Erdélyi Lapok, 1936. április-június (5. évfolyam, 75-144. szám; 124. számtól Uj Lapok néven)

1936-04-01 / 75. szám

Londonban nagy érdeklődéssel várják Hitler javaslatát s ak­in­ teszik függővé a Franciaországnak és Belgiumnak küldendő levelet A vezérkari értekezleten Németországnak is helyet biztosítanak Berlinből jelentik. A német birodalmi vá­rásatások lefolyása után a nemzetközi figyelem most a Németország által előterjesztendő­­ja­vaslat felé irányul. A Havas úgy értesül, hogy a javaslatokat kedden, emlékirat alakjában nyújtja át Neu­rath a berlini angol nagykövetnek Az emlék­iratot csak akkor hozzák nyilvánosságra, ha azt az angol kormány már tudomásul vette. Angol politikai körökben remélik, hogy a né­met válasz olyan lesz, hogy a vezérkarok végső tárgyalásain Németország is résztvehet. A ve­zérkari tanácskozásokon a kölcsönös segítség elvén alapuló szerződés technikai előkészíté­sét fogják kidolgozni. E szervezkedésbe a lo­­carnói egyezmény valamennyi aláíróját be akarják vonni, hogy valamennyinek a bizton­ságát megerősítsék. Ilyen tanácskozásra azon­ban csak akkor kerülhet sor, ha Németország a keddre ígért válaszában olyan gesztust tesz, amelyet az újabb locarnói tervezet aláírói al­kalmasnak találnak a tárgyalások megkezdé­sére. Angol körökben kifejezetten azért is tart­ják szükségesnek e tárgyalásokat, hogy előse­gítsék Németország kedvező elhatározását és­ elvegyék az alapját minden olyan szemrehá­nyásnak, mintha Németországot nem vennék egyenjogúnak. Most nagy érdeklődéssel vár­ják, mit fog tartalmazni Hitler javaslata. Ha az előzetes tárgyalások sikerrel járnak, sor kerülhet a további lépésekre s a vezérkari értekezletre is, melyen Németországnak is he­lyet biztosítanának. Az angol-francia és belga vezérkarok megbeszéléseit mindenképpen meg­tartják, tekintet nélkül arra hogy milyen lesz a német kormány válasza Azt a levelet azon­ban, amelyet a locarnói javaslat értelmében az angol kormány Franciaországnak és Bel­giumnak küld, majd csak a német válasz után juttatják el Párizsba és Brüsszelbe. A hétfői angol minisztertanács foglalko­zott a kölcsönös segélynyújtás kérdésével. Ez a Németországgal folytatandó tárgyalások meg­hiúsulása esetén csak a Rajnavidéken lépne életbe, de Anglia és Olaszország között más területen nem érvényesülne. Olaszország továbbra is tartózkodó magatartást tanúsít. Rómából j­elentik. Azzal a tervezett érte­kezlettel kapcsolatban, melyet a locarnói ha­talmak képviselői a német válasz kézhezvéte­le után akarnak tartani, olasz körökben kije­lentik, hogy az értekezleten minden valószínű­ség szerint részt vesz. Kiküldötte azonban to­vábbra is tartózkodó magatartást fog tanúsíta­ni. Külön is hangoztatják ezekben a körökben, hogy ez a locarnói hatalmak értekezletére, nem pedig a vezérkarok tanácskozására vonatkozik. A németek szerint Flandin megint elmérgesítette a helyzetet Mit fog tartalmazni a német válasz? — Hitler új locarnói egyezményt fog javasolni Berlinből jelentik. A német sajtó Flandin vasárnapi beszédével foglalkozva, csaknem egyöntetűen azt írja, hogy a francia külügy­miniszter ismét elmérgesítette a helyzetet. A Deutsche Allgemeine Zeitung szerint a leg­határozottabban vissza kell utasítani Flandin beszédének éles hangját. A Berliner Tageblatt szerint Flandin beszéde nem könnyíti meg a német diplomácia feladatát. Ez a beszéd sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem jelent kö­zeledést. Londonból jelentik. A Daily Express ber­lini jelentése szerint Hitler Franciaország iránt barátságos gesztust tervezett. Azt akarta java­solni, hogy a két ország megbízottai üljenek össze és tanácskozzanak a fennálló ellentétek elsimításának lehetősége és módozatai felől- Flandin vasárnapi beszédének kellemetlen tar­talma és éles hangja miatt azonban lemondott erről a tervéről. A lap úgy tudja, hogy a német válasz irányvonalai a következők: 1. Visszautasítja azt a felhívást, hogy a szovjet—francia egyezménnyel kapcsolatos kifogásait Hága elé vigye. 2. Visszautasít­ja a rajnai 20 kilométeres katonamentes sáv létesítését. 3. Bizonyos feltételek mellett felajánlja hogy elhalasztja egy időre a rajnai terület katonai megerősítését. 4. Huszonöt évre szóló, támadást kizáró ajánlatát kibővíti azzal, hogy azt Ausztriára, Csehszlovákiára és Litvániára is kiterjeszti. Párizsból jelentik. A Petit Parisien szerint Németország legfontosabb javaslata az lesz, hogy kössenek új locarnói egyezményt. Ez Anglia és Olaszország kezessége mellett táma­dást kizáró egyezménnyel fűzné össze Francia­­országot, Belgiumot és Németországot. Az egyezmény 25 évre szólna. Párizsból jelentik: Corbin londoni francia nagykövet hétfőn látogatást tett az angol kül­­ügy­m­in­isztériumban. Az Oeuvre szerint Corbin közölte Edennel, hogy a francia kormány szeretné, ha a locarnói hatalmak húsvét előtt újabb értekezletre ülné­nek össze Brüsszelben. Ennek az értekezletnek feladata az lenne, hogy megvizsgálja a német választ. A francia külügyminisztérium nagy fon­tosságot tulajdonít ennek az értekezletnek. mmmm r. .form OI24934. Taxa postala pl. aprobfb­il Dir. Gi Egyetemi Könyvtár Ferenciek tere ,vGARIA Főszerkesztő: KERESZTÉNY MAGYAR POLITIKAI NAPILAP Főmunkatárs: dr Paál Árpád V. évfolyam, 75 (1222) sz. * Szerda,1936 április 1 dr Gyárfás Elemér Történelmi korszak tíz év alatt Az 1926-ik év április elsején minden fel­tűnő külsőség nélkül a nemzedékváltozás ténye állott elő az országos Magyar Párt vezetésében. A párt első elnöke, Jósika Samu báró volt, az egykori király személye körüli miniszter és főrendiházi elnök, ő egy egész nagy történelmi múlt óriási tekintélyével állott a kisebbségi magyarság élére, hogy ezt a magyarságot tár­sadalmi és politikai egységbe hozza. Az első ilyen alapvetés emléke az ő nevéhez fűződik. Az 1922—1924-ik évekre esik ez a megalapozás s 1924-ben elhalt Jósika Samu báró, báró. Utána az országos Magyar Párt addigi helyettes elnöke, Ugrán István vette át az ügyek vezetését, őt is az egykori osztrák-ma­gyar monarchia múltjának fénye vette körül, ennek a monarchiának volt a diplomatája, s egyre nehezebb külföldi székvárosokban a meghatalmazott minisztere és követe. Az ő magyarpárti elnöksége alatt, a romániai ma­gyarság politikai képviselete úgy az Averescu­­féle néppárttal, mint Bratianu Ionel liberális pártjával nagy fontosságú tárgyalásokat folyta­tott, s bizonyos együttműködésekre megállapí­tásokat is létesített. Ugrón István a népkisebb­­ségi nemzeti élet érzékenységével diplomáciai tapasztalatainak a bölcsességét egyesítette s úgy sikerült a kisebbségi magyarságot ráve­zetnie azokra az első lépésekre, melyeket gyakorlati politika útján tennie kellett. Ugrón István e munka elvégzése után úgy érezte, hogy vissza kell vonulnia, s a gyakorla­tilag megnyitott politikai után most már fiatal vezér alatt kell a kisebbségi magyarságnak haladnia. Így állott be 1926 április elsején az a változás, hogy Ugrón István a fiatal elnök­­helyettesnek, Bethlen György grófnak adta át a párt vezetését, s ő maga a pártelnökségről lemondott. A párt közgyűlése Ugrón István iránti hálanyilvánításokkal mondott köszönetet az ő érdemes és bölcs vezetéséért, s az ő út­mutatását követve, szerető bizalommal elfogad­ta új vezetőül Bethlen György grófot. Azóta még kétszer megújhodott ez a bizalomnyilvá­­nítás Bethlen György iránt, s ő már három­szorosan megválasztott elnöke a romániai or­szágos Magyar Pártnak. Az elnöki működési kör átvétele óta immár eltelt tiz esztendő. A fiatal Bethlen György ezzel a tiz esztendővel idősebb lett és immár fél szá­zados életkorhoz közeljutó ilyen összesűrített történelmet,m­ilyen szá­zados értékű forduló korszakot jelent talán minden nép életében az 1926-ik év óta eltelt tíz esztendő is. Minden nap a társadalmi, gazdasági és politikai átalakulások zuhanásait és előrobbanásait hozta magával. A konzerva­tív erőknek is az új idők lázas ütemébe kellett belesodródnia, hogy az új erők mohó akará­saival versenyezni és megbirkózni tudjon, s a népekben a lelki egyensúlyt megtarthassa. Csak ez az egyensúly­tartás is minden nap a tevékenységek és feszültségek óriási mennyisé­gét hozta munkába. A megállás, az egy hely­ben maradás, az élet helyének a szilárd állan­dósága is azt kívánta meg, hogy a hirtelen változtatások mozgásával szemben az elhárítá­sok és megőrzések érdekében ellenkező irányú mozgásokat fejtsenek ki az emberek. A meg­állás is az ellentétes és szembemenő mozgások özönébe került. Az igy jellemezhető tízéves korszakra esik Bethlen György grófnak az a működése, am­ely­­lyel a romániai magyarság politikai testületét vezette. Ettől a vezetéstől függött, hogy szélső­ségekbe ne ragadtatódjunk, hanem a magunk néphagyományai iránti hűségben is meg tud­junk maradni, s az ország más népei felé is egészséges alkalmazokdással tudjunk tenni, önérzetünk föláldozása nélkül, a kölcsönös

Next