Erdélyi Híradó, 1837. július- december (második félév, 1-52. szám)
1837-09-16 / 22. szám
173 August. 23. délben a’ Themse-Tunnelben a’ munka a’ víz hirtelen bétódulása miatt már most harmadszor félben szakadt. Szerencsére a’ víz nem rohant sebesen, ’s életét senki sem veszté miatta. — Az ez által okozott kár nem olly tetemes , ’s már is dolgoznak kijavításán. SPANYOLORSZÁG. Madrid augustus 18. Lluciana generál tehetetlensége, a’ regens királyné határozatlansága ’s néhány tisztek gondolatlansága egy olylyan öszve bonyolodást szültek, mellyről nehéz számot adni. Tegnap előtt estve oda hagyá Lluciana Madridot, a’nélkül hogy helyét a’ cortes gyűlésben mint követ elfoglalta volna, ’s másnap katonáival Segovia felé akart indulni. Tegnap reggel azonban Aravacoban 60 — 70 gárda tisztek Van Halen osztályából kijelentették, hogy addig nem mozdulnak mig a’ ministerium meg nem változik. Van Halen generál felszóllttá őket az engedelmességre, de semmire sem mehetvén velek leszakitá tisztövét, ’s lemondott a’vezérségről . Ribero generál felvállalá azt ’s azonnal minden csapatokkal útnak indult. Lludiana generál megparancsolá az engedelmességet megtagadott tiszteknek, menjenek Alcarconba, ’s adják becsület szavokat, hogy ott fognak maradni. Ez alatt Wylde ezeredes segédjét az angol követhez inditá , a’történtekről ezt tudósítandó, ki is azonnal a’ ministeriumba ment. A’ ministerek tanácskoztak mi tévők legyenek, midőn Lludiana tudósitá , hogy a’ sergek készek engedelmeskedni azon néhány tiszteket kivéve, ’s kérdést tett, mitévő legyen velek. A’ ministerek azt parancsolták hogy az elsőtől az utolsóig lövesse főbe őket, ezután midőn becsületeket így megmentve gondolák, írásban beadták lemondásokat. Mindez csak késő estre tudatott meg közönségesen ’s a’ vélekedések róla különbözők valának. Ma reggel minden kinek csak lába volt a’ cortes gyűlésbe tódult, megtudni kik fognak az új ministerek lenni. Itt egy több követek által aláírt indítvány olvastatott fel az iránt hogy az engedetlen tisztek dolgában a;i ministerek töstént jelenjenek meg a’cortes gyűlést a történtek felől tudósitandók. Madoz ur egy heves beszédben pártolá ezen indítványt , védelmezé a’ korona azon jusát mi szerént hatalma van miniszereit szabad tetszése ’s bélátása szerént választani midőn más felől ama’ tisztek a’ királynén erőszakot akartak tenni. „ Mielőtt megengedem úgy mond, hogy a’ szabadság a’ katonai zsarnokság által eltemettessék , inkább tízszer győzzön V. Károlyt, de e’ szavak hatása nem a’kívánt volt, egy közönséges felzúdulás ’s bosszús kiáltás követé azokat. San Miguel és Infanten urak ellene sze- I gültek az indítványnak , azon okból mivel ve- I szedelmes a’ cortes gyűlésben katonai dolgok- I ról értekeződni , ’s mivel úgy mondják , hogy I a’ ministerek már elbocsátattak. — Ekkor fel- I állott Leoane generál ’s egy beszédet tartott, melly nevezetesebb ’s egész Európára nézve érdekesebb mint sem hogy e’ lapokban is legalább kivonatban ne közöljük olvasóinkkal.— „Mindent feláldoztam e’ háborúban, csak becsületemet mentettem meg , ’s ezt maegakarom tartani. Én egy katonai zendülés következésében Cis Castilia főkapitánya lettem. Én gyűlölök minden revolutiot, ’s kivált a’katonait. Ha azt akarjuk hogy szabadságunk ’s kormányunk legyen, a’ katonának egy siket ’s vak automatnak kell lenni. Én a’ la granjai gyalázatos katonai lázzadás következésében lettem főkapitány, ’s ez azt kívánja hogy mentsem ki ma-gamat. Egyetlen egy tiszt sem vett abban részt ’s nem is tudott róla. A’ kik körülöttem voltak azokat mind még a’ leghevesebbeket is kitanultam ez iránt.— A’ lázzasztók között a’ legfőbb rangú őrmester volt. Midőn a’la granjai történetet nekem hírül hozták, éppen ágyban voltam ’s mindjárt így kiáltottam fel: II. Izabella ugye el van veszve! Főkapitánynak neveztek ki engemet hogy a’ rendet és katonai fenyítéket ismét helyre állítanám. A’ főváros tudja miként sikerült az nekem. Ki pártolta a’ katonák engedetlenségét? A’ tisztek! Miért? mivel nem akartak Madridból kimozdulni, hogy