Erdélyi Híradó, 1837. július- december (második félév, 1-52. szám)

1837-09-16 / 22. szám

­­l — 176 — kívül Saldauha jó csomó pénz segedelmet ka­pott külföldről, ’s útjában a’ mit haszna vehe­tőnek gondolt mind felszedte , mit egy rendes kormány sem fogna tenni a’ legsürgetőbb kö­rülmények között is. — Ez hatalmassá tette ő­­tet az elgyengült, elárult ’s pénz szükiben lé­vő ministerium felett.— DÉLAMÉRIKA. (Globe.) A’ délamerikai köztársaságoknak eszközeik arra , hogy szerencsétlenséget okoz­zanak, szerencsére igen csekélyek, mert kü­lönben apró czivakodásaikkal örök nyugtalan­ságban tartanák a’ világot. Buenos ayresi leve­lek május 27ikéről e’ köztársaságnak egy hiad­­izenetét közlik Peru ellen, melly jelenleg San­­tacruz generál védelme alatt áll, ki egyszers­mind Bolíviának is elnöke. Chili már ezelőtt hadat szent volt Perunak. E­­szer­ént tehát ket­tő van kettő ellen: t. i. Chili s Buenos-ayrés, Bolivia ’s Peru ellen. E’ képpen minden úgy neve­zett délamerikai szabad statusok háborúban van­nak elegyedve, kivévén Banda Orientált és a’ régi Columbia köztársaságot, melly most e’ há­rom statusokra van felosztva: Ecuador, Uj­­granada, ’s Venezuela. Az utóbbi, ’s névsze­­rént Ecuador bajosan fogják elkerülhetni, hogy a’ közös örvénybe belé ne ragadtassanak. A’ buenos-ayresi hírlapokban levő hadizenetet egy hosszú nyilatkozat követi, melly azon okokat foglalja magában , mellyek a’ kormány véle­ménye szerént a’ hadizeneti lépést szükségesek­ké tették. Banda Oriental is — a’ fővárossal Moutevideoval együtt — fegyverben van , nem Peru ellen , hanem önmaga ellen. Generál Fruc­tuoso Riveira, ki ezelőtt elnöke volt a’ köz­társaságnak ’s csak néh­ány hónapokkal bukék meg egy a’ kormány ellen elpróbált fellázza­dásban, ismét mozgásban van. Brasilia határ­széleiről egy haderőt gyűjtött ösz­e, mellyel Montevideo ellen szándékozik indulni. Melegen akarják fogadni.­ Rio Janeiroból június végéig vannak tudósítások. Csak azt jelentik , hogy a­ kereskedés zsibbasztását egész Brasiliában na­gyon értették. ÚJABB TUDÓSÍTÁSOK. Madridból aug. 26ról jött tudósítások sze­rint, Espartero az alatta levő sergekkel mind Madrid körül múlat, s a­ ministerek megbuk­tatására nyilatkozott 65 tiszteket, előbbi tiszt­ségeikbe visszatette. Az új cabinet, követ Gon­zales belministerré lett kineveztetésével kiegé­­szitetett. Madrid csendes. Don Carlos maga sergeit Soria tartományában egyesítette.—Vit­­toriában a’katonák aug. 17-én fellázzadtak, az útszakon csoportonként futkosva kiabálták „ha­lál az árulókra“, don Labordo Gonzales kor­mányzót, a’ nemzeti sereg vezérét ’s 12 kato­na tiszteket meggyilkoltak. Némelly franczia hír­lapok szerént a’ carlisták 26ik Vittoriát elfog­­­lalták , mikor a’ lázzadás még le nem volt csen­desedve. Paraplonában is lázzadás ütött ki, Sa­­arsfield generált ’s Mendivil ezredest megöl­ték, ’s a’ fellegvárt a’ lázzadók elfoglaltak.­­• Lissabonból aug. 20ról jött tudósítások szerént azon város az nap a’ legnagyobb zavarban volt, meg az nap várták Saldanba megérkezését, azon­ban azt hittek, hogy a’ királyné lebetegűlése közel volt a tekintetéből, a’ chartisták halasz­tani fogják a’ városba való bementeket, annyi­val inkább mert az vérontás nélkül végbe nem mehet, ez ultraliberat­sok fel vannak mérgesül­ve s azt mondják : készebbek don Miguelt mint a’ don Pedro chartáját elfogadni. — A’ bel­gák királya ’s királynéja august. 28kán estve Ramsgateba megérkeztek , ’s más­nap szándé­koztak Windsorba a’ királyné látogatására men­ni.­­ Ugyancsak az angol királyné thronusra jutása idvezlésére az austriai császár ő felségé­től küldött herczeg Liechtenstein Károly aug. 27-én érkezett Londonba. Gabona kolozsvári p­i­a­c­zi ára 16 kúp. vékával váltó garasban sept. 14. 1857. Tiszta búza Elegyes~ Rozs 42 — 50 24 — h 16 — 20 Árpa Törökbúza Zab 11 — 17 —_20 9 — 10 F e n z kelet Becs sept. Gán közép ár pengő, pénzben. Matus 5 pC- kötél. I ” 4 PC­ , L820ki 100 bsors.költ. 1821ki ., „ „ 105 % Jl834ki 500 f. sors.k.— 100% Becsi 2% pC. kötél. 66% — Bancrészvény— 143% Cs. arany pet­­agio Szerkezteti és saját betűivel kiadja Méhes Sám­u­e­l.

Next