Szemle, 1921 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1921-01-16 / 1. szám

I. évf. 1. sz. 1921 január 16-ân. Szerkeszti: S.Nagy László Megjelenik minden vasárnap Egy szám ára 3 lei Cenzurat: Eugen Fenyves. Szerkesztőségé» kiadó, hivatal Cluj-Kolozsvár, Str. Juliu Maniu (volt Szentegyház-utca) 3. sz. Előfizetési ára: Egész évre . . 200 lei Félévre .... 100 lel Negyedévre . . 50 lel Tisztviselőknek 20 száz. kedvezmény FŐBB TARTALOM:-i A magyarság szervezkedése — A prímás leánya — Ágoston Péter és Erdély zsidó­sága — Miért nincs ma Erdélyben regény- irodalom? —■■ Az elmúlt év irodalmi és művészeti eseményei — Nők a politikában. — Németbarát hét — IV. Internácionále — Suchard-chokolade — Fellegvár — Az or­vosok — Beethoven — Egy kom'sz kölyök naplója — Két anatológia — Versek---­Színház — PMlanatfelvételek. A Birnam-erdö A magyarság megmozdulása jan. 9. Két évi súlyos megpróbáltatás, bizonytalan­ság és depresszió után, az erdélyi magyarság uj életirányokért, uj életcélokért, kell, hogy egységbe tömörüljön, erős falankszszá alakuljon. Sokakat messzire vágott el tőlünk a körülmények változása, sokan erőtlenül és bizonytalanul téve- lyegtek ez alatt az idő alatt, de mindannyiunkat egyformán értek a sorsütések s egyformán faKadt fel szemünkből a könnyek árja. Voltak, akiket önmaguk helyét nem találásba juttatott ez a mutáció, voltak, akiket elvetett tő­lünk a velünkérzrs mélyben nem tudottsága, de voltak, akik uj erővel és emelkedettséggel folytatták erős munkájukat az erdélyi magyarságért s akik­nek az uj eshetőségek még jobban megacélozták erőiket. És most ? Mint egy Birnam-erdő mozdult meg Erdély magyarsága, mindenki érzi az együvé- tartozás követelő jogait s mindenki, mint egy ember akar hozzá fogni a jövő munkájához, mindenki* egyet akar, becsületes, békés életet biz­tosítani az itt szakadt faji és érzésbeli testvé­reknek. Két évig nem tudtuk, hogy vagyunk, alig kevesen csak, de most szinte Shakespearei erővel ébredünk öntudatunkra és akarjuk köve­teljük a Napot, a Fényt, a Világosságot, a Kultúrát. Ez a szervezkedés számunkra nemcsak a politikai fejlődést, de kultúránk előbbjutását is jelenti. S minket ez érdekel legelsőbb. Mert a j lOlilikailag erős alapokon nyugvó népnek ter­mészetes velejárófa a gazdasági fejlődés, ami Viszont kultúránk gyarapodását is egyidőben eredményezi. És minden mozzanatunk ezt a célt kell, hogy szolgálja. A kultúra erősbitését a nép- bért, a társadalomban, az "ismeretek sokszorozását, a tudomány megbecsülését, az irodalom és a művészet szeretetét, szükségérzetét és a velük bennük való élést. Mert elvész az a nép, - ezeket a tulajdonságokat nem teszi vérbeh jává és nem eszerint él. De naggyá emeli örök életűvé, amely ezeket szolgálja és ezeké éli egészséges életét. Szeretnénk egyenként' is bemutatni a cselek vés terére lépők portréit, de most e pillanatban csak az egyetemesség érdeke a legfontosabb előttünk. És nem a személyekre, de közös érde­keinkre akarunk fényt vetíteni. A megindult munka során úgy is lesz alkalmunk ismertetni az ő eddigi és várt munkájukat, melynek során nem hisszük, és nem szabad, hogy régi átkunk újra feléledjen. Ezek az emberek egyéniségük folytán is kell, hogy érezzék a nagy hivatást, anu' rájuk terhelődik s tudják, hogy mit kell cselekedniük. Bíznunk és hinnünk kell az eredményben s tud­juk, hogy az nem maradhat el. A vasárnapi előkészítő értekezlet teljesen ezt a célt szolgálta. Es jólesett hallanunk, amikor Ravasz László erőteljes szavakkal mutatott rá az egységre s jól esett tudnunk, hogy a talán konzervqtivabb vezetők milyen szent békével ér­tették eggyé a célt a talán progresszivebbekkel. De valljuk meg, Farkas Mózes és Gombos Benő kinyilatkoztatását is erős hitnek tartjuk a jövőre mert a társadalmi béke és együttműködés biztos tudatát véljük ezek után a szavak, csele­kedetek után. S mire sincs nagyobb szükségünk, ma, mint éppen erre a belső együttérzésre, mert egymás elleni viták s hevességek helyett, azt az időt éljünk, mikor éreznünk kell, hogy „oly keve­sen vagyunk magyarok, hogy még a megtért bűnösnek is meg kell bocsátanunk*.

Next

/
Thumbnails
Contents