Esti Hirlap, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-01 / 178. szám

Nagyszabású program Arany János emlékezetére Elkészült a terv, költők, iro­dalomtörténészek, muzeológu­sok és ki tudja felsorolni, hány lelkes ember terve, hogy az ország Arany János halá­lának 75. évfordulójáról, a nagy embernek, az alkotónak kijáró kegyelettel emlékezzen meg. A sort a Magyar Tudomá­nyos Akadémia nyitja meg ősszel egy nagygyűléssel, Arany János munkásságát méltató előadással. Erre az al­kalomra a Kulturális Kapcso­latok Intézetével közösen kül­földi tudósokat, költőket, író­kat látnak vendégül. Az Akadémia épületében Arany emlékszobát, a Káro­lyi-palotában Arany János-ki­­állítást nyitnak. Debrecenben a Déri Múzeumban három szobában helyezik el a költőre emlékeztető tárgyakat és le­leplezik mellszobrát. Nagykő­rösön Arany János hetet ren­deznek, megnyitják az Arany János Irodalmi Múzeumot és ekkor ünnepük az Arany Já­nos Gimnázium fennállásának 400. évfordulóját. Falai között a költő évekig tanított. Az évforduló napján a Nem­zeti Múzeum előtt, a Margit­szigeten szobor, a Kerepesi úti temetőben síremlék koszorú­zás lesz. Az Irodalmi Színpad októberben az előadóművészet élgárdájának tolmácsolásában Arany-estet rendez életművé­nek legszebb alkotásaiból. Könyvkiadásunk is felké­szült: az Akadémiai Kiadó az Arany János kritikai kiadás új kötetét, egy tanulmányt Arany János, a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkára címmel, a Képzőművészeti Ki­adó A fülemile, a Móra Ferenc Kiadó Buda halála című mű­veket adja ki. Nagykőrösön Arany János nagykőrösi mű­vei címmel válogatás és tanul­mány, Nagykőrösi útinapló címmel várostörténet és Arany-emlékek ismertetése je­lenik meg. Az évforduló ünnepségeiről híradófilm készül, és előrelát­hatólag újból forgalomba hoz­zák Beck, O. Fülöp 1917-ben alkotott Arany plakettjét. A városokban, az üzemek­ben, a falvakban, az iskolák­ban, a könyvtárakban, a mű­velődési házakban emlékestek százait rendezik. (pesold) GARBIN lóháton a párducok közötti BUNTE csimpánzaival PROLONGÁLVA! Ort­es a világ legszebb zsonglőr száma. FOVAROSI NAM­Ű CIRKUSZ- Maya­­ a Margitszigeten A siker előreveti árnyékát. Tegnap este egymást ta­posták, gyömöszölték az em­berek, hogy be tudjanak jutni a Majakovszkij Színpad fő­próbájára. Patinás operetthíre van ennek, a­ már többször fel­újított, s nem egy országot be­járt darabnak. Még jól em­lékezünk rá, amikor a huszon­egyéves gyerekember elzongo­­rázta a Fővárosi Operettszín­ház igazgatói irodájában a muzsikáját. Honthy Hannától kezdve az egész művészgárda ámult-bámult és Harmath Im- Tolnay Klári és Básti Lajos (MTI Fotó: Keleti Éva felv.) Beszélgetés Párizsból jött művészekkel , Párizsban, a Salon Populiste­­ban hét magyar képzőművész — Breznay József, Gánóczy Mária, Iván Szilárd, Krenner Amália, Kurucz D. István, La­­borcz Ferenc és Scholz Erik — mintegy félszáz munkáját be­mutató kiállítást rendeztek. A párizsiak ma is nagyon szeretik a képeket — mondja a francia fővárosból nemrég hazatért Laborcz Ferenc szob­rászművész. — Megnyitónkon igen sokan részt vettek, pedig aznap több mint harminc kü­lönböző tárlat nyílt Párizsban. A nézők hosszan elidőztek mű­veink előtt, beszélgetve, vitat­kozva felettük. Az ilyenfajta kapcsolat mű és közönség kö­zött nagyon termékeny, s a mű­vész számára különösen jól­eső ... Több képet megvásárol­tak, tőlem három kisplasztikát, így lehetővé vált számomra, hogy igen tanulságos köruta­zást tegyek. Megjártam Chart­­res-t, Rouent, s a műemlékek­ben gazdag Normandiát, tanul­mányozva a gyönyörű közép­kori katedrálisok szobrait. Egyébként nagyon érdekes, hogy a francia műbarát, ha vásárol, megkéri a művészt, mondja el pályájának fonto­sabb eseményeit, s munkáját ezekkel az adatokkal együtt raktározza el gyűjteményében. . A sajtó is foglalkozott mű­vészeink szereplésével. A Les Lettres Francaises-ben Geor­ges Boudaille írt cikket ró­­­lünk. Utalt festészetünknek a XIX. század hagyományaihoz való erős kötődésére, Laborcz Ferenc szobrait a szalon leg­jobb alkotásai közt értékelte. Az Arts kritikája Kurucz D. István festményeinek sajátos paraszti világát, népiességét emelte ki. — Igen tanulságos volt szá­munkra a Modern Múzeumban megrendezett, az élő francia alkotók munkáit bemutató ki­állítás — veszi át a szót Ku­rucz D. István. A festmények túlnyomó többsége teljesen el­vont, absztrakt felfogású. Jó­magam nem vagyok híve az elvont ábrázolásnak, de nem tagadhatom meg az absztrak­ciónak az újszerű képszerkesz­tésben elért, hasznosítható eredményeit. Az absztrakció mellett, különösen a fiatal francia művészeknél megfi­gyelhető a közérthető ábrázo­lásra való törekvés is. — Nemcsak a fiataloknál ta­pasztalható ez — folytatja La­borcz Ferenc. — Alkalmam volt beszélgetni Marcel Gi­­mond szobrászművésszel, Des­piau és Maillol kortársával, aki leegyszerűsített formájú, szép portréiról ismert. Ő is el­lenzi a gyökértelen absztrak­ciót. Amikor a modern művé­szet problémáiról beszélget­tünk és kifejtettem azt a néze­temet, hogy az absztrahálás sosem lehet cél, csupán szük­ségszerű eszköze a konstruktív realista alkotó módszernek, iz­galommal kereste ki könyvei közül egyik elméleti munkáját, hogy megmutassa: majdnem szóról szóra ez az ő véleménye is. Gimond mester egyébként szívesen rendezne kiállítást Budapesten, előadásokat is tar­tana ... " Befejezésül: a kiállítás anya­gának egy részét leviszik Can­­nes-ba, majd onnét vándorút­ra, a Riviéra városaiba. Jelen­leg egyébként több alkotónk,, így például Beck András szob­rászművész, Csernus Tibor fiatal festőművész tartózkodik Párizsban és többen várják a kiutazási vízumot. A párizsiak kíváncsian és jó szívvel várják kultúránk követeit. Artner Tivadar JUa ImLL&k­iLk □ BLAHA LUJZA születé­sének évfordulója alkalmából szeptember elején emlékmű­sort ad a rádió. Bevezetnek egy új műsorszámot is „Régi filmek albuma’’ címmel. Részletek hangzanak el a „Lila akác”, „Címzett ismeretlen”, „Modern idők”, „Egy csók és más sem­mi” és más filmekből.­­ A SALZBURGI ünnepi játékok keretében hétfőn este német nyelven játszották elő­ször Eugene O’Neill, a Nobel­­díjas amerikai drámaíró „Majdnem költő’ című hátra­hagyott színművét. A darab eredeti címe „Egy leheletnyi költészet” volt, ezt azonban a drámaíró leányának, Chaplin feleségének kívánságára meg­változtatták. Attila Hörbiger alakította a főszerepet, egy Amerikába kivándorolt és ott kocsmárossá lett ír katonatisz­tet. A kritikusok a legnagyobb elismeréssel írnak a darabról és az előadásról. □ LENGYEL MENYHÉRT, a világhírű magyar író, akinek nálunk ez idő szerint csupán az Operaház színlapján szere­pel a neve, mint „A csodálatos mandarin“ szövegírójáé, több évtizede él Amerikában. Len­gyel hosszabb idő után befe­jezte új színművét. Címe: „A csendes ház“. A darab ősbe­mutatója nem New Yorkban, hanem Bécsben lesz. Rövide­sen próbálni kezdik a Josef­städter Theater színpadán. A színház, amelyben már sok magyar szerző darabja került színre. Lengyel darabjával kezdi az 1957158-as évadot. Az idős író részt vesz darabja próbáin és ősbemutatóján. Majdnem negyedszázad után haza óhajt látogatni Buda­pestre is. □ DEREK PROUSE, a Brit Filmintézet vezető munkatár­sa elutazott Magyarországról. Nyolcnapos budapesti tartóz­­­­kodása során megbeszéléseket folytatott a magyar filmmű­vészet képviselőivel, mégis i­s­merkedett a Hunnia Filmstú­dió munkájával, s a filmarchí­vumban sok játék- és doku­mentumfilmet nézett meg. A „Hyppolit, a lakáj” című egyik legrégibb játékfilmünk rende­zői között örömmel pillantotta meg Benedek László nevét, aki hosszú évek óta Amerikában rendez, s akinek művészetét Derek Prouse igen nagyra tartja. □ HELTAI JENŐ „A né­ma levente“ című színművét Nagyváradon az Állami Szín­házban bemutatták a népi mű­vészeti iskola színész- és ren­dező­képző tanfolyamána­k nö­vendékei. □ JAN WALASEK együtte­se a rendkívüli sikerre való te­kintettel meghosszabbította budapesti vendégszereplését. Részben új műsorral augusz­tus 2-án, pénteken, 3-án, szom­baton és 4-én, vasárnap dél­után 6 órai kezdettel — szom­baton éjjel fél 12 órakor is — előadást tart a margitszigeti Dózsa-stadionban. □ ELSŐ DÍJJAL tüntettek ki egy román táncegyüttest az Angliában nemrégiben tar­tott nemzetközi népitánc-verse­­nyen, amelyen huszonhét or­szág együttese vett részt. Színházak szerdai műsora: Majakovszkij Színpad (Mar­gitsziget): Maya (8). — Puskin­ként: Közalkalmazottak szabad szakszervezete szimfónikus ze­nekarának hangversenye (7). — Margitszigeti Dózsa-stadsorv: Jan Walasek Jazz-zen­ekara (6). Fő­városi Nagycirkusz: Tapsról taps­ra (8). □ GYEREKE KI A távbeszélő mesemondó (427 — 960) műsora 1-én, csütörtökön: Egy búzaszem története. Magyar mese. (Elmond­ja: Rutttkay Éva.) re, a libretto írója diadalma­san nézett körül: „No ugye?! Van új zeneszerző, van új operett!” A gyerekember Fé­nyes Szabolcs volt. Negyedszá­zada az ősbemutatónak. Meló­diái változatlanul belopják magukat az emberek szívébe, azaz: e melódiák már régen bent lakoznak ama bizonyos szívekben. Persze, ha az ember a Majakovszkij Színpad revü­­vé átalakított „Maya”-előadá­­sát nézi, önkéntelenül felvető­dik a kérdés: minek kellett ezt megtoldozni-foldozni minden­féle más melódiával, Fényes Szabolcs egyéb számaival? A kérdésre nyomban felelhetünk: a szigeti „Maya” — revü. Tűzi­játékkal, artistákkal, aktuális „bemondásokkal”, inkább jel­zett, mint masszív díszletek­kel, pergőbb tempóval, mint általában az operettek. A régi „Maya”-nak éppen az volt az ereje, hogy vér­beli operett volt, a maga fel­épített f­ináléjaival, áriákkal és duettekkel. Mi, akik szintén vörösre tapsoltuk tegnap a te­nyerünket, kicsit cinkosai vol­tunk Tolnay Klárinak, az or­szág egyik legjobb színésznő­jének. Tolnay éppen úgy tud­ja, mint a közönség bármelyik tagja: az ember szerelmi duett­ben nem hagyja ott a partne­rét, odalépve a mikrofon elé, hogy valamit mégis lehessen hallani a dalolásból... Azt is tudja, hogy a párductestű Maya figurája, akinek egy te­kintetére elolvadnak a légio­nisták, nem nagyon illik az őzikeszemű Tolnay Klárihoz. Pláne, ha olyan lebernyegek­­ben lép a színpadra, amelye­ket, bármilyen lamé, selyem vagy egyéb mámorból voltak is, sajnálkozva fogadott a fő­próba hölgyközönsége. Nem, ez mind nem lényeges. Tolnay Klári akkor is ragyogó szí­nésznő, ha telefonkönyvet ol­vas fel. Básti Lajos meg régi szerepét játszotta ebben a darabban. Persze, nem volt va­lami martalóc légionista, ha­nem amolyan elegáns, fölényes világfi. Orgánuma elbírta még a szelíd éneklést is... A­z igazi operettet, a mű­fajt, varázsos és vonzó módon képviselő színészetet Rátonyi Róbert képviselte. Amikor felhangzott az „Itt a lux-, itt a lux-, itt a luxusvo­nat!...”, akkor helyben vol­tunk. Mellette Mednyánszky Ági zárkózott fel operettvéná­val, s csak jó távolságban a töbiek: Gyenes Magda, Spie­gel Anny, Bárdi György, Zen­­tai Ferenc, Hamm Pál, Simo­­nyi Magda, a végre éneklő Bán Klári, valamint az epizó­disták, Latabár Árpáddal az élükön. Horváth Tivadar rendezése sok új trükkel gazdagította a színpadot, itt-ott kabarészerű beállítással, de ez jót tett, ki­váltképp a szállodai képben. Megérdemelten kapott ütemes tapsot Rusz Éva és Tőrös Gyu­la a kitűnő apacsduóért. Bró­­dy Tamás gyakorlott karmes­teri kézzel fogta egybe a zenei részt, s reméljük, a görlök is egyformán emelik majd a­ lá­bukat az első vagy a második jubileumi előadáson. Most már csak jó időt kívánunk. Nem­csak a művészek érdemlik meg, hanem a méltatlanul el­felejtett Harmath Imre özve­gye, Szokolay Olg is. Kristóf Károly NAPTÁR Augusztus 1, csütörtök, Péter napja. A Nap kél 5.21, nyugszik 20.20 órakor. A Hold kél 12.07, nyugszik 22.48 órakor. (Kisjó) LACIKA Napfényes vasárnap, déli korzó a kisváros főterén, a cukrászda ablakából nézeget­jük „helységünk szépeit” ba­rátommal, aki tanár az ottani gimnáziumban. Bamba vi­­gyorral 25 év körüli fiatal­ember áll meg az asztal mel­lett: — Sü... sü... süt­őr da­dogja és az égre mutat. — Örülsz neki, Lacika? — kérdi barátom és nyúl a zse­bébe. — Öhö... höhö... — döbög Lacika és tekintete gyerme­ki mohósággal követi bará­tom kezét. Pénz csörög a kézben, s ab­ből egy forint Lacikáé. Kö­szönés nélkül megy a követ­kező asztalhoz: — Sü... sü... — kezdi a szöveget és mutogatást. Harsány nevetés a válasz: — Az vagy Lacika, süsü vagy! — legyint egy ballon­kabátos és adja a forintot. — Bolond szegény — mond­ja a barátom — a város bo­londja, reggeltől estig kocs­mában, cukrászdában kon­­csorog, néha leitatják és rá­veszik mindenféle hülyeségre, de komoly galibát sosem okoz. Lacika közben már a har­madik asztalnál mondja a süsüt, mindenki ismeri, nép­szerű figura. Öltözéke elég rendetlen, de inggalérja tiszta, nadrágja gyűrött, cipője po­ros, de az arc frissen beret­­vált. — Egyébként kiféle? — Fogalmam sincs. Évek óta ilyen, senki se tudja, van-e valakije, csak azt, hogy egy forintért hajlandó tovább­menni. A társadalom tudomá­sul vette, s hozzá tartozik a városképhez, mint a vízto­rony. Két óra felé jár, amikor be­lépek a vasúti étterembe. A sarokban ül a bolond. Húsle­vest ebédel májgaluskával, csirkepaprikást, uborkasalátá­val, majd a meggyeszétes után rágyújt. Nem állítom, hogy öngyújtója a legújabb bécsi modell, de ahogy így elnézem, fene gondolná szegényről, hogy bolond. Értékes ajándékot, kétezer tonna horganyzott lemezt küld a szovjet főváros tanácsa Bu­dapestnek. A lemezből a ma­gyar főváros minden rossz ál­lapotban levő esőcsatornáját ki lehet javítani. Az első szál­lítmány érkezését a jövő hét­re várják. PAPÍRCSÓNAKOT készí­tett Jiri Sedlacek csehszlová­kiai technikus. A könnyű ka­jakot csomagolópapírból ace­­ton és celluloid oldattal ra­gasztotta össze. A csónakot sikerrel próbálták ki. A darut javította a Csepeli Vas- és Fémművekben Méhes Albert. Munka közben a daru megindult és az áram halálra sújtotta a munkást. A legnagyobb nem-atom robbantást hajtották végre az Egyesült Államokban a Southern Pacific vasúttársa­ság mérnökei, amikor 1 700 000 tonna robbanószert használ­tak fel egy hegyoldal lebon­tására. Az így nyert három­millió tonna kő és föld fel­­használásával készül el egy töltés, amely a vasúttársaság transzkontinentális vonalának a Nagy Sós-tón épült hídját helyettesíti majd. JELENTI amiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiuiiiiiumuuimiuiuumuiuuiummiuiiiuiuio AZ EXPORTTERVEK ha­táridő előtti teljesítéséért kezdtek versenyt a Győri Va­gon- és Gépgyár hidászai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójá­nak tiszteletére. A helvani Ní­­lus-híd hatodik nyílásának szerkezetét tíz nappal­­ előbb befejezik, s az egész hidat 25 nappal előbb szállítják. Heinemann német politikus, aki az újrafelfegyverzés el­­lenzőj­eként vált ismertté, s régebben kilépett Adenauer kormányából, majd évekig a németországi evangélikus egy­házak zsinatának elnöke volt , nemrégen belépett a Né­met Szociáldemokrata Pártba. Heinemann felhívta az egy­házat, hogy közeledjék a szo­ciáldemokratákhoz. KOCSISZÁMRA LEHET SZEDNI a vargányát a zalai erdőkben. Az esők után való­ban gombamódra nő a var­gánya: szorgalmas szedő egy nap alatt kétszáz forintot is kereshet. A japán rendőrség adatai szerint Kiusiu-szigetén a csü­törtöki árvíz újabb áldoza­taira bukkantak. 391 sze­mély holléte még mindig is­meretlen. NÉPI HANGSZERKI­ÁLLÍ­­TÁST rendeznek Gyomán, Dévaványán és Szeghalmon. Bemutatják a Sárrét ősi hang­szereit, a napraforgóból, bü­rökből és nádból készített fu­volákat, a lopótök-dudákat, a pásztorfurulyákat és kürtöket, a cimbalom alakú régi cite­­rákat. A Fővárosi Bíróság nem jogerősen 15 évi börtönre ítél­te ifj. Katona Józsefet, aki ok­tóberben részt vett a Köztár­saság téri pártház megtámadá­sában, a fosztogatásokban és egyéb fegyveres terrorakciók­ban. A margitszigeti Vörösmarty Színpadon 1957. aug­usztus 1-én a kecskeméti Katona József Szín­ház vendégjátéka. Színrekerül: Kálmán, Marton grófnő nagy­operettje. (x) SZÉPSÉGVERSENY-HÍRADÓ A Balaton szépe-versenyre Benevezett már számos szépség. Hogy izgalmas lesz ez a verseny Ahhoz nem férhet semmi kétség. A szépségverseny részvevői A finist joggal fogják lesni, Mert nem szeretne egyikük sem két szép között a földre esni. Hidvéghy Ferenc EDDIG ISMERETLEN LE­VÉL került elő a Déry Mú­zeum adattárából az 1849. augusztus 2-i debreceni csa­táról. Az ismeretlen levélíró a Nagytemplom tornyából nézte végig a csatát. A nemzetközi geofizikai év keretében két amerikai tu­dósnak, akik közül az egyik a Déli-sarkon, a másik az Északi-sarkon tartózkodott, sikerült egymás között rá­dióösszeköttetést létesíteni. A két tudós amatőr rádiókészü­lékén tíz percen át beszélge­tett. Teljesen tisztán hallot­ták egymást. Ismeretlen tettesek ellopták dr. Fekete Sándor rákosszent­­mihályi körzeti orvos motor­­kerékpárját. A népszerű dok­tort egyelőre a betegek hozzá­tartozói segítik ki közlekedési eszközzel. Ha motorja nem kerül meg, kénytelen lesz má­sikat vásárolni , amennyi­ben engedélyt kap rá. MÁSODSZOR VIRÁGOZ­TÁK KI a Bakony vidékén a burgonyatáblák. Hasonló je­lenséget a környéken még so­ha nem tapasztaltak. Ismeretlen tettesek betör­tek Hódmezővásárhelyen a földművesszövetkezet Lenin utcai 6. számú vegyes üzleté­be. Elvitték a kasszában sza­bálytalanul tartott 3400 fo­rintot, azonkívül nagymennyi­ségű palackozott szeszesitalt és kerékpáralkatrészt zsákmá­nyoltak. A nyomozás megin­dult. A NEW YORK-i rendőrség a polgármester rendelkezésé­re igyekszik kivonni a forga­lomból mindazokat a gépko­csikat, amelyek kora megha­ladta a nyolc esztendőt. A la­kosság körében ez az intézke­dés érthető tiltakozást váltott ki. Ifjúsági vízitelepet rendez be Gyopárosfürdőn az oros­házi KISZ-szervezet. Kéréssel fordulnak a hajógyári fiata­lokhoz: küldjenek részükre néhány csónakot, hogy az evezőssportnak is hódolhassa­nak a dél-alföldi fiúk és lá­nyok. GYÉMÁNT műfogsort ren­delt meg Abdullah Alzavír sejk ékszerészénél. Egy-egy fogócska ára több mint két­százezer óra. Ezenfelül a sejk még 35 drágakövekkel díszített órára is megrendelést adott. Ezeket kegyencnőinek szándékozik adni, összecserélte az üvegeket és orvosság helyett mérgező per­metező szert adott be Fórus Jánosné idős mórahalmi asz­­szonynak 11 éves unokája. A gyorsan ölő méreg végzett az idős asszonnyal. Megindult a vizsgálat

Next