Esti Hirlap, 1956. december (1. évfolyam, 1-5. szám)

1956-12-24 / 1. szám

Legfrissebb helyzetjelentés az autóbuszokról és a villamosokról Február végére valamennyi sérült villamost kijavítunk — 45 új áramvonalas kocsi jár majd — 76 Ikarus autóbusz áll szolgálatba Gyalogolni bizony nem jó... Az alábbiakban részletesen be­számolunk a budapesti közúti közlekedés várható alakulásá­ról. Export-autóbuszokon utazunk Az autóbusz-park szerencsé­re nem szenvedett komoly ká­rokat, s a megsérült kocsikat is már kijavították. Október 23-a előtt 68 vonalon közleked­tek a buszok, most 34 vona­lon. Számos vonalon a régi kocsi-létszám kétszeresét, há­romszorosát állították forga­lomba. Fut már néhány, ere­detileg exportra készült, zöldre festett busz is. Az Ikarus ed­dig tizenhat darabot adott át ezekből, s a közeli hetek­ben további 60 nagy típusú, buszt enged át az autóbusz­üzemnek. A kocsik 60—80 utas befogadására alkalmasak, de nagy szükség esetén — tehát előreláthatóan még jó ideig — 110—120 u­tast is szállíthatnak. A 12-es még nem indul Tekintettel a kocsipark vár­ható megnövekedésére, meg­kérdeztük, hogy a Nagykör­úton mikor indul meg az autóbusz-közlekedés? A követ­kező felvilágosítást kaptuk: — Ahhoz, hogy a Nagykör­úton autóbuszokkal megindít­suk a közlekedést, a meglévő­kön felül 100—120 kocsira len­ne szükség. Arról most szó sem lehet, hogy ennyi kocsit elvonjunk a jelenleg üzemben levő viszonylatoktól. Ha a Kör­úton a villamosközlekedés megindul, egyidejűleg az autó­buszok is járnak majd. Megfagynak a kocsik... Nagy problémája az autó­busz-üzemnek a kocsik gará­­zsírozása. Az üzemnek ma is csak úgy két garázsa van, mint­­egy, évtizeddel ezelőtt, amikor pedig sok szóval kevesebb autóbusz volt. Bizony súlyos mulasztás történt, amikor nem gondoskodtak új garázsok épí­téséről. A kérdést azonban sürgősen meg kell oldani, mert jelenleg az autóbuszok szá­zai állnak a szabad ég alatt és üzemszünettől üzem­kezdetig motorjaikat sűrűn kell járatni, nehogy befagyja­nak. Ez persze feleslegesen sok üzemanyagot fogyaszt. Ré­gebben kérték már, hogy en­gedjék át autóbuszgarázsnak az egykori Ludovika Akadé­mia lovardáját. A lovarda mellett számos más épület is van, s ha ezeket is megkapná az üzem, megoldhatnák a munkásszállás régen vajúdó problémáját, sőt ideköltözhet­ne az üzem igazgatósága is, és a Kúria utcában levő modern hatemeletes irodaépületét más célokra engedhetné át. 34 járat Mint említettük, a 68 autó­buszviszonylat közül 34-et tud­ , ti.k megindítani. Ezek a kö­vetkezők: 2, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 15, 17,­­ 13, 20, 22, 23, 24, 25, 31, 32, 33,­­ 35, 37, 38, 41, 46, 47, 48, 51, 52,­­ 55, 57, 58, 62, 63, 64 számú jár­j rátok. Milyen villamosok járnak?­­ A villamosvonalak közül 34­ viszonylat a rendes útvonalon,­ 20 rövidített útvonalon, egy pedig hosszabbított útvonalon közlekedik. A földalatti, a fo­gas és a helyiérdekű vonala­kon „békebeli" a közlekedés. Jelenleg a következő vona­lakon tartják fenn a villamos­forgalmat: Rendes útvonalon az 1, 2, 3 5, 8, 9, 11, 12, 13, 14, 23/a, 24, 31, 32, 33, 33/a, 40, 47, 49, 50, 50/a, 51, 51/a, 56, 58, 58/a, 59, 59/a, 62, 69, 75, 75/a, 75/b, to­vábbá a földaaltti, a fogaske­rekű és a helyiérdekű viszony­latokon. Rövidített útvonalon közle­kednek a villamosok a 4 a, 10,­a, 15/a, 18/a, 6/a, 25/a, 28/a, 30/a, 36 a, 33/a, 43/a, 44/a, 52/a, 61/a, 64/a, 66/a, 67/a, 69/a, 70/a és „E” jelzésű viszonylatokban. Meghosszabbított útvonalot közlekedik a 68/a villamos. Ma új villamosvonalakon indult meg a forgalom Ma megindult a villamosfor­galom a 49-es viszonylaton Ke­lenföld és a Nyugati­ pályaud­var között, továbbá a 6/a jel­zéssel a Széll Kálmán tér és a Nyugati között. A 63/a jelzésű kocsik mától kezdve a Széll Kálmán tér és a Madách Imre út között közlekednek, a 24-es jelzésű villamosok reggel óta­­ nem a Nagyvárad térig, ha- I nem a Közvágóhídig járnak, a­­ 31-es és 32-es villamosok pedig I eredeti útvonalukon, a Boráros térig. Holnap, hétfőn, ugyancsak­­ rendes útvonalán, megindul az­­ 55-ös villamos, a 10-es pedig, amely ma még csak a Megyeri csárdáig jár, holnaptól kezdve Rákospalotától a Fóti útig köz­lekedik. A karácsonyi járatok október 23-a után 109 villa­moskocsi vált üzemképtelenné, ezekből 31 kocsit már kijaví­tottak. Az októberi események előtt az új típusú villamosko­csik közül a Fővárosi Villamos Vasút részére 45 kocsit szállí­tottak le. Ezeknek a kényel­mes modern kocsiknak nagy hátrányuk, hogy nincsenek tartalékalkatrészeik. Az anyaghiány különben erősen akadályozza az új villamoskoc­­­csik elkészítését is. Ha ezt a­­ nehézséget sikerül leküzdeni, s akkor a Fővárosi Villamos Vasút kocsiparkja új villamos­­kocsikkal szaporodik. Értesülésünk szerint Bel­gium hajlandó anyagot adni a sérült kocsik helyreállításához és az új kocsik építésének be­fejezéséhez. Az anyagszükség­letet már össze is állították. Amennyiben az anyaghiány problémája megoldódik —­­ február végére — valamennyi sérült villamost kijavíthatnak. A közlekedés ünnepi rendje A villamosok holnap, 24-én a köznapi sűrűséggel közleked­nek, de az ünnepre tekintettel az utolsó kocsik csak délután 4 óráig járnak. 25-én csökken­tik a villamosforgalmat, 26-án pedig megerősített vasárnapi forgalom lesz. Az autóbuszok holnap, 24-én, az ünnepre való tekintettel, mint más években, most is már kora délután beállnak. Az utolsó kocsik a külső állomá­sokról délután 16.30 órakor indulnak. 25-én és 26-án a ren­des ünnepnapi forgalmat tart­ják fenn. Pakots György ■llllllillllllllllllllllllllllllllllllllllMlllllllllllllllilillllllllllllllltlIlllllllllllllllllllllllliilllllllllllllll’ <4—✓ ■mimnrBUgüm* iiaml—Jlt 1954. december 24, hétfő. Magyar pajtásainknak... Berlini úttörők gyűjtést rendeztek a magyar gyerekek részé­re. Segitőkészségük nem maradt eredménytelen: ruhát, cipőt, no meg természetesen játékot és édességet küldenek rövide­sen sokat szenvedett magyar barátaiknak, sőt ők is csoma­golják. "Egy letűnt világ szép tisz­­tessége szerint hatvan lámpást gyújtó öreg katonát kell köszöntenünk ma alkony­ban, sötétedéskor, midőn fegy­verükkel a vállukon, hosszú lámpást gyújtó rúdjai­kkal ne­kivágnak a városnak — egyi­kük felkaptat a Várba, mási­kuk a Józsefváros tereit kere­si fel, van, ki a hidakhoz, a Dunapartra indul , s mestersé­gük hűséges törvénye szerint, akár elődjeik száz esztendővel ezelőtt, világot gyújtanak a sö­tétedő városban. Ma este száz éve, hogy először gyulladtak fel Pest utcáin a karcsú vas­­oszlopok üvegkal­itkáiban a gáz lepkelángjai. S­­em voltunk az és sok között hiszen 1814-ben, midőn Londonban már gáz világított az utcákon még csak néhány­­száz bádogból készült kanócos mécsest , gyújtott meg estén­­kint egy káp­ár vezetésivel ti­zenkét lámpagyújtó. Szegény volt a városháza, feljegyzés is bizonyítja: öt szál­ faggyúgyer­­tya árával tartozott — pedig csak hét krajcárba került egy font gyertya — egy pesti ke­reskedőnek S még ez őssz előtt nem is oly rég, a pesti ta­nács úgy igyekezett megoldani a közvilágítást, hogy rendele­tet adott ki: harangszó után ti­los a járkálás — ha lélek sincs az utcán, akkor ugyan minek világítani? Dehát London, Pá­rizs, Hannover, Drezda, Bécs, fél Európa után, hosszú évtize­dekig tartó viták, készülődések után (1816-ban a Nemzeti Mú­zeum gondnoka már maga ké­szítette gázzal világít!, végre jelenthette a Pesti Náció 1855- ös karácsonyi számában az „újdondász”: „Az utczai gáz­világítás végre-valahára bekö­szöntött. E jótékony intézmény behozatala nagyon igazolja, hogy mindennek nehéz a kez­dete ... Tegnapelőtt este pedig a Belváros utczáin annyit ta­pasztaltunk, hogy ha egymásba nem ütközik is az ember, de mindazonáltal még a hitelezők előli menekülésre a fennma­radt homály ele­getid­e palástot nyújt. Node hisszük, majd e lángok­ is fehérebbek és vilá­­gítóbbak lesznek.” Száz esztendő múltával a ma­­rónikása­­av jegyzi fel az év­fordulót • Sötétek , korai esték, a fennmaradt homály még ele­gendő palástot nyújt a hitele­zők előli menekülésre, de bi­zony gyakran a jóbarátot sem ismeri fel az ember. Megfo­gyatkoztak a lámpák, s fé­nyük is pislákolóbb. Míg évek óta azon vitatkozott a város, a gázművek, az elektromosok, hogy át kellene alakítani a réz gázlámpákat a modern kor követelményei szerint, addig az elmúlt néhány hónap el­döntötte az ittmaradt ötezernyi lámpás életét. A gázkorlátozás — minél többet az erőszakosan felduzzasztott iparnak — elő­ször a közvilágítástól vonta el a gázt, október 23-a után pe­dig a harcok fújták el a lán­got: végig az Üllői úton silba­­koló, öreg lámpások derékba törtek, hajoltak a földre egy vajúdó kor dübörgései alatt, s kevés és gyenge a gáz • — a város azt mondja: öt-hatszázezer köbmétert ad­nak most naponta (máskor ilyenkor millió köbméternél tartottak) és panaszkodik is: a fogyasztók gázzal fűtenek, a hidak feljáróin, a fontos útke­reszteződéseknél megbízhatóan teljesítik szolgálatukat e dísz­ben álló obsitosok (biztonsági világításnak a villanyégők mellett azért gázlámpákat­­ használunk!), de a Vár kedves utcácskáiban , a Hajadon ut­cában, a Balta közben — már korai álomra hunyják szemü­ket. A Vörösmarty téren a nyolcbúrás díszlámpa, melyet a mai jubileumra már jó előre felszereltek, nem gyullad ki ma este: kevés és gyenge a gáz, s nem hoznak hírt a ri­porterek arról, hogy szerelmi­­ bánatában manapság valaki is a gázt használta volna. De sze­relmi bánat vajon van-e még? H­atvan lámpást gyújtó öreg­­ katonák utódai, köszön-! tünk ma. Elindulnak sötéte­désben, felkeresik kedves lám-­ páikat, mezekkel egy életet­ töltöttek el. Sokan hiányoznak közülük, az ötezerből ma már csak­­kétezer lámpa él, ők gyújtanak ma este a villany­­lámpákkal a sötétedő városban világot. „Node hisszük — kö-' szöntsük mi is a száz év előtti­ kolléga szavaival e lámpáso- ’ kat —, majd e lángok is fehé­rebbek és világítóbbak lesz­nek.’“­­ Kőbányai György ! Ötezerből már csak kétezer. Száz éve gyúltak ki Pesten a gázlámpák Füstölgés Jó lenne bizony, ha az em­berfiának legalább annyi napi füstölnivalója lenne, mint amennyi „füstölögni valója“­ van ezen a cigarettaügyön. Mert ugyebár olvassa az em­ber az újságokban, hallgatja a rádióban, hogy ez a dohány­gyár már ennyi millió, az a do­hánygyár annyi millió cigaret­tát — Tervet, Kossuthot — csi­nál naponta... De a trafikoknál mégis sor­ban állanak a dohányzás ár­­talmasságáról szóló tudomá­nyos véleményt semmibevevő emberek. Bezzeg, amikor nem kellett sorban állni egy-egy csomag füstölnivalóért, akkor nem írták az újságok, hogy ennyi, meg ennyi a napi ciga­rettatermelés ... Tulajdonképpen nem is az a bökkenő, hogy most országnak, világnak hírül adják a napon­ta készülő cigarettamennyiség adatait, fütyülve az éberség követelményeire. Hanem az a baj, hogy az ember hiába hall­ja az éter hullámain röpködő milliós számokat — semmit sem tud meg belőlük. Mert egyetlen gyár sem közli, hogy a ma készülő mennyiség meny­nyi ahhoz képest, ami rendes körülmények között a szükség­lethez mérten készülni szokott. Ezért azután tegnap este új­ságolvasás közben a naponta készülő millió és millió magyar cigarettamennyiség rádióhíré­re felkaptam a fejem, hiszen éppen arról olvastam, hogy a cigarettagyárral büszkélkedő Sátoraljaújhelyen minden do­hányos ember szivarozik, mert szivar az még akad. S közben rágyújtottam egy igazi jó, fi­nom­­ bolgár Rodope-ra, ame­lyet karácsonyi ajándékba kap­­tam egy nem-dohányzó bará­tomtól, akitől — megvallom őszintén — legalább két érté­kes könyvet szoktam kapni ilyenkor. De most bizony job­ban örültem a messziről jött cigarettaajándéknak, mert ép­pen azt mondja a rádió, hogy ma már kétszer annyi cigaret­tát gyártunk naponta, mint a múlt héten. Az eddigi tapasz­talatok alapján ez azt jelenti, hogy holnap hosszabbak lesz­nek a trafikok előtt a sorok és a dohányos ember még jobban „füstölögheti" ezen. Szerencse, hogy ez amolyan „nikotex füs­tölgés’“, amely nem árt a szív­nek, a tüdőnek, mint a dohány, ami tudvalévően az emberi szervezetre káros magas niko­tintartalmú, alattomosan ölő méreg. Csupán azért érdemes sorban állni érte, mert kevés van belőle ... (hm) TIZENNYOLC FORINT A HÍZOTT LIBA SOPRON ME­GYÉBEN. A baromfi szabad­felvásárlási ára Győr-Sopron megyében: hízott liba és kacsa 18 forint, pulyka 13, tyúk 14, csirke 16 és tojás 1,50 forint. Új tulajdonosok kezében a Kelenföldi Goldberger A munkástanács első intézkedései Szünet nélkül nyílik-csukódik­­ a Goldberger Textilművek iro­­­­daépü­letében egy második eme­leti ajtó. A forgalmas szobában i­s a munkástanács elnökével, tit-t­­­kárával és néhány tagjával fon­­­­tos bérügyi és szociális dönté­­­­sekről beszélgetünk. — A múlt időszakot a textil­­szakmában az óriási megterhe­lés és ezzel aránytalan fizetés jellemezte — mondja Katona Károly, a munkástanács elnöke. — Most a gyárak megfelelő osztályai megbízást kaptak a jobb bérrendszer kidolgozására. Szakszervezetünkben az ün­nep után, csütörtökön össze­ülnek az ipar különféle ágaza­taiban már működő bizottsá­gok, s megkezdik tárgyalásai­kat. A cél: jobb, méltányosabb, egységes bérrendszer ki­dolgozása, a dolgozók ter­heinek csökkentése az egész iparágban. Tamási Béla, a munkásta­nács titkára tájékoztat arról, hogy az üzemben felülvizsgálták az összes bérezési formá­kat. A karbantartókat ezután a vasipari bérrendszer szerint fi­zetik, súlyos méltánytalansá­got szüntetnek meg ezzel. A textilipari karbantartó mun­kások ugyanis a nagy szakér­telmet követelő teljesítményért lényegesen kevesebb fizetést kaptak, mint a vasipariak. A szövőnők eddig általában nyolc gépen dolgoztak. Ezt megszüntették, ma már csak hat gépet kell kezelniük. Ez­zel egyidejűleg intézkedtek, hogy ne ke­ressenek kevesebbet. A fonók igénybevételét szin­tén körülbelül 15—20 száza­lékkal csökkentették, fizetésük természetesen nem változott. A megfelelő bérkategóriák­ban alkalmazzák a kor­mány 10—15 százalékos béremelési rendeletét. A munkástanács tagjainak egyöntetű véleménye szerint a dolgozók elégedetten fogadták e rendelkezéseiket. Érdemes még feljegyezni a munkástanács három intézke­dését. Évek óta most karácsony előtt először ismét vásárolhat­tak kedvezményesen az üzem dolgozói saját termékeikből. A munkaügyi és a tervosz­tály, valamint a főkönyvelőség dolgozóiból bizottságot szervez­tek, amely januárra elkészíti a vállalat új szervezeti felépíté­sének tervét, s megállapítja a szükséges létszámot. Üzletet akarnak nyitni, amelyben bő választékkal a gyár termékeit majd maguk árusíthatják. ízelítőül egy munkástanács tevékenységéből ennyi is elég. Korántsem teljes. Sok bérügyi problémát kell még megoldaniok. Felül­vizsgálták például és rossz­nak tartják a műszaki dol­gozók prémiumos kávozá­­­sét, segíteni akarnak ezen is. Választ kell adniok sokszáz lakáskérőnek. Idővel — úgy vélik — mindenre sor kerül. A dolgozók addig is támo­gatják választott vezetőiket. Egy-egy szövőszék már ugyan­annyit termel, mint azelőtt — „csupán" az áru minősége ja­vult. Egy-egy fonóorsóra órán­­ként ugyanannyi fonal fut fel, mint szeptemberben, s a vi­­gogne-fonó csaknem elérte ré­gi teljesítményét... Az új tulajdonosok kezében napról napra gazdagodik a Kelenföldi Goldberger. Istentiszteletek karácsonykor Az egyházi hivataloktól szer­zett értesülésünk szerint a ka­rácsonyi istentiszteletek idő­pontja nem tér el az egyéb­ként vasárnap és ünnepnapo­kon szokásos időpontoktól. Az érseki helytartóság ren­delkezése értelmében a karác­­­csony éjszakáján hagyományo­san megtartott éjféli miséket már a szent este előtt, hétfőn­­ délután 4 órától kezdve meg­­ lehet tartani, de ott, ahol a kö­rülmények megengedik, éjfél­kor is. Egyébként, mint érte­­­ sültünk, a katolikus egyháznak eredetileg is az volt az állás-­­ pontja és kérelme, hogy az éj-­­­féli miséket a hagyományos­­ időben tarthassák meg. S bár­­ ez néhány nappal ezelőtt nem látszott valószínűnek, az álla­mi hatóságok hozzájárultak ahhoz, hogy karácsony éjsza­káján a kijárási tilalmat fel­oldja. Tudomásunk szerint az éjféli misék időpontját az egyes templomok külön álla­pítják meg, Budapesten általá­ban azonban 5 és 6 órakor lesznek. Erről a plébániák­ban és írásban tájékozta híveiket. A budavári hát templomban hétfőn délut­ órakor tartanak éjféli mist Már napokkal ezelőtt is rétessé vált az egyházi hat új intézkedése, amely szí karácsony vigilia napján,­­ ezúttal hétfőn déli 12 ól kezdve megszüntetik a ha­mányos böjtöt, tehát dél­ lehet már húsételeket fogy­tani. Karácsony első napján a .... gyobb katolikus templomokban hagyomány szerint művészi eseményszámba menő zenés műsorokat szoktak tartani, énekkarral, zenekarral és szó­listákkal. Az idén az énekka­rok és zenekarok általában nemigen tudtak felkészülni az eseményre. Ennek ellenére többhelyütt zenés mise lesz. A budavári Mátyás-temp­lomban december 25-én, kará­csony első napján délelőtt 10 órakor a Vavrinecz-misét adja elő a templom ének- és zene­kara Várhelyi Antal vezényle­tével. Karácsony másnapján délelőtt 10 órakor Schubert G- dúr miséje kerül sorra. A Mártírok útjai Ferences­templomban karácsony mind­két napján délelőtt 16 órakor a Kapisztrán ének- és zenekar Tamás Gergely Alajos ve­zényletével Schubert G-dúr miséjét fogja előadni. A protestáns egyházak nem adtak ki központi rendelkezést a karácsonyi istentiszteletek­ről, mind a református, mind az evangélikus templomokban a vasárnap szokásos időpont­ban tartják meg az istent­­eleteket. Nincs eltérés az tentiszteletek hagyomár időpontjától a baptista imá­zakban sem. Mint értesült, a Deák Ferenc téri evan­gél templomban az idén nem hangverseny karácsonydal­mából. ÁLTALÁNOS ISKA LESZ A SÖSTÖI PAR­­KÓLÁBÓL. Az épületben el is kezdte működését az i­­la tizenhét pedagógussal. száz fiú- és leánynövendék Ezenkívül három napközis­­­port is működik majd az é­­letben, s lesz hely százhi óvodásgyermeknek is.

Next