Esti Budapest, 1955. május (4. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-03 / 102. szám

tt dolgozók világszerte lelkesen Moszkva (Tudósítónk telefon jelentése.) Május 1-én egész Moszkvában — a belvárosban is és a külső kerületekben is —kora reggeltől zengett a dal, a zene. Még a zuhogó eső sen tudta fékezni az áradó jókedvet. Megnyíltak a klubok, kultúrházak kapui, s koncertek, vidám előadások és kórusok szórakoztatták a szovjet főváros dolgozóit. A szovjet hadsereg díszszemléjét a rossz idő ellenére is megtartották. 10 óra volt, amikor a Lenin-mauzóleum mellvédjén megjelentek a szovjet kormány és a párt vezetői. A Szpaszkij-torony felől kocsiján elindult Zsukov elvtárs, hogy megtartsa a díszszemlét. A katonai alakulatok és a díszszemle vendégeinek üdvözlése után Zsukov elvtárs beszédet mondott. Beszédében megemlékezett arról, hogy ez a május elsejei díszszemle azért is nevezetes, mert a fasiszta hordák felett aratott győzelem tizedik évfordulójának napjaiban zajlik le. Zsukov elvtárs beszéde után megkezdődött a katonai alakulatok felvonulása. A díszszemle megmutatta, hogy a szovjet hadsereg a világ legkorszerűbben felszerelt hadserege, s minden feltétellel rendelkezik ahhoz, hogy megvédje a békét. A katonai alakulatok után a moszkvai sportolók színpompás felvonulása következett, amelyen a főváros sokezer sportolója soha nem látott lelkesedéssel köszöntötte a proletár internacionalizmus nagy ünnepén a szovjet nép vezetőit. Ezzel a május elsejei Vörös téri ünnepség befejeződött. Délutánra az idő kitisztult, s Moszkva utcáin százezrek sétáltakkart karba öltve, nótázva. Este vidám táncos mulatságok szórakoztatták a moszkvaiakat. A főváros lakói a késő éjszakai órákig lelkes, vidám hangulatban ünnepelték május 1-ét. O. Vinogradov (Tudósítónk telefomjelentése) Hideg volt, de később — mintegy varázsütésre — kiderült. A természet gyakran kínál hasznos hasonlatokat a politikai kommentátor számára. A kormányrádió azt állítja, hogy csak hétezren voltunk Vincennesben. De aki egy pillantást vet a fényképfelvételekre, nyomban meggyőződhet ennek az állításnak nevetségességéről. Igaz, a kormánysajtó nem is közli ezeket a fényképeket. De mégis olvasni kell ezt a sajtót, nem azért, hogy megtudjuk, mi a valóság, hanem azért, hogy megtudják, mitől retteg. Miért írják a burzsoá lapok, hogy Jacques Duclos elnökölt a vincennesi tisztáson ezen a hatalmas gyűlésen, amikor valójában Eugene Hénaff, a Szajna megyei szakszervezeti szövetség főtitkára töltötte be az elnöki tisztet? És miért nem írják meg azt, hogy a CGT szónokai mellett felszólalt a pedagógusok szakszervezetének és a Force Ouvriere-nek küldöttje is? Miért írja a Combat — mikor minden jel éppen ellenkezőjére mutat — hogy „a munkásosztály még soha sem volt úgy megosztva, mint ma“? És miért nem tetszik már anynyira nekik — a járási választások eredményei után — a körzeti választási rendszer? A válasz minderre nagyon egyszerű. A kiragyogó nappal együtt feltámadt a szél is — az egység szele. És ez a szél — bár még csak ígéretet rejteget magában — máris döbbenetbe ejtette azokat, akik csak akkor erősek, ha a munkásosztály meg van osztva. Ne kövessük a Combat példáját, amely valóságnak tekinti vágyálmait. Sok kemény harc kell még ahhoz, hogy a szükséges méretekben kikovácsolódjék az egység. De ez az egység el fog jönni — erről beszéltek a vincennesi tribünön a szónokok, s erről beszéltek egymás között is a munkások a vincennesi pázsiton. S az egységért folyó harc máris komoly eredményeket mutathat fel, nem csupán Párizsban, hanem vidéken is. Sőt vidéken talán inkább, mint Párizsban. A különböző szakszervezetek számos városban közösen rendezték meg a május elsejei ünnepségeket. És sok helyen — mint például Grenoble-ban — a kommunista és szocialista képviselők együtt vettek részt a gyűléseken. A járási választásokon megvalósított közös akció első sikere feltárta a kapukat, s azokat sem a reakció, sem a Megjegyzendő, hogy május elsején beszédet mondott a pápa is. XII. Pius beismerte, hogy „május elseje ma már a munkásoké“. A pápa ezután bejelentette, hogy május elsejét beiktatják a katolikus ünnepek közé, mint „Józsefnek, a mun-kásszentnek“ ünnepét. A Tanista ezt a bejelentést kommen- tálva rámutat arra, hogy az egyháznak ez a lépése világosan tükrözi a nemzetközi munkásosztály állandóan növekvő erejét, s az új ünnep beiktatása, amelyet a Vatikán elé terelő hadműveletnek szánt, semmiféle zavart sem fog kelteni a dolgozók körében. jobboldali szocialista vezetők nem fogják tudni egykönnyen elreteszelni. Szegényes taktika és mindig ugyanaz: midőn a tavasszal együtt feltámad az egység szemele, azt állítják, hogy a kommunisták magukra maradtak, hogy a munkásosztály meg van osztva, s abban reménykednek, hogy elegendő egy kis választási csalás és rendbe jön minden ... Május elseje a gyöngyvirágokkal együtt ígéretet is hozott a francia dolgozók számára. És ha tudni akarják, hogy milyen irányból fúj a szél, nézzék csak, hogy remegnek az elszáradt levelek a kivénhedt fákon, s nézzék csak, hogyan remegnek... a burzsoá lapok. André Wurmser Triesztben Togliatti elvtársi népségek zavartalanul folytak beszédet mondott május else idején. Rámutatott arra, hogy a trieszti dolgozók nehéz gazdasági helyzetének fő oka az, hogy a kikötőváros nem épített ki állandó kapcsolatokat Délkelet-Európa országaival. A hallgatóság nagy tapssal fogadta Togliatti elvtársnak azt a kijelentését, hogy Triesztben olyan rezsimnek kell uralomra jutnia, amely gazdasági téren aktívan együttműködik a népi demokratikus országokkal. Piombinóban a rendőrség meg akarta zavarni a felvonulást, összetűzésekre került sor, amelyek során a felvonulók megfutamították a rendőröket. Olaszország többi városaiban a május elsejei an- Gino Pallotta Pari*. A szovjet kormány és a párt vezetői a május elsejei moszkvai díszszemlét üdvözlik a Lenin-mauzóleum mellvédjéről. Balról jobbra: I. H. Bagramian, Sz. Ez. Birjuzov, Sz. M. Bugyontsij, P. F. Zsigarjov, V. D. Szokolovszkij, N. G. Kuznyecov, I. Sz. Konyev, K. J. Vorosilov, G. K. Zsukov, N. A. Bulganyin, N. Sz. Hruscsov, G. M. Malenkov, L. M. Kaganovics, A. I. Mikojan, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, M. Z. Szaburov, M. A. Szuszlov, p. N. Poszpjelov. Bnkarest (Kiküldött munkatársunktól.) Az ünnepi zászlódíszt öltött Bukarest dolgozói már a kora reggeli órákban fegyelmezett sorokban vonultak a gyönyörűen feldíszített Sztálin térre, hogy részt vegyenek a május ünnepét bevezető nagygyűlésen. A jókedvtől, daltól hangos román főváros különböző pontjain a hatalmas felvonulás részvevői gyülekeztek. A megragadó látványt nyújtó Sztálin tér tribünjei hamarosan megteltek a Román Népköztársaság politikai, gazdasági és kulturális életének kiválóságaival, a világ minden tájáról összegyűlt vendégekkel és a diplomáciai testület tagjaival. A szabad országok népeinek dalai és a régi munkásmozgalmi dalok hangjai töltötték be a teret. Kilenc órakor hatalmas taps zúgott a téren. A dísztribünön megjelentek a Román Munkáspárt vezetői és a Román Népköztársaság kormányának tagjai, Gheorghe Gheorghiu-Dej és Petru Groza vezetésével. A 600 tagú katoMájus elsején a dolgozók százezrei vonultak fel a csehszlovák főváros utcáin és terein, hogy megünnepeljék a nemzetközi munkás-szolidaritás napját és egyben Csehszlovákia felszabadulásának 10. évfordulóját. A felvonulók első oszlopai pontban reggel nyolc órakor A tiranai dolgozók május 1-i felvonulása vasárnap reggel kilenc órakor kezdődött a Sztálin sugárúton. Az emelvényeken helyet foglaltak az Albán Munkapárt és az albán kormány vezetői, számos diplomáciai képviselet vezetője és beosztottai. Sorra vonultak el az emelvény (Tudósítónk telefonjelentése) Május elsejét egész Olaszországban lelkesen ünnepelték meg. A tüntetéseken a dolgozók mindenütt hangos szóval követelték az allotmány előírta demokratikus szabadságjogok tiszteletben tartását. Az úazenekar a békeharcosok himnuszát játszotta. Ezután Miron Constantinescu elvtárs, a minisztertanács alelnöke, a Román Munkáspárt politikai irodájának tagja lépett a mikrofon elé, hogy elmondja ünnepi beszédét. A beszédet gyakran szakította félbe a dolgozók felzúgó tapsa, amellyel szeretetüket és odaadásukat fejezték ki a párt és a kormány iránt. A beszéd után megkezdődött a nagyszabású felvonulás. A partizánok fegyelmezett osztagai nyitották meg a menetet. A nép felszabadulásának hős harcosai után Bukarest nyolc kerületének dolgozói vonultak el a tribün előtt. Délután Bukarest terein és parkjaiban hatalmas ünneplő tömeg előtt a főváros legkiválóbb művészei és a legjobb öntevékeny csoportok mutatták be művészetüket. A késő éjszakába nyúló népünnepélyek egy boldog, szabad nép törhetetlen optimizmusát, elszánt akaratát, kiváló tehetségét tükrözték. Lenkei Lajos léptek a Vencel térre. Az élen két zászlóvivő a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió állami zászlajával. A felvonulók között láthattuk a legjobb csehszlovákiai úttörőszervezeteket, majd a május 1-e tiszteletére indított munkaverseny győztes vállalatai következtek. (TASZSZ) előtt a bányászok, az építők, a textilmunkások, a vasutasok, a mezőgazdasági dolgozók, a tudósok, a művészek és a diákok oszlopai. A fővároson kívül május 1-i felvonulások voltak Albánia több más városában is. (TASZSZ) ünnepségeket ebben az évben összekötötték az ellenállási mozgalom győzelmére történő visszaemlékezéssel. Megemlékeztek Gronchinak köztársasági elnökké választásáról is, mint súlyos csapásról, amelyet a legreakciósabb csoportokra mértek. Prága Tirana Róma A felvonulás előtti pillanatban A Dózsa György úton, a Sztálin tér torkolatánál egymás mellett sorakozik a VIII. és a X. kerület dolgozóinak mellete. Várják az indulás pillanatát. Felberreg a telefon és felhangzik az utasítás: „Indulhatnak a budapesti kerületek.“ Az emberek kezükbe veszik a dekorációt, ünnepélyes csend van , majd elindulnak. Néhány perc múlva feltűnik a tér elején a XXI. kerület is és felhangzik az üdvözlés: „Hajrá huszonegy, hajrá huszonegy.“ Nem sokáig várat magára a válasz: „Hajrá nyolcasok, hajrá nyolcasok.“ „Hajrá tizenegy, hajrá tizenegy“ — zengett-zúgott a nagy tér... ... megkezdődött a tizenegyedik szabad májusi felvonulása. D. E. Nem akartam csupán szemlélő maradni Ezüstös hajú, idősebb asszony áll az Almássy téren a járda szélén. Arcán mély barázdák mutatják az elsuhant évtizedeket, a háborús évek szenvedését s fiának elvesztését, özvegy Petternicsné ott áll a felvonulók mellett és hidegen gyöngyöző, friss vízzel kínálja a menetelüket. Szeretettel hordozza végig szemét a végeláthatatlan sokaságon. Fiatalos fürgeséggel tölti a pohárba a vizet, ha egy-egy megszomjazott felvonuló megáll mellette. — Tudja fiam — mndja özvegy Petternicsné az egyik dolgozónak, aki szintén vizet kér tőle — nemrégiben én is ott voltam a menetben. Nem is tudnám úgy elképzelni május elsejét, hogy én ne vegyek rajta részt. Igaz, öreg és gyenge vagyok már, de azért kijöttem az utcára. És nem akartam csupán puszta szemlélő maradni, hanem egyik részvevője ennek a lelkes, színpompás menetnek . .. Zs. Meddig tartott az utcabál ? Estére jár az idő. A Hősök terén fel-alá hullámzik a tömeg. Egy gondos apa lehajol, hogy megkösse fiacskája cipőjének kioldódott madzagját. S ebben nem is lenne semmi különösebb, ha a gyerek szájában nem lenne egy trombita. De van, s a gyerek rendületlenül fújja. A apa rimánkodva néz a gyerekre: csak egy picit hagyd abba a trombitálást —kéri. — Csak egy picit. ... S lám, a szófogadó gyerek abbahagyja. Odaadja testvérének a trombitát: Nesze, most fújd te egy kicsit. S a testvérke fújja az apuka fülébe... A hét vezér szobra talapzatán sorra ülnek az emberek. Ezek aztán jól elfáradtak a délelőtti felvonuláson, hogy még most sem tudnak lábra állni. Aztán egyszerre, mint amikor valakit megijesztenek, úgy ugranak szét. Úgy látszik, hogy a zenekar ijeszthetett rájuk, az első ütemnél felugráltak s szaladtak — szegény fáradt emberek — táncolni. Azt hitték, hogy lemaradnak... Utcabál... mondogatjuk. Pedig nem is az, hanem térbál. Amekkora a Hősök tere, akkora a bál. Van ennek sűrűje is meg ritkája is. Egyik szomszédunk meg is kérdi a társát (lehet, hogy a férje volt): mi a csuda vonzza őket abba a nagy tömegbe. Itt nem táncolhatnának, ahol több a hely? — Ej, de feledékeny vagy! — kapja a választ. — Hát nem emlékszel, amikor még én sem tudtam táncolni, én is a sűrűjébe vittelek, hogy ne lássanak ... Hogy meddig tartott a térbál? Lehet, hogy az újpesti víztoronyig. Mert vasárnap éjjel hazáig táncolt a fiatalság. R. I. Összehívták Varsóba az 1954. december 2-i moszkvai nyilatkozatot aláíró államok értekezletét Az európai államok 1954. november 29-től december 2-ig Moszkvában az európai béke és biztonság biztosítása érdekében megtartott értekezlete határozatainak megfelelően, az utóbbi időben a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság és az Albán Népköztársaság kormányai megfelelő előzetes megbeszélést folytattak. E megbeszéléseken érintették, először az értekezleten részvevő nyolc állam barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződése megkötésének kérdését, másodszor a szerződésben részvevő államok egyesített katonai parancsnokságának létesítését. Tekintettel a párizsi egyezmények ratifikálására, az említtett államok most megállapodtak abban, hogy a moszkvai értekezlet határozataiból folyó kérdések megvitatása céljából második értekezletet hívnak össze ez év május 11-re Varsóba. A varsói értekezleten részt fog venni a Kínai Népköztársaság kormánya is, amely az értekezletre megfigyelőt küld. Delhi Delhiben május elsején három nagygyűlést tartottak. A haladó szakszervezeti szervezetek által rendezett gyűlésen egyhangúlag jóváhagyták ezt a határozatot, amely a béke megszilárdítása és a nemzetközi feszültség csökkentése ügyének fontos tényezőjeként üdvözli a békés egymás mellett élés öt elvét. A határozat kiemeli, hogy Burma, Indonézia, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, India és a Szovjetunió már állástfoglalt ezen elvek támogatása mellett. Ezek az elvek „az emberiség többsége számára vezérelvekké“ váltak. (TASZSZ) Oslo Norvégia minden részéből a dolgozók ezrei érkeztek Oslóba, hogy részt vegyenek a Norvég Kommunista Párt rendezte május 1-i tüntetésen. A tüntetők jelszavakban szólítottak fel az atomfegyver eltiltására az általános leszerelésre, Nyugat-Németország újrafelfegyverzésének megakadályozására, Norvégiának az atlanti tömbből való kilépésére stb. (TASZSZ)