Erdélyi Híradó, 1834. július- december (második félév, 1-53. szám)

1834-09-16 / 23. szám

182 tat a’ mi országunkra is kiterjeszti, ha az in­gyen élők ’s ország szopok elbocsáttatnak, ha a’ tisztviselőség kitisztittatik ama nyomorult fa­lusi politikusoktól, kiknek kenyere Izland rá­galmazása, kik ennek gondjaiból élnek és sze­rencsétlenségeiből gazdagságot gyűjtenek ha­lomra, ha a’ ministerium azt teszi, akkor bol­dog és vidám vagyok és támogatni fogom lé­péseit. Ily ministerium barátja a’ népnek ’s az igazságért, melynek kiszolgáltatása neki sem­mijébe sem fog kerülni, milliomoknyi izlandi szivekből forró, lelkesült hála fog feléjek re­pülni. Hagyd készüljön a’ nép nekem a’ jövő ülésre, 5 millió aláírást — kevésbet nem veszek el — szerezni. Én egyike vagyok a’ fő egyházi papság legjobb barátainak , mindent megtettem hogy a’ már megszerzett jusokat biztosítsam, javallatom 80 procentben örökösiti vala meg őket. Én mindent megtettem , catholicus létem­re , a’ ki tiszta hitemből az vagyok, de sem­mi sem valt képes a’ protestáns papságot meg­békéltetni. Azért, ha nem alkudhatunk, vias­kodjunk. ” A’ Globe ezt írja: „ Izland ellenségei el­játszották fő látványos drámájokat. Most már a’ nép felekezeten a’ sor. Ezen felekezet első nyilatkozásai jobbak valának , mint a’ protes­táns gyülekezetéi. Legjobb politika mit hasz­nálhatnak az, ha tökéletesen nyugalomban ma­radnak ’s engedik hogy az angol nép részvéte ’s a conservatisták esztelenségei magoktól meg­tegyék foganatjokat, és minden további mun­kálkodástól megszűnvén ellenfeleik kezébe nem adnak semmi eszközt, mely által emezek a­­lattvaló társaik féltését, ’s bal ítéleteit ellenek gerjeszthetnék. Azt természet szerént nem vár­hatjuk, hogy a’ dézma adás elleni szokott sze­gülés megszűnjék, vagy hogy O’Connell úr azt a’ fáradtságot vegye ’s a’ népet annak fizetésé­re ösztönözze; de többre, remélly­ük, az inger­lést nem fogja sem űzni sem haladni engedni, csak a’ dézma megtagadására.” . A’ parlamenti üléseknek végső napján a’ király, a’ mind két ház által elfogadott külön­böző billekre személyesen adta királyi helyben hagyását. Ez a’ czeremonia most, midőn a’ ki­rályi megerősítés rend szerént, egy e’ végre megbízott minister által történik, csak ritkán fordul­ elé; ez a’ szertartás egy maradvány a’ feudális rendszernek régi idejéből. A’ király ilyenkor teljes királyi ékességében , koronás fő­vel, minden fő státus és udvari hivatalbeliek-­ től körül véve a’ felsőháznak legszélsőbb vé­gén felállított királyi székben ül. A’ királlyal szembe, a’ sorompón kivül az alsóház elnöke áll, a’ ház tagjaitól körül vétetve. A’ felsőház pairjei a’ terem két oldalain, a’ sorompóktól kezdve fel a’ királyi székig nyúló padokon ül­nek. Ugyan ezen padokon azon napokon mi­dőn a’ király a’ parlamentet eloszlatja, egy­­ sor dáma sereg ül legfényesebb ékességgel di­­szesitve. A’ terem közepében egy asztal van, mely mellett a’ titoknokok ülnek. Egy ezek­­ közül felolvassa a’ megerősítendő bilinek czím­­jét. Ez után az első titoknok feláll és a’király felé fordul. A’ király int a’ fejével helybe ha­gyása jeléül. Ekkor a’titoknok oly mélyen meg­hajlik a’ király előtt, hogy ujjával a’ földet é­­ri, lassan újra feláll, nagy méltósággal meg­fordul az alsóház elnöke felé, ’s az előbbi i­­gen alázatos helyzetével épen ellenkező han­gon ezt kiáltja: „le Roi le veut” a’ király a-s karja. Ezután a’ királyi akarat ezen hirdetője ismét megfordul a’ király felé, újra épen oly mélyen meghajtja magát és a’király esmét hely­ben hagyást int fejével. Ez által a’ felolvasta­tott bili törvénnyé van téve. Ez után a’ má­sodik bili czimje olvastatik­ fel, ’s a’ megerő­sítési szertartás a’ leírtak szerént újra véghez menyen. A’ közelebbi pénteken tizenöt kölön­­böző bili erősittetett­ meg ezen a’ módon, és a’ király ’s az alsóház közt mozgásban lévő ti­­toknokoknak harminczszor kellett megfordulni és magokat meghajtani. FRANCZIAORSZÁG. (Echo de Vesone). Perigueuz augustus 19-én. A’ Napoleon innep ez idén járásunk­ban oly tisztelettel és részvétellel ünnepeltetett .

Next