Erdélyi Lapok, 1933. január-március (2. évfolyam, 1-73. szám)

1933-01-01 / 1. szám

2 alá nyúl a gyengének, védelmére kel a megtámadottnak és testvéri kézzel segíti az előre iparkodókat. Másfél évtized alatt új generáció nőtt fel, amely — ha állványok tetején és kő­kerítések alján, ha görnyedés s néha megalázkodás árán is — mukát és ke­nyeret követel. Joga van hozzá. Ha tőlünk függ, ne habozzunk ezt nyújtani. S ha nem függ tőlünk, de hozzásegíthetjük, érezzék, hogy testvéri kéz támogatja őket. Ami száraz kenyér pedig még a kézben van, ahhoz ne engedjünk hozzá­nyúlni. Azt védelmezzük a tíz körmünk­kel is. Mert amit elveszítünk, azt nem­csak a magunk, hanem utódaink számára is elveszítettük. Ezer erdélyi rendőrtisztet vizsga elé állítanak — Harminc rendőrtisztet rendelt vizsgára a belügyminiszter — Arad. Saját tud. Karácsonyra érkezett az aradi rendőrséghez a belügyminisztérium ren­delete, hogy azok a még nem véglegesített rendőrtisztek, illetve, akik 1914-ben nem ál­lottak még állami szolgálatban, vizsgát köte­lesek tenni a­ belügyminisztérium vizsgáztató bizottsága előtt. A rendelet érthető izgalmat keltett a rend­őrtisztek körében, mivel Aradon mindössze csak ketten vannak, akik 1914-ben állami szolgálatban állottak. A többi harminc köteles vizsgára jelentkezni. Azonban nemcsak Arad, hanem minden erdélyi város is megkapta ezt a rendelkezést és közel ezer erdélyi rendőr­tisztnek kell majd vizsgát tenni. Giurgiu Romul, aradi rendőrigazgató munkatársunknak kijelentette, hogy értesü­lése szerint a belügyminisztérium csupán for­­malitásnak tekinti ezt az előírt vizsgát, mert a törvény világosan előírja, hogy a kineve­zett rendőrtisztnek nem kell semmiféle vizs­gát utólag tenni. A belügyminisztériuban is belátták, hogy a rendelet elsősorban az erdé­lyieket érinti, mivel 1914 ben még nem állott módjában a jelenlegi rendőrtisztek zömének már koruknál fogva sem, hogy román állami szolgálatban állhassanak, így tehát ezen az ala­pon mindezeket a tiszteket a rendelet értel­mében el kellene­ mozdítani szolgálatukból. Ez pedig ellenkezne a törvénnyel, amit hatá­lyon kívül helyezni miniszteri rendelettel nem lehet. Magán úton szerzett értesülés szerint az 1914-es határt a minisztérium 1920-ra emelte fel, amikor már többen katonai szolgálatot teljesítettek, ami a rendelet szerint állami szolgálatnak számít. Az is valószínű, hogy a HELFT JÓZSEF Utóda zsák, ponyva, zsineg a legolcsóbban kapható. Cassa-block tekercsek raktáron. Oradea, Avram láncú No. 7 vizsgáztatás tervét teljesen el is fogják ejteni a minisztériumban. Nagyváradról vizsgára rendelték a követ­kező rendőrkomiszárokat: Cherebellu Giprian, Nemes Anton, Radoviciu Constantin, Starrack Alfréd, Stanciulescu Miklós, Bärbat Vasile, Barbat Hofiu. Al­ komiszárok: Ionescu István, Barim Eremia, Georghe Tänäsescu, Ciorhan Alexandru, Marian Teodor és Nästarescu Ioan. Tisztviselők: Malcu Demeter, Boros Jenő, Rusu György, Linda Morlait, Pál László, Gerasim Sângeorgean, Matei Nicolae, Gheovrai György, Herdan Péter, Ghendi Sán­dor, Morariu Ion, Constantinescu Ion és Ju­dea Pál. Tarján Gábor órás és ékszerész Oradea Bale. Reg. Ferdinand No. 6 karácsonyi és újévi darusítás. Szolid árak. A világ konyhaművészete Aldous Huxley, a­­ legszellemesebb angol írók egyike abban a könyvében, amelyben a világ körül tett útjának szkeptikus feljegyzé­seit összegezte, külön fejezetet szentel világ­közi táplálkozás, a konyhák (gasztronómi­ai) észrevételeinek. Ebben a fejezetben szinte fantasztikusan hat a Rice Tafel leírása. Ez a Rice Tafel a holland gyarmatok tipikus eledele. Tulajdonképpen nem egy fo­gás, hanem a fogások egész hosszú sora. Ha a vendég valamelyik jobb batáviai étteremben ezt választja, mindenekelőtt párolgó rizst hoznak neki lábasban. Mikor jól teleszedte tányérját rizzsel, hallevest hoznak, ezzel jól megöntözi a rizst s már nyomban kínálják is a gyönge ürüközlettel. És a kotlettel felszol­gáló pincér mögött végig a termen egész sora áll az ételfogóknak. Folyton új, meg új fogás­sal kínálják a vendéget, akinek már a szeme is káprázik az óriási változatosságtól. A kot­lett után még legalább kétféle hús következik, azután két-háromféle szárnyas, a kolbászkák és hurkák változatos sora, majd friss hal, az­után szárított, sózott és olajba rakott halak különböző fajtája, pirított banán, főzelék, sa­láta, olajban ,sült dió, savanyított és befőzött gyümölcs és még sok mindenféle apróság. Ezeket mind jól bele kell keverni a rizsbe, úgy, hogy a tányéron valóságos ételhegy tá­mad, amely azután eltűnik az éhes ember gyomrában. Ezzel természetesen még nincs vége az ebédnek. Sütemény következik és íz­letes választék a finom holland sajtokból, ha ugyan a Rice Tafel után még marad hely számukra. A gyarmatokon általában keveset esznek, ami szoros összefüggésben áll a klímával. De ugyancsak jelentéktelenebb helyet foglal el az életörömök közt az étkezés Amerikában is, ahol a sietős üzleti élet (bussines) nem en­gedi, hogy túl sok időt fordítsanak az emberi gépezet fűtésére. Ezért nem fejlődhetett ki in­dividuális szakácsművészet se. Gyárilag elő­állított, azonnal fogyasztható, vagy gyorsan elkészíthető konzervek szolgálják az unifor­mizált étkezés céljait. Az étkezési élvezetek hazája Európa. Itt évszázados kultúrája van az ínyencségnek. Igazán ízes, igazán tápláló, egészséges és vál­tozatos étkezés csak Európában van. Az or­­szágon kint, sőt olykor vidékenkint változó európai konyha egyik fővarázsa kontinen­sünknek a világrészközi forgalomban. A francia konyhának még sincs párja. A szakácsság itt nemcsak mesterség, hanem művészet. Még­pedig a legfinnyásabb ínyek­nek való, ízletes, kellemes, és amellett könnyű, nem terheli meg a gyomrot. Sőt el­kápráztatja a szemet is, mert a francia sza­kács arra is ügyel, hogy a kiállítás, a tálalás is elsőrangú legyen. Egy-egy tál valóságos költemény itt, a roston, vagy nyárson sült ki­tűnő húsok és szárnyasok s a körítések fan­tasztikus gazdagsága látványosságok. Régi nagy hagyományok, óriási kultusza van e mögött a konyhaművészet mögött. A legkis­­sebb roesserieben is a nagy Brillat-Savarin és a szakácsművészek fejedelme, Antoine Caré­me őrködik, hogy a sültek kifogástalanok, a pástétomok puhák, omlósak és kellemesen fűszerezettek s a leves, írós tésztába sütött húsok és konfitárök habkönnyűek legyenek. Micsoda káprázatos változatosság van itt a mártások és leöntések készítésében. Nem is szólva az egyes vidékek sajátosságairól, ínyenc­­falatjairól, amelyek Franciaországot a gour­­met-k eldorádójává avatják. Hanem mindjárt a francia után a ma­gyar konyha következik. Akinek gyomra jól bírja a nehezebb, zsírosabb kosztot, az talán a franciánál is jobban fogja kedvelni, mert íze­­sebb, ha nem is olyan finom és gazdag. Van­nak aztán különlegességei is, mint a papri­kás mártás, amely pirított hagymával sűrített zsír és tejföl keveréke jól meghintve szegedi nemes paprikával. A csirke, a borjú, a bá­rány és a halpaprikás ma már világhírű kü­lönlegességei a magyar konyhának. A pör­költeket sem tudják sehol olyan kitűnően ké­szíteni, mint nálunk. Egészen külön jellegze­tessége a magyar konyhának a berántott fő­zelék. Hizlal, de az íze páratlan. A jó magyar rántott főzelékek, a fokhagymával enyhén íze­­sített zöldbab, a jó tejfölös tök és a füstölt ma­laccal főzött lencse a világ minden főztjével felveszi a versenyt s a híres angolos és fran­cia zöldségek messze elmaradnak mögötte. Persze sokat vettünk át a szomszédnépek konyháinak bevált főzésmódjaiból is. Külö­nösen a füstölt szalonnát, zöldpaprikát és pa­radicsomot erősen használó szerb ételek talál­tak nálunk is nagy népszerűségre. De egészen különös, hogy a nyugateurópai konyhák kö- _____Erdélyi Lapok_____ II. évf. 1. szám. — Vasárnap, 1933. január 1. Parasztlázadás Steierországban — A lázadók magukkal hurcolták Gaugl képviselőt — Bécsből jelentik. A Steierors­zágban levő Voraunban néhány nap előtt parasztzavargás tört ki. A zavargásokra az adott okot, hogy egy földművesnél árverést akartak tartani, mert nem fizette meg a cselédség biztosítási díját. Pénteken ismét föllángoltak a szenvedé­lyek és Gaugl parasztképviselő intelmei elle­nére sem csillapodtak. A hangulat annyira el­keseredetté vélt, hogy a csendőrök csak fel­­tűzött szuronyokkal tudták a rendet helyre­­állítani. A parasztság az őket csillapítani igyekvő Gaugl képviselőt foglyul magukkal hurcolták. A nyugalom egyelőre helyreállott, a alkatrészek, golyóscsapágyak, du­­gattyúgyű­rak, acélcsavarok leg­olcsóbb beszerzési forrása iff URAITSS­C autó műszaki iroda 111a­nk­fillau Di Bulev. Reg. Ferdinand 20. zavargók azonban kijelentették, hogy Hétfőn még nagyobb számban gyűlnek öss­ze és „less ne mulass“. Ellenőrizhetetlen hírek szerint a zavargá­soknak több sebesültje van. Irredenta levél miatt tartóztatták le Török postafőtisztet. Temesvár. Saját tud. A tegnap letartóztatott Török János poetafő­­tisztet ma szabadon bocsájtott­á­k. Téves volt az a hír, hogy a félmilliós bélyeglopásiban szerepe lett volna, mert ez a vád teljesen tisz­tázódott, ellenben mostani letartóztatása azért történ, mert menyasszonya, Hollósi Ilona állí­tólag egy irredenta tartalmú levelet kapott volna Magyarországról s a levelet Töröknél találták meg. Vagyis Török ismételten ártatla­nul szenvedett.

Next