Esti Budapest, 1956. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-01 / 128. szám

Felelősségre kell vonni a berlini kémalagút létrehozóit A szovjet kormány jegyzéke az Egyesült Államok kormányá­hoz. MOSZKVA, június 1. (TASZSZ) A Szovjetunió külügyminisztériuma ez év május 29-én jegyzéket intézett az Amerikai Egyesült Államok moszkvai nagykövetségéhez. Mint az Egyesült Államok kormánya előtt ismeretes — hangzik a jegyzék — a Német­országban állomásozó szovjet hadseregcsoport híradásai ez év április 22-én a Német Demok­ratikus Köztársaság területén a Berlin amerikai szektorával szomszédos Alt-Glienicke ke­rületben alagutat találtak, amelyet az amerikai szolgálat ásatott a szovjet csapatok táv­közlési vonalaihoz, valamint a Német Demokratikus Köztársa­ság távközlési vonalaihoz. Mint a szovjet szerveknek az NDK szerveivel együtt végzett nyo­mozása kimutatta, az amerikai szolgálat kö­rülbelül 600 méter hosszú­ságú alagutat ásatott, felszerelte azt a szovjet csapa­tok által használt kábeleken és a Német Demokratikus Köz­társaság más kábelein folyó telefonbeszélgetések feljegyzé­sére és állandó lehallgatására szolgáló készülékekkel és be­rendezésekkel. Mindezeket a tényeket tanúsítják különböző országok tudósítóinak, köztük amerikai tudósítóknak jelenté­sei. E tudósítóknak lehetővé tették az említett földalatti lé­tesítmény megtekintését. A nyugat-berlini amerikai ható­ságoknak is felajánlották a lé­tesítmény megtekintését. Bár az alagút felfedezése óta már egy hónap telt el, az Európában állomásozó amerikai katonai hatósá­gok mind ez ideig nem tették meg a szükséges intézkedéseket a nyugat-berlini amerikai szer­vek megengedhetetlen akciói­­­nak kinyomozására és a bűnö­sök megbüntetésére. A szovjet kormány — foly­tatódik a jegyzék — felhívja az Egyesült­ Államok­­kormányá­­nak figyelmét az említett té­nyekre, és elvárja, hogy az Egyesült Államok kormánya a maga részéről megteszi a szük­séges intézkedéseiket anna­k tisztázására, hogy milyen kö­rülmények között létesítette az amerikai szolgálat Nyugat- Berlinben a Németországban állomásozó szovjet csapatok távközlési vonalaihoz és az NDK távközlési vonalaihoz ve­zető alagutat, hogy ily módon felelősségre vonhassák a bűnö­söket és kizárttá tegyék az ilyenfajta akciók jövőbeni megismétlődését. Épül az irkutsz­­ki vízierőmű az Angarán. Az év végéig üzembe helye­zik a vízierő­mű első két gépegységét. Ezek a gépegy­ségek szolgál­tatnak majd áramot az ir­­kutszk­ terüle­­ti ipari válla­latoknak a vasúti közleke­désnek és a bratszki vízi­­erőmű építke­zésnek. Nyolcvanezer annyi fővel csökkenti a 11 Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság ez év augusztus 31-ig fegyveres erőinek létszámát. A Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának az a célja ezzel a lépéssel, hogy kedvező körülménye­ket teremtsen az ideiglene­sen kettészakított ország egyesítési problémájának megoldásához. A háború feldúlta és rombadöntötte Korea békés városait, fal­­vait, a lakosság életszín­vonala nem fejlődhetett a tervezett mértékben. Ez a nyolcvanezres leszerelés — annyi más intézkedéssel együtt — hozzá fog járulni a koreai nép életszínvona­lának további emeléséhez, a háború ütötte sebek gyor­sabb begyógyításához. Mint falat kenyér, úgy kell az or­szágnak a szakember, a munkáskéz. Nyolcvanezer egészséges, életvidám em­ber nagyot tud lendíteni az újjáépítés előtt álló hatal­mas feladatok megoldásán. A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kormá­nyának ez a leszerelési be­jelentése — nem kétséges — hozzá fog járulni a ki­tűzött cél, a Koreát egyesí­tő nap közelebb hozásához. De sokkal nagyobb lenne a ténykedés hatása, ha Szajd­ban is épp ilyen jóindulatot és megegyezési törekvést tanúsítanának, s a mester­ségesen felduzzasztott dél­koreai hadsereg létszámát is csökkentenék. ­ Lengyel-német barátsági hét Lengyelországban VARSÓ, június 1. Lengyelországban megkez­dődött a demokratikus Német­országgal kialakult barátság hagyományos hete. A barátság hete alkalmával beszédek és előadások hangzanak el a Né­met Demokratikus Köztársa­ság gazdasági és politikai sike­reiről és kiállításokon mutat­ják be a Német Demokratikus Köztársaság fejlődését. Az Odera-Neisse határ mind­két oldalán baráti találkozókat rendeznek a lengyel és a né­met nép képviselői között. VÁLTOZNAK AZ IDŐK...! A szónokok egymást váltották. Legtöbbjük idegesen, magá­ból kikelt hangon beszélt. Aztán egy pillanatra elnémult a ha­talmas tanácsterem, majd magasba lendültek a karók, jelezve, hogy gazdáik igennel felelnek az elnök kérdésére. Az újságírók sebesen jegyeztek, s néhány pillanat múlva világgá röppentették a hírt: az ENSZ-közgyűlés, az Egyesült Államok javaslatára, — 45 szavazattal, 9 tartózkodással, (a Szovjetunió és a népi de­mokráciák képviselői nem voltak hajlandók részt venni a tör­vénytelen szavazásban) — megszavazta a Kínai Népköztársa­ságba irányuló szállítások eltiltását.­ indez — amint az olvasó megállapította — nem Ina, hanem öt évvel ezelőtt tör­tént. Azóta sok víz lefolyt nem­csak a Dunán, hanem a nem­zetközi élet nagy folyamján is. Olyannyira sok víz, hogy a Kí­nát sújtó blokád­politika szi­lárdnak hitt pártjai azóta sú­lyosan megrongálódtak. Mert mi történt? Azok az államok, amelyek akkor készségesen megszavazták a kínai embar­gót, ma mind erélyesebben követelik a megkülönböztető politika sutbadobását. Lássuk Anglia példáját. Az Angol Munkáspárt akkor kor­mányon lévő vezetői az előbb említett ENSZ-szavazás előtt néhány nappal megígérték Trumannak, hogy Nagy-Britannia támo­gatna egy Kína elleni esetleges amerikai ag­ressziót. Ugyanezekben a napokban Attlee miniszterelnök kijelen­tette, hogy „kiviteli engedély nélkül Nagy-Britanniából sem­miféle áru nem szállítható Kí­nába”. A BBC gazdasági szak­értője 1951. május 4-én szinte büszkén jelentette, hogy „Ang­lia három esztendővel ezelőtt még évi 8,5 millió font sterling értékű árut szállított Kínába, de ez a szám 1950-ben már a felére csökkent“. Nos, Anglia 1952 tavaszán Inár közölte a Kínai Népköz­­társasággal, hogy — az em­bargó szigorú megtartásával u­gyan, de — szívesen venné a két ország közötti kereskede­lem kiszélesítését. 1952 nya­rán 10 millió, 1953 nyarán pe­dig 30 millió fontsterlinges an­gol—kínai árucsere-egyezmény jött létre. 1954 januárjában Lord Reading külügyi állam­titkár ezeket közölte: az angol kormány a legmesszebbmenően tá­mogatja a Kínával ke­­reskedni szándékozó brit cégeket. A kínai—angol kereskedelem volumene 1955-ben 28 száza­lékkal volt magasabb az 1954- esnél. S ugyanaz az Anglia, amely az ENSZ-ben és az at­lanti tanácsban öt évvel ezelőtt pisszenés nélkül megszavazta a kínai embargó amerikai ja­vaslatát, az idén olyan ígére­teket csikart ki Washingtonból, hogy az Egyesült Államok új­ból felülvizsgálja, s némileg enyhíti az embargó-listát. A csattanó csak most jön, mivel az Egyesült Államok mindez­­ideig húzta-halasztotta az em­bargó-lista érdemleges felül­vizsgálását. Nagy-Britannia május 19-én minden külön ér­tesítés helyett hivatalosan kö­zölte Washingtonnal, hogy „ki akarja szélesíteni kereskedelmi kapcsolatait a Kínai Népköz­­társasággal, s e célból törölt az embargó-listáról bizonyos áru­fajtákat”. Nos, olyan hidegzu­hany ez, amelynek '■■■' ' 11 — ....””. csapját Londonban nyi­­tották ki, s Washing­tonban vacognak tőle... T­e Párizsban is van egy csapja ennek a hidegzu­hanynak. Még 1951-ben Fran­­ciaország igennel szavazott Kí­na blokádjára, s ezt követően is sokszor nem adott engedélyt francia vállalkozóknak, hogy árukat szállítsanak Kínába; nem ismerte el (hivatalosan még ma sem) a Kínai Népköz­­társaságot. Edgar Faure akkori francia külügyminiszter a múlt év február 1-én mégis így vé­lekedett egy sajtókonferencián: .. kétségkívül a pekingi kor­mány képviseli a szárazföldi Kínát". Egyáltalán nem túlzás annak a megállapítása, hogy Franciaországban Irji jelentős tömegmozgalommá nőtt a Kí­nai Népköztársaság elismerésé­nek és a vele való gazdasági kapcsolatok megélénkítésének követelése. Ilyen tömegmozga­lommal Nyugat-Németország­­ban, s más országokban is ta­lálkozhatunk. Noha Washington mindent elkövet, hogy fékezze, csök­kentse a Kínába irányuló szál­lításokat, a Kína és a Nyugat közötti kereskedelmi forgalom mégis állandóan növekszik. A Kínai Népköztársa­ságnak ma már több mint 60 országgal van kereskedelmi kapcso­­lata. Az ázsiai, az afrikai országok­kal folytatott kínai kereskede­lem pedig valóságos forradal­mi változáson ment át. Ha az 1954- es kereskedelem volume­nét 100-nak vesszük, akkor 1955- ben Japánnal 234, Egyip­tommal 236, Indonéziával 297, Pakisztánnal 144, Indiával 379, Burmával pedig 3114 százalék­ra emelkedett a kereskedelmi forgalom. Le­eking iránt megnőtt a po­­litikai érdeklődés is. Ed­dig 28 állam ismerte el a Kínai Népköztársaságot. A legutóbbi egyiptomi elismerés nyomán most egy egész sor arab ország­ban fontolják meg a Kínai Népköztársaság elismerésének kérdését. Akad sok olyan or­szág, amely hivatalosan ugyan még ma sem ismerte el a Kí­nai Népköztársaságot, de a gyakorlatban rég megtette ezt. Ismeretes, hogy az Indokínáról tárgyaló 1954-es genfi értekez­leten az Egyesült Államok és Franciaország kénytelen volt közös asztalhoz ülni a Kínai Népköztársaság képviselőivel; a múlt évben Hammarskjöld ENSZ-főtitkár hivatalos láto­gatást tett Pekingben, Genf­ben pedig jelenleg is tárgyalások folynak az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság dip­lomatái között. Ez — akarva-akarat­­lanul is — elismerése a pekingi népi kor­mánynak. Meg kell tehát állapítanunk, hogy Nyugatról ma már mind többen keresnek utat a Kínai Népköztársaság fővárosa felé. S a történelem ezekről az utakról — előbb, vagy utóbb — elsöpri az akadályokat is! Szathmári Gábor HETI ZENEI SZEMLE A SZAKSZERVEZETEK ."még javában folyik, s ezért az összefoglaló méltatásnak még nem jött el az ideje, de néhány általános megálla­pításra a nagyszabású hang­verseny-sorozat eddigi kon­certjei máris alapot adnak. Mindenekelőtt arra, hogy a fővárosi és a vidéki legjobb műkedvelő énekkarok művészi becsvágyának, ízlésének és technikai csiszolódásának bi­zonyítását elismerjük. A fejlő­dés ebben a vonatkozásiban kétségtelenül kedvező. Annál inkább szóvá kell ten­ni azt, hogy a szép produkciók­nak legtöbb estjén nagyon­­nagyon gyér (vagy feltűnően „vattázott”) volt a közönsége. Nemegyszer több volt a közre­működő, mint a hallgatóság. Az a tanulság nyilvánvaló, hogy nem célszerű ilyen közvetlen egymásutánban, mint az idén, terjedelmes zenei seregszemlék rendezése. A III. zenei hét még be sem fejeződött, s már kez­dődött a vasasok fesztiválja, s utána most rögtön a SZOT-é. A helyes „összehangolás”-ra az intézmények vezetőinek már a tervezéskor gondolniuk kell, különben sok lelkes munka nem hajthatja teljes hasznát. Függetlenül azonban a mostani tavaszi fesztiválok esetétől, mé­lyebben kell megkeresni az okokat, s kendőzés nélkül rá­­mutani, hogy a magyar mu­zsika magas színvonalával semmiképpen sincs arányban a hallgatóság száma. Minden módon (főként az iskolai okta­tással) emelni kell a zenei mű­veltséget, a komoly­zene isme­retét, szeretetét, kívánását. Százezrek, milliók rezonanciája nélkül „üvegházi tenyészetté” válik a magyar zenekultúra. A SZOT fesztivál­ estjei kö­zül eddig a megnyitó hang­verseny után a Bartók-est, a „Forr a világ!...” címmel for­radalmi dalokból összeállított koncert, a „Mesterművek" cí­mű hangverseny, egy „Liszt­est” és „Magyar szerzők estje” folyt le a Zeneakadémián, to­vábbá Kodály Háry János-dal­játékénak előadása a Vasas­székház színpadán. Ismerteté­sükre és kritikájukra még visz­­szatérünk. A VENDÉGEK KÖZÜL világhírű bécsi gyermekkórus, a Wiener Sängerknaben jött el ismét hozzánk és Gerhard Track kitűnő fiatal karmester művészi vezetése alatt két hangversenyen gyönyörködte­tett újra az együttesnek sajá­tos tradíciót őrző, tisztán zen­gő énekével. Az Operaházban Ion Stefa­­nescu Goanga, a bukaresti Operaház kiváló baritonistája lépett fel Rigoletto címszere­pében és Tosca Scarpia-szere­­pében. Mind a két alakításá­val már régebben megnyerte közönségünket. Most is igen szíves fogadtatásban, sok taps­ban volt része, amit a szere­peknek nemcsak zenei, hanem színészi megformálásával is kiérdemelt. ÖRVENDETES ZENEI ESEMÉNYE a hétnek Haydn Az évszakok című oratóriumának klasszikus előadása, Ádám Jenő vezénylé­sével, a Budapesti Kórus, az Állami Hangversenyzenekar, Gyurkovics Mária, Remsey Győző, ■Faragó András szóló­énekesek közreműködésével. Reméljük, hogy az előadást va­lamelyik szabadtéri színpadon megismétlik. Péterfi István SZÍNHÁZAK műsora Operaház: Székely fonó, A cso­dálatos mandarin (operai négyes­sorozat, IV. és kombinált IV. és XI. bérlet, 4. sz., 7). — Az Ope­raház Erkel Színháza: Traviata (14. bérlet, 8. sz., 7). — Nemzeti Színház: III. Richard (fél 7). — Katona József Színház: A titkárnő (7). — Madách Színház: Király­asszony lovagja (M. K. XIII-as bérlet, 7). — Madách Színház Ka­maraszínháza: Vannak még kísér­tetek (7). — A Magyar Néphad­sereg Színháza: Szent Johanna (7). — József Attila Színház: A makrancos hölgy (7). — Petőfi Színház: Don Carlos (fél 7). — Jókai Színház: Énekes madár (7). — Fővárosi Operettszínház: Csár­dáskirálynő (7). — Blaha Lujza Színház: Tékozló fiatalok (7). — Déryné Színház (Nagymező u. 11.): Karrier (7). — Egressy Szín­pad (Jókai u. 2.): Fordulat (7). — Zeneakadémia: Magyar szakszer­vezetek zenei fesztiválja 1956. Dalok a hazáról. Szovjet kantáta­est (8). — Vidám Színpad: Mi van a függöny mögött? (7). — Kis Színpad: Torkig vagyok a szere­lemmel (fél 8). — Állami Báb­színház: Százszorszép (3, 5). Szi­gorúan bizalmas (fél 8). — Fővá­rosi Nagycirkusz: A cirkusz csil­lagai (4, 8). A képen látható személy kezé­ben csehszlovák gyártmányú, kézitáska formájú, telepes rá­diókészülék van. A készü­lék kirándulásokhoz igen al­kalmas. Könyvhét Könyvheti Különleges vásárlási kedvez­mény. Több mint 100 könyvheti kiadvány. 15 százalékkal olcsóbban kapható június 3—10-ig A KÖNYVHETI KÖNYVEKBŐL: Balázs Anna: Virágnyitó szerelem (Magvető Kiadó) Bárány Tamás: Csigalépcső (Szépirodalmi Kiadó). Bihari Klára: Brigitta nővér (Magvető Kiadó) Enczi Endre: Gyógyulás (Magvető Kiadó) Fehér Klára: A tend­er I —1­. (Szépirodalmi Kiadó)­ Gergely Sándor: Rögös út (Magvető Kiadó) Jankovich Ferenc: Csepp a tengerben (Magvető Kiadó) Molnár Géza: A szerelmes kisinas (Magvető Kiadó) Oravecz Paula: Petri Anna II. kiad. (Magvető Kiadó) és még számos könyv között válogathat az Ünnepi Könyv­hét sátraiban. Kérje a könyvheti könyvjegyzéket és a vásárlási kedvezmény jegyzéket. utáni ár, ár: 23.— 19.60 18.— 15.30 20.50 17.40 22.— 18.70 47.— 40.— 32.50 27.60 30.50 25.90 18.50 15.70 29.— 24.70 MOZIK MŰSORA 1956. június 1. -HOLNAP MÁR KÉSŐ (16 éven felülieknek): CORVIN (Kis­faludy köz) h4, 6, f9. SZIK­RA (Lenin krt. 120.) fl0, fl2, h2, 4, n7, f9. SZIGET (Margitsziget) 9 óra, SZA­BADSÁG (Bartók Béla út 64.) csak délelőtt fl0, fl2, h2. DÓZSA (Róbert Károly krt. 59.) 4. n7, f9. A KIS SZÖKEVÉNY: KOSSUTH (Váci út 14.) f5, h7, 9. MŰ­VÉSZ (Lenin krt. 88.) csak délelőtt 9. 11, n2. UGOCSA (Ugocsa u. 10.) 4, n7, f9. MUNKÁS (Kápolna u. 3/b.) f4, h6, 8. DOLLÁRPAPA: VÖRÖS CSIL­LAG (Lenin krt. 45.) 3. hét­re prol. f5, h7, 9. PUSKIN (Kossuth Lajos u. 18.) 3. hétre prol. 9. 11, n2, f3, h6, 8. SZABADSÁG (Bartók Bé­la út 64.) 3. hétre prol. 4, n7, f9. ZUGLÓI (Angol u. 26.) f4 h6, 8. FELSZA­BADULÁS (Flórián tér 3.) 3. hétre prol. f4, h6, 8. A HÁROM JÓBARÁT: DUNA (Fürst Sándor u. 7.) prol. f5, h7,­ 9. VÖRÖSMARTY (Üllői út 4.) f4, h6, 8. RÁ­KOSI MÁTYÁS KULTUR­­HÁZ (József Attila tér 4.) ne. f8, építők Józsa Fe­renc KULTURHÁZA (Gor­kij fasor 50.) f7, f9. A MATRÓZ (kísérőműsor: Ka­rikák): TOLDI (Bajcsy-Zsi­­linszky út 36.) f4, h6, 8. CSAVARGÓ (kísérőműsor: Tut­a Kálvin téren): URANIA (Rákóczi út 21.) 8. hétre prol 4, n7 f9. MŰVÉSZ (Lenin krt. 88.) 8. hétre prol. f4, h6, 8. MÁJUS 1. (Mártírok útja 55.) prol. 4, n7, f9. PÁRIZS ÉS TAVASZ (kísérő­műsor: Hajnal előtt), VÖRÖS­MARTY (Üllői út 4.) prol. csak délelőtt fl0, fl2, f2. Magyar híradó. Győztes szár­nyak alatt (prol), Egy nap Londonban, Veszélyes köny­­nyelműség: Reggel 9-től este 11-ig folytatólag. Gábor diák: BÁSTYA (Lenin krt. 3.) hrt. 12, n3, t6. h7. 9, REGE (Rege u. 15.) 6, 8. Első szerelem (16 éven felü­lieknek): ADY (Tanács krt. 3. ) prof. 14, h6. 8. áll Baba: BEM (Mártírok útja 5/b.) délelőtt 10, 12. 2. Ördögi kör: HALADÁS (Bartók Béla út 128.) 14, h6. 8. Angyallal a hegyekben: BETH­LEN (Bethlen Gábor tér 3.) 4. n7, f9. TANÁCS (Szt. Ist­ván krt. 10.) prof. 10. 12, n3, f5. h7, 9. ÓBUDA (Sel­­meci u. 14.) 4. n7, f9. NYOMDAIPARI SZAKSZER­VEZET KULTURHÁZA (Köl­csey u. 2.) n6, f8. Husz János: BÉLVI (Mártírok útja 5/b.) 4. n7, f9. SPORT (Thököly út 56.) f4, 6, f9. Dalolva szép az élet: GORKIJ (Akácfa u. 4.) 8 óra (orosz­­nyelvű előadás). Koncert: GORKIJ (Akácfa u. 4.) f4, h6. VERSENY (Pataki István tér 14.) f6, h8. Egymillió fontos bankjegy (kí­­sérőműsor:­­ Tihany): BÁ­NYÁSZ (József krt. 63.) prof. A-terem fl6, fl2, h2, 4, n7, f9. Körhinta: BÁNYÁSZ (József krt 63.) B-terem f4, h6, 8. RÁKÓCZI (Rákóczi út 68.) f10, fl2, f2, f4, h6, 8. ÁR­PÁD (Kerepesi út 1 46.) n6, f8. Döntő pillanat: ELŐRE (Delej u. 41 ) f6, h­8. Az élet tanulsága: HAZAM (Vá­ci út 150.) 4, n7, f9. Borisz Godunov, MARX (Land­ler Jenő u. 39.) h4, 6, n9. Hősök tavasza: MÁTRA (Lenin krt. 39.) prof. 10. 12, 2, 4, 6, 8. Én és a nagyapám: ZRÍNYI (Lenin krt. 26.) fl0, fl2, h2, 4, n7, f9. Gyötrelmes éjszaka (kísérő­műsor; Halló, halló): TÁTRA (Üllői út 63.) f4, h0, 8. Szakadék: AKADÉMIA (Üllői út 101.) f4, h6, 8. Zsongó melódiák: HONVÉD (Rákóczi út 82.) prof. fil. f1. f3. f5, f7. f9, VASVÁR! (Kerepesi út 44.) h4, h6. 8. Volt egyszer egy király: DIA­DAL (Krisztina krt. 144.) 4, f7. f9, NAP (Népszínház u. 31.) f4, h6. 8. Az emirátus bukása: ÉVA (Er­zsébet kir­né útja 36/b.) f4, h6. 8. Mary hercegnő: ALKOTÁS (Al­kotás u. 11.) f4, h6, 8. Verdi: IPOLY (Hegedűs Gyula u. 65.) f4, h6. 8. Tiltott Játékok (16 éven felü­lieknek): KULTUR (Kinizsi u. 28.) f4, h6, 8. Eltűnnek a kísértetek: BÉKE (Mautner Sándor u. 48.) 4. 6, 8. Légbőlkapott zenekar: OTT­HON (Beniczky u. 3­5.) f4, h6, 8. Fiam a tanár úr: PETŐFI (Pongrácz u. 9.) f6, h8. Kávéház a főúton: ÚJLAKI (Bécsi út 69.) 14, h6, 8. NEMZETKÖZI MOTORKERÉKPÁROS SALAKPÁLYA-VERSENY június 3-án, vasárnap dél­előtt fél 10-kor a népligeti V­asas-pályán. FIGYELEM! A Budapesti Parkfenntartó V. megkezdi a parkok pad­jainak festését. A frissen festett padokat a vállalat megjelöli. Felhívjuk a par­kok látogatóit, hogy a padra ülés előtt — ruházatuk meg­védése érdekében — győ­ződjenek meg arról, a friss festés megszáradt-e.

Next