Esti Budapest, 1954. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-01 / 206. szám

2 Az EVK bukása után (Folytatás az 1. oldalról.) Az amerikai külügyminisz­ter az ismert imperialista szó­­használattal „a kommunizmus által támogatott nacionaliz­musnak“ tulajdonította a Fran­ciaországban történteket, s megállapította, hogy „ez veszé­lyezteti egész Európát.“­­ A külügyminiszter közölte, hogy az Egyesült Államok he­lyesli a NATO minisztertaná­csa rendkívüli ülésének össze­hívását, majd hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államok hamaro­san tanácskozásokat kezd Adenauer nyugatnémet kancel­­lárral. Dulles a továbbiakban azzal próbálta kisebbíteni az ameri­kai közvélemény előtt a nyu­gati politika újabb kudarcát, hogy azt hangoztatta, „az Egyesült Államok elég rugal­mas ahhoz, hogy a külső ese­mények figyelembevételével irányítsa külpolitikáját.“ A külügyminiszter megjegyezte, hogy Az Egyesült Államok poli­tikáját az vezeti majd, hogy „elszigeteltségben az ország nem biztosíthatja saját biztonságát“. Dulles utalt arra, hogy Né­metország szuverenitásának helyreállítását célzó szerződés életbelépése függ az „európai védelmi közösség“ megvalósí­tásától, viszont „esztelenség­nek“ nevezte, ha Németország ellen szankciókat alkalmazná­nak azért, mert „Németország hibáján kívül kudarcot vallott az európai védelmi közösség." Rosszalólag állapította meg ezután a külügyminiszter, hogy „Franciaország döntésével el­határolta magát nemcsak saját­­ javaslatától, hanem jövőbeni partnereitől is.“ Több mint k­tmillió aláírást gyűjtöttek Japánban az atom- és hidrogénbomba használata ellen SANGHAJ, szeptember 1. (TASZSZ) Mint az Asahi című japán lap közli, augusztus 30-ig több mint tízmillió aláírás gyűlt össze az atom- és hidrogénbomba hasz­nálatának eltiltását követelő petícióra. Az aláírásgyűjtés to­vább folyik. Eisenhower keserűhangú beszéde az Amerikai Légió kongresszusán Szeptember 1. (MTI) Eisenhower hétfőn beszédet mondott az Amerikai Légió kongresszusán — jelentik a nyugati hírügynökségek. Az elnök főként külpolitikai kér­désekkel foglalkozott, s nem mulasztotta el, hogy demagóg kijelentéseket hangoztasson, tekintettel a közeli választá­sokra. Eisenhower érintette a leg­utóbbi franciaországi esemé­nyeket is, s sajnálkozását fe­jezte ki afölött, hogy az Egye­sült Államok az „európai vé­delmi közösségibe vetett re­ményei nem válnak valóra. „Az európai védelmi közös­séggel kapcsolatos előrehala­dásba helyezett reményeink nem valósulnak meg“ — je­lentette ki keserűen, s ebb­ől merész fordulattal azt a kö­vetkeztetést vonta le, „hogy nehéz megszervezni a világ­­békét“. Az Egyházak Világtanácsának határozata a hidrogénbombával való fenyegetés ellen Szeptember 1. (MTI) A Reuter hírügynökség je­lentése szerint az Egyházak Világtanácsának Evanstonban ülésező közgyűlése szombati ülésén felhívással fordult az összes nemzethez, hogy „tar­tózkodjanak a hidrogénbomba és minden más tömegpusztí­tásra alkalmas fegyver felhasz­nálásával való fenyegetéstől, mert ez konstriktív lépést je­lentene a tartós béke felé a féle­lem jelen korszakában.“ A fel­hívás követeli, hogy a keresz­tények „sürgessék a thermo­­nukleáris fegyverek kiküszöbö­lését és a fegyverzet csökken­tését hatékony nemzetközi el­lenőrzés mellett.“ Szeptember 2-ra általános sztrájkot hirdettek Sao Paulóban MONTEVIDEO, szeptember 1. (TAjSZSZ) Brazíliában fokozódik a dol­gozók sztrájkharca a munka­bérek emeléséért és egyéb gaz­dasági követeléseik teljesíté­séért. A sztrájkharc fellendülé­sét a drágaság gyors növe­kedése és a reálbérek csökke­nése okozta. Szeptember 2-ra általános sztrájkot hirdettek Sao Pauló­­ban. Az általános sztrájk meg­szervezésére a szakszervezetek „egységpaktumot“ kötöttek, amelyet sok sao paulói szakszer­vezet, valamint a környező vá­rosok és falvak több mint nyolcvan szakszervezete, köz­tük a mezőgazdasági dolgozók szakszervezetei írtak alá. Az általános sztrájk körül­belül 700.000 munkást ölel majd fel, köztük százezer tex­tilmunkást, 104.000 fémmun­kást, 30.000 faipari munkást, 120.000 tagot számláló építő­­munkás-szakszervezetet stb. Augusztus közepén a ható­ságok fellépése és a rendőrség beavatkozása ellenére, Minas­ Gerais állam munkásai tartot­tak általános sztrájkot. A sztrájkban körülbelül százezer munkás vett részt. A sztrájk a munkások győzelmével vég­ződött. Az utóbbi hetekben Brazília más vidékein is sok sztrájk folyt le. Santosban 30.000 ki­kötőmunkás sztrájkolt. A sztrájk teljesen megbénította a kikötő munkáját. Leopoldiná­­ban 14.000 vasutas sztrájkolt. Recife­ben 12.000 textilipari munkás sztrájkja a sztrájkolók győzelmével végződött. Petro­­polisban a „Cometa“ és a „San Pedro de Alcantara“ textilgyá­rak munkásai léptek sztrájkba. Mesterek és tanítványok — Uraim! —­ emelkedett szólásra az amerikai nagy­követ — szerencsémnek tar­tom, hogy az elnök nevé­ben üdvözölhetem önöket, Guatemala munkásmozgal­mának új, igazi és elhiva­tott vezetőit. — Hurrá, hurrá! — har­­sant fel az elismerés és he­lyeslés hangja a nagykövet közelében ülő amerikai úri­emberek köréből. Szem­­mel látható volt, hogy a guatemalai urak nagyobb figyelmet szentelnek az amerikai uraknak, mint Mr. Pearifoy beszédének. — Uraim! — folytatta mit sem zavartatva fenn­­költ és ünnepélyes hangon a nagykövet — az önök ki­váló vezetője, a szabad vi­lág nemeslelkű harcosa, Mr. Armas ezredes, szép feladattal bízta meg önö­ket. Mint az új kormány­­bizottság tagjainak, önök­nek lesz kötelességük, hogy a szabadság és a tiszta demokrácia szellemében át­szervezzék országuk mun­kásmozgalmát. Híven Eisen­hower elnök politikájához, távol áll tőlem, hogy bele­szóljak az önök legben­sőbb ügyeibe. Isten őrizzen ettől! Működésem csupán arra korlátozódik, hogy bemutassam önöknek az itt megjelent amerikai urakat. Ha eddig nem ismerték őket, a két nagy amerikai szakszervezeti szövetségnek, az AFL-nek és a CIO-nak a megbízottai. Mr. Dulles felkérésére önzetlenül vál­lalták, hogy idefáradnak az önök országába és tanácso­kat, útmutatásokat adnak, hogyan végezzék el a mun­kásmozgalom átszervezé­sének feladatát. — Uraim! Eredményes munkát kívánok. * Késő este volt, amikor az amerikai nagykövetség autói hazaszállították az újsütetű guatemalai szak­szervezeti vezetőket. Az egyik kocsiban elgondol­kodva dőlt hátra az egyik új vezető — részletesebb adatok híján — nevezzük Carlos Bérenez-nek. Kezé­ben kíváncsian forgatta a tanácsadóktól kapott vas­kos könyvet — ahogy ők mondták — a munkásmoz­galom katekizmusát. — Otthon azonnal elol­vasom — mormogott ma­gában.­ Hazaért. Ruhástól dőlt az ágyra és figyelmesen vizs­­gálgatta a könyv címlap­ját. Hogyan lettem Wash­ington második legnagyobb bankárja. Írta: John Lewis, az ame­rikai Bányamunkások Egyesült Szakszervezeté­nek elnöke. — Érdekes, érdekes! Izgatottan falta az olda­lakat. A nap már beragyo­gott ablakán, amikor azzal az elhatározással hajtotta álomra fejét: reggel azon­nal kimegyek egy ültet­vényre, s nagy beszédet mondok a munkásoknak. Jól aludt. Álmodott is. Álom­béli szemei előtt hatalmas, többezer acre­s banánültet­vény lebegett. A saját tu­lajdona ..­­ * A hosszú éjszakázás után Carlos Berencz­et elfogta a buzgalom. Csaknem dél volt, amikor kiugrott az ágy­ból. Magára kapta ruháit, s bevágta magát a nagykö­vetség által rendelkezésére bocsátott kocsiba. A legkö­zelebbi banánültetvényre hajtatott. Első szereplése — leg­alábbis ahogy ő gondolta — fényesen sikerült. Feno­menális beszédet mondott. Csak a gyűlés után csúszott be egy parányi hiba. Szó­noklata végeztével a nép­szerűség növelése végett azt kérte a munkásoktól, mu­tatnák meg neki munkájuk eredményét. A peonok kész­ségesen hajlandók voltak erre. Csak azt nem tudni, véletlen volt-e vagy sem — banán helyett fügét mutat­tak neki. Várkonyi Tibor &BUDNST SZERDA, 1954 SZEPTEMBER 1. Nem hiszem, hogy van a világon még egy olyan vá­ros, ahol annyira elterjedt volna az ingyenes magán­hirdetés, mint Budapesten. Házfalakon, kapukon, ab­lakokban, fák törzsére ki­függesztve, mindenütt apró cédulák vonják magukra a járókelők figyelmét és min­den cédula mást ajánl, mást ígér. Ilyen ingyen hirdetés­ből értesültem például ar­ról, hogy a Varsó-utcában lakó Kovács Jánoséknál már nagyocska a gyerek, mert „Egy jókarban lévő gyermekkocsi eladó“, de egy Szent István-körúti fá­ról tudtam meg azt is, hogy a „Fálk Miksa­ utcában min­denféle könyvek olcsón kaphatók“. Vaskos kötetre valót le­hetne összegyűjteni azok­ból a „Magánhirdetések­ből“, melyek hibás fogalma­zásukkal oly gyakran megne­vettetik az embert. Humo­risták különösen kedvelik az ilyenfajta ingyen hu­mort, melyhez úgyszólván utcán át jutnak hozzá. E műfajnak vannak már klasszikusai is. Ilyen pél­dául az a halhatatlan hir­detés, mely egy egyetemi altiszt lakásának ablakában díszelgett és így hangzott: EGYSZERŰ_ SZOBA SZERÉNY " DIÁKNAK KIADÓ!“ EGYETEM A ”HÁZBAN Cédulák a Néhány olyan rendkívül mulatságos hirdetést közlök itt mutatóba, melyek mel­lett már nem mehettem el közömbösen, s bejegyeztem őket a zsebkönyvembe. Egy dohányutcai kis ét­kezde ablakába, gondosan rajzolt betűkkel ez volt ki­írva: MENÜ 11 FORINT MENÜETT " 8 „ A Szamuely­ utcában egy kis cipészüzlet kirakatában olvastam: HA AZ ÉN CIPŐM SZORÍTJA A LÁBÁT, KICSERÉLEM! Máig sem tudom, mit cse­rél ki e derék cipész: a sa­ját cipőjét, vagy a vevő lá­bát? Milyen tapasztalatai le­hetnek annak a jóhumorú fuvarosnak, aki a Dankó Pista-utcában a következő hirdetést tette ki az abla­kába: LOVAT VESZEK! SZAMARAT MEG SEM NÉZEK! Az Arany János­ utca egyik házában a liftajtóra igen figyelemreméltó fel­hívást függesztett ki egy lelkiismeretes propagan­­ dalakon­ dista. A felhívás így hang­zik: ASSZONYTÁRSAK!_ MA ESTE 9-KOR NŐ­GYŰLÉS! E GYŰLÉ­SEN BESZÉLJÜK MEG, HOGY A 8­1 NŐNA­PON MIT FOGUNK KI­DOMBORÍTANI! ____ Nyilván alaposan megnö­vekedett a forgalma annak a kitűnő fodrászmesternek, aki az alábbi hirdetéssel in­vitálta a környék „nehezen“ kopaszodó férfi­a­it üzletébe: KOPASZODIK? JÖJJÖN HOZZÁM! SEGÍTEK! Egy Rákóczi­ téri fára ra­gasztott cédulán Kissné a következőt közli az em­beriséggel: MOSOK, VASALOK, FOLTOZOK. KISSNÉ, DÉRY­ UTCA 5. Kissné valószínűleg azért ismerteti sokoldalú elfog­laltságát a világgal, hogy senki ne zavarja, mert ő éppen mos, vasal és foltoz. Mit gondolunk arról a szokatlanul őszinte ember­ről, aki az alábbi hirdetést ragasztotta egy népszínház­utcai ház kapujára: PRIMA, STRAPABÍRÓ TRICIKLIM ELADÓ, DE EGY KEREKEM HIÁNYZIK Ugyanilyen figyelemre méltó az a hirdetés, mely egy boráros téri ház kapuján olvasható: KERTES, FOLYÓVIZÉK ÉRDLIGETI___VILLÁ­MAT ÁTADNÁM__A LÉPCSŐHÁZBAN BAL­­RA Milyen nagy lehet az a villa, mely a lépcsőházban átvehető és amelyet csak a lépcsőházban és ott is csak a bal oldalon hajlandó át­adni a tulajdonosa? Budapest sok kiváló tu­lajdonságáról nevezetes. Egy időben sokat beszéltek gyö­nyörű fekvéséről, gazdag hegyvidékéről, virágos völ­gyeiről stb. Javaslom: tisz­títsuk meg a házfalakat, a jobb sorsr­a érdemes fák tör­zseit és a kerti padokat e zavaros magánközlemé­nyektől, már csak azért is, nehogy azt mondhassa ránk valaki, amit Mikszáth pa­rasztja mondott a falusi ta­nítónak: „Hát írni már csak megtanította az úr a fia­mat, de gondolkozni nem!“ Szinetár György A négy skandináv állam , Kína ENSZ-tagsága mellett foglalt állást IZLAND, szeptember 1. Norvégia, Svédország, Dánia és Izland, tegnap megállapo­dott abban hogy a kínai népi kormánynak kell képviselnie Kínát az Egyesült Nemzetek Szervezetében — jelenti a lon­doni rádió. Ez a megállapodás a négy ország külügyminiszte­reinek Izlandban tartott ülé­sén született, amelyen megvi­tatták, milyen politikát folytas­sanak az ENSZ legközelebbi közgyűlésén. A Szovjetunió segítsége India árvízkárosult lakosságának MOSZKVA, szeptember 1. (TASZSZ) M. A. Menysikov, a Szovjet­unió indiai rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete au­gusztus 28-án felkereste Pilláit, az indiai külügyminisztérium főtitkárát, s a szovjet kormány nevében együttérzését fejezte ki abból az alkalomból, hogy árvíz sújtotta több indiai ál­lam lakosságát, majd közölte vele, hogy a Szovjetunió Vörös Kereszt és Vörös Félhold Tár­sasága 100.000 indiai rúpiát jut­tat az árvíz sújtotta lakosság támogatására. Véget ért a bajor fémmunkások háromhetes sztrájkja BONN, szeptember 1. Mint a londoni rádió hírül adja, tegnap véget ért a bajor fémmunkások sztrájkja, s a­­ sztrájkolók ma munkába lép- ■ nek. A sztrájkolók szakszer-­­ vezetei és munkaadói elfogad­ták az óránkénti 10 Pfenniges béremelést, amelyet a bajor­­ munkaügyi minisztérium dön-­­­tőbírósága javasolt. Az eme-­­­lés kevesebb annál, amennyit a munkások követeltek, vi­­­­szont több annál, amennyit a­­ munkaadók felajánlottak. A sztrájk több mint három hétig tartott. Az Egyesült Államok is­ repülőteret épít Iránban TEHERÁN, szeptember 1. (TASZSZ) Az Arezve Szemal című irá­ni lap a következőket közölte: „Magánforrásból eredő értesü­lések szerint az amerikai kor­mány az Iránban műkö­dő amerikai katonai ta­nácsadók vezetője útján ér­tesítette az iráni hadügymi­nisztériumot, hogy hajlandó 10 jelentős iráni városban repülő­terek építéséhez hozzákezdeni.“ 1939 szeptember 7. t­izenöt évvel ezelőtt •*- ezen a napon indult el pusztító útjára a törté­nelem legnagyobb vérziva­tara, ezen a napon lépték át a hitlerfasiszta hordák a lengyel—német határt, ezen a napon kezdődött meg a második világháború. 1939 szeptember 1. Ettől a naptól kezdve mind több és több szenvedés várt Európa és a világ né­peire, az anyák könnye ten­gerré dagadt, a haláltábo­­rokban elpusztított emberek holttestének füstje beborí­totta az eget, apák és fiúk, testvérek és hozzátartozók milliói véreztek el, milliár­dos értékek váltóik pillana­­tok alatt porrá. Végül mégis eljött a győzelem napja, a könnyek felszáradtak, a füstfelhő szétoszlott, de pó­tolhatatlanul elveszett sok­millió ember: családapa, testvér és hozzátartozó. S ma is romokban hevernek sok országban a bombázók, az ágyúik és más pusztító harci­ szóközök „munkájá­nak“ áldozatai: házaik, is­kolák, kórházaik, gyárak. 194 május kez­­ fejeződött a vér és a pusztulás időszaka a Szovjetunió világtörténelmi győzelme nyomán, de már­is akadtak olyan erők, ame­lyek ezt újra fel akarták idézni. Egymás után szövőd­tek a tervek, a szövetségek, a támadó blokkok, egymás után zajlottak le az atom-és hidrogénbombakísérletek, s két háború tüze pusztított Ázsiában. Az emberiség pusztulására törő sötét erők azonban súlyos vereségeiket szenvedtek el: az amerikai imperialisták Koreában megindított háborúja siker­telenül végződött, az indo­kínai gyarmati háború fegy­verszünettel fejeződött be, az atom- és hidrogénbomba­kísérletek nyomán pedig szerte a világon szinte min­dent elsöprő felháborodási hullám indult el. A leg­utóbbi vereséget pedig Európában szenvedték el az emberiség békéjére, a jövőt építő emberek életé­re törő pusztító erők, a francia néptömege­k nyomására a francia parla­ment elutasította a német militarizmust feltámasztó és európai egyeduralmát biztosító „európai védelmi közösségi“ szerződést. A béke erői tehát hatal­mas sikereket értek el a legutóbbi évek során, de ezen a napon — az emléke­zés napján — fokozottan kell arra gondolniuk, hogy korántsem biztosított a vi­lág békéje. A támadó szö­vetségek, az atom- és hidro­génbombák ma is léteznek, s fenyegetik életünket, ered­ményeinket, javainkat. Az emlékezés napján készül­jünk fel arra a további hosszú és küzdelmes útra, amelyen haladnunk kell, hogy senki és semmi ne fenyegesse jövőnket. Budapest dolgozó népe örömmel fogadta az EVK elutasítását Budapest dolgozói tegnap és ma délelőtt több üzemben és gyárban röpgyűléseket tartottak, amelyeken kifejezték lelkes örömüket a hír hallatára, hogy a francia parlament elvetette az „európai védelmi közösség“-szerződést. Több üzemből táviratot küldtek a Francia Kommunista Pártnak. Valamennyi távirat a francia nép és pártja, a Francia Kommunista Párt nagy győ­zelmének mondja az EVK elutasítását, s arra buzdítja a francia népet, hogy továbbra is folytassa harcát Nyugat-Németország újraf­elf­egy vérzésé, s az új háború veszélye ellen. Képünkön: a Chinoin-gyár II-es alapszervezetének röp­­gyűlése.

Next