Esti Hirlap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-01 / 26. szám

­J­ól hallottuk , TOLNAY KLÁRI fősze­replésével veszik fel a stúdió­ban „A santa-cruzi forgószél” című, világhírű lengyel rádió­drámát, amelyet Kolozsvári Grandpierre Emil dolgozott át magyarra. A hangdrámának két rendezője lesz: Várkonyi Zoltán és Solymosi Ottó. □ SALZBURG prospektusai elkészültek az 1957-es ünnepi játékokra. A magyar szárma­zású Széll György is vezényel, mégpedig ősbemutatót, a sváj­ci Rolf Liebermann „Nők isko­lája” című dalművét. □ KODÁLY ZOLTÁNRÓL azt állapítja meg a Musical America című lapnak az 1956-os évről készült statisz­tikája, hogy négy művét ösz­­szesen 11 alkalommal adták elő az Egyesült Államokban. □ AZ ELSŐ HANGVER­SENYKALAUZ hamarosan megjelenik. A háború óta nél­külözött műsorvezető és is­mertető füzeteket a Zenemű­kiadó ezentúl rendszeresen megjelenteti.­­ A MAGYAR ÁLLAMI HANGVERSENYZENEKAR tagjaiból alakult kamaraegyüt­tes szombaton lép először a közönség elé. Bemutatkozás­ként a Zeneakadémián Mozart­­estet rendeznek. □ BERT BRECHT „Svejk“ című szatíráját bemutatta a varsói Lengyel Néphadsereg Színháza. A nemrég elhunyt nagy német író darabja fő­alakját Jaroslav Hasektől vet­te át és a cselekményt a hit­leri fasizmus idejére alkal­mazta. □ APA ÉS LEÁNYA dol­gozta át zenés darabbá Schitz­­ler ,Anatoly-ját. Edmund Nick zeneszerző komponálta a muzsikát — leánya versbeté­teire, illetőleg szöveg átdolgo­zására. A fiatal német írónő­nek Dagmar Nick a neve. □ SVÉD KÉPZŐMŰVÉSZEK Adománya: Istókovits Kál­mán festőművész, a nemrégi­ben újonnan megalakult kép­zőművész-szakszervezet elnö­ke, a napokban a Vöröskereszt közvetítésével arról értesült, hogy svéd művészkörök gaz­dag adománnyal sietnek az anyagi nehézségekkel küszkö­dő magyar művésztársaik meg­­segítésére. A svéd képzőművé­szek kiállítás rendezésével , képek eladásával tekintélyes összeget gyűjtöttek, s ezt kép­zőművészeti nyersanyag — festék, vászon, papír, ecset — formájában bocsátják hazai művészeink rendelkezésére. □ FRITZ WOLFF híres Wagner-énekes, — mint Ber­linből jelentik — 62 éves ko­rában elhunyt. Évekig énekelt Bayreuthban Wagner-szerepe­ket. Parsifal és Loge alakítá­saival aratott nagy sikereket. Számos lemeze van ma is forgalomban. Négyezer ismeretlen Arany-kézirat A Magyar Tudományos Aka­démia Roosevelt téri palotájá­nak átalakításakor, 1948-ban az egyik pincében, amely évtizedeken át be volt falazva, Gergely Pál, a könyvtár ki­váló kutatója százezernél is több­ ismeretlen iratot talált. Penész támadta, salétrom pusztította az értékes anya­got, amelynek egy része" már nem is volt olvasható állapot­ban. A legértékesebb doku­mentumok, Arany János 1865 és 1877 közé eső akadémiai működésének emlékei azon­ban épen maradtak. Gergely Pál késedelem nélkül hozzá­láthatott a meglelt gyűjte­mény feldolgozásához. Ami ezután történt, szinte hihetetlen, mégis igaz. Az aka­démiai könyvtár akkori igaz­gatója nem engedélyezte, hogy Gergely Pál, a könyvtár mun­katársa és tudományos kutató­ja munkaidejében az Arany­­iratok rendezésével foglalkoz­zék. Nem tulajdonított nagy fontosságot Arany János kéz­iratainak. Gergely Pál, akit — mint igaz magyart és a tudo­mány lelkes rajongóját — nem hagyott nyugodni az Arany­dokumentumok sorsa, szabad, idejét e szép feladatnak szen­telve, munkaidő után és mun­kaszüneti napokon végezte el a tudományos feltárás sokol­dalú anyagismeretet kívánó, nehéz munkáját. 1953-ra elkészült a kéziratok részletező jegyzéke, s egy 320 oldalas monográfia. Ekkor újabb meglepetés érte Gergely Pált. A monográfiára nem ta­lált kiadót. Az Akadémiai Könyvkiadó a papírhiányra való hivatkozással, mereven elzárkózott. A szellemi életünk­ben bekövetkezett légkörválto­zás eredményeképpen azután 1956 őszére elérkezett a régvárt óra: a kiadó szerződést kötött Gergely Pállal, s reméljük, hogy 1957 tavaszára, Arany szü­letésének 140-ik évfordulójára, meg is jelenik az „Arany Já­nos és az Akadémia” címet vi­selő tízíves monográfia. Addig is — Gergely Pál szí­ves hozzájárulásával — itt adunk némi kis ízelítőt az is­meretlen Arany-relikviákból. A több mint négyezer, Arany keze nyomát őrző lap beszédes bizonysága nemcsak Arany munkaszeretetének és munka­bírásának, de annak is, hogy az akadémiai tisztség mennyire igénybe vette a nemzet legna­gyobb élő költőjét. A feljegyzé­sekből megtudjuk, hogy akko­riban a magyar Akadémiának mindössze négy tisztviselője volt. Aranynak is jócskán ki­jutott a tennivalókból, s ő sem­miféle hivatali munkából nem vonta ki magát. Maga vona­lazta a jegyzőkönyvnek hasz­nált, kékes árnyalatú diósgyőri árkuspapírt, amely azután megtelt a „titoknok úr” jelleg-­­ zetes gyöngyírású, apró betűi-­­ vel. Mi mindennel foglalkozott a Toldi, a Buda halála és a cso-­­­dálatos balladák szerzője? Gyászjelentéseket és hírlapi kommünikéket fogalmaz, jegy­zőkönyvet és számadást vezet, iktatja a beérkező leveleket és kérvényt ír a vasútigazgatóság­­nak az akadémikusok szabad­jegye tárgyában. Amikor e pe­dig válaszképpen az Akadémia három vasúti szabadjegyet kap, mind a hármat kiadja, magá­­i­nak egyet sem tart meg... A könyvtár csereügyeit is ő intézte. Angol, francia, német és latin nyelvű levelezést foly­tatott Európa szinte valameny­­nyi országának tudósaival és intézményeivel. De a posta nemcsak londoni, párizsi,­­ szentpétervári és konstantiná­polyi keltezésű levelekkel fá­­j­logatta Arany tekintetes urat. Megkeresték őt az egyszerű emberek szerte Magyarország­ról. Egy erdélyi csizmadia pél­dául helyesírási problémákkal fordult hozzá, s ő ugyanazzal a komoly tudományossággal válaszol az érdeklődő atyafi­nak, mint a Royal Society tit­kárának. Szívén viselte az is­kolázatlan, vagy kevés iskolát járt szegények művelődésének ügyét. Ezért is javasolta, hogy a ki nem érdemelt akadémiai pályadíjakat fordítsák népsze­rű tudományos könyvek olcsó kiadására. Hazaszeretetében Arany nem ismert alkut. Amikor a király, a véreskezű kamaszból férfivá érett Ferenc József ti­­zetönezer forinttal járul hozzá az Akadémia palotájának épí­tési költségeihez, s héttagú küldöttség járul a trón elé kö­szönetet mondani. Arany min­den rábeszélés ellenére sem kapható a tisztelgő látogatásra. Amikor pedig a palota elké­szül, s a meghívókat fogal­mazza, a bécsi Burg címére la­tin nyelven írt levelet küld, csakhogy ne kelljen német szót a tollára venni. Dersi Tamás indexre tették Miguel de Unamuno ismert spanyol író műveit Róma, január 31. (Saját tudósítónktól.) A vatikáni Szent Hivatal in­dexre tette Miguel de Unamu­no, ismert spanyol író összes műveit. A döntést azzal indo­kolták meg, hogy „Unamuno tagadja a lehetőségét annak, hogy északokkal be lehet bizo­nyítani Isten létezését, tagadja a hitet a vallás nevében, ta­gadja a lélek szellemi voltát és halhatatlanságát, tagadja, a Szentháromságot, Jézus Krisz­tus igazságát, Szűz Mária kul­tuszát és a pápa csalhatatlan­­ságát”. A Szent Hivatal döntésében rámutat arra, hogy Unamuno szerint életösztönünk kívánja meg azt, hogy reménykedjünk a halhatatlanságban és az is­tennel való egyesülésben, míg az ész nem tudja bebizonyítani sem Isten létezését, sem pedig a lélek halhatatlanságát. A spanyol író „A keresztény­ség haldoklása” című művében különbséget tesz az evangélium és a kereszténység között. Az evangélium tanítás — mond­ja —, míg a kereszténység Szent Pál után elfajult. Sze­rinte az egyház mítosz. Az egyház elfajulása — vélemé­nye szerint — tovább súlyos­bodott, amikor a vatikáni zsi­nat kihirdette a pápa csalha­­tatlanságát. Az Osservatore Romano, a Vatikán lapja, kommentálja a Szent Hivatal döntését, és fi­gyelmezteti a kultúra embe­reit, ne essenek olyan hibába, amilyent állásfoglalásaival az eretnek Unamuno elkövetett. N. V. Magyar művészek hanglemezei Párizsban Párizs, január 31. A francia főváros hangle­­mezüzleteinek kirakataiban újra megjelent a Philips­­hanglemezgyár felvétele a Magyar Állami Népi Együttes zeneszámairól. A Columbia­­hanglemezgyár Cziffra György tolmácsolásában, Liszt rap­szódiáit vette lemezre. Operaház Erkel Színháza: Hu­nyadi László (Ifjúsági előadás. 3). — Fővárosi Operettszínház: Csár­dáskirálynő (fél 3). — Blaha Luj­za Színház: Zsuzsi kisasszony (a Magyar Játékszín vendégjátéka. 5). — Kis Színpad (a Vidám Szín­pad Kamaraszínháza): Doktor úr (fél 6). — Bartók-terem: Az olasz dal ünnepe (mikrobarázdás hanglemez előadás negyed 6). — Kamara Varieté: Vonósnégyes (fél 4 és 6). — MOM Kultúrház: Chappy tánczenekara (du. fél 3). ­ Háború és béke­­ az amerikai televízióban Az NBC, az egyik legnagyobb amerikai televíziós társaság bemutat­ta a „Háború és béke”-t, Prokof­­jev operáját. Ez volt a kiváló szov­jet zeneszerző ope­rájának Egyesült Államok-beli ős­bemutatója. Ké­pünkön Helena Scott Natasa és Morley Meredith Andrej szerepében. Beszélgetés a tróntermek, tengerek, nyári éjszakák varázslójával — Van jobb dolog a világon,­­ mint egy korsó sör? A kérdésre udvariasan aka­rok válaszolni, s ezért azt fe­lelem: nem hiszem. — Van hát. Két korsó. Nevetünk, s az öregúr bol­dog, hogy nevettethet. Február 13-án lesz 78 éves, s milyen­­ fiatal! A kollégák azt beszélik­­ róla, hogy az egész szakmában neki van a legbiztosabb keze, olyan határozottsággal fest, hogy senki nem meri utána­próbálni. Schwarzer Géza, a magyar díszletfestés többszörösen ki­tüntetett veteránja. Hatvan­negyedik éve dolgozik a szak­mában, a neve fogalom. Egy életet töltött el azzal, hogy tróntermek kárpitjait cikor­­nyázta, templomok gótíves ab­lakaira festett illúzió-üveget, tavaszi erdőket, tengereket és nyári éjszakákat hívott létre hosszú ecsetjével. Festési tech­nikája egyedülálló a maga ne­mében. Iskolát teremtett a ha­­­­zai díszletfestészetben, és tan­­­nítványai csak úgy nyilatkoz­nak róla: kitűnő ember az öreg. — Spannraft Ágoston volt a mesterem, az első magyar d­íszletfestő. Az operának dol­gozott. Istenem, hol vagyok én még Spannrafttól... — mondja szerényen. — Mi a díszletfestésben a legnehezebb? ,­­— A megélhetés ... Már megint tréfál. De azért komolyan is válaszol. — A nagy méreteket nehéz megszokni. Már akinek. No és az aláfestés, mert ettől függ a kidolgozás. Szép hatásokat el­érni, az a virtus! — Mi volt eddig a legkedve­sebb munkája? — A szegedi színháznak csi­náltam egyszer egy Toscát. A főpróbán Abonyi Tivadar azt mondta, hogy a templomku­lisszának szinte tömjénszaga van. Azt a Toscát, azt nagyon szerettem. — Szeretem a zenét, magam is zongoráztam valamikor, meg a szép könyveket, de a­ legjob­ban festeni szeretek. Szabad időmben ez a legnagyobb szó­rakozásom. Lassan már egy pa­lota, kellene nekem, ahová el­rakhatnám a képeimet, mert otthon nem félek tőlük. Nagy képeket szeretnék festeni, sok­­sok nagy képet. Aztán panaszkodik a társbér­lőjére, hogy milyen goromba, elmondja, mennyire hideg té­len ez a műterem — a színhá­zak központi díszletfestő mű­terme — s hogy az utóbbi években már nem kap tiszte­letjegyet a főpróbáikra, bemu­tatókra. Nem is baj, hiszen Lőrincen lakik, nem érné meg a fárasztó utazást. Bosszúsá­gai azonban nyomban elröp­pennek, amikor távozáskor arra kérem, kísérjen végig a műtermen. — Ez egy barokk sza­ba — a stílusokat nagyon meg kell ám itt tanulni —az ott az Otelló­hoz egy tanulmány. Ez? Böl­cső a Sasfiaik­ból. Amaz pedig egy gobelin lesz ... Erre tes­sék, kérem. Nem érez valami kellemes illatot? És rámutat egy halom virágzó — papír­rózsa bokorra. S nevet, diáko­­san, lelkéből. Ilyen az egész élete. Papír­világokat teremtett, illúziókat a nézőtérnek — de az ő számára mindegyik valóság volt. Nóti Ilona MAGYAR JÁTÉKSZÍN előadásai MIBUS , Mézeskalács Február 9 — 10 — 14: Danuvia Február 2. Kultúrház. XIV.. Angol u. 13. Ikarus Kultúrház. Február 16 — 17: Újpest, Duna Mátyásföld. Cipőgyár Kultúrház.­­ Február 3. Február 19 — 20—22 — 24- Danuvia Kultúrház Pamuttextilművek Kultúr-­­ XIV.. Angol utca 13. otthon, XI., Fehérvári út 47/51. | NAPTÁR Február 1. Péntek, Ignác napja. A Nap kél 7.12, nyugszik 16.44 órakor. A Hold kél 7.24, nyugszik 18.43 óraikor. Épül az első magyar polyeti­­lén-üzem. Az új műanyagból a brüsszeli csipkétől kezdve a ru­galmas tejesüvegig és az olaj­­szállító csövekig sok minden készíthető. A kísérleti üzem magyar eljárás alapján még az idén megkezdi a termelést. SZÁZHETVENHAT ÉVE fej­tik a szenet a sajókazai bányá­ban. A pacsányi részben kuta­tófúrásokat végeztek a műsza­ki vezetők. A fúrások több év­tizedre elegendő jó minőségű szenet tártak fel. Rövidzárlat következtében tűz támadt a Putnoki Bánya­üzem g­ápkocsigarázsában. Egy 13 és féltonnás Csepel-Diesel tehergépkocsi elégett. A kár 50 000 forint. Új panel­épület épült a Tol­buhin körúti nagycsarnok mö­gött. A húsz helyiségből álló, ideiglenes épületbe azokat a vállalatokat telepítik, amelyek­nek eddigi helyiségei lakás cél­jára átalakíthatók. Az építést március végéig befejezik, s a vállalatok átköltöztetése után megkezdik a felszabadult iro­dahelyiségek átalakítását. Az Országos Műszaki Könyv­tár február 4-én újra megnyit­ja olvasótermét. ■ Szabolcs megye állami gaz­daságaiban tavasszal mintegy 28 ezer gyümölcsfa fordul ter­mőre több mint félezer hol­don. Első termésként 25 ezer mázsa, három év múlva pedig mintegy ötszáz vagon alma várható. Expressz-esküvő, expressz-válás Hatalmas, Brunhilda terme­tű nő állt a XIV. kerületi Bí­róság dr. Keresztély Endre ta­nácsa előtt. Mellette három fejjel alacsonyabb, cingár, kis, eszes férfi. A különös pár, há­zaspár, és most békéltető tár­gyalás folyik­, mert az asszony válópert indított. — Negyvenhét évig voltam hajadon — mondja mély ba­riton hangon az asszony —, amikor nővérem írt, jöjjek fel Pestre, mert férj-jelöltet tud számomra. Reggel megérkez­tem, és nővérem a lakásán be­mutatta ezt az urat — mutat megvetően a riadt tekintetű kis emberre. — Beszélgettünk, szimpatikusnak találtam, és megegyeztünk, hogy egybeke­lünk. Délben már el is men­tünk az anyakönyvvezetőhöz. A továbbiakban kiderült, hogy az expressz-esküvő után a nővér, az ifjú pár és a ta­núk tiszteletére ebédet adott, majd a háromtagú násznép a „fiatalokat” magára hagyva, elvonult egy közeli kávéházba. Amikor estefelé visszatértek, megdöbbenve látták, hogy a negyednapos menyecske cso­magol, készül haza, de mint közölte — egyedül. Az esküvő óta eltelt rövid idő elég volt arra, hogy rájöjjenek: nem ér­tik meg egymást. — Miért nősült ilyen meg­gondolatlanul? — kérdezte a tanácselnök a férjet. — Nem tudtam, hogy így alakul — sóhajtozott a hop­­ponmaradt férj. A további békéltetés re­ménytelennek látszott, a há­zasság sorsán a bíró sem se­gíthetett, mehettek a Fővárosi Bírósághoz válni... ÖTVEN TERMELŐSZÖVET­KEZET ALAKULT ÚJJÁ Szol­nok megyében. Nem pontos adatok szerint az országban je­lenleg mintegy kétezer ter­melőszövetkezet működik. Angliától Szíriáig tíz ország­ba összesen mintegy százezer rúd téliszalámit exportált de­cember óta a Szegedi Szalámi­gyár. ESZPERANTÓ NYELVŰ HÍRSZOLGÁLTATÁST kezd a tervek szerint üzembehe­lyezése után a világ tizenegy országának tizenhét rádióál­lomásának mintájára a Pető­­fi-adó. Megoldódott a szabolcsi gyü­mölcstermesztők tavaszi gond­ja: 30 vagon rézgálicát kaptak a Szovjetuniótól. Ez a mennyi­ség elegendő a koratavaszi permetezéshez. A BORSODI TÉGLAGYÁ­RAKAT korszerűsítik. Sáros­patakon baggerekkel gépesítik az alapanyagtermelést, a tar­­cali téglagyár gépi berendezé­sét pedig teljesen felújítják. Robogó teherautó elé vetette magát, s meghalt Orbán Jó­zsef, TEFU-gépkocsivezető. SEGÍTENEK-E A FÉRJEK A HÁZIMUNKÁBAN? Ezt a körkérdést intézte a felesé­gekhez az osztrák közvéle­ménykutató intézet. A meg­kérdezett háziasszonyok 66­­ százalékának válasza egyene­sen támadó volt: erélyesen követelték, hogy férjük a jö­vőben igenis segítsen nekik a háztartásban. Huszonnégy százalék kegyesen lemondott a férfi segítségről, tíz száza­lék pedig tartózkodott a vé­leménynyilvánítástól. Tűz keletkezett a nagyszent­­jánosi állami gazdasághoz tar­tozó Királyházapusztán. Több gazdasági épület leégett. A vizsgálat folyik. A NAPRAFORGÓ TÁNYÉR­JÁBÓL értékes pektint, vagy erjesztéssel alkoholt, sárgaré­pából pedig a gyógyászatban rendkívül fontos kristályos ka­­rotint tudnak előállítani az iregszemcsei kísérleti gazda­ságban. A most létesülő üzem­ben már az idén 15 kiló kristá­lyos karotint, 90 mázsa műmé­zet és 40—45 kiló ipari pektint állítanak elő. Nyugdíjas szakosztály ala­kult a Kereskedelmi és Pénz­ügyi Dolgozók Szabad Szak­­szervezetében. Nehéz fuvar Tüzelőt száll­­íttattam haza S a végzet árnyai elérteit A maszek fuvarosok tőlem Mázsánként súlyos árat kértek. Fizettem, pedig áraikkal már-már a fellegek közt jártak. De benne volt a rehordás is. Lehordták, mivel többet vártak. Hidvéghy Ferenc IDEÁLIS „FELESÉG”? Louis Marré francia mérnök bejelentette, hogy megszer­kesztette a „robot-háziasz­­szonyt”. A minta-háziasszony néhány perc alatt­ kimos hat kilogramm ruhát, fél perc alatt elmossa öt személy után az edényeket, zöldséget tisz­tít, fazekakat súrol, padlót mos és beereszt, cipőt és ab­lakot pucol. Sokoldalú ké­pességei mellett állítólag nem sértődékeny, és szóváltásra szinte sosem kerül vele a sor. 50 000 kiló dinamit. A múlt év szeptemberében a ma­cedóniai Karadra község mellett nagyarányú földcsu­szamlás történt a Gradot-hegy lankáin. Tizenkétmillió köb­méter föld és kőzet zúdult egy hegyifolyó útjába és azt állandóan növekvő tóvá duz­zasztotta. Az energiaszakér­tők javaslatára ezen a helyen víztermőmű létesül. Az elő­készítő munkák során Európa, történetének eddigi legna­gyobb robbantásait végzik itt.­­ Rövidesen sor kerül az első­­ nagyobb robbantásra, amely­hez egyszerre ötvenezer kiló robbanóanyagot használnak fel. A „KÓROS SZENVEDÉ­LYEKET kutató német köz­ponti intézet” évi jelentése szerint a nyugatnémet lakos­ság az elmúlt évben rekord­összeget költött dohányra és italra. 34,5 millió hektóliter sört, 5,5 millió hektoliter bort, 1,6 millió hektóliter pá­linkát ittak, és 5,2 milliárd márkát szívtak el , 45 mil­liárd cigaretta formájában. Bővül a bölcsőde hálózat az V. kerületben. Tavaly szeptem­berben öt tanácsi bölcsőde mű­ködött 161 férőhellyel. Most már tizenegy bölcsőde várja 378 kis lakóját. BIKÁT HIZLAL minden ötödik gazda a Somogy me­gyei Görgeteg községben. A kis község sertésből is két­szer annyit hizlal, mint ta­valy. A hamburgi rendőrség, a kö­zeljövőben távolbalátó készü­lékek segítségével óhajtja irá­nyítani a forgalmat a város leg­forgalmasabb közlekedési pont­jain. Szerdán két forgalmas ut­cakereszteződésnél kísérletkép­pen már használatba vették a készülékeket. A kísérlet be­vált. A Szaktanács Üdülési Főigazga­­tósága közli azokkal a szülőkkel, akiknek gyermekei Hévízen üdül­nek, hogy a gyermekek február ■2-én, 13.45 órakor érkeznek a Déli­ pályaudvarra.

Next