Erdélyi Híradó, 1834. július- december (második félév, 1-53. szám)
1834-09-16 / 23. szám
182 tat a’ mi országunkra is kiterjeszti, ha az ingyen élők ’s ország szopok elbocsáttatnak, ha a’ tisztviselőség kitisztittatik ama nyomorult falusi politikusoktól, kiknek kenyere Izland rágalmazása, kik ennek gondjaiból élnek és szerencsétlenségeiből gazdagságot gyűjtenek halomra, ha a’ ministerium azt teszi, akkor boldog és vidám vagyok és támogatni fogom lépéseit. Ily ministerium barátja a’ népnek ’s az igazságért, melynek kiszolgáltatása neki semmijébe sem fog kerülni, milliomoknyi izlandi szivekből forró, lelkesült hála fog feléjek repülni. Hagyd készüljön a’ nép nekem a’ jövő ülésre, 5 millió aláírást — kevésbet nem veszek el — szerezni. Én egyike vagyok a’ fő egyházi papság legjobb barátainak , mindent megtettem hogy a’ már megszerzett jusokat biztosítsam, javallatom 80 procentben örökösiti vala meg őket. Én mindent megtettem , catholicus létemre , a’ ki tiszta hitemből az vagyok, de semmi sem valt képes a’ protestáns papságot megbékéltetni. Azért, ha nem alkudhatunk, viaskodjunk. ” A’ Globe ezt írja: „ Izland ellenségei eljátszották fő látványos drámájokat. Most már a’ nép felekezeten a’ sor. Ezen felekezet első nyilatkozásai jobbak valának , mint a’ protestáns gyülekezetéi. Legjobb politika mit használhatnak az, ha tökéletesen nyugalomban maradnak ’s engedik hogy az angol nép részvéte ’s a conservatisták esztelenségei magoktól megtegyék foganatjokat, és minden további munkálkodástól megszűnvén ellenfeleik kezébe nem adnak semmi eszközt, mely által emezek alattvaló társaik féltését, ’s bal ítéleteit ellenek gerjeszthetnék. Azt természet szerént nem várhatjuk, hogy a’ dézma adás elleni szokott szegülés megszűnjék, vagy hogy O’Connell úr azt a’ fáradtságot vegye ’s a’ népet annak fizetésére ösztönözze; de többre, reméllyük, az ingerlést nem fogja sem űzni sem haladni engedni, csak a’ dézma megtagadására.” . A’ parlamenti üléseknek végső napján a’ király, a’ mind két ház által elfogadott különböző billekre személyesen adta királyi helyben hagyását. Ez a’ czeremonia most, midőn a’ királyi megerősítés rend szerént, egy e’ végre megbízott minister által történik, csak ritkán fordul elé; ez a’ szertartás egy maradvány a’ feudális rendszernek régi idejéből. A’ király ilyenkor teljes királyi ékességében , koronás fővel, minden fő státus és udvari hivatalbeliek- től körül véve a’ felsőháznak legszélsőbb végén felállított királyi székben ül. A’ királlyal szembe, a’ sorompón kivül az alsóház elnöke áll, a’ ház tagjaitól körül vétetve. A’ felsőház pairjei a’ terem két oldalain, a’ sorompóktól kezdve fel a’ királyi székig nyúló padokon ülnek. Ugyan ezen padokon azon napokon midőn a’ király a’ parlamentet eloszlatja, egy sor dáma sereg ül legfényesebb ékességgel diszesitve. A’ terem közepében egy asztal van, mely mellett a’ titoknokok ülnek. Egy ezek közül felolvassa a’ megerősítendő bilinek czímjét. Ez után az első titoknok feláll és a’király felé fordul. A’ király int a’ fejével helybe hagyása jeléül. Ekkor a’titoknok oly mélyen meghajlik a’ király előtt, hogy ujjával a’ földet éri, lassan újra feláll, nagy méltósággal megfordul az alsóház elnöke felé, ’s az előbbi igen alázatos helyzetével épen ellenkező hangon ezt kiáltja: „le Roi le veut” a’ király a-s karja. Ezután a’ királyi akarat ezen hirdetője ismét megfordul a’ király felé, újra épen oly mélyen meghajtja magát és a’király esmét helyben hagyást int fejével. Ez által a’ felolvastatott bili törvénnyé van téve. Ez után a’ második bili czimje olvastatik fel, ’s a’ megerősítési szertartás a’ leírtak szerént újra véghez menyen. A’ közelebbi pénteken tizenöt kölönböző bili erősittetett meg ezen a’ módon, és a’ király ’s az alsóház közt mozgásban lévő titoknokoknak harminczszor kellett megfordulni és magokat meghajtani. FRANCZIAORSZÁG. (Echo de Vesone). Perigueuz augustus 19-én. A’ Napoleon innep ez idén járásunkban oly tisztelettel és részvétellel ünnepeltetett .