ■ agy amolyan diktatúrát őse e • - pillanatra soha cserben era :* luk a 'demokrácia zászlaját, .» •» i. . ■ zgy az idő minket fog o ím ppeu úgy nem téveszt , a - iienkezoje, amikor egy- j szc-Tc i „demokrata" és „for­radalmár“. „Demokrata“ a gyáros, aki egész életében nyúzta a munkást és nyúzza'' ma is, „demokrata“ az a jegyző, pap, csendőr, tanfelügyelő, ál­lami tisztviselő aki a múltban a re­akció oszlopa volt s lényegében rna sem változott, mindenki, aki íletében egyszer piros paplannal takarózott. Mindenki egyszerre megváltozott, csak a mi sorsunk nem akar semmikén meg­változni és ma is csak annvi joggal rendelkezünk, amennyit saját erőnk­ből ki tudunk verekedni. Ahogy nem szédültünk meg soha egy pillanatra sem a hálvpgos szemű, ködevő magyar- kodók frázisaitól, ugyanúgy nem hagy­juk magunkat félrevezetni a demokrá­cia színeivel operáló politikai hamiskár­tyások líókusz-pókuszaitól és üres jel­szavaitól. Minket nem a jelszavak, ha­i ; ■ ■ - ' '7álR’ né­-.aenete­.ak. Be kell »adunk gorakoz­ban, h(iiioix4 küzködő pártocskák ­K r-’u c.r — aiiúö\, bo** tűk-.oadság, a demokrá. zászlaja alá. a harcot akkor a munkásság és paraszt­ság politikai és gazdasági felszabadítá­sáért, ahogy soha nem féltünk a haza- ú rul és vádjától, amikor teljes erőnkből küzdöttünk az elnyomott nemzetek jo­gaiért: ugyanúgy harcolni fogunk lel­künk minden erejéből, hogy a nemzetek közötti egyenlőség és testvériség ne le­gyen csak ünnepi szólam, hanem élő va­lóság. De ezt véglegesen csak a szóda, lista társadalmi rendben lehet megvaló­sítani/ Ezért, vagyunk mi szocialisták! De addig is, amíg a szocialista tár­sadalmi rend megvalósul, kötelességünk megvédeni mindazokat a kulturális és gazdasági intézményeit és értékeit az er­délyi magyarságnak, amelyek nem egy rövid fasiszta rezsim alkotásai, hanem egy nép több évszázados alkotó mun­kájának, tapasztalatának és fejlődésé­nek az eredményei, ugyanúgy, ahogy román nyelvű elvtársaink kötelesek né­pük kulturértékeit továbbfejleszteni és átsegíteni egy igazságosabb társadalmi rendbe. n azonban ki kell a magyar vá- dolgozói, ha- az értMmi- ;k a sza­di tet­nép­•dő . ősi mun nem a ma^ ségek tömeg» badság és eg> < szedjék az érte \ pel együtt kell he drukker módjára bi. ben sunyi módra lee hogy melyik oldalról jön ténclmi időket élünk. ami. 1 izmus már nem a jövő z gyakorlati megvalósítását Eu* országában a nemzeti bankok, a és a kulcsiparok államosításával megkezdték. A döntő küzdelemben, egyetlen társadalmi osztály és egyetlen nép sem maradhat semleges. Vagy ve­lünk. vagv ellenünk! A történelem íté- lőszéke előtt vizsgázni kell! Meggyőződésünk, hogy a magyar népben nem fogunk csalatkozni és' az 1946-os esztendőben meg foeia találni azt az utat, amelv jogainak megvédésé­hez és végleges felszabadulásához vezet. * aár Még e héten megkezdik az Olaszországgal, Romániával, Magvarorszigaal Bulgáriával és Finnországgal kötendő békeszerződés előkészítő t . . GORDON. (Radio) Angol hírforrásból xzírmazó jelenlés szerint a három nagyhata’orn helyettes külügy­miniszterei meg ezen a heten megkezdik az Olaszországgal, Romániával, Magyarorszőoqal Bulgáriával és Finnországgal kötendő bekeszerzodes előkészítő tárgyalásán. Mint Berlinből jelentik. De Gasparri olasz külügy­miniszter már megbeszéléseket is folytatott a szovjet, angol és amerikai kormány megbizottaival az olasz béke- szerződés ügyében. WASHINGTON. (Rador.) Byrnes külügyminiszter hazaérkezése után kijelentette az újságíróknak, hogy a moszkvai tárgyalások megnyitották ez utat a további döntések felé. A tárgyalások fontosak voltak azért is, mert olyan kapcsolatokat teremtet­tek, melyek megkönnyítik a többi kérd** elrendezéséi. BUKAREST. (Rador.) A moszkvai rádió foglalkozva a külügyminiszte­rek tanácskozásaival, megállapította, hogy a győzelem évét a nagyhaial* * mák háború utáni együttműködésé­nek biztosítása zárta le. A hozott határozatok megszilárdítják a békét. A világ közvéleménye megbizonyo­sodhat a?oknak a bizonyos sajtó hango' nak a valótlanságáró', melyek a londoni konferencia után a Három Nagy együttműködésének lehetetlen- sédéről beszéltek. A lényét? az, hogy bizonyos pontokban létrejött a meg­oldás és másokban is meg fogják taláni a közős cselekvés útját. í Paris. (Rador.) A francia sajtó to­vábbra is foglalkozik a moszkvai értekezlettel. A lapok többségének véleményét a Humaniié tömören igy fejezi ki: Egy lépés történt előre a világ újjászervezésének utján. Róma. (Rador.) De Gasperri mi­niszterelnök a szovjet, amerikai és an.?ol nagvkö.vetekkei tárgyalt a béke' szerződések kei de ■er d. ' * V H& UÍU3Í L/CTK« Csungking. (Rador) A kínai köz­ponti kormány szóvivője kijelentette, hogv a moszkvai határozatok Kínára vonatkozó részét kedvezően fogad­ják. Másrészt Kina nem fog réazt- venni Japán megszállásában, mert haderőire az anyaországban és Mand­zsúriában van szükség. LONDON. (Rádió.) A csungkíngi kormány megbízottja bejelentette kor­mánya hozzájárulását a moszkvai határozatokhoz. Hangsúlyozta, hogy a központi kinai kormány a gyám­kodást idő letelte után őrömmel üd­vözli Korea függetleaitésének dolatát t /

Next

/
Thumbnails
Contents