Erdély, 1946. január-június (3. évfolyam, 1-146. szám)
1946-01-01 / 1. szám
olyam l. szán úr, 1946. Januar 1 örténelem kínosan döcol szeítabb határkőhöz érkezi - A4 sztendőn valahogy átv ,,adielott átlépnék az új isztendat, álljunk meg egy fvaut iínk vissza a múltba, ezt itt tanulságait diatatokból merits’ , küzdelmekhez, kiadsa munkás , az ilyen év ínért ilyenkor imával lát jutdelmet, azakor tudju enényeket helyzetemberiség felépítés rul a fmával jelenik togyi Bél? Consta’ és sokok teteme, ntocializi ’ . felsí .udat ivem. : ’K'' &k körikása sam útjáról melyet alistáklönböző Xi eletetek nyolkások és nyolc és ■tzséglelen tkkor még fizetettyugdijról, és gyérátlagos Vic i OSSZU f, ,zkos vendéi "volt. n aluli gyert írsz állítani ti leintettük! tz állapotok? ■ru s ennek rárt állag 55 a munkásság mssteremintézmézellemileg fellő, társadaltörténelem ális éha azokra ,uróya szoosztó jogért legelemibb hír,ért. a sajt- és szólásmert tudtuk a (sajtótól, o. U’kc.rgatnira már azok k: Bismarck, István, Gomorra és mindrte-’ták évtizeemokráciát? moit ahogy kik jelenleg a mi demokrácia emberek, mesmíkkul míg a .t tárradalom iorna, ,mr.e.ug.ani nem ! Irta. LAKATOS ISTVÁN A többévtizedes keserves küzdelem sok elvi kénest tisztázott és sok mindenre megtanított. Megtanított legelőször arra, hogy ne hagyjuk magunkat befolyásolni a politikai divatoktól. ’ Volt idő, amikor „hazaárulók“ volink, mert hirdettük a nemzetek közti egyenlőséget és testvériséget és nem titkoltuk, hogy végtelenül boldogok vagyunk, ha arról értesülünk, hogy a svéd, az angol, vagy a francia» munkásság a saját országában nagyobb darab kenyeret, több szabadság--,hori jogokat tudott sa- N*gy bűn szocializmussal sz.ci.»i.. .-keiből kerültek ki. Ugyanúgy nem, tudtunk meg akkor, amikor mindenül: ■ agy amolyan diktatúrát ese e • pillanatra soha cserben era :* luk a 'demokrácia zászlaját, .» •» i. . ■ zgy az idő minket fog o ím ppen úgy nem téveszt , a - tlenkezoje, amikor egy- j szc-Tc i „demokrata" és „forradalmár“. „Demokrata“ a gyáros, aki egész életében nyúzta a munkást és nyúzza'' ma is, „demokrata“ az a jegyző, pap, csendőr, tanfelügyelő, állami tisztviselő aki a múltban a reakció oszlopa volt s lényegében ma sem változott, mindenki, aki életében egyszer piros paplannal takarózott. Mindenki egyszerre megváltozott, csak a mi sorsunk nem akar semmibén megváltozni és ma is csak annyi joggal rendelkezünk, amennyit saját erőnkből ki tudunk verekedni. Ahogy nem szédültünk meg soha egy pillanatra sem a hályogos szemű, ködevő magyarkodók frázisaitól, ugyanúgy nem hagyjuk magunkat félrevezetni a demokrácia színeivel operáló politikai hamiskártyások sókusz-pókuszaitól és üres jelszavaitól. Minket nem a jelszavak, hanem a lényeg és az eredmények érdekelnek úgy a munkásság, mint ezen túlmenőleg a romániai magyarság sorsának megítélése szempontjából. Mintahogy a halnak mindegy, hogy sütik-e vagy főzik, ugyanúgy nekünk sem lehet vigasztalás az, ha szocialista szempontból elvitathatatlan jogainkat ademokrácia nevében próbálja valaki elsikkasztani. Szerintünk demokrácia csak ottan van, ahol minden nemzetnek valóságosan biztosítva van az a joga, hogy saját kulturális és gazdasági intézményekkel rendelkezzék és azokat anyanyelvén vezethesse és fejlessze. Azona +1-en még sok a tennivaló. • a téren is van, hindeg küzködő pártocskák -a harcot akkor a munkásság és parasztság politikai és gazdasági felszabadításáért, ahogy soha nem féltünk a hazaárulás vádjától, amikor teljes erőnkből küzdöttünk az elnyomott nemzetek jogaiért, ugyanúgy harcolni fogunk lelkünk minden erejéből, hogy a nemzetek közötti egyenlőség és testvériség ne legyen csak ünnepi szólam, hanem élő valóság. De ezt véglegesen csak a szocialista társadalmi rendben lehet megvalósítani. Ezért, vagyunk mi szocialisták! De addig is, amíg a szocialista társadalmi rend megvalósul, kötelességünk megvédeni mindazokat a kulturális és gazdasági intézményeit és értékeit az erdélyi magyarságnak, amelyek nem egy rövid fasiszta rezsim alkotásai, hanem egy nép több évszázados alkotó munkájának, tapasztalatának és fejlődésének az eredményei, ugyanúgy, ahogy román nyelvű elvtársaink kötelesek népük kultúrértékeit továbbfejleszteni és átsegíteni egy igazságosabb társadalmi rendben azonban ki kell a magyar vádolgozót, haaz ért amik a szadi tetnépedő . ősi mun nem a maiségek tömegabadság és egy szedjék az érte pel együtt kell he drukker módjára bi.ben sunyi módra bee hogy melyik oldalról jön ténelmi időket élünk. amin izmus már nem a jövő gyakorlati megvalósítását Eur országában a nemzeti bankok, a és a kulcsiparok államosításával megkezdték. A döntő küzdelemben, egyetlen társadalmi osztály és egyetlen nép sem maradhat semleges. Vagy velünk, vagy ellenünk! A történelem ítélőszéke előtt vizsgázni kell! Meggyőződésünk, hogy a magyar népben nem fogunk csalatkozni és az 1946-os esztendőben meg fogja találni azt az utat, amely jogainak megvédéséhez és végleges felszabadulásához vezet. K r’u c.r — aniye, bo** tűk Nagy és nehéz feladatok előtt állunk. Fülünkbe cseng Ady Endrének, A szabadság nagy költőjének verse: Sósabbak ill a könnyek, A fájdalmak ismások. Ezerszer Messiások A magyar Messiások . . . Több évtizedes reakciós nevelés után egy összeomló, gyűlölködő világpen kell magasra emeljük a r és az egyenlőség zászla azonyítanunk a vita'' György, Rákóc-' nem azo^ Honnar é«3 ; ■ ■ - ''zála’ né-.nenete.ak. Be kell »adunk gorakoz-.vadság, a demokrá. zászlaja alá. * aár 1946. évi§&nisraptor?ai Ára 700 lei lő« KserkuM&töl FAY ISTVÁN SZOCIALDEMOKR ATI W A M L A P Ftl+lC* k’jmlé: •VOLJTK BAKDOJt t Még e héten megkezdik az Olaszországgal, Romániával, Magyarországgal Bulgáriával és Finnországgal kötendő békeszerződés előkészítői . . GORDON. (Radio) Angol hírforrásból származó jelentés szerint a három nagyhatalom helyettes külügyminiszterei még ezen a héten megkezdik az Olaszországgal, Romániával, Magyarországgal Bulgáriával és Finnországgal kötendő békeszerződés előkészítő tárgyalásán. Mint Berlinből jelentik, De Gasparri olasz külügyminiszter már megbeszéléseket is folytatott a szovjet, angol és amerikai kormány megbízottaival az olasz békeszerződés ügyében. WASHINGTON. (Rador.) Byrnes külügyminiszter hazaérkezése után kijelentette az újságíróknak, hogy a moszkvai tárgyalások megnyitották ez utat a további döntések felé. A tárgyalások fontosak voltak azért is, mert olyan kapcsolatokat teremtettek, melyek megkönnyítik a többi kérd** elrendezését. BUKAREST. (Rador.) A moszkvai rádió foglalkozva a külügyminiszterek tanácskozásaival, megállapította, hogy a győzelem évét a nagyhatalo *mak háború utáni együttműködésének biztosítása zárta le. A hozott határozatok megszilárdítják a békét. A világ közvéleménye megbizonyosodhat azoknak a bizonyos sajtó hangoknak a valótlanságáról, melyek a londoni konferencia után a Három Nagy együttműködésének lehetetlenségéről beszéltek. A lényege az, hogy bizonyos pontokban létrejött a megoldás és másokban is meg fogják taláni a közös cselekvés útját. Paris. (Rador.) A francia sajtó továbbra is foglalkozik a moszkvai értekezlettel. A lapok többségének véleményét a Humanité tömören így fejezi ki: Egy lépés történt előre a világ újjászervezésének útján. Róma. (Rador.) De Gasperin miniszterelnök a szovjet, amerikai és anggol nagykövetekkel tárgyalt a békeszerződésekkel de ■er d. ' * V H& UíU31 L/CTK« Csungking. (Rador) A kínai központi kormány szóvivője kijelentette, hogy a moszkvai határozatok Kínára vonatkozó részét kedvezően fogadják. Másrészt Kína nem fog résztvenni Japán megszállásában, mert haderőire az anyaországban és Mandzsúriában van szükség. LONDON. (Rádió.) A csungkíngi kormány megbízottja bejelentette kormánya hozzájárulását a moszkvai határozatokhoz. Hangsúlyozta, hogy a központi kínai kormány a gyámkodási idő letelte után örömmel üdvözli Korea függetlenítésének aldatát