Esti Budapest, 1956. április (5. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-02 / 79. szám

Széles frontot Adenauer politikájával szemben Seidel szociáldemokrata képviselő felhívása NÜRNBERG, április 2. Seidel szociáldemokrata szö­vetségi gyűlési képviselő a Né­met Szociáldemokrata Párt nürnbergi gyűlésén felhívta a nyugat-németországi polgári erőket, hogy teremtsenek szé­les frontot Adenauer politiká­jával szemben. A bonni koalí­ció felbomlott, mivel Adenauer koalíciós társai egyre világo­sabban ismerték fel a kancel­lár politikájának kudarcát. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a katonai hatalmi tömb egyoldalú létrehozása elzárja a német újraegyesülés felé veze­tő utat. (ADN) Rövid hírek Vasárnap este elutazott Dub­­rovnikba az Interparlamentá­ris Unió április 3. és 8. között tartandó üléseire a magyar kül­döttség: Rónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke, Mol­nár Erik elvtárs, országgyűlési képviselő, igazságügyminiszter és Friss István elvtárs, ország­gyűlési képviselő, a Közgazda­ságtudományi Intézet igazga­tója. ★ A Béke-Világtanács április 5-én Stockholmban tartandó rendkívüli ülésszakán a ma­gyar békeharcosokat öttagú küldöttség képviseli. A küldött­ség vezetője Ar­­dics Erzsébet Kossuth-díjas akadémikus, Pé­ter János református püspök, a Béke-Világtanács tagjai, Su­gár Jánosáé, az Országos Bé­ketanács titkára és Ratko­­n­ Béketanács­­a, az Országos alelnöke. Comal Yesil, a Török Köz­társaság magyarországi rendkí­vüli követe és meghatalmazott minisztere szombaton bemutat­kozó látogatást tett Rónai Sándor elvtársnál, az ország­­gyűlés elnökénél. ★ Toborzás __ amerikai módra 1/f­indenki a maga gondját­baját ismeri. Nos, az­­ amerikai hadsereg személy-­­­ügyi főparancsnokságának is­­ van éppen elég baja. A tér­­ nyekből az derül ki, hogy igen­­ lassan halad a toborzás. Mint­­ több külföldi lap jelentette, a­­ vendéglőkben, a borbélyüzle-­­­­ekben, s másutt — ahol né­­gerek is megfordulhatnak — plakátokat függesztettek ki a­­ következő szöveggel: ■ „Az Egyesült Államok had­seregének személyügyi főpa- ' rancsnoksága. Ifjú négerek! Áldozatai vagytok a faji üldözésnek? A fehér lányok nem hajlandók veletek mutatkozni? Mint az Egyesült Államok katonái kül­földre utazhattak, ahol nagy­szerű zsoldot kaptak. A kül­földi országok lakossága úgy fog tekinteni rátok, mint gaz­dag emberekre, mert pénzetek vásárlóereje ötször olyan nagy, mint az illető ország valutájáé. Színesbőrű amerikaiak! A német és angol lányok türel­metlenül várják az alkalmat, hogy hallhassák egészséges nevetésteket. Még ma jelent­kezzetek az Egyesült Államok hadseregébe!’’ Ezt az „eredeti“ hirdetményt '■ idézte az Öffentlicher Anzei- A­ger című kreuznachi (Nyu-­­ gat-Németország) lap. A lap , mélységes felháborodását fe­­­­jezi ki amiatt, hogy ilyen gya-­­ lázatosan gúnyt űznek az an-­­ gol és a német népből, s le- f­alázzák az angol és a német­­■ nőket. Egy másik nyugat-­­ német újság, a Freies Volk­e „Lányaink — a megszállók szórakozószere“ című cikké­ben a következőket írja: „A fiatal négerek, akiket hazá­jukban harmadrendű embe­reknek tekintenek, akiket lincsbíróságok elé idéznek és egyéb megaláztatásoknak vet­nek alá, úgy látszik, nem mu­tatnak különösebb hajlandó­ságot — bármit is ígérnek ne­kik, — hogy Németországba és Angliába menjenek, mint megszálló katonák. Az Egye­sült Államok négerei tevé­kenyen részt vesznek az ame­rikai lakosság békeharcában és nem dőlnek be ennek a szennyes, szexuális csábítás­­­­nak“. I (Lityeraturaja Gazeta). A csehszlovák ipar újdonságai közé tartozik az A—3 típusú ana­­litiki mérleg, amelynek érzé­kenysége 0,01 milligramm, vagyis (4 ■ ’y százezred gramm, Prin Szovjetunió A minszki traktorgyár futó­szalagját március 23-án hagyta el a huszonötezredik „Belo­rusz“ kerekestraktor. Ezt a traktort A. Kesztyűk művezető komszomolista brigádja állítot­ta össze. A moszkvai Villanylámpa­­gyár mérnökei és technikusai olyan televíziós vetítőkészülé­ket szerkesztettek, amelynek segítségével a televíziós kép 0,9—1,2 méterre nagyítható. Évi 12 millió A Le Monde című francia burzsoá lap muryatársa, aki több hónapot töltött a Kínai Népköztársaságban, megdöb­benve jelenti, hogy Kína­ la­kossága négy év alatt annyival szaporodik, mint amennyi francia él az egész világon (48 millió). Ez annak tulajdonít­ható, hogy Kína felszabadulása óta a születések száma, a Más­ság számának évi két százalé­kára növekedett. A kép árulkodik!... Lengyelországból a világ minden tájára szállíta­nak szerszámgépeket: Dél-Amerikába, Indiába, Hollandiába, Magyarországra stb. Az ötéves terv időszakában a Dabrowa—Gorniczai Mechanikai Felszerelések Gyára — amelynek egyik termé­két képünk ábrázolja — 62 százalékkal emeli ter­melését. Drága mulatság Japán évente több mint 600­­ tartózkodó amerikai katonai millió jent fizet az országban a tanácsadóknak. Rövidesen kipróbálják az első, teljes egészében az NDK-ban készült utasszállító repülőgé­pet, amely a második ötéves tervben kerül forgalomba. Ké­pünkön a (DDR—AVF feliratú) gép modelljét tanulmányozzák. abb Lengyelország A novoszibirszki területen lévő ,,Kreml” gabonaszovhozt tavaly létesítették. A kietlen pusztaság helyén m­a már rendezett telepü­lés van. A szovházba­n hétosztá­­lyos iskola, kórház és rádióköz­pont működik, s hamarosan üzem­be helyezik az autom­ata telefon­központot, amelynek szerelése ké­pünkön látható. A Life című amerikai lapban közölt kép árulk­dik: a Nyugat-Németországban felbocsátott ballo­nokat, amelyekről azt állították, hogy azok m gánszervezeteké, katonák töltik meg egy nyuga németországi katonai bázison. Csou E­l-laj elvtárs beszéde fiatal írók és művészek előtt PEKING, április 2. Csou En-laj elvtárs, minisz­terelnök szombaton beszédet mondott a fiatal írók országos értekezletén, valamint az­ első országos modern drámai fesz­tiválon részt vett küldöttek előtt. A beszéd a fiatal írók és művészek képzésének kérdései­vel foglalkozott. (Ú­j-Kína) Gazda-csere­­ Nemrég két érdekes kép­e járta be a világsajtót. A két­­ fotó közös címe ez volt:­­ „Egy ország gazdát cse-­­­rél..." A felvételek a dél-­­ vietnami „legfelsőbb vezér-­­ kar“ épülete előtt készültek, é s azt a pillanatot ábrázol-­­­ták, amint a dél-vietnami * katonák francia rangjelzé­­­­seit elégetik, s a francia­­ születésű Tran Van Don­­ji dél-vietnami tábornok (aki­­ nemrégen a francia állam-­­­polgárságról is lemondott) * amerikai rangjelzésekkel­­ cseréli fel egy dél-vietnami­­ tiszt egyenruháján a volt­­ francia rangjelzéseket.­­ Több nyugati kommentá-­­ tor azt írta erről az esetről,­­ hogy ez a dél-vietnami I rendszer franciaellenességé-­­ nek betetőzését jelenti. A­­ rangjelzés-csere azonban —­­ mint most a France Obser-­­ vateur jelentéséből kitűnik­­ — korántsem fináléja, ba­­r nem csupán egyetlen köz- j játéka volt a francia—dél-­­ vietnami ellentéteknek, s az­­ Egyesült Államok előtti dél-­­ vietnami behódolásnak. A­­ France Observateur ugyan­­­­is azt jelentette, hogy meg-­­ állapodás jött létre Francia- Í­r­ország és Dél-Vietnam kö­­­­zött az expedíciós hadsereg visszavonásáról. A meg­állapodás értelmében a franciák az expedíciós had­sereg utolsó egységeit ez év június 30-ig kivonják. A France Observateur azt is megírta, hogy a tervek sze­rint a francia expedíciós hadsereg Dél-Vietnamban hagyná az Egyesült Álla­mokból a háború alatt Vietnamba küldött hadi­anyagokat. Ha meggondoljuk, hogy ez az esemény közvetlenül Dulles legutóbbi dél-viet­nami látogatása után tör­tént, s visszaém­lé­kszü­nk Dulles-nak azon kijelenté­seire, melyek szerint az Egyesült Államok csak a legnagyobb megelégedését fejezheti ki a dél-vietnami helyzettel kapcsolatban, ak­kor nem nehéz megérte­nünk a francia expedíciós hadsereg kivonásának cél­ját és mozgató rugóit. sz. g. alatt ! hadi-­­ hogy í­rsohjis " í­zi­ ós angol—szovjet kereskedelem múltjai és jövője I­I”­­. év március 16-án múlt 35 esztendeje, hogy­­ megkötötték az első szovjet—­­ angol kereskedelmi egyez- t ményt. Ez az egyezmény,­­ amely a legnagyobb kedvez­­­­mény elvén épült fel, hatáso­­­san elősegítette a két ország­­ kereskedelmi és gazdasági­­ kapcsolatainak fejlesztését. A­­ Szovjetunió angliai megrende­­­­lései, különösen a világgazda­­­­sági válság éveiben, sokat­­ könnyítettek a szigetország­­ iparának helyzetén, s rengeteg­­ dolgozót mentettek meg a­­ munkanélküliségtől. Köztudo­­­­­ású például, hogy az angol­­ szerszámgépek legnagyobb ré­­­szét hosszú évekig a Szovjet­­­­unió vásárolta meg. Anglia vi­­­­szont kitűnően felhasználhat- t ta a szovjet árukat , a ga­­l­bonaféléket, a faanyagokat, az íj ásványolajat, a szőrmeárukat, a s lent, a félkész-gyártmányokat­­ és az egyéb árucikkeket. Az 5 angol külkereskedelmi cégek­­ hatalmas bevételhez jutottak­­ a szovjet áruk reexportálásá­­­­val is. f Mindazonáltal voltak árny­­­­oldalai is a háború előtti szov­­i­jet—angol kereskedelmi kap­­­­csolatnak. 1933-ban embargót­­ rendeltek el a szovjet árukra. f Minthogy azonban ez a diszkri- 5 minációs politika sok kárt oko­­­­zott az angol kereskedelemnek, ^ hamarosan felhagytak vele. s : * háborút megelőző időszak­­­­ban a­­két ország gazdasági f­ő kapcsolatai eredményesen fej­­­­lődtek.­­ A második világháború t ^ utáni első években emel­­­kedést mutatott a szovjet—an­­­­gol kereskedelem volumene. 1 1948-ban például több mint öt-­­­szer annyi árut vásárolt­­ Anglia a Szovjetuniótól, mint 1 1946-ban. Bár a megélénkült­­ kapcsolat mindkét ország Ihász­­­­nára vált, az angol—szovjet ke­­­­reskedelmi forgalom mégsem­­ emelkedhetett a kívánt szín­­i­vonalra, sőt mindinkább csök­­k­kent. Az Amerikai Egyesült­­ Államok súlyos megkülönböz­­t­­ető politikát erőszakolt a­­ Szovjetunióval és a népi de­­­­mokráciákkal szemben a nyu­­­­gati tőkés országokra. Még a­­ Szovjetunióba irányuló gépi­­ berendezésekre is rásütötték a­­ „stratégiai árucikk“ bélyeget,­­ s megakadályozták, hogy­­ angol kereskedelmi szervek ki­­­­elégítsék a Szovjetunió ilyen­­ irányú szükségleteit. E politi­­­­ka célja az volt, hogy „válság,­­­ba sodorják“ a Szovjetünk iparát és gazdasági életet, hogy „alapjaiban meggyengítsék“ a szovjet rendszert. Amint azon­ban a XX. kongresszus be­számolóiból is tudjuk, az em­bargó-politika nem érte el cél­ját: csődöt mondott: a Szov­jetunió ipari termelése nem csökkent, hanem minden ed­digit felülmúló színvonalra emelkedett. A diszkriminációs politika azonban annál jobban sújtotta a kapitalista országo­kat, azokat, amelyek kormány­körei e politikát diktálták. A kapitalista világgazdaság éle­tét mind fenyegetőbben sújtja az értékesítési válság. 1955- ben 862 millió font sterlingre rúgott, vagyis 46 százalékkal haladta meg az előző évit az angol külkereskedelmi mérleg deficitje. Érthető hát, ha Angliában egyre többen, egyre nyíltabban követelik a keres­kedelmi akadályok és a meg­különböztető politika felszámo­lását. "I­Q"! január—februárjában 1-17 angol üzletemberek jártak Moszkvában, s azt az óhajukat fejezték ki, hogy szeretnék visszavezetni a nor­mális kerékvágásba a szovjet —angol kereskedelmi és gaz­dasági kapcsolatokat. Rögtön ajánlatot tettek különböző an­gol áruk szállítására, s szovjet gyártmányok megvásárlására. Megállapodás történt a két fél között, hogy a Szovjetunió megrendel húsz halászhajót,­­ híradástechnikai berendezése­ket, textilipari gépeket stb. Ez a szovjet megrendelés nagy visszhangra talált Angliában A szovjet—angol kereskedelmi forgalom 1954-ben már némi­leg meghaladta az 1953-ast 1955-ben pedig ugrásszerűen megemelkedett, s elérte a 95 millió font sterlinget, vagyis 67 százalékkal szárnyalta túl az előző évit. A múlt évben Anglia sok fontos szükségletét szovjet im­portból fedezte. A szovjet mangánérc-szállítmányok az angol kohóipar importszükség­letének mintegy harmadát fe­dezték. A Szovjetunió az an­gol nyersvas-importban 40 százalékkal részesedik, az an­gol nyersgyapot-importban pe­dig a második helyet foglalja el. 1955-ben az előző évihez képest több mint 50 százalék­kal nőtt azoknak az árucik­keknek a mennyisége, amelye­ket a Szovjetunió Angliától vásárolt. Bár az angol—szovjet gaz­dasági együttműködésben és kereskedelmi kapcsolatban je­lentős élénkülés tapasztalha­tó, a két ország ilyen irányú kapcsolata még mindig nem mondható kielégítőnek. Szám­talan kiaknázatlan lehetőség kínálkozik mindkét ország szá­mára. Most arra van szükség, hogy felhasználva az elmúlt két esztendő pozitív tapaszta­latait, mindkét ország gazda­sági szervei tovább munkál­kodjanak kapcsolataik elmé­lyítésén. A két nagyhatalom gazda­­sági kapcsolatának tel­jes normalizálása túlnő a szűk kereskedelmi kereten. A szov­jet—angol gazdasági kapcsola­tok megerősítése hozzájárulna a két ország közötti politikai kapcsolatok további javításá­hoz, az angol és a szovjet né­pet összefűző baráti szálak megerősítéséhez. A Csehszlovák Vöröskereszt segélyadománya a jugoszláviai elemi csapások károsultjainak BELGRÁD. április 2. V. Pithart, Csehszlovákia belgrádi nagykövete 1 600 000 dinárról szóló csekket nyújtott át dr. Pavle Gregoricsnak, a Jugoszláv Vöröskereszt elnö­kének. Ezt az összeget a Cseh­szlovák Vöröskereszt segély cí­mén a­­jugoszláviai elemi csa­pások károsultjainak küldi. (Tanjug) Her­rica, rica Hogy a közkedveltségnek örvendő alumínium edény még nagyobb népszerűségre tegyen szert, a Vas-Műszaki Főigazgatóság pénzjutal­makkal és díjakkal egybe­kötött pályázatot hirdetett: ki tudja a legmelegebben és a legszívhezszólóbban dicsőíteni az alumínium edényt? A felhívás nyomán 30 000 pályázat érkezett be, úgy, hogy a VASÉRT Üllői úti irodájában most a leg­nagyobb szobát rendezték be az operák és operettek, sanzonok és lírai költemé­nyek megfelelő tárolására. De a pályázat nemcsak mennyiségi szempontból mondható sikeresnek. A­­. 30 000 mű csupa szebbnél szebb megállapítást tartal­maz az aluminium edényre vonatkozólag. A beérkezett alkotások általában három csoportba sorolhatók. „Kicsi tepsi nagy a füle, a pecsenyém jól me­gsüle. Ugyan­ mibe? Ércedénybe, vagy zománcos tepsijében? Nem is hiszi, ha nem látja: alumínium — nincs párja — nem pattog le a zománca.“ Vagyis: a költő megelégszik azzal, hogy dalba tömöríti az alu­mínium edény tulajdonsá­gait, mint ahogy azt a „Kis mókus“ jeligéjű pályázó is teszi imigyen: „Sül benne a pecsenye, csak úgy siste­reg, a gazdasszony főzés közben már nem pityereg. Én vagyok a legszebb fém a csodás, újszerű. Tartós olcsó, célszerű és féleg nagyszerű!“ Az „Alu-rajon­­­gó“ jeligéjű pályázó ige­versei: „Leesik az edény, nem törik, nem csorbul, mert anyaga készült alumí­niumból. Hej rica, rica, rica, kukorica lencse, alu­mínium edény milyen nagy szerencse.“ A második csoportba azok a művek tartoznak, amelyek az alumínium edénynek a­­házaséletben, illetve a szerelemben betöl­tött szerepével foglalkoz­nak, például a követke­zőképpen: „Ha a feleségét igazán szereti, alumínium­ból szép edényt vesz neki.” Részlet egy alumínium­­csárdásból: „A férjem is mostanában sűrűbben jár a konyhába. Az se baj, ha nincs kész ebéd, bámulja a sok szép edényt.” Részlet egy alumínium-operettből: „Julcsa, sose leszek a ma­gáé, inkább leszek én az Ilonkáé, mert edénye ragyo­gó, mindig szép és hőtartó, aluíniuim­ból van az edé­nye.” Részlet egy alumí­nium-operából: „Ha férfi lelkedet egy nőre feltevéd, nem mindegy az neked, miben fő az ebéd. Gondold meg mit tegyél, hogy jó edényt vegyél, szíved ne le­gyen kőkemény, mert int feléd egy új remény: az alumínium edény.” A harmadik csoportba azok a művek tartoznak, amelyeknek szerzői, az alu­mínium edény edényeinek minél hathatósabb dicsérete céljából, nem fukarkodnak a versenytárs (a zomnánc­­edény) hírnevének aláásá­­sától sem. A szerzők lelep­lezik, hogy a zománcedény­ben való sütés-főzés vakbél­­gyulladáshoz vezet. _ „Nem eszel ma már fatálból, vak­beled sem lesz zománctól.” — írja a többi között a „Zománcedény ellensége ’ jeligéjű pályázó. Egyik pá­lyázótársa így­­ inti __ az edényvásárlók széles töme­geit: „Fel nean pattog, le nem pereg, nem lesz beteg a vakbeled.” Ha a zománc nem is, de a sok dicséret — reméljük — az alumí­nium edényről lepereg, s így a minősége nem esi­k majd vissza, hej, rica, rica, rica, kuko­rica ... György István ★

Next