Erdélyi Lapok, 1935. április-június (4. évfolyam, 75-128. szám)

1935-04-02 / 75. szám

mmmmm > •• Tasa poştală plătUâ^fjT numeraţr conlorn anrobărll Dir. Gen. PTT No. .157.012/1934. Főszerkesztő: dr Pa ál Árpád KERESZTÉNY MAGYAR POLITIKAI NAPILAP IV. évfolyam, 75 (943) szám. * Kedd, 1935 áorilis 2 Főmunkatárs t dr Gyárfás Elemér Gyárfás Elemér szenátor beszámoló beszédei moadstt Az erdélyi népek közötti egyensúly és harmónia megtalá­lásában látja a magyar népkisebbség helyzete megoldását A számarányt» mozgalommal szemben a kisebbségi népek nemzeti kataszterének szükségszerű kifejlődéséről szólott gondjába, s egyéb intézkedések és törvény­áradások is szaporítják ezt a gondot. — Éppen úgy nem merítheti ki a beszá­moló feladatát panaszaink és sérelmeink felso­rakoztatása, — mondotta Gyárfás. — Szükség van erre is néha, mert számba kell olykor ven­nünk, hogy milyen mélyre süllyedtünk, meny­nyit veszítettünk, mi mindenről kellett lemon­danunk, mi mindent kell türelemmel visel­nünk s mik azok, amik ellen türelem fogytán fel kell jajdulnunk. Jól ismert sérelmeink fel­sorakoztatása ma — vérző sebek feltépése, fáj­dalmaink újabb átszenvedése volna. Miért vagyunk felelősek? A szónok ezután utalt arra, hogy akik tevésükkel vagy mulasztásokkal a sérelmeket okozták, azokat a mi népünk felelősségre nem vonhatja. A választási rendszer hiányai, s a városok, községek, megyék közigazgatási ön- kormányzatának mellőzése miatt nincs mód arra hogy a nép kellő befolyást gyakoroljon ügyei intézésére. A magyarpárti parlamenti csoport tizenegy főnyi kis csapata az ország közéleti szerkezetét meg nem változtathatja, s így e szerkezetből folyó következményekért nem is vonható felelősségre. — Mi, — mondotta Gyárfás, — csak há­rom dologért vagyunk felelőssé tehetők: a) helyesen itéltüh-e meg népűnk hely­zetét s az államhatalomhoz és más népekhez való viszonyát? b) nem sulyosbitottuk-e helytelen maga• tartásunkkal népünk nehéz sorsát? c) megtettünk-e minden lehetőt népünk helyzetének könnyítése és a jobb jövő bizto­sítása érdekében? Nindhárom kérdésre emelt fővel adhatjuk meg a választ. Helyzetlátás a történelmi adottságokból Bihormegye és Oradea város magyarpárti tagozata vasárnap délelőtt rendkívüli közgyű­lést tartott a Katolikus Kör nagytermében. A megye minden részéből s a város minden tár­sadalmi rétegéből nagy számmal jelentek meg a beszámoló meghallgatására. A nagy kiterjedé­sű termet zsúfolásig megtöltötte a közönség, mely lelkes és hosszas tapssal fogadta az elő­adó emelvényre lépő Gyárfás Elemér szená­tort. Az elnöki asztalnál dr Markovits Manó és dr Soós István tagozati elnökök és Árvay Ár­pád főtitkár foglaltak még helyet. Dr Markovits Manó pár szavas bevezetéssel jelezte, hogy a tagozatnak külön képviselője nincs a parlamentben, s így vállalta Gyárfás Elemér ciucmegyei szenátor a bihormegyei ma­gyarság ügyeinek is a parlamentben és a kor­mánynál való képviseletét. Ebben a minőségé­ben jött most közénk, hogy beszámolót mond­jon a helyzetről. Az elnök meleg szavakkal üd­vözölte Gyárfást, s felkérte őt beszéde megtar­tására. Egyúttal jelezte, hogy a beszámoló el­mondására az ostromállapot rendelkező ható­ságai is megadták az engedélyt, de azzal a ki­kötéssel, hogy a beszámoló beszéden kivül több felszólalás nem történik. Gyárfás Elemért ismét hosszas és meleg taps fogadta, mikor megkezdette beszámolóját. Bevezetésül jelezte, hogy a magyarpárti parla­menti csoport tagjai az egész erdélyi magyar­ságot képviselik. így tehát ha formális megbízatást a vá­lasztások során Bihor megye és Oradea nem is adott, mégis úgy e terület magyarságának, mint minden erdélyi magyarnak jogában ál! számonkénti, vájjon a magyarpárti parlamenti csoport mit cselekedett az ő érdekében. Miről lehet ma beszámolni? — Beszámolni sikerekről szoktak — foly­tatta Gyárfás, — elért eredményekről, kiküz­dött fejlődésről, előrehaladásról. A mi nemze­dékünknek nem adatott meg. hogy ilyenekről számolhasson be s blaszfémia volna véres kör­münkkel kikapart részletsikereinkkel dicse­kednünk, mikor közéletünk jégverte mezőhöz hasonló, vert hadak és összetört remények sze­gélyezik utunkat s mi, a vezetők, Isten harag­jának e nehéz napjaiban legfeljebb annyit te­hettünk, hogy a pusztító áradatot ideig-óráig itt-ott feltartóztattuk, néhány féltett értékünket védettebb szigetre vonszoltuk át. Volt résztetsiker abban, hogy a hitvallásos «merők száraz kenyere megtartásáért türelme­sebb rendelkezést lehetett kivívni, s hogy egy­néhány paragrafust enyhíteni lehetett azokon a törvényeken, melyek egyébként nagy gondot okozhatnak. Ki lehetett védeni egyes hatósági intézkedést is, mely testvéreinkre nyomasztóan sújtott volna. Ezekre a részJeisilrerekre azon­ban nem lehet hivatkozni, mikor a nyelvvizsga innyi ezer embert állított a kenyértelenség Ezután Gyárfás Elemér a kisebbségi ma­gyarság erdélyi helyzetére történelmi, gazda­sági és társadalmi szempontból mutatott reá. Történelmi adottság, hogy e földterületen bárom nép lakik, olyan számban és elhelyezkedésben, hogy egyikük a másik kettőt a közhatalom segélyével sem tudta a múltban térdre kényszeríteni s hisz- szük, hogy nem semmisítheti meg a jövőben sem. Ellenben minden olyan kísérlete egyik erdélyi nép­nek, hogy a hatalomba logózva, a másik kettő ellen fordulok, a mnltban is visz- szavonást, szenvedést, erkölcsi és gazda­sági leromlást hozott egész Erdélynek. Tudnunk kell tehát, hogy sorsunk jobb- rafordulását csak attól várhatjuk, ha helyreáll Erdély népei között az egyen­súly és a harmónia. (Nagy taps.) — Külső fordulat legfeljebb ellenkező irányba lendítheti a mérleg nyelvét, de nem Ezután Gyárfás arra utalt, hogy ismétel­ten felhangzik a kivánalom a más népkisebb- séeggel való szorosabb együttműködés érde­kében. — Megnyugatathatok mindenkit. — mon­dotta, — hogy nem rajtunk mult, ha ez az együttműködés nem bensőbb s mi — talán egyetlen esettől eltekintve — nem mulasztottuk el az alkalmat, hogy viszonyunkat szorosabbra füzzük sorstársainkkal. De eddig az volt a helyzet, hogy éppen népkisebsbégi oldalról minket nem kívánatos barátoknak tekintettek. Ma talán fordult a kerék s így ma már nekünk is meg kell néznünk, hogy milyen barátságok kivánatosak számunkra. Gyárfás aztán utalt arra a másik kivána- lomra. mely a magyarpárti parlamenti cso­porttól támadó föllépést, élesebb hangot köve­tel. Ez a jelszó tetszetős és . követése olcsó nép­szerűséget is hozma. — Az ellenhatás azonban nem maradna el, — mondotta Gyárfás. — A mi szájhősködé­teremthet nyugalma helyzetet, Nyugalom es harmónia csak akkor lesz, ha mindegyik nép belső erői szabadon érvényesülnek és céltuda­tosan egyesülnek a közös célokra. — A népkisebbségi magyarság nem igé­nyel Erdély ege alatt nagyobb helyet, mint amennyit saját erőinkkel meg tudunk tartani és termővé tudunk tenni. Ezt a helyet azonban a termelő munka jogán kikövetelhetjük ma­gunknak s azt senki el nem vitathatja tőlünk. (Nagy taps). — így látva helyzetünket, felvilágosító és vezető munkánk kezdettől fogva kettős irányú volt. Nem bizakodtunk külső segítségekben s nem áltattuk népünket hiú reményekkel, ha­nem számba vettük saját erőinket s egyedül azokra támaszkodtunk. Ugyanakkor önbizal­mat igyekeztünk népünk leikébe önteni, hogy tudtára ébredjen saját erejének, érezze meg, hogy saját lábán is meg tud áldani s ne ejtse ki kezéből csüggedten önfenntartása eszközeit és a m unka szerszámot. sünk következményeit népünk és intézmé­nyeink sinylenék meg. Éppen azért a parlamenti csoport a hangos szereplés helyett a meggyőzés módszerét igye­kezett használni, hogy megértést vagy legalább jóindulatú figyelmet tudjon kelteni. Ellenkező magatartással csak a népkisetobségek elleni hangulat tüzére öntöttek volna olajat. — Ezért voltunk kénytelenek, — mondotta Gyárfás — például a hitvallásos iskolák tan­erőinek nyelvvizsgái ügyében a parlamentben Angbelescu két idevágó törvényének tárgyalá­sánál kisebbségi jogaink megsértése miatt, erélyes tiltakozásra szorítkozni s a küzdelem oroszlánrészét más tereken vívni meg, a mi­niszterelnök s főként a széles létkörü külügy­miniszter alapos informálásával, a független bírósághoz beadott keresetekkel s a nemzet­közi szerződésben biztosított panaszjog igény- bevételével. Az elért eredmény igazolta maga­tartásunkat — Türelmet és több bizalmat kérünk tehá. Együttműködés más kisebbségekkel és egyéb taktikai magatartás

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents