Erdélyi Lapok, 1934. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

1934-01-02 / 1. szám

' I ■ IM ' n­­yi wm. 4 L ill. évfolyam, 1. (591) szám. P Jj CENZURAT de Cpt. E. Barba Szerda, 1931 január Ferenciek KS­TM, Budapest Főszerkesztő DR. PAÁL ÁRPÁD KERESZTÉNY MAGYAR POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak! 8slMMSI! Egén évre 900, félévre 900, negyedévre 210, egy híre 70 lei. ... 1 ■ MagyarorsiÁgri: Egény­ívre 50 P. félévre 25 P. negyedérte 15 P. Egyes szám ára 20 fillér, vasÁrnap ér Ünnepen 20 fillér. Főmunkatárs DRJGYÁRFÁS ELEMÉR Fejlemények: Duca miniszterelnök halála után — Kihirdették az ostromállapotot — Bucureşti. Saját tud. A kormány tagjai szombaton délután öt órai kezdettel miniszter­­tanácsra ültek össze, amelynek befejeztével a következő hivatalos közleményt adták ki: A minisztertanács ma, dec. 30-án Anghelescu dr­­noklete alatt ülést tartván, megvizsgálta a legutóbbi események folytán előállott helyze­tet és elhatározta: Az 1933. évi december hó 30-án éjjel 12 órával kezdődő­leg ostrom­­állapot lép életbe Bucureşti, Cluj, Cernovitz, Iaşi, Crolseni­, Galaţi, Constanţa, Timişoara, Oradea váro­sokban, valamint Prahova és Dim­i­to­o­viţa megyékben. Az ostromállapot a szükséghez képest kiterjeszthető vagy korlátozható. A december 6-iki minisztertanácsi határo­zat folyományaként fefüggesztettnek az összes köztisztviselők, bármilyen kategóriába tartoz­zanak is, ideértve a lelkészeket és a tantesület tagjait is, akikről bebizonyosodik, hogy tagjai a fent említett minisztertanácsi határozat által érintett terrorista jellegű politikai szerveze­teknek. A kormány a parlamenti munka első nap­jaiban törvényjavaslatot fog beterjeszteni ez ■intézkedések ratifikálása céljából. A bel­ügy-, és ál­minisztériumok az ország­gyűlés megnyitásáig elkészítik az állam védel­méről szóló törvényjavaslatot. A közoktatásügyi miniszter intézkedéseket fog fogam­atostani, hogy az új rend az egyetem fegyelmi életében és a diákegyesületek műkö­désében szigorúan alkam­aztassék. A minisztertanács egyidejűleg tudomásul vette a belügyminisztériumba a vidékről érke­zett jelentéseket, amelyekből megállapította, hogy az egész országban általános megbotrán­kozás nyil­atkozott meg a gyalázatos merény­lettel szemben és hogy a közvélemény szoli­dáris a kormány ama intézkedéseivel, amelyek hivatottak a rend fenntartására és az ország­­­­nak a békés fejlődés útján való megtartására. Anghelescu kormányelnök nyilatkozata. Anghelescu miniszterelnök a következő nyilatkozatot tette a párizsi E.Intransigeant bukaresti tudósítójának: Az aljas bűntény, amelyet az ország leg­­­­nagyobb államférfia ellen elkövettek, mély felháborodást keltett az egész román népben. A nemzet értékelte ebben a nagy államférfiú­­ban a világoselméjű hazafit, s azt az embert, aki Ion Bratianu mellett elsősorban vette ki a részét abból a munkából, amely a nehéz meg­próbáltatásokon keresztül a mai Romániához vezetett. Intelligenciája, fölényes műveltsége, felül­­múlhatatan politikai tehetsége, amely a ma­i minisztertanácsnak az ostromállapotot elrendelő határozata alapján a bukaresti II.­­ hadtest parancsnoka két rendeletet adott ki. Ezekhez hasonlókat adnak ki mindazokon a területeken székelő hadtest parancsnokságok, amelyeken edmund»­. lép életbe,. (Hasonló szövegű jelent meg .r.gyv.: :!-" Az első rendelet közli, hogy azok a lako­sok, akik bűntettekre, lázadásra bujtanak, vagy akár szóban, akár írásban polgárháború­ra izgatnak továbbá azok, akik gyűlések stb. rendezésével áthágják a rend és az állambiz­tonság fenntartását célzó törvényeket, rend­ele­teket, az 1933. dec. 30-iki legmagasabb dekré­tum hatálya alá esnek. A második rendelet több szakaszból áll: 1. szakasz: a) Az ostromállapot terüle­tén élő lakosok 1934. január 2-án 48 óráig kötelesek fegyvereiket, töltényeiket átadni a katonai hatóságoknak. (Csendőrség, rendőrség, rendőrprefekturák). b) Egyenruhát és jelvényeket nem hordhatnak csak a tényleges katonák, tör­vényesen létesült testületek és állami in­tézmények tagjai, akiknek törvény szerint joguk van ezek viseléséhez. c) Gyűlések, összejövetelek, tüntetések és felvonulások (processzió), bármilyen jellegűek legyenek is, csak előzetes jóvá­hagyásunk alapján rendezhetők. Kivételt képeznek az állami intézmé­nyek, bankok, nagyvállalatok, kereskedel­mi és ipari társaságok közgyűlései és igaz­gatósági tanácsai. d) Színházak, varieték és más nyilvá­nos szórakozóhelyek, ideértve a vendéglők minden kategóriáját, a bodegákat, báro­kat, kávéházakat, kötelesek lesznek éjjel 42 órakor zárni. Ellen esetben szigorú meg­torlások alkalmaztatnak. e) Cenzúra lép életbe a sajtó és min­den más közelmény ellenőrzésére, aminek céljából szolgálati szerveink külön utasí­tásokat fognak adni. 2. szakasz: Mindazok, akik vétenek a­ jelen rendelet ellen, a törvény értelmében fognál­ büntettetni. A merénylő. A Duca elleni merénylet éjszakáján és másnap, szombaton,, szinte szünet nélkül folyt a merénylő Constantinescu kihallgatása. Min­denkit megdöbbentett az áldozata elleni elfo­gultság, amivel a vizsgálati közegek kérdései­be­n Románia legnagyobb államférfia, Bra­­tianu Ion iskolájában nevelkedett, s az egész ■nemzet számára biztosíték volt, hogy ő, Ion Duca volt hivatva arra, hogy megerősítse az annyi áldozat árán megteremtett mai Romá­niát. A kormány, mint Duca politikájának örö­köse, folytatni fogja a szervezésnek, a rendnek és az összes államok iránti barátságnak a po­li­táikáját. Annak ellenére, hogy súlyos csapás érte a kormányt, ennek nem lesznek visszahatásai az országra, mert latsva vetjük minden erőnket, munkaképességünket és hazafiságunkat a rend fenntartása érdekében, amire oly nagy szükség van az ország konszolidálásánál. re­felelt. Nem mutatkozott túlságosan nagy intelligenciájának. Rövid szakadozott monda­tokban adta meg válaszait, s ha hosszabb mondatba fogott, nem jutott el rendesen a vé­gére. De azért ő nyilván nem közönséges sz­el­­­lem­fjú személyiségnek­­ érzi magát, s amikor egy-egy nyútt politikai szólamot ismétel, olyan modorban teszi ezt, mintha valami nagy ki­nyilatkoztatással lepné meg a világot. Közönyösen vette a megkötözést is, ami­vel ártalmatlanná tétele után hátra feszít­ették­­karját. Csak egy gondolat foglalkoztatta külö­nösebben: elhárítani a gyanút a vasgárda egész szervezetéről és azt a meggyőződést kel­teni, hogy ő két cinkostársával együtt saját kezdeményezéséből követte el tettét és nem voltak felbujtói „felettesei“ között. Most már pontosabban meg lehet állapí­tani a merénylő személyére, múltjára vonatkozó adatokat. Galatzi származású, 27 éves. Édes­apja vasöntő munkás volt, de négy év­vel ezelőtt meghalt. Édesanyja most Focsaniban él. Négy testvére van, két nagyleány húga, akik édes­anyákkal laknak és két öccse, akik gépkocsi­vezetők. Nicolae Constantinescu volt a család szemefé-­nye, mert ő vitte legtovább életpályá­ján. Miután elvégezte a bukaresti kereskedel­mi akadémiát, először a Brancovea­nu kórház irodafőnöke lett,­­majd a kereskedelmi akadé­mia könyvelési osztályán kapott állást és a bu­karesti villamosvasúti társaság alkalmazottja lett. Az iskolában, mint növendék szorgalmas volt, később az életben használható hivatal­nok. A vasgárdába csak a múlt évben lépett be. Addig más volt a politikai hitvallása. Kézrekerültek a bűntársak is. Még a szombati nap folyamán elfogták a merénylet másik két tagját: Balimachet és Ion Caranicát is. Az egyiket Sinaian, a másikat Bucurestiben, ahová a gyilkosság éj­szakáján mégis sikerült eljutnia. Caranica an­nak idején belekeveredett­ az Anghelescu volt belügyi alminiszter elleni merénylet ügyébe is. A merénylet utáni napokban ugyanis a macedoromán diákok gyűlést tartottak és Ca­ranica hat társával együtt magasztalta ezen a gyűlésen Beza diák tettét. Ezért el is ítélte annak idején a törvényszék 15 napi elzárásra. Az egykori bűn­magasztaló a vasgárda lista­vezetője volt a most lefolyt választások idején mindaddig, amíg a Codreanu csoportot a mi­nisztertanács fel nem oszlatta. Letartóztatták még Sinaian Gheor-Hiv Katonai rendeletek az ostromállapot részleteiről

Next