Esti Budapest, 1956. május (5. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-03 / 103. szám

Szép idő, jó kedv a május elsejei Moszkvában MOSZKVA (Tudósítónk telefonjelentése) Az idei május elsejének reggelén olyan idő köszöntött a szovjet fővárosra, amilyent óhajtottunk, az ég tiszta volt, csak néha úsztak végig rajta kisebb felhőcsapatok. S a jó idő csak fokozta a moszkvaiak jó hangulatát. Mire a Kreml toronyórájának mutatója a tizes számra ért, már hatalmas embergyűrű övezte a Vörös teret. Az emelvényeken a moszkvaiak mellett ott láttuk a külföldi országok képviselőit, köztük a Szovjetunióban tartózkodó magyar országgyűlési küldöttség tagjait is. A mauzóleummal szemben felsorakozott katonai alakulatok fogadták Zsukov marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének üdvözletét, miközben 20 tüzérségi díszössztűz köszöntötte a munkásszolidaritás nagy nemzetközi ünnepét. Ezután Zsukov elvtárs beszédet intézett a díszszemlére megjelent csapategységekhez és Moszkva dolgozóihoz. A beszéd elhangzása után egy pillanatra kiürült a tér, majd megkezdődött a csapatok elvonulása a mauzóleum előtt. A katonai alakulatok díszszemléjét a szovjet főváros dolgozóinak színpompás felvonulása követte. Több mint négy órán át hömpölygött a Vörös térre az emberáradat, kifogyhatatlanul. Talán soha nem köszöntötte még a szovjet vezetőket ilyen hatalmas ováció, ilyen lelkes éljenzés, hurrázás, mint ezen a május elsején. Azt mutatta ez a felvonulás, hogy dolgozó népünk minden eddiginél szorosabban tömörül pártunk és kormányunk vezetői közé. A Vörös tér a felvonulás után sem ürült ki. A moszkvaiak ezrei sétáltak a téren, amelyen a Kremllel szemben lévő épületek homlokzatáról Marx és Engels hatalmas képmása nézett a térre. Sok ezer ember kereste fel a kettes ünnepen a Kreml történelmi emlékeit, hogy még egyszer emlékezzék a szovjet állam megszületésének idejére, a győzelmes májusok kiinduló állomására. Nem lehet számot adni arról a sok sok kerületi, üzemi ünnepségről, amelyen a szovjet dolgozók megemlékeztek még ezekben a napokban május elsejéről. A Lenin-hegy — amelynek zöld füvét rövid tavaszi eső mosta tegnap — szintén telve volt emberekkel, kirándulókkal. De akármerre mentünk is, mindenütt hangos zeneszó, ének, víg kacaj fogadott bennünket, a szovjet fővárosban. A mára virradó éjjel késő éjszakájába nyúlt az 1956-os esztendő nagy proletárünnepének moszkvai megünneplése. Oleg Vinogradov Az egységért és a jogokért vívott harc napja volt május világszerte RÓMA (Tudósítónk telefonjelentése) Az olasz dolgozók nagyszabású ünnepségeken emlékeztek meg május elsejéről. Rómában mintegy 150 ezren gyűltek össze a Piazza del Popolón, hogy meghallgassák Di Vittoriónak, a Szakszervezeti Világszövetség elnökének, az Olasz Általános Munkásszövetség főtitkárának, valamint Lizzadri szocialista képviselőnek ünnepi beszédét. Hasonló nagyszabású ünnepségek voltak Milánóban, Torinóban, Genovában, Bolognában, Firenzében, Nápolyban és minden nagyobb városban. Érdekes és jelentőségteljes vonása volt az idei május elsejei ünnepségeknek, hogy 12 egyház is igyekezett bekapcsolódni május megünneplésébe, miután hivatalos egyházi ünneppé — „Szent József, a kézműves ünnepévé” — nyilvánították május elsejét. Maga XII. Pius pápa is beszédet mondott. Az egyháznak ez a magatartása arról tanúskodik, hogy immár az egyház is felismerte, milyen jelentősége van május elsejének a dolgozók valamennyi rétege számára. G. P. PÁRIZS A párizsiak tízezrei vettek részt május elsején a CGT-nek a vincennesi stadionban rendezett hatalmas tömeggyűlésén. Eugene Hénaffnak, a Szajna megyei szakszervezetek szövetsége főtitkárának bevezető szavai után Benoit Frachon, a CGT főtitkára mondott nagy beszédet. Hangsúlyozta, hogy a francia dolgozók most bérköveteléseiken kívül követelik az algériai békét. Ezután leszögezte, hogy a szakszervezeti megoszlás csak a kapitalistáknak használt, és a dolgozók leghőbb vágya a szakszervezeti egység újra megvalósítása. Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára szintén a szakszervezeti egység kérdésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy sürgősen szükség van a szakszervezeti egység megvalósítására. Május elsején Franciaországban többhelyütt összetűzésre került sor a tüntető algériai dolgozók és a rendőrség között. Párizsban a rendőrség 2500 algériait őrizetbe vett a tüntetések megelőzése céljából, s közülük hatot letartóztatott. Heves összeütközésekre került sor a rendőrök és algériai dolgozók között Marseille-ban, Saint-Etienne-ben és Metzben. Mindhárom helyen sokan megsebesültek. Lyonban a rendőrség szétoszlatta a felvonulásra gyülekező tömeget. BERLIN Nyugat-Berlin dolgozói május 1-én a szociáldemokrata párt és a szakszervezetek egyes jobboldali vezetőinek akarata ellenére több kerületben vörös lobogókkal vonultak fel és ezzel tüntettek a bonni kormány reakciós, munkásellenes politikája ellen. Jelmondataikban a munkabérek emelését, negyvenórás munkahét bevezetését, az egész német munkásosztály akcióegységének megteremtését követelték. A rendőrség a Nyugat-Berlinben tartott májusi tüntetés 78 részvevőjét „iközcsendháborítás” címén őrizetbe vette. MAJNA-FRANKFURT Majna-Frankfurtban május elseje előestéjén az ifjúmunkások, a szociáldemokrata ifjúsági szervezet és a szocialista diákegyesület 1500 képviselője tüntető menetben vonult végig a város főútvonalain és szenvedélyesen tiltakozott Nyugat- Németország újrafelfegyverzése és a hadkötelezettség bevezetése ellen. A tüntető fiatalok ilyen jelmondatokat hangoztattak: „Nem akarunk Adenauer katonái lenni!”, „Legyen Németország a békenagyhatalma!”, STOCKHOLM Május 1-én Stockholmban a dolgozók szolidaritása nemzetközi ünnepének alkalmából tömegtüntetés volt. A tüntetők számos oszlopa vörös zászlókkal, nemzeti zászlókkal, a béke szilárdítására, a fegyverzet csökkentésére és az atomfegyver eltiltására lelkesítő transzparensekkel és jelmondatokkal járta be a svéd főváros utcáit. Az Erdei nevű külvárosi kerület hatalmas térségén sokezres nagygyűlést tartottak. HELSINKI Finnország dolgozói széles körben megünnepelték május elsejét. Az ország sok városában voltak tüntetések és nagygyűlések a dolgozók nemzetközi ünnepe alkalmából. Helsinki dolgozóinak tízezrei vonultak az utcára. A felvonulók számos zászlót, transzparenst és olyan jelmondatot vittek amely a munkásmozgalom békeharcos, a dolgozók életkörülményeinek javításáért folyó harcban megnyilvánuló egysége megteremtésére, a Szovjetunióval való barátság szilárdítására lelkesített. A Szenátus téren tartott nagygyűlésen körülbelül negyvenezren vettek részt. A nagygyűlés az Internacionálé eléneklésével fejeződött be. DELHI India dolgozói szerte az országban megünnepelték május elsejét. A munkások és alkalmazottak százezrei vettek részt azokon a gyűléseken és ünnepségeken, amelyeket május 1-én Delhiben, Bombayben, Kanpurban, Punában, Sztinagarban, Amricsarban és az ország sok más városában tartottak. A gyűlések részvevői határozatokat fogadtak el, amelyek követelik a munkásosztály egységének megszilárdítását, a dolgozók életkörülményeinek megjavítását, felhívnak a békeharc folytatására, elítélik a háborús egyezményeket és a gyarmati rendszert. MEXIKÓ Az AFP jelenti: Kedden mintegy ötszázezer mexikói dolgozó emlékezett meg a munka ünnepéről. A fővárosban Adolfo Ruiz Cortines elnöknek és a kormány összes tagjainak jelenlétében nagyszabású felvonulást tartottak. Megjelentek a legnagyobb szakszervezeti és munkásközpontok vezetői is. A felvonulást nagy tömeg nézte végig. A szakszervezeti küldöttségek többsége a mexikói munkásosztály főbb követeléseit feltüntető, feliratos táblákat vitt magával. A dolgozók a többi között az iskolák számának növelését, jobb munkabéreket, az árak stabilizálását és a munkások lakásviszonyainak javítását követelték. ★ Az Elnöki Tanács meghívta a Magyar Népköztársaságba a Német Demokratikus Köztársaság parlamenti küldöttségét Kristóf István, a Német Demokratikus Köztársaságban járt magyarországi küldöttség vezetője hétfőn, a magyar képviselőknek a népi kamara elnökségével folytatott megbeszélése során közölte, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki és Tanácsa viszontlátogatásra meghívta Magyarországra a Német Demokratikus Köztársaság parlamenti küldöttségét. (MTI) . Használja ki a részletfizetés előnyeit! Rádiót Magnetofont Lemezjátszót vásárolhat részletre a RÁdIÓTEREMBEN VIII., JÓZSEF KÖRÚT 15. — Telefon: 342—149. Látogassa az Ezerjó Éttermet (XIV. Állatkerti út 3.) Sárai Elemér és népi zenekara játszik. Szalay László énekel • Halászlé — Túróscsusza KITŰNŐ KONYHA ! ITALKÜLÖNLEGESSÉGEK ! Az amerikai legfelső bíróság törvénytételnek minősítette a kommunista párt üldözését NEW YORK, május 3. Az amerikai legfelső bíróság a napokban olyan döntést hozott, hogy „a felforgató tevékenységet ellenőrző hivatal" vizsgálja felül az amerikai kommunista pártnak a McCarrantörvény alapján történő úgynevezett nyilvántartásbavételéről szóló határozatát. Mint ismeretes, a McCarrantörvény előírja az összes olyan szervezet nyilvántartásbavételét, amelyet a hivatal ,„kommunista akció“, vagy a „kommunista front“ szervezeteinek kategóriájába sorol. A törvény értelmében a nyilvántartásbavétel megtagadását ötévi börtönbüntetéssel és tízezer dollár pénzbüntetéssel büntetik. A legfelső bíróság úgy döntött, hogy a hivatalnak a kommunista pártra vonatkozó említett határozata kétes bizonyítékokon alapul. A Daily Worker szerkesztőségi cikkében helyesli a legfelső bíróságnak ezt a döntését, mint „a Bill of Right (azaz az alkotmányos törvényesség) helyreállításáért vívott harc részleges, de igen fontos győzelmét“ és egyúttal ismét felhívja a figyelmet a hivatásos besúgó-rendszer felhasználásáinak megengedhetetlen módszereire, amelyekhez az amerikai igazságügyminisztérium folyamodik. Brownell igazságügyminiszter az Atlantic Cityben (New Yersey állam) megjelenő Times szerint a legfelső bíróság e határozatának, amely lényegében törvénytelennek minősíti a kommunista párt üldözését — szelleme ellenére kijelentette, hogy „az Egyesült államokban teljes erővel folytatni fogjuk kampányunkat a kommunista párt ellen.“ (TASZSZ) 11000 munkás sztrájkol Coventryben DON DON, május 3. é vel feleslegessé váltak .. . (Tudósítónk telefonjelentése) Ugyanakkor a bizalmikon keresztül közölték a munkások Coventryben, abban a városban, melyet a nácik megpróbáltak bombáikkal letörölni a föld színéről, 11 ezer ember sztrájkba lépett. A sztrájkolók a Standard Motor Factory munkásai, akik autókat és nagyteljesítményű traktorokat gyártanak. A kapitalista sajtó a sztrájkolókat haladás elleneseknek minősíti. A Standard Company legutóbb ugyanis bejelentette, hogy 4 millió értékű új gépparkot ruház be a traktorgyártás meggyorsítására. Ez azonban az éremnek csak egyik oldala. A munkások nem ellenzik az ipari haladást. Mi ellen harcolnak? Az ellen, hogy a nyár folyamán 3500 munkást szándékoznak elbocsátani, mivel az új gépek bevezetésékol, hogy legyenek készen „a csökkentett munkaidőre“ (amely azt jelenti, hogy a fizetés is csökken) azután, hogy 3500 munkástársukat elbocsátják. Mindezt figyelembe véve a munkások elhatározták, hogy folytatják a múlt csütörtökön megkezdett sztrájkot. Az egész város és ebbe bele kell érteni a feleségeket, a kiskereskedőket és más iparágak munkásait — támogatja a sztrájkolókat. Leon Griffiths Aki május elseje délutánján kint járt a városligeti tó partján, megállapíthatta, hogy a fővárosban igen sok az elszánt ember. A csónakok majdnem egymást érik a tavon, csak úgy loccsannak az evezők a szélkorbácsolta vízben. A csónakázók javarésze — mint ahogy a bokrétás kalapok, a pántlikás gomblyukak elárulják — még a felvonulásról felejtkezett a Városligetben. A városligeti tavon — Viharos a tenger, ugye tata? — larsan a kiáltás az egyik csónakból a másikba, ahol fehér bajuszú bácsi húzza az evezőket. — Ha ez neked tenger, akkor a vihar is vihar — jön a hetyke válasz, a környező bámészkodók nagy derültségére. Ugyanis az utolsó szónál, mintha csak gúnyolódni akart volna, magasba emelte a szél az öreg evezős kalapját. A kalap azonban gyorsan viszszakerül a gazdájához, csak éppen nem a fejére, hanem a csónak aljába. — Látom már — dohog a bácsi — összebeszéltetek a széllel. De mégsem fogtok kiborítani...! S fittyet hányva szélnek, évődésnek, az őket kacagók táborának, meghúzza az evezőlapátokat, bizonyítva, hogy május elsejei mulatságát nem hagyja elrontani. N. I. Hazaérkezett a Német Demokratikus Köztársaságból a magyar országgyűlés küldöttsége A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája elnökségének meghívására elutazott küldöttség Kristóf István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa titkárának vezetésével visszaérkezett Budapestre. A küldöttség fogadására a ferihegyi repülőtéren megjelent Boldoczki János külügyminiszter, Szakali József, a DISZ Központi Vezetőségének első titkára, Barcs Sándor, az Elnöki Tanács tagja, Csatorday Károly, a Külügyminisztérium protokollosztályának ideiglenes vezetője. Jelen volt a küldöttség fogadásánál Sepp Schwab, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és a nagykövetség több tagja. (MTI) Látta és ismerte Lenint Tenger nép a téren, árad, hömpölyög szélesen, vidáman. Az egyik, Liget felőli tribünön áll feszesen Ruscsák hajós, mintha tisztelegne. Mellét kitüntetések, érmek díszítik. A magyar munkásmozgalomban vívott harcaiért kapta. A Hofherr—Schrantzgyárban szerszámokat esztergályozott, s 1914-ben Kállai Ubul legnagyobb rökönyödésére sztrájkot szervezett. „Nem szolgálom az imperialisták háborúját!“ — felelte, valahányszor munkára akarták kényszeríteni. Büntetőszázaddal küldték az orosz frontra. Ott látta és ismerte meg Lenint. Beszélni is hallotta a Putyilovkában. (A pétervári Putyilovgyárban.) A párt nevelte Ruscsák Lajost forradalmárrá. Sok harcot állt, sok évet töltött börtönben. Mindezt csak azért mondja el, hogy érzékeltesse, mekkora öröm számára a szabad május elseje. — No lám, itt vagyunk... így van ez rendjén. Én nem kora reggeltől ott állt a Sztálin téren. A Liget felőli járdaszegély mellett tartotta a rendet az indulásra várakozó úttörőpajtások között. Nem volt könnyű dolga, hisz a várakozás izgalmában forrott, zsibongott a fehéringes, pirosnyakkendős gyermeksereg. — Hühh, de meleg van! Nincs egy felesleges zubbonya? — kérdezte tőle pajkoskodva egy hidegtől pirosra csípett arcú kispajtás. — Menjetek fogócskázni, akkor majd nem fáztok — egészen jól csináltam. De a fiaim már jobban, s unokáim még jobban ... Ez a forradalom útja. A kezdet nehéz, sok hibát követhet el az ember, de a végén csak győz. — Nem érzem öregnek magam. Mindez, ami körülöttem történik, megfiatalít. Örülök minden kis téglának, amit egymásra raknak, minden kis ötletnek, ami iS szebbé teszi az életet. — Csodálatos erő az ifjúság. Csak nevelni kell a fiatalokat és szeretni. DISZ- instruktor vagyok ... — magyarázza Ruscsák elvtárs. Nehezére esik a beszéd, majdhogy a betegágyból jött a felvonulásra. — Amikor a fiamat először kísértem a gyárba, azt mondtam a munkásoknak: „Elhoztam a fiamat, rátok bízom, neveljétek. Én meg nevelem a fiaitokat. Nevelem az unokáimat is. Mert a szocializmust már a családban kell, hogy magukba szívják a gyerekek“... — Annyi vidámsággal, életszeretettel teli bölcsességgel beszél. „Feri bácsi” válaszolt mosolyogva Feri bácsi, a magas, barna fiatalember, aki Államvédelmi Hatóságunk egyenruháját viselte, s mint „bácsi” sem volt több 21 évesnél. A válasz és a mosoly azonban rögtön új barátokat is szerzett, egész kis embergyűrű vette körül, s csak úgy röpködtek a kérdések: „Mitől ilyen fényes a csizmája, Feri bácsi?”, „Jó katonának lenni, Feri bácsi?”, „Mit gondol, Feri bácsi, az én apukám hol katona?”, s Feri bácsi mindenre szíve-hogy szinte fáj tőle búcsút venni. A téren felzúg a hurrá, a tömegek ajkáról felröppen az üdvözlés: Éljen a párt! Ruscsák elvtárs kihúzza magát, áll feszesen, mintha tisztelegne. B. A. sen válaszolt. A gyerekek egyszercsak huncutul öszszesúgtak és eltűntek. Néhány perc múlva gyűrűt formálva, kacagva, vidáman közeledett vissza a kis társaság, a gyűrű közepén fiatal kislány szabadkozott. Csak Feri bácsi elé érve engedték el, és szerényen kérlelték a csinos barna fiút: „Feri bácsi, vele is beszélgessen egy kicsit.” A Béla utcai úttörőkre a katonák se mondhatják, hogy udvariatlanok ... —r —t Az ünnepség végén a felvonulók és a nézők körülvették a dísztribünt, s üdvözölték pártunk, kormányunk vezetőit.