Esti Hirlap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-02 / 77. szám

Nyomozás a fekete pálinka után Titkos pálinkafőzőket lepleztek le­­ Cián és más mérgező anyagok a jó erős falusi itáliában — „Származási igazolás" kell két liternél több tömény italhoz - Feljelentések a zugmérők ellen — Pálinkafőző? Nincs ná­lunk ilyesmi — bizonygatja Lajosmizsén a táborfalvai ha­­tárútnál levő tanya gazdája, F. József, amikor a járőr be­kopog az ajtón. Az aknakutató munkában A pénzügyőrök azonban elő­veszik „aknakutatójukat”, a hosszú, hegyes acélrudat, és itt-ott beleszúrnak az „ártat­lan” gazda háztáji földjébe. Másfél méterre is csúszik az acél a homokos talajba, de az egyik földhányásban vagy­­ félméterre megakad, sőt újabb­­ szurkálásra még kong is a föld. — Itt mi van? — Itt? No igen — mondja a gazda szemlesütve.. — Itt bi­zony pálinkafőző van. Gyorsan elő is kerül a réz­­kondér, a desztilláló cső, a hű­tőhordó. Egy kocsira való ra­komány a föld alól... Szerencsével jár az ..akna­kutatás” a közeli Rumpler-dű­­lőn is, özv. K. Pálné tanyá­ján. Itt a pincéből, padlásról, istállóból kerülnek elő az al­katrészek, és a „termelés” egy része: nagy demizson pálinka. Pálinkaszag A szegedi tanyavilágban is folyik a titkos pálinkafőzők le­leplezése, amelyet sokszor a véletlen is segít. Néhány nap­pal ezelőtt például este tíz óra után az egyik kieső tanyai út mellett tartózkodó pénzügy­őrök két, lámpa nélkül bakta­tó lovaskocsira lettek figyel­mesek. Rövid idő múlva szem­közt egy teherautó közeledett, és a kocsik mellett megállt az úton. A figyelők észrevétlenül megközelíthették a furcsa éj­szakai találkozást, amely elég ,,szívélyesnek” ígérkezett, mert pálinkaszaggal fűszerezte a le­vegőt ... Ez alkalommal 320 liter pá­linkát foglaltak le a kocsik utasaitól: Z. Lajos, Z. János és Z. Péter helybeli lakosoktól. A teherautó a pálinka átvételére jött. — Kik főzték a pálinkát? — Nem tudjuk, idegenek ad­ták nekünk, hogy fuvarozzuk ide az autóhoz — vallották a szállítók. A lefoglalt 320 liter pálinka adója 12 800 forint lett volna. A környéken összesen 690 li­ter „feketén” főzött pálinkát foglaltak le, és indítottak el­járást készítőik ellen a pénz­ügyőrök. 13 titkos főzde A pénzügyőrség országos nyomozócsoportja márciusban eddig 13 titkos pálinkafőzdét leplezett le az országban. Még több pálinkafőző-berendezést foglalt le e hónapban a Pest megyei és a fővárosi nyomozó­­csoport. Erről beszélgettünk a mi­nisztériumban. — Tavaly ősz óta — mon­dották — nagyon elszaporod­tak a titkos pálinkafőzések. Ez nemcsak azért káros, mert ki­bújnak az adófizetés alól, ha­nem azért is, mert sok cukrot vonnak el a közellátástól.­­ Egyes helyeken ugyanis nem-­­ csak gyümölcscefréből, hanem­­ cukorból is erjesztik a pálin-­­ kához szükséges anyagot. De még ennél is nagyobb kárt okoz az, hogy a titokban gyár­tott pálinkát rendszerint zug­­mérésekben, sőt az üzemekben, gyárakban is értékesítik. Ez erkölcsileg is romboló hatású, mert segíti az iszákosságot. Nem egy szerencsétlen család­anya írt már feljelentő levelet a pénzügyőrségnek, hogy itt és itt zugmérés működik, ahol férje elissza keresetét. Mérgező metilalkohol — A „feketén” főzött pálin­ka mindezen kívül az egész­ségre is veszélyes lehet, mert rendszerint­­nem megfelelő edényekben és nem elég hoz­záértéssel készül. Az a pálin­ka, amelyre a kóstoló azt mondja: „Ez aztán igazán jó erős falusi itóka”, sokszor ép­pen azért érződik erősnek, mert furfurolt, metilalkoholt — azaz mérgező anyagot — tartalmaz. Nemegyszer talál­tunk ilyen pálinkában a vizs­gálatkor mérgező kéksavat (ciánt) is ... A házi pálinkafőzés tehát ti­los és káros! Hogyan juthat a gyümölcstermelő jó, egészsé­ges pálinkához? Nem érdemes „maszek" pálinkát főzni ! — Egyszerűen. Aki gyű­­­­mölcscefrével rendelkezik, el­ütheti azt a legközelebbi szeszfőzdébe, ahol megfelelő szakértelemmel pálinkát főz-­­ nek abból. A kifőzött pálinká-­­­ból tíz litert visszaválthat kb.­­ 30 forintos literenkénti áron,­­ a többinek pedig a felét visz- 's­szakapja a körülbelül literen-­­ kinti 6 forintos főzési díj és a tüzelőköltség kifizetése elle­nében. Tehát akinek cefréjéből száz liter pálinka készül, az tíz litert visszaválthat, és a fennmaradó 90 liter felét , azaz 45 litert a főzési díj és a tüzelőköltség ellenében meg­kapja. Semmiképpen sem érdemes tehát „maszek alapon” pálin­kát főzni — mondják a pénz­ügyőrök —, már csak azért sem, mert aki két liternél több „származási igazolás” nélküli pálinkával rendelkezik, meg­bírságolják szabálysértés cí­mén. Horváth Mihály VARRÓNŐKET bent és bedolgozó tagnak FELVESZÜNK Állandó munkát biztosítunk KESZTYŰKÖTŐ­NŐKET bedolgozó tagnak FELVESZÜNK folyamatos munkát biztosí­tunk Jelentkezés: V., Gerlóczy u. 11. Szövetkezet. Buksi részleg. Új típusú büfékocsit gyártanak a Dunakeszi ,járóműjaví­tóban az Utasellátó Vállalatnak. A bárpulttal, eszpresszógéppel felszerelt új kocsi fülkéiben 64 ülőhely van. Az idén az új típusú kocsiból tizenötöt kap a MÁV. Az első kettő hamarosan útjára indul. (MTI Fotó: Fényes Tamás felv.) ZUM, ZÜM,HIR: kölcsönt kapnak a méhészek Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ javaslataira az Országos Takarékpénztár kedvező feltételekkel kölcsönt ad a kisállományú és kezdő méhészetek fejlesztésére. Minden olyan kezdő méhész, kinek öt korszerű kaptárnál, illetve tíz méhcsa-­­­ládnál kisebb állománya van, kölcsönt vehet fel. A takarék-­­ pénztárak a kölcsönöket megfelelő fedezet, ingatlan, vagy ke­zességvállalás esetében háromévi lejáratra, évi nyolcszázalékos kamattal utalja ki. A kölcsönért folyamodó méhészeknek min­den ezer forint kölcsönvett összeg után 10 kiló méz termelésére kell szerződést kötni a lakóhely szerinti földművesszövetkezet­tel, vagy méhészszövetkezettel. A felvett kölcsönökből méhcsa­ládok, kaplanak és más méhészeti felszerelések vásárolhatók. Legyen elég gyümölcsláda, mert 15 000 vagon almatermésre számíthatunk Megkezdődött már a korán termő almafák és a cseresz­nye rügyeinek fakadása is, s így a szabolcsi szakemberek az eddigieknél sokkal biztosabban felbecsülhették az idén vár­ható termést. Szakvélemény szerint majdnem 15 000 vagon almára lehet számítani. Ebből adódik viszont a kereskedelmi szervek fokozott feladata is. Sokkal nagyobb gondot kell fordítaniuk a nyírségi alma­termés időbeli elszállítására, nehogy ismét bekövetkezhes­sen az az áldatlan állapot, amikor a megye termelőszö­vetkezetei, állami gazdaságai és egyénileg dolgozó paraszt­jai prizmázni voltak kénytele­nek Szabolcs megye egyetlen valutáját, a külföldön igen ke­resett Jonathán almát. „Bevetésre" készek­­ a sörtankok A sör tárolóedényeit és szál­lítótartályait a Kiskunfélegy­házi Gépgyár készíti. Az idén már majdnem egymillió liter sör szállítására elegendő tank készült el. A sörtankok tehát a nyári „bé­késre” készen áll­nak. Hollandiából kaptunk tulipánt, Tealliitalidba míllítunk tulipánt A múlt év őszén 25 000 tuli­pánhagyma érkezett Baranyá­ba Hollandiából. A hagymákat a pécsi Kertészeti Vállalat bi­­csérdi telepén ültették el to­­vábbszaporítás végett. A kis holland tulipánhagymák, ame­lyek láthatóan jól érzik ma­gukat, a baranyai földben, a meleg idő hatására a napok­ban kibontották virágaikat. A nagy tulipános kert gyönyörű látványt nyújt, hiszen 40 kü­­­lönböző színben, illetve szín­­­ árnyalatban pompáznak a vi­­­­rágok. A kertészek most ellen-­­­őrzik a fajtákat, hogy csakis­­ az értékes hagymákat neveljék­­ fel. A szaporításra elültetett , tulipánhagymákból az idén kétszer-háromszor annyi lesz. Ennek egy részét — az első­rendű minőségű hagymákat — visszaszállítják Hollandiába, természetesen értékes valutá­ért. Bírói döntés a jó házasság feltételeiről Beleszólhat-e a férj a feleség öltözködésébe A budapesti Fővárosi Bíró­ság dr. Szász Miklós tanácsa válópert tárgyalt. A vőlegény 19, a menyasszony 16 éves volt, amikor egybekeltek. Néhány heti házasság után a szerelmes és gyöngéd udvarlóról kide­rült, hogy mint férj fölényes­kedő, rabiátus természet, aki mindenáron a maga akara­tát akarja keresztülvinni és feleségére ráerőszakolni. Ellentmondást nem tűrő visel­kedésében odáig ment, hogy még azt is előírta, hogy anyó­sa, akinél laktak, a legközeleb­­­­bi hozzátartozói fényképét ki­függesztheti-e a falra. Helyte­lenítette, hogy felesége csino­san járjon és beleszólt abba is, milyen ruhát vehet fel. Emellett állandóan féltékeny­­kedett. Az asszony eleinte szelídséggel és jóakarattal igyekezett jobb belátásra bírni férjét, de sikertele­nül, mire mindennaposak lettek a­­ veszekedések. A házasság vég­leg elfajult, amikor a férj ka­tonai szol­gálatra vonult be és minden látogatása viharos je­­lenetekkel járt. Végül is az­­ asszony megsokallta a dolgot és­­ válópert indított. A bíróság helyt is adott a keresetnek és a házasságot fel­bontotta. Az ítélet indokolásá­ban a bíróság többek közt a következő megállapításokat tette: — A házasság két embernek egy egész életre tartó legszo­rosabb kapcsolata. Ahhoz,­­ hogy a házasság be tudja tölt­­­teni célját és rendeltetését, szükséges, hogy a házas­társak egymás irányában mindig megértéssel és ha kell, engedékenységgel vi­seltessenek. Ahhoz, hogy a házaséletben a szükséges harmónia kialakul- s hasson, az anyagi feltételeken­­ kívül az is kell, hogy ne le­gyenek az együttélést gátló olyan körülmények, amelyek a házastársakat egymástól hosszabb időre elszakítják. Ugyanis a házasélet természe- I­­éből következik, hogy a ház i­zastársak együttélésre vannak­­ hivatva. A házasság csak így tudja betölteni igazi célját és­­ rendeltetését. — A házastársak túl fiata­lon, olyan korban keltek egy­be, amikor tulajdonképpen még nem rendelkeztek a jó házassághoz okvetlenül megkívánható szükséges feltételekkel. Most már teljesen elhidegül­­tek egymástól, nincs remény arra, hogy békés és rendes éle­tet éljenek együtt, sem nekik, sem a társadalomnak nem ér­deke az ilyen házasság fenn­tartása, ezért fel kellett bonta­ni — hangzott a bíróság íté­lete. o 3 O 6-os számú ügy Magyarul beszélő szovjet film Bemutató: áprlUs 4. millllUliilllllllllHlllillllllllllllillHlillllUllllilllilllllllllllllllt MdTn.c . Akinek szív­­) nincs­­ ügye a főváras A rendben a sunk szemét­­csúcsai ellen intézett támadás, örömmel ol­vasta a tanács ilyen célzatú harci riadóját. Nem­­ helyes azonban, hogy vigyázó sze­meinket csupán a földre sze­gezzük, mert így nem vesszük észre, mi van a falakon. Pedig ott libeg a szélben, fakul a na­pon, fonnyadozik az esőben az ország papírkészletének jóné­­hány százaléka, plakátnak, rendeletnek feldolgozva. Egyik­másik ház már szinte valósá­gos nyomtatványtár, amelynek levakarása közben lelkes tör­ténészeink az elmúlt tíz év krónikáját is megírhatnák. Az is lehetséges, hogy valakik pla­kátragasztással próbálják a hulldogáló vakolatot helyén tartani?! Lehetséges, de mégis helyesebb lenne a plakátra­gasztók szertelen fantáziáját és a tatarozást külön választani. Nemzetközileg bevált módszer, hogy a plakátokat hirdető­oszlopokra, avagy táblákra il­lesztik, s a tatarozást malter­ral oldják meg. Talán nálunk is beválna.. . J Mi as i­assúti as i&l­igén** Budapesten fitt-fát ígérnek a tiszapalkonyai építőknek — de Tiszapa­lkon­rán a tisztessé­ges élelmezésen kívül mást nem kapnak Egymás kezébe adják a ki- ' lincset a munkára jelentke­zők a Bányászati Építő Válla­lat Felszabadulás tér 1. alatti központjában. Az ajánlatok igen csábítók. A munkaügyi osztályon rész­letesen tájékoztatják a mun­kára jelentkezőket a többi kö­zött arról, hogy munkaruhát, inget kapnak, részletre vásá­rolhatnak 160 forintért erős bakancsot, a raktárban felsze­relik őket finom ágyneművel, paplannal, tollas párnával, le­pedővel, a­­munkásszálláson matracos ágyban fognak alud­ni, lesz asztaluk, székük, zár­ható szekrénykéjük, biztosít­ják a fürdési és egyéb tisztál­kodási lehetőségeket, kéthe­tenként váltják az ágyneműt. Ezenkívül kulturális és sport­lehetőségekben sem lesz hiány és ami a fő, mindemellett re­mekül lehet keresni is. Hatszázan az ágy szélén Hát ez mind­annyira szép, hogy kiváncsiak lettünk és meglátogattuk a vállalat egyik munkahelyét, a tiszapalkonyai lakásépítkezéseket, vagy ahogy az ottani munkások nevezik, „az ígéret földjét“. Mert ez az­tán csakugyan­az. Ugyanis, amit a munkásfelvételeknél ígértek, annak javarésze csak ígéret maradt. Legfeljebb az a különbség, hogy itt Tiszapal­­konyán is ígértek hozzá még egyet-mást. De paplan helyett pokrócot, még a munkásta­nács elnöke szerint is nagyon­­ sok kiselejtezni való pokrócot kaptak a dolgozók. A piszkos, rendetlen munkásszállásokon szekrény itt-ott, ha két-három emberre egy-egy jut. A leg­több helyen az ágy alatt, vagy a párna alatt, esetleg falba vert szögeken lógnak a ruhák. A néhány széktől eltekintve, az itt dolgozó 600 ember csupán csak az ágya szélére tud leül­ni. De minek is a szék, hisz asztal sincs jóformán sehol sem. Az ágyakban az ígért matracok helyett lapos szal­mazsákok, szennyes ágyne­műk. Van, aki öt hete itt dol­gozik, de még azóta sem cse­rélték ki a lepedőjét. A tisz­tálkodási lehetőség a nullával egyenlő. Meleg fürdő kétszer van egy héten, kedden és csü­törtökön este hattól nyolcig. Ötven, de legjobb esetben is egymás hegyén, hátán száz ember tud egy alkalommal fürdeni. A többi 4­ 500 mun­kás csak a hideg­ vízcsap alatt moshatja le magáról a mal­tert és az egyéb piszkot. Szögesdrót Miért ígérték a munkásfel­vételeknél, hogy lesz mozi, sőt Színházba is elviszik őket autóbuszon Miskolcra. Még rádió sincs, pedig az igazgató, Martin H. György, azt is meg­ígérte, ígért még az igazgató mást is, a többi között azt, hogy 48 órán­ belül kapnak a dolgozók tíz sakk-készletet, nyolc nap alatt eltüntetik a régi rabszállás — most mun­kásszálló — körül a szögesdró­tokat, amelyek sértik a mun­kások önérzetét. De megígérte azt is, hogy 24 órán belül or­vost is szereznek. Mondták azt is, hogy min­denkinek biztosítják a hétvégi hazamenetelt, sőt a közelben. Debrecenben, Nyíregyházán, Miskolcon lakókat, autóbusszal elviszik. Aki felfér az autó­buszra, azt valóban elviszik, aki meg nem, az menjen úgy, ahogy tud. Az étkezésre vi­szont nem lehet panasz. Bősé­ges és tartalmas reggelit, ebé­det és vacsorát kapnak a dol­gozók, napi 7,30 forintért. Törzsgárdát! Törzsgárdát! Tény az is — mint ahogy Szabó András, a munkástanács elnöke, és Sárosi Gyula szak­­szervezeti elnök elmondották —, több oka van annak, hogy az ígéretet nem lehetett, és több ígéretet még sohá nem lehet beváltani. A létszám­­ szinte egyik napról a másikra ■ 150-ről 600-ra emelkedett, s a munkahelyen nem tudtak erre felkészülni. De hát ezt tudták, miért kellett akkor rózsaszínre festeni a rideg valóságot? A munkástanács elnöke el­mondta, hogy ez a munkahely hat évre tud munkát biztosíta­ni a dolgozóknak. Éppen ezért szeretnék kialakítani az épít­kezés törzsgárdáját, sőt jövő hónapban hathónapos átkép­zés tanfolyamot kezdenek azokban a szakmákban, ahol még kevés a szakmunkás. Je­lenleg sajnos a felelőtlen ígér­getések meghiúsítják a leg­szebb törekvéseket is. A törzs­gárda kialakulása helyett a munkások közül sokan a csa­lódások miatt itt akarják hagy­ni a munkahelyet. Reméljük azonban, hogy erre nem kerül sor, mert a munkástanács és a szakszervezet minden erővel azon küzd, hogy kielégítse, il­letve kierekedje a jogos kö­veteléseket. Egymillió forintos rendetlenség Érdemes lesz megszerettetni a dolgozókkal a munkahelyet. Igaz, kevés még a jó szakmun­kás, de ennek ellenére az ed­digi eredmények mégsem le­becsülendők. Az utóbbi egy hónap alatt 30 százalékkal emelkedett a termelékenység, rendszeresen teljesítik a havi terveket és igen biztató az is, hogy a termelés növekedése ré­vén egyre inkább csökken a száz forint termelési értékre eső bérhányad is. A közeli jövőben készülnek 72 lakást átadni a megrende­lőnek, de előzőleg még egy sor javítást kell az épületeken el­végezni. Ugyanis a munkáslét­szám gyors növekedése miatt a kész épületekben kellett ideig­lenesen szállást adni a munká­soknak. És néhány gondatlan, rendetlen ember úgy össze­piszkította, tönkretette a friss falakat, ajtófestéseket, mosdó­kat, hogy a kár megközelíti az egymillió forintot. Az ilyen többletkiadás pedig csak meg­nehezíti az igények kielégíté­sét. Pápay Gyula

Next