Erdélyi Lapok, 1935. október-december (4. évfolyam, 204-279. szám)

1935-10-01 / 204. szám

1 Ä J I-Ät»'. 3«. , «£ ! M St ^ m Taxa postaid plätitä ía numerát < aprobäril Dir. (Jen. PTT fio. . *; méhwr Egyetemi Könyvtár Ferenciek tere BUDAPEí Főszerkesztő i ár Paáí Árpád KERESZTÉNY MAGYAR POLITIKAI NAPILAP IV. évfolyam, 204(1072) sz. * Kedd, 1935 október i Főmunkatárs: ár Gyárfás Elemér Fényes ünnepségek kozott kezdődött meg a magyarországi katolikusok károm napra tervezett idei nagygyűlése ínnitzer Tivadar bécsi bibornok és Ángelo Rótta pápai nuncius a résztvevők között. — Á nagygyűlés legfőbb témája: a gyermek Budapestről jelentik: Vasárnap kezdődött a magyarországi katolikusok nagygyűlése, mely az Országos Katolikus Szövetség szervezetében immár a huszonhatodikszor seregük össze eb­ben az évszázadban. Ezt a 26. nagygyűlést egé­szen a gyermek problémájának mindenirányu megbeszélésére fordítják, s három napig fog a nagygyűlés tartani. A vasárnapi megnyitó nap megragadó ünnepségek között folyt le az or­szág fővárosában. A megnyitó alkalmából egy­úttal az ország többi területén, minden legki­sebb faluban is megszólaltak a harangok s óra­hosszáig szállott mindenünnen a harangzúgás, hogy az ország egész hívőseregének a lelki együttérzését hirdesse. Budapesten a 26-ik országos katolikus nagygyűlés ünnepélyes megnyitása a városli­geti iparcsarnok előtti nagy téren ment végbe. A főbejárat előtt emeletmagas délszaki növé­nyekkel és virágokkal körülövezett tábori oltárt állítottak fel. A hatalmas térséget nemzeli- szinü és apostoli zászlók erdei borították. A ragyogó napsütésben festői képet nyújtott az Iparcsarnok környéke. Az oltár mellett foglal­tak helyet az előkelőségek. Tiz órakor kezdő­dött az ünnepi Veni Sancte, de már kilenc óra után megindult a népvándorlás a ligetbe, ahol több, mint tízezer ember szorongott az Ipar­csarnok előtt és közelében. Pontban tiz órakor érkezett ínnitzer bé­csi biboros-érsek s vele egyidejűleg Serédi Jusztinián hercegprímás nagy papi kísérettel. A MÁV száztagú fuvószenekarának köszöntője után a központi szeminárium növendékei és a piarista teológusok elénekelték a Christus Vin­cit című egyházi dalt, Koudela Géza vezetésé­vel. Azután a hercegprímás egész csöndes mi­séje alatt a papnövendékek ötszáztagu kórusa népies egyházi énekeket adott elő. Serédi Jusztinián hercegprímás a család és a gyermek jelentőségéről az állami és társadalmi életben. A mise végén az egész közönség a pápai himnuszt énekelte el, majd Serédi Jusztinián bercegprimás megnyitotta a nagygyűlést. Üd­vözölte a megjelent előkelőségeket és a közön­séget, meleg szavakkal emlékezett meg a Páz­mány Péter Tudományegyetem háromszáz­éves jubileumáról. Azután hosszabb fejtegetés­sel a család és a gyermek jelentőségéből szó­lott és azt hangoztatta, hogy a legfontosabb feladat a gyermekek erkölcsi és hazafias neve­lése, mert csak az az ország boldogulhat, ame­lyik nagy súlyt fektet az ifjúság megfelelő ok­tatására. A társadalomnak • és az államnak együtt kell dolgoznia ebben a kérdésben, mert csak akkor lesz Isten áldása munkájukon, ha megbecsülik legdrágább kincsünket, a gyer­meket. A pápai nuncius mondotta, hogy a gyermek nem lehet állami tulajdon. A hercegprímás elnöki megnyitója után Angelo Rótta pápai nuncius állott fel szólásra. Tolmácsolta latin nyelven a pápa üdvözletét a nagygyűlésnek. Majd arról szólott, hogy a nagygyűlés olyan időkK?n foglalkozik a gyer­mek kérdésével, mikor a család jogát, s a gyer­meknek Istennel való összefüggését gazdasági és politikai rendszerek akarják vitába vonni. Vannak egyes országok, hol az állam úgy te­kinti a gyermeket, mint saját tulajdonát s azt akarja, hogy csak neki szolgáljon, holott a gyermek elsősorban emberlény, s mint ilyen, nem lehet tárgyként és tulajdonként aláren­delve. Más országokban a gyermek fölötti ha­talmi igény addig megy, hogy a gyermek lei­kéből az Isten fogalmát is ki akarják irtani. Ez a rendszer előbb-utóbb megbosszulja magát, — mondotta a nuncius. Azután beszéde végén Isten áldását kérte a nagygyűlésre és hallgatóságára. József főherceg az ünnepi szónok. A megnyitó ülés ünnepi szónokául a nagy« gyűlés rendezősége József főherceget kérfe föl, ki az „egyház és a gyermek“ témájáról tartott nagy beszédet. , Történelmi visszapillantást adott, hogy a legrégibb időktől kezdve az egy­ház hogyan karolta föl a gyermek ügyét úgy a szeretet, mint a tanítás intézményei megvaló­sításával és fönntartásával. Rámutatott, hogy a modern időkben is milyen nagy a szerepe az egyháznak a gyermek lelki gondozásában, s milyen társadalmi és természetfölötti segít­séggel emeli a családokat, hogy gyermekeik iránti kötelességüket teljesíthessék. A család és egyház intézményei mellett lelki részesedést kíván a gyermek életében a nemzet is. de a nemzet iránti igazi hűség csak hithű és vallá­sos lélekben lehet szilárd. Az egyház és nem­zet tehát egymásra utalt életvalóságok. Mikor a család például az egyke miatt válságban van, az egyháznak ez ellen való küzdelmét az ál­lamnak is teljes segítséggel kell támogatnia s ezzel az együttes munkával egy boldogabb or szág alapjait tudják lerakni. P. Bangha Béla a család legnagyobb kincséről. A megnyitó díszülésnek még volt egy nép­szerű szónoka: P. Bangha Béla, ki arról tartott előadást, hogy mekkora kincs a gyermek. A gyermekben az éiet legnagyobb kincse van meg, mellyel fölérőt nem tud megadni a föld minden gazdagsága se. Nem a csillogó családi gyémántok a legszebb ékszerek, hanem a gyer­mek. Egyúttal azonban ez a legtörékenyebb ékszer is, amit folytonos gonddal és szeretettel kell megbecsülni. Minden szó és minden moz­dulat befolyásolja a gyermeket, s a szülők éle­tének minden megnyilvánulása kihatással van a gyermek életére. Ezért a családi életnek min­dig olyannak kell lennie, hogy állandóan jó példát tudjon adni a gyermeknek. Az ünnepi beszédek után a közönségnek Serédi hercegprímás és ínnitzer bécsi bibornok áldást osztott s ezzel a bevezető ülés véget, ért. Kétszázezer ember hődolása Krisztus előtt az ünnepi körmenetben Délután három órától kezdve kezdődött az ünnepi körmenethez a közönség felvonulása. A tömeg a Bazilikától az Országház-térre vonult föl s elöntötte az utcákat és tereket. Mintegy kétszázezernyi lehetett a felvonuló tömeg szá­ma. Este hat órakor bontakozott ki a menetből az Oltári Szentség vivőjének, Zichy Gyula ka­locsai érseknek a fényes környezete. A Bazili­ka harangjai zúgnak, ez a zúgás átterjed Bu­dapest összes templomaira. Az országház dísz­lépcsőin oltár van, odahelyezik az Oltári szent­séget. A kísérők sorában az első ínnitzer biboros, majd Serédi Jusztinián hercegprímás és Angelo Rótta pápai nuncius következik, aztán Magyar- ország összes érsekei és megyéspüspökei. Nyo­mukban jön József főherceg, akit néhány lé­péssel hátrább Anna főhercegasszony, Horthy Miklósné, a kormányzó neje, a kormány tag­jai, a felsőház és képviselőház elnökei, a poli­tika, a közélet előkelőségei, az országgyűlés mindkét házának tagjai követnek. A menetet egy félszázad gyalogság zárta be De a félszázad előtt még végeláthatatlan tö­megek vonulnak zászlóik alatt. Ezeknek már nem jut hely az Országház-tér közelében! Ab­ban a pillanatban, amikor álomszerű szépség­ben a térre ér az Oltári Szentség fejedelmi kí­sérete. a földművelésügyi minisztérium erké­lyén föllobban egy fényszóró, aranyos glóriába vonva a baldachint. az aranybrokát miseruhá­kat, a főpapi bíborokat és selymeket, a fehér karingeket, a díszruhákat. Az Oltári Szentséget a parlament lépcsőin elhelyezett oltárra teszik, a zászlók mélyen meghajolnak, mindenki térdre borul, az árká­dok alatt diadalmas harsonaszó zendül, majd az ifjúság óriási tömegeinek ajkán fölzeng dia­dalittasan a himnikus hódolat szava: „Christus vincit... Christus regnat... Christus impe- rat...“ „Krisztus győzedelmes... Krisztus uralkodik ... Krisztus parancsol.. “ Krisztus mondta: Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket. A téren emelt szószékről megzendült Glatt- felder Gyula Csanádi püspök szava, melyet a hangszórók elvisznek nemcsak a tér legtávo­labbi sarkaiba, de a messzi utcákba is. A püs-

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents