Erdélyi Szemle, 1944 (29. évfolyam, 1-2. szám)
1944 / 1. szám
ERŐS ERDÉLY-ERŐS MAGYARORSZÁG Az EMGE jubileumára írta KÁLLAY MIKLÓS miniszterelnök .Nemrégiben székházában látogattam meg az Erdélyi agyár Gazdasági Egyesületet s ott hallgattam meg a tavztatást az egyesület munkájáról, valamint jövő terő 1. Ennek alapján tisztán kialakult előttem az erdélyiek sokféle problémája s rajtuk keresztül megbízható ldpt alkothattam magamnak egész Erdély gazdasági helyzetéről. Láttam, hogy nagyon sok a baj. Ahhoz, hogy sok, meg kell vizsgálni azokat az öltönyekből a bajok eredtek, hogy Erdély gazdasági berendésítőképessége három évvel célban került vissza a’háború, az utána’-ötéves román forrásokat, vízműveket, gyökeres talaj- és rézjavításokat és sok más olyan tényezőt rendelkezésre bocsátani, amelyek a nagyarányú fellendüléshez szükségesek. Viszont megvan a lehetőség arra — és ezt meg is kell adnunk! — hogy orvosoljuk azokat a sérelmeket és jogos panaszokat, amelyek részben az ügyek központi kezeléséből, részben a gazdatársadalom és a végrehajtó közegek közötti félreértésből, vagy általában a rendeletek meg nem értéséből fakadnak s amelyek elintézése ma is lehetséges. Meg kell keresnünk és találnunk ezeknek a kérdéseknek az orvoslását, mert ahogy én az erdélyi embert ismerem, nagy célok érdekében minden áldozatot meg tud hozni, de igen nehezen viseli el a céltalan apró kellemetlenségeket. Inkább vállalja a nagy terhet, amelyről tudja, hogy miért kell azt hordoznia, türelmetlen azonban a kis ügyekkel szemben, amelyekről az a meggyőződése, hogy azok orvosolhatók lennének. A kormány minden igyekezetével azon van, hogy ezeken segítsen. Legutóbbi erdélyi utamon szerzett tapasztalataim alapján még fokozottabban fogok ezekkel foglalkozni. Mindenesetre türelmet kérek erdélyi gazdatársaimtól, viszont ígérem, hogy a gazdatársadalom kérdéseinek kezelésénél megértésre fogok utasítani minden hatósági közeget. A százéves Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület jubileumáról megemlékező soraimat ezekkel a gyakorlati kérdésekkel vezettem be, mert meggyőződésem, hogy az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület azért érte meg töretlen, sőt fejlődő még a megszállás idején sem csökkenő — erővel a száz esztendőt, mert az általános nagy, összefogó nemzeti célkitűzések mellett mindenkor gyakorlatiasan tudott gondolkodni. Mint érdekképviseleti társulásnak elsősorban is ez a kötelessége s ehhez a munkájához kívánok a jubileum alkalmából szerencsét és további sikereket! Segítse és gyámolítsa az egyesület továbbra is az erdélyi gazdát, adjon neki tanácsot, útmutatást a jövő nagy küzdelmeihez! Fejlődjék tovább az egyesület és gyarapodjon a gazdanép, amelynek élén áll! Fakadjanak, szülessenek Erdély földjéből erős magyarok, s akkor a nehéz úton is eljutunk ahhoz a célhoz, amelyért ma minden gazda szánt, minden legény arat, minden leány a guzsaly mellett szorgoskodik, hogy Erdély ennek az országnak legboldogabb ’' "«»bb és legerősebb földje legyen, mert e*ο" --c/ágot jelent. KÁLLAY MIKLÓS miniszterelnök