Erdélyi Híradó, 1837. július- december (második félév, 1-52. szám)
1837-09-16 / 22. szám
175 tások leírhatatlan benyomást tettek, ’s Arguelles Saocho Heros ’s a’ la granjai lázzadás több védelmezői mint höbálványok ültek ott, ’s azt hitték talán, hogy a’ meggyilkolt Quesada lelke beszélt barátja Leoane ajkaival. A’ beszéd következésében a’fennebbi indítvány vissza vétetett, ’s egy más olvastatott fel illy tartalmú: küldjenek a’ cortesek ő felségéhez egy felírást mellyben fejeztessék ki a’ közelebbi merészleten való bosszús érzete a’cortes gyűlésnek valamint készsége a’ koronát egész erejéből védelmezni. Olozaga úr, ki addig várakozott hogy fog végződni a’vitatás , pártolá ezen indítványt melly a’ 151 jelen volt követek által egyező akarattal elfogadtatott. Mindjárt is egy biztosság neveztetett ki a’ felírás elkészítésére. A’ Gaceta Official Onateból julius 1ből következő czikkelyt közöl melly a’ spanyol örökösödési kérdést minden felekezeti okoskodás nélkül csupa históriai publicistai szempontból világosítja fel: ,, A’ cumberlandi herczegnek Hannovera királyi székére emeltetése nekünk egy egyszerű észre vételre ad alkalmat, melly jelen polgárháborúnk viszonyaira is úgy tetszik könnyen alkalmaztatható. Hannovera 1711 óta Angliával össze vola foglalva, most pedig elválnak egymástól, mivel Hannovera alaptörvényei az asszonyi örökösödést meg nem engedik. Angliának ehhez járult megegyezése igazságos és dicséretet érdemel. Mivel pedig Spanyolország alaptörvényei is valamig az áldatos ágazatokban férfi örökösök vannak, az asszonyokat örökösödésre nem bocsátják: valljon miért akarják egy ifjú fejedelemné kormányát és egy messze terjedő ’s nyugtalan kis korú igazgatást reánk tolni? Voik Filep a’ burboni uralkodó ház alapítója Spanyolországban a’ véres örökösödési háborút kivívá, ’s elhatározván magát a’ spanyolok közt élni és halni, áldozatot tett és a’ franczia koronáhozitusáról lemonda, ’s lelkesedve azon kívánattól, hogy az új uralkodó ház pompás épületét biztos és erős alapokra állítsa, azon határozatokat, mellyek a’ régi spanyol törvényekben és adatokban az örökösödés kérdése felöl találtattak , ’s mellyek még az arabok idejéből Covadonga hegyeiből vettek származásokat, megerősítette. PORTUGAL, Lissabon aug. 21. A’ portugali szomorúvígjáték a’ charta felekezet részére kezd kifejlődni. Terceira herczeg néhány napokkal ezelőtt hagyá ide Lissabont Saldanhával egyesülendő. Serra de Pilar, Monte Pedral, Cazal bárók brigádos generálok Loureiro báró volt had és első minister, Azevedo generál úgy szintén Pinto de Saavedra, Magaihaes ezeredesek ’s mintegy 500 más nagy tekintetű ’s befolyású férfiak kisérték a’ herczeget. Ez nyilván Ferdinand herczeg jóváhagyásából , negyven lovakat vitt magával a’ belemi királyi istáléból, Saldanha fő hadi szállására ment ’s a' charta mellett nyilatkozott. Mielőtt a’ herczeg a’ fő városból eltávozott, a’királynéval ’s férjével zárt ajtóknál sokáig beszélett, miből következtethetni hogy ő felsége is megegyezett a’ felkeltek tervében. — Az új ministerium már lemondott. 18án Saldanha és Terceira nevezetes hadi erővel Rio Mórnál állottak , előkészületeket téve a’ fő város megtámadására. Saldanha mozgásait eddig mindenütt szerencsés siker koronázta. Idén 760 gyalogsággal 550 lovassággal ’s 56 tisztekből álló főtiszti karral Coimbrába bé ment. A’ tiszthatóságok’s nemzeti őrség lelkesűléssel fogadták. Miután sok adót hajtott volna fel, tovább ment Pombai felé, hol osztálya néhány nemzeti őr zászlóaljjakkal ’s néhány csapat önkéntesekkel nevekedett. A’ leiriai és alcobacai nemzeti őrségek is egyesültek a’felkeltekkel, úgy hogy Saldanha Rio Mórba érkezte után elég erősnek érzé magát az alkotmányos sereg közeledését Bomíim báró vezérlete alatt a’ győzedelem bizonyosságával bé várni.— Valóban ez utóbbinak csak 500 gyalog ’s 150 lovas volt egész hadi ereje 5 tábori ágyúval, midőn ellenben a’ Saldanha serge 1500 gyalog 670 lovasokból állott, ide nem számítva egy rakás önkénteseket kiknek csak a’ fegyver hiányzott. Ezen