Erdély, 1946. január-június (3. évfolyam, 1-146. szám)

1946-01-01 / 1. szám

oly­am l. szán úr, 1946. Januar 1 örténelem kínosan döcol sze­­ítabb határkőhöz ér­kezi - A4 sztendőn valahogy átv ,,ad­­ielott átlépnék az új isztend­at, álljunk meg egy f­­vaut iínk vissza a múltba, ezt itt tanulságait diatatokból merits’­ , küzdelmekhez, kiadsa munkás , az ilyen év ínért ilyenkor imával lát jut­­delmet, az­akor tudju enényeket helyzete­mberiség felépítés rul a f­­­mával j­eleni­k togyi Bél? Consta’ és sok­­ok teteme, ntocializi ’ . felsí .­udat ivem. : ’K'' &k kö­­rikás­­a sam útjáról melyet alis­ták­lönböző Xi elete­tek nyo­­lkások és nyolc és ■tzséglelen tkkor még fizetett­yugdijról, és gyér­­átlagos Vic i OSSZU f, ,zkos vendéi "volt. n aluli gyer­­t írsz állítani ti leintettük! tz állapotok? ■ru s ennek rárt állag 55 a munkásság mssterem­­intézm­é­­zellemileg fel­lő­, társadal­­t­ört­énelem­ ális éha azokra ,uróya szo­­osztó jogért legelemibb hír,ért. a saj­­t- és szólás­mert tudtuk a (­sajtótól, o. U’kc.rgatni­­ra már azok k: Bismarck, István, Gom­orra és mind­­rte-’ták évtize­­emokráciát? moit ahogy kik jelenleg a mi demokrácia emberek, m­es­­míkkul míg a .t tárr­adalom­ ior­n­a, ,mr.e­­.ug.ani nem ! Irta. LAKATOS ISTVÁN A többévtizedes keserves küzdelem sok elvi kénest tisztázott és sok min­denre megtanított. Megtanított leg­először arra, hogy ne hagyjuk magun­kat befolyásolni a politikai divatoktól. ’ Volt idő, amikor „hazaárulók“ vo­­l­ink, mert hirdettük a nemzetek kö­z­ti egyenlőséget és testvériséget és­­ nem titkoltuk, hogy végtelenül boldo­gok vagyunk, ha arról értesülünk, hogy a svéd, az angol, vagy a francia» munkásság a saját országában­ na­gyobb darab kenyeret, több szabadsá­­g--,hori jogokat tudott sa- N*gy bűn szocializmussal sz.ci.»i.. .-keiből kerültek ki. Ugyanúgy nem, tudtunk meg akkor, amikor minden­ül: ■ agy amolyan diktatúrát ese e •­­ pillanatra soha cserben era :* luk a 'demokrácia zászlaját, .» •» i. . ■ zgy az idő minket fog o ím ppen úgy nem téveszt , a - tlenkezoje, amikor egy- j szc-Tc i „demokrata" és „for­radalmár“. „Demokrata“ a gyáros, aki egész életében nyúzta a munkást és nyúzza'' ma is, „demokrata“ az a jegyző, pap, csendőr, tanfelügyelő, ál­lami tisztviselő aki a múltban a re­akció oszlopa volt s lényegében m­a sem változott, mindenki, aki életében egyszer piros paplannal takarózott. Mindenki egyszerre megváltozott, csak a mi sorsunk nem akar semmibén meg­változni és ma is csak annyi joggal rendelkezünk, amennyit saját erőnk­ből ki tudunk verekedni. Ahogy nem szédültünk meg soha egy pillanatra sem a hályogos szemű, ködevő magyar­­kodók frázisaitól, ugyanúgy nem hagy­juk magunkat félrevezetni a demokrá­cia színeivel operáló politikai hamiskár­tyások s­ókusz-pókuszaitól és üres jel­szavaitól. Minket nem a jelszavak, ha­nem a lényeg és az eredmények érde­kelnek úgy a munkásság, mint ezen túlmenőleg a romániai magyarság sor­sának megítélése szempontjából. Mint­­ahogy a halnak mindegy, hogy sütik-e vagy főzik, ugyanúgy nekünk sem le­het vigasztalás az, ha szocialista szem­pontból elvitathatatlan jogainkat a­­de­mokrácia nevében próbálja valaki el­sikkasztani. Szerintünk demokrácia csak­ ottan van, ahol minden nemzetnek valóságo­san biztosítva van az a joga, hogy sa­ját kulturális és gazdasági intézmé­nyekkel rendelkezzék és azokat anya­­nyelvén vezethesse és fejlessze. Azon­­a +1­-en még sok a tennivaló. • a téren is van, h­in­d­eg küzködő pártocskák -a harcot akkor a munkásság és paraszt­ság politikai és gazdasági felszabadítá­sáért, ahogy soha nem féltünk a haza­­á­rul­ás vádjától, amikor teljes erőnkből küzdöttünk az elnyomott nemzetek jo­gaiért, ugyanúgy harcolni fogunk lel­künk minden erejéből, hogy a nemzetek közötti egyenlőség és testvériség ne le­gyen csak ünnepi szólam, hanem élő va­lóság. De ezt véglegesen csak a szocia­­lista társadalmi rendben lehet megvaló­sítani. Ezért, vagyunk mi szocialisták! De addig is, amíg a szocialista tár­sadalmi rend megvalósul, kötelességünk megvédeni mindazokat a kulturális és gazdasági intézményeit és értékeit az er­délyi magyarságnak, amelyek nem egy rövid fasiszta rezsim alkotásai, hanem egy nép több évszázados alkotó mun­kájának, tapasztalatának és fejlődésé­nek az eredményei, ugyanúgy, ahogy román nyelvű elvtársaink kötelesek né­pük kultúrértékeit továbbfejleszteni és átsegíteni egy igazságosabb társadalmi rendbe­­n azonban ki kell a magyar vá­­dolgozót, ha­­az ért ami­­­k a sza­di tet­nép­edő . ősi mun nem a mai­ségek tömega­badság és egy­­ szedjék az érte­­ pel együtt kell he drukker módjára bi.­ben sunyi módra bee hogy melyik oldalról jön ténelmi időket élünk. amin­­ izmus már nem a jövő­­ gyakorlati megvalósítását Eur országában a nemzeti bankok, a és a kulcsiparok államosításával megkezdték. A döntő küzdelemben, egyetlen társadalmi osztály és egyetlen nép sem maradhat semleges. Vagy ve­lünk, vagy ellenünk! A történelem íté­­lőszéke előtt vizsgázni kell! Meggyőződésünk, hogy a magyar népben nem fogunk csalatkozni és­ az 1946-os esztendőben meg fogja találni azt az utat, amely jogainak megvédésé­hez és végleges felszabadulásához vezet. K r­’u c.r — aniye­, bo** tűk Nagy és nehéz feladatok előtt állunk. Fülünkbe cseng Ady Endrének, A sza­badság nagy költőjének verse: Sósabbak ill a könnyek, A fájdalmak is­­mások. Ezerszer Messiások A magyar Messiások . . . Több évtizedes reakciós nevelés után egy összeomló, gyűlölködő világ­­­pen kell magasra emeljük a r és az egyenlőség zá­szla a­zonyítanunk a vita'' György, Rákóc-' nem azo^ Honnar é«3­­ ; ■ ■ - ''zála’ né­-.nenete­.ak. Be kell »adunk gorakoz­-.vadság, a demokrá. zászlaja alá. * aár 1946. évi§&nisraptor?ai Ára 700 lei lő« KserkuM&töl FAY ISTVÁN SZOCIALDEMOKR ATI W A M L A P Ftl+lC* k’jmlé: •VOLJTK BAKDOJt ­­t Még e héten megkezdik az Olaszországgal, Romániával, Magyarországgal Bulgáriával és Finnországgal kötendő békeszerződés előkészítő­i . . GORDON. (Radio) Angol hírforrásból származó jelentés szerint a három nagyhatalom­ helyettes külügy­miniszterei még ezen a héten megkezdik az Olaszországgal, Romániával, Magyarországgal Bulgáriával és Finnországgal kötendő békeszerződés előkészítő tárgyalásán. Mint Berlinből jelentik, De Gasparri olasz külügy­miniszter már megbeszéléseket is folytatott a szovjet, angol és amerikai kormány megbízottaival az olasz béke­­szerződés ügyében. WASHINGTON. (Rador.) Byrnes külügyminiszter hazaérkezése után kijelentette az újságíróknak, hogy a moszkvai tárgyalások megnyitották ez utat a további döntések felé. A tárgyalások fontosak voltak azért is, mert olyan kapcsolatokat teremtet­tek, melyek megkönnyítik a többi kérd** elrendezését. BUKAREST. (Rador.) A moszkvai rádió foglalkozva a külügyminiszte­rek tanácskozásaival, megállapította, hogy a győzelem évét a nagyhatalo *­mak háború utáni együttműködésé­nek biztosítása zárta le. A hozott határozatok megszilárdítják a békét. A világ közvéleménye megbizonyo­sodhat azoknak a bizonyos sajtó hangok­nak a valótlanságáról, melyek a londoni konferencia után a Három Nagy együttműködésének lehetetlen­­ségéről beszéltek. A lényege az, hogy bizonyos pontokban létrejött a meg­oldás és másokban is meg fogják taláni a közös cselekvés útját.­ Paris. (Rador.) A francia sajtó to­vábbra is foglalkozik a moszkvai értekezlettel. A lapok többségének véleményét a Humanité tömören így fejezi ki: Egy lépés történt előre a világ újjászervezésének útján. Róma. (Rador.) De Gasperin mi­niszterelnök a szovjet, amerikai és anggol nagykö­vetekkel tárgyalt a béke­­szerződések­kel de ■er d. ' * V H& UíU31 L/CTK« Csungking. (Rador) A kínai köz­ponti kormány szóvivője kijelentette, hogy a moszkvai határozatok Kínára vonatkozó részét kedvezően fogad­ják. Másrészt Kína nem fog részt­­venni Japán megszállásában, mert haderőire az anyaországban és Mand­zsúriában van szükség. LONDON. (Rádió.) A csungkíngi kormány megbízottja bejelentette kor­mánya hozzájárulását a moszkvai határozatokhoz. Hangsúlyozta, hogy a központi kínai kormány a gyám­kodási idő letelte után örömmel üd­vözli Korea függetlenítésének ald­atát

Next