Erdélyi Lapok, 1932. október-december (1. évfolyam, 219-295. szám)
1932-10-01 / 219. szám
lémája. .Legideálisabb volna a tehermentesítést minden birtokosra nézve egyforma elvek szerint foganatosítani, de ha ez nem lehetséges, akkor az ötven holdon aluli birtokosok tehermentesítésénél nagyobb áldozatokat kell hozni, mint a nagyobbaknál. Utóbbiak ugyanis területük egy részével megválthatják magukat a terhektől. A Keresztény Pártban erre nézve egy érdekes javaslatot tárgyaltunk. Ennek az volna a lényege, hogy egy központ átvenné az összes adósságokat, a teherrendezés fejében in natura kivágná a 100 százalékban terhelt területet és a megmaradtat teherementesen adná viszsza a birtokosnak. Az adósságok fejében átvett földeket pedig apró parcellánként értékesítené az u. n. földutalványok segítségével, amelyeket (V*—1 holdra szól) a földmunkás is megvehetne, éppenúgy, mint a takarékoskodó városi ember, sőt később a föld eredeti gazdája is. Ez a javaslat igen nagy mértékben átszervezné a mezőgazdasági hitelt, de egyben bizonyos földbirtokreform is volna, mert így az eladósodott nagybirtokok nagy hányadát törpe- és kisgazdák, sőt nincstelen földmunkások, vagy gazdasági cselédek kezére juttatná. A Keresztény Gazdasági Pártnak a közvélemény előtt kevésbé ismert programpontja, a mezőgazdasági hitelszervezet újjáépítése. Enélkül hasztalan minden földtehermentesítés, egy-két év múlva ott leszünk, ahol ma vagyunk. A szervezés lényegében véve a záloglevélintézmény újra való általánosításától függ. A Szent Imre-év gazdasági tanácskozásán egy nemzetközi jelzáloglevél-típus megalkotatását javasoltam, amit a Nemzetek Szövetségének összes tagállamai garantálnának. Az azóta Európa legtöbb országában jelentekezett pénzügyi katasztrófa ezt a tervet, amellyel illetékes pénzügyi körök is foglalkoztak, legalább egy időre utópiává tette. Nekünk azonban elejtenünk nem szabni, mert e nélkül nem leszünk képesek mezőgazdasági hitelszolgálatunkat talpraállítani. Ebből a szempontból fontos, hogy külföldi jelzálogos hitelezőinkkel a nemfizetés, vagy egyoldalú tőke- és kamatleszállítás helyett méltányos konverziót és a fizetéseknek áruban való teljesítésére vonatkozóan megállapodásra jussunk. ■e karcolás látszott meg rajta. Éppoly hideg, sima, értékes és lélek nélkül valónak látszott, mint annakelőtte. De a fehér porcelánkutya darabokra törve hevert a szőnyegen. A földrengés ereje a nehéz bronzváza oldalához csapta, amely virágokkal teli állott nem meszsze a kerevettől. Mellette feküdt a barna kis madár, hosszú, hegyes csőrét vádlólag nyújtva maga elé. Az asszony lassú mozdulatokkal szedte rendbe másnap reggel széjjelszórt és elpusztított szobáját. Valami nagy, nehéz fáradtság látszott egész lényén. Elgondolkozva nézegette az ezüstcsészén látható karcolásokat. „Érdemes-e megjavíttatni?“ „Nem“ — határozta el aztán magában. „Új lámpát kellene venni“, mondta félhangon, mialatt megpróbálta az összepetróleumozott képeket megtörölni. A keretre is vetett egy pillantást, de aztán közömbösen továbbment. A képnek nem esett baja, a kerethez pedig csak épp a megszokás fűzte, egyéb semmi. Pillanatig megállóit az eltört porcellánkutya mellett, valamelyik darabkáját kezébe is vette, aztán fáradtan kiejtette újra. „Eltört“, gondolta fásultan, de ekkor szeme kissé arrébb tévedt és arca hirtelen kivirult, szinte megifjodott, ahogy keze mohón, gyöngéden, szerelmesen felemelte és végigsimogatta a földön heverő barna kis madarat, amely súlytalanságánál fogva semmi kárt nem szenvedett. „Nem történt semmi nagyobb baj“, — mondta felemelkedve az épp belépő szobaleánynak. Csak épp új lámpát és képkeretet kell vennem. _____Erdélyi Lapok____________________ I. évfolyam, 219. szám. Kik dúlták fel a fugyivásárhelyi Novák sírboltot? A Novák család hanyagolta el az ősi kriptát. A hullarablás tíz év előtt történt Lapunk egyik utóbbi számában beszámoltunk arról a minden emberi képzeletet felülmúló kriptadúlásról, amit a Nagyvárad közelében lévő, fugyi hegyen épült, Novák-kriptában évek óta ismeretlen tettesek vittek véghez. Kincskutató vandálkezekkel kiforgatták a kriptasírokat, felfeszegették az érckoporsókat és összetörték, valósággal szétmarcangolták a bebalzsamozott holttesteket. A kripta fölött épült kápolna padozata felfeszegetve s a tárva-nyitva lévő kriptasírban összeszaggatott szemfedők, széttépett halotti ruhák, selyemfoszlányok és kitépdesett hajfonatok közül esténként denevérek surrognak széjjel... Kit terhel a felelősség? A kriptában lévő tizennégy koporsó közül, ma egyetlenegy van még befalazva. A kifeszegetett márványtáblák bizonysága szerint a Novék-család utolsó halottját 1907-ben temették el a családi kriptába... Ezután egy Erdődy András nevű fagyi pallérember még éveken át gondozta és javítgatta a kriptasír fölött épült kis hegyi kápolnát, abból az aránylag csekély összegből, amit a család erre a célra helyezett el a Nagyváradi Takarékpénztárnál. Ez a pénz elfogyott és azután már senki sem akadt, aki az 1841-ben épült családi kriptára csak gondolt is volna. Egyesek szerint 1917-ben, mások szerint a forradalom ideje alatt, szavahihető emberek tanúsága szerint pedig 1922- ben törték fel először kincskutató kezek a Novákok kriptáját. Pontosan ezt nehéz megállapítani, de annyi bizonyos, hogy egy évtizeden át a csendőrségnek nem lett volna szabad olyan lanyhán kezelni ezt a kriptarablást, ahogy tette, mert még érdeklődést sem mutatott a kriptadúlás ügyében. (A csendőrőrs jelenlegi vezetője például — amint munkatársunknak kijelentette — ma is meg van győződve arról, hogy zár alatt van a Novák-féle kripta.) Váratlanul most jelentkezik az egyik Novák-sar. A nagyváradi róm. katholikus püspökséghez 1922-ben jelentés érkezett a kápolna és kripta állapotáról. A püspökség akkor elhatározta, hogy hozzájárul a kripta kijavításához, annál is inkább, mert a Novák-család egyik őse 200 forintos adományt tett,amely devalvációk során kamataival együtt ma négyszázkilencven lejt tesz ki) és megkeresi a Novákcsalád valamelyik élő tagját. Ekkor sikerült megállapítani, hogy a Berettyóújfaluban lakó dr Réthy a Novákok egyik leszármazottja. Pénz hiányában azonban az építkezést nem tudták megcsinálni s a Novák-családból senki sem jelentkezett. Alig néhány nappal ezelőtt történt, hogy a fagyivásárhelyi plébániára bekopogtatott Novák Ferenc váradvelencei illetőségű volt rendőrtisztviselő, aki elmondotta, hogy felháborító dolgokat hall a családi kripta állapotáról és feljelentést tesz a nagyváradi ügyészségen... Mit tudnak ma a Novákcsaládról Az 1830—1850-es években egy csendbiztos birtokolta a fugyi falvakat. Novák Istvánnak hívták ezt a pandurbiztost és úgy tudja a nép, hogy okkal-móddal nagy birtokot szerzett ott magának... Vagy nyolcszáz hold földet. Ma Fugyi községben romjaiban is tekintélyes kastély mutatja a család hajdani jómódját. Az akkori szokásokhoz híven egyik Novák-ős a fugyi hegyen kriptát építtetett családjának. Jómódban és jókedvben éltek a Novákok s a birtok hamar széthullt. Elpengették. A föld egy részét Békéscsabáról odatelepített tótok kapták meg, másik részét legutóbb egy nagyváradi úr birtokolta, aki felparcellázta volt a falusiak között. Ma már csak az omladozó kastély és a feldúlt kripta hirdeti a Novákok emlékét s most jelentkezik egy Novák Ferenc ... Akiket most kriptadúlással gyanusitanak: nem bűnösök Akik a kápolnát feltörték volt s a nyirkos és dohos kriptában nem rémültek el kincs után kutatni, ki tudja azóta hol vannak; a hosszú esztendőkkel ezelőtt elmulasztott csendőri nyomozást ma aligha lehetne pótolni már. Beszélgettünk Fugyivásárhely általános szeretetben és népszerűségben élő plébánosával, Wallner Győzővel, aki a következőket mondotta: — Az igazi bűnösök, a kincskutató halottgyalázók, ki tudja, hol vannak... Azok a legények, akiket most fognak talán előállítani, nem bűnösök. Vasárnapi sétálások alkalmával lehet, hogy kimentek ők is a kriptához, de nem gonosz szándék, nem bűnös gondolat vezette őket. Ezek a legények nem kincset kerestek s ha lementek is a kápolna kriptájába, természetesen kíváncsiság vezette őket: „hogyan néznek hát ki az úri halottak“, a legendás idők halottjai. Ártatlan, naiv kíváncsiság ez, annyira ártatlan, hogy — csak körül kell nézni — a falra is felírták: „Itt jártam 1927-ben Mike András“, vagy Kovács Dénes és még egy tucat név. Hát lehetséges, hogy ezek bűnösök? Az igazi bűnösök loppal, éjszaka jöttek s gyertyavilággal ereszkedtek le, hogy kiforgassák a halottakat. Ezek nem írták fel a nevüket a falra és miután kincseket sem leltek, már réges-régen csalódva elmentek. Mert, hogy voltak-e kincsek a koporsókban, meg lehetne azt is állapítani: az egyik legrégibb koporsó még ma is érintetlenül be van falazva; ha ékszerekkel temették el a Novákokat, úgy ezen a holttesten is lesznek ékszerek... — Novák Ferencnek, aki most jelentkezett Váradvelencéről, azt ajánlottam, hogy bontassuk el a rozoga kápolnát, a téglából emeljünk egyszerű sírboltot, a régi halottak porai felett és építsünk oda egy kőkeresztet... De Novák úr erről hallani sem akar... ... Ma besüt az őszi nap a kriptasírba, szél járja a halottak csontjait és esténként denevérek surrognak elő a fülledt és nyirkos kriptaodvakból. beg. VENEZIA-ban „BUDAPEST“ ex MARSHERITA pensio és szálloda. Egyedüli magyar ház, magyar konyha, szép kilátás, folyó viz, fürdő, Rádió. A Szt. Márk-térte két perc gyalog, 10 lépésre, kanálisan jobbra, a H. Bauer Grünwald bejáratától. Pensio már 30 lírától. Minden valutában Tulajdonos: Tóth Gyula Négyzetm1éterenként több mint hetvenezer sáska Egyiptomi csapás fenyegeti a Tiszamentét Szabadkáról jelentik. Egy belgrádi szakbizottság járta végig az újkanizsai, szentmiklósi és újbecsei járások területét Gradojevics belgrádi egyetemi tanár vezetésével. Ezekben a járásokban volt az idén nagy sáskajárás s a bizottság azt tanulmányozta, hogy a közmunkával elpusztított sáskák nem hagytak-e petéket hátra. Dróbaásatások segítségével a bizottság megállapította, hogy egyiptomi méretű sáskajárás várható 1933-ra a Bácskában, a Bánságban és a szomszédos területeken. Olyan fenyegető ez a veszedelem, hogy Gradojevics tanár szót azonnal érintkezésbe kell lépni Magyarországgal és Romániával, mert a három állam csak együttesen védekezhetek a fenyegető veszedelem ellen. A bizottság megállapítása szerint ugyanis ezeken a területeken négyzetméterenként átlag hetvenezer sáska fog kikelni, annyi petét találtak a próbaásásoknál.