Erdélyi Lapok, 1936. április-június (5. évfolyam, 75-144. szám; 124. számtól Uj Lapok néven)
1936-04-01 / 75. szám
Londonban nagy érdeklődéssel várják Hitler javaslatát s akin teszik függővé a Franciaországnak és Belgiumnak küldendő levelet A vezérkari értekezleten Németországnak is helyet biztosítanak Berlinből jelentik. A német birodalmi várásatások lefolyása után a nemzetközi figyelem most a Németország által előterjesztendőjavaslat felé irányul. A Havas úgy értesül, hogy a javaslatokat kedden, emlékirat alakjában nyújtja át Neurath a berlini angol nagykövetnek Az emlékiratot csak akkor hozzák nyilvánosságra, ha azt az angol kormány már tudomásul vette. Angol politikai körökben remélik, hogy a német válasz olyan lesz, hogy a vezérkarok végső tárgyalásain Németország is résztvehet. A vezérkari tanácskozásokon a kölcsönös segítség elvén alapuló szerződés technikai előkészítését fogják kidolgozni. E szervezkedésbe a locarnói egyezmény valamennyi aláíróját be akarják vonni, hogy valamennyinek a biztonságát megerősítsék. Ilyen tanácskozásra azonban csak akkor kerülhet sor, ha Németország a keddre ígért válaszában olyan gesztust tesz, amelyet az újabb locarnói tervezet aláírói alkalmasnak találnak a tárgyalások megkezdésére. Angol körökben kifejezetten azért is tartják szükségesnek e tárgyalásokat, hogy elősegítsék Németország kedvező elhatározását és elvegyék az alapját minden olyan szemrehányásnak, mintha Németországot nem vennék egyenjogúnak. Most nagy érdeklődéssel várják, mit fog tartalmazni Hitler javaslata. Ha az előzetes tárgyalások sikerrel járnak, sor kerülhet a további lépésekre s a vezérkari értekezletre is, melyen Németországnak is helyet biztosítanának. Az angol-francia és belga vezérkarok megbeszéléseit mindenképpen megtartják, tekintet nélkül arra hogy milyen lesz a német kormány válasza Azt a levelet azonban, amelyet a locarnói javaslat értelmében az angol kormány Franciaországnak és Belgiumnak küld, majd csak a német válasz után juttatják el Párizsba és Brüsszelbe. A hétfői angol minisztertanács foglalkozott a kölcsönös segélynyújtás kérdésével. Ez a Németországgal folytatandó tárgyalások meghiúsulása esetén csak a Rajnavidéken lépne életbe, de Anglia és Olaszország között más területen nem érvényesülne. Olaszország továbbra is tartózkodó magatartást tanúsít. Rómából jelentik. Azzal a tervezett értekezlettel kapcsolatban, melyet a locarnói hatalmak képviselői a német válasz kézhezvétele után akarnak tartani, olasz körökben kijelentik, hogy az értekezleten minden valószínűség szerint részt vesz. Kiküldötte azonban továbbra is tartózkodó magatartást fog tanúsítani. Külön is hangoztatják ezekben a körökben, hogy ez a locarnói hatalmak értekezletére, nem pedig a vezérkarok tanácskozására vonatkozik. A németek szerint Flandin megint elmérgesítette a helyzetet Mit fog tartalmazni a német válasz? — Hitler új locarnói egyezményt fog javasolni Berlinből jelentik. A német sajtó Flandin vasárnapi beszédével foglalkozva, csaknem egyöntetűen azt írja, hogy a francia külügyminiszter ismét elmérgesítette a helyzetet. A Deutsche Allgemeine Zeitung szerint a leghatározottabban vissza kell utasítani Flandin beszédének éles hangját. A Berliner Tageblatt szerint Flandin beszéde nem könnyíti meg a német diplomácia feladatát. Ez a beszéd sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem jelent közeledést. Londonból jelentik. A Daily Express berlini jelentése szerint Hitler Franciaország iránt barátságos gesztust tervezett. Azt akarta javasolni, hogy a két ország megbízottai üljenek össze és tanácskozzanak a fennálló ellentétek elsimításának lehetősége és módozatai felől- Flandin vasárnapi beszédének kellemetlen tartalma és éles hangja miatt azonban lemondott erről a tervéről. A lap úgy tudja, hogy a német válasz irányvonalai a következők: 1. Visszautasítja azt a felhívást, hogy a szovjet—francia egyezménnyel kapcsolatos kifogásait Hága elé vigye. 2. Visszautasítja a rajnai 20 kilométeres katonamentes sáv létesítését. 3. Bizonyos feltételek mellett felajánlja hogy elhalasztja egy időre a rajnai terület katonai megerősítését. 4. Huszonöt évre szóló, támadást kizáró ajánlatát kibővíti azzal, hogy azt Ausztriára, Csehszlovákiára és Litvániára is kiterjeszti. Párizsból jelentik. A Petit Parisien szerint Németország legfontosabb javaslata az lesz, hogy kössenek új locarnói egyezményt. Ez Anglia és Olaszország kezessége mellett támadást kizáró egyezménnyel fűzné össze Franciaországot, Belgiumot és Németországot. Az egyezmény 25 évre szólna. Párizsból jelentik: Corbin londoni francia nagykövet hétfőn látogatást tett az angol külügyminisztériumban. Az Oeuvre szerint Corbin közölte Edennel, hogy a francia kormány szeretné, ha a locarnói hatalmak húsvét előtt újabb értekezletre ülnének össze Brüsszelben. Ennek az értekezletnek feladata az lenne, hogy megvizsgálja a német választ. A francia külügyminisztérium nagy fontosságot tulajdonít ennek az értekezletnek. mmmm r. .form OI24934. Taxa postala pl. aprobfbil Dir. Gi Egyetemi Könyvtár Ferenciek tere ,vGARIA Főszerkesztő: KERESZTÉNY MAGYAR POLITIKAI NAPILAP Főmunkatárs: dr Paál Árpád V. évfolyam, 75 (1222) sz. * Szerda,1936 április 1 dr Gyárfás Elemér Történelmi korszak tíz év alatt Az 1926-ik év április elsején minden feltűnő külsőség nélkül a nemzedékváltozás ténye állott elő az országos Magyar Párt vezetésében. A párt első elnöke, Jósika Samu báró volt, az egykori király személye körüli miniszter és főrendiházi elnök, ő egy egész nagy történelmi múlt óriási tekintélyével állott a kisebbségi magyarság élére, hogy ezt a magyarságot társadalmi és politikai egységbe hozza. Az első ilyen alapvetés emléke az ő nevéhez fűződik. Az 1922—1924-ik évekre esik ez a megalapozás s 1924-ben elhalt Jósika Samu báró, báró. Utána az országos Magyar Párt addigi helyettes elnöke, Ugrán István vette át az ügyek vezetését, őt is az egykori osztrák-magyar monarchia múltjának fénye vette körül, ennek a monarchiának volt a diplomatája, s egyre nehezebb külföldi székvárosokban a meghatalmazott minisztere és követe. Az ő magyarpárti elnöksége alatt, a romániai magyarság politikai képviselete úgy az Averescuféle néppárttal, mint Bratianu Ionel liberális pártjával nagy fontosságú tárgyalásokat folytatott, s bizonyos együttműködésekre megállapításokat is létesített. Ugrón István a népkisebbségi nemzeti élet érzékenységével diplomáciai tapasztalatainak a bölcsességét egyesítette s úgy sikerült a kisebbségi magyarságot rávezetnie azokra az első lépésekre, melyeket gyakorlati politika útján tennie kellett. Ugrón István e munka elvégzése után úgy érezte, hogy vissza kell vonulnia, s a gyakorlatilag megnyitott politikai után most már fiatal vezér alatt kell a kisebbségi magyarságnak haladnia. Így állott be 1926 április elsején az a változás, hogy Ugrón István a fiatal elnökhelyettesnek, Bethlen György grófnak adta át a párt vezetését, s ő maga a pártelnökségről lemondott. A párt közgyűlése Ugrón István iránti hálanyilvánításokkal mondott köszönetet az ő érdemes és bölcs vezetéséért, s az ő útmutatását követve, szerető bizalommal elfogadta új vezetőül Bethlen György grófot. Azóta még kétszer megújhodott ez a bizalomnyilvánítás Bethlen György iránt, s ő már háromszorosan megválasztott elnöke a romániai országos Magyar Pártnak. Az elnöki működési kör átvétele óta immár eltelt tiz esztendő. A fiatal Bethlen György ezzel a tiz esztendővel idősebb lett és immár fél százados életkorhoz közeljutó ilyen összesűrített történelmet,milyen százados értékű forduló korszakot jelent talán minden nép életében az 1926-ik év óta eltelt tíz esztendő is. Minden nap a társadalmi, gazdasági és politikai átalakulások zuhanásait és előrobbanásait hozta magával. A konzervatív erőknek is az új idők lázas ütemébe kellett belesodródnia, hogy az új erők mohó akarásaival versenyezni és megbirkózni tudjon, s a népekben a lelki egyensúlyt megtarthassa. Csak ez az egyensúlytartás is minden nap a tevékenységek és feszültségek óriási mennyiségét hozta munkába. A megállás, az egy helyben maradás, az élet helyének a szilárd állandósága is azt kívánta meg, hogy a hirtelen változtatások mozgásával szemben az elhárítások és megőrzések érdekében ellenkező irányú mozgásokat fejtsenek ki az emberek. A megállás is az ellentétes és szembemenő mozgások özönébe került. Az igy jellemezhető tízéves korszakra esik Bethlen György grófnak az a működése, amelylyel a romániai magyarság politikai testületét vezette. Ettől a vezetéstől függött, hogy szélsőségekbe ne ragadtatódjunk, hanem a magunk néphagyományai iránti hűségben is meg tudjunk maradni, s az ország más népei felé is egészséges alkalmazokdással tudjunk tenni, önérzetünk föláldozása nélkül, a kölcsönös