Esti Hirlap, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-01 / 229. szám

fi. évfolyam, 229, szánt Ära 60 fillér 1957. október 1, kedd Kína köszöntése A század történelmének egyik kiemelkedő fordulatát köszöntjük október 1-én, ami­kor a barát és harcostárs üd­vözletét küldjük Pekingnek, az új Kína nyolcadik születés­napján. A magyar kormány- küldöttség most a második szocialista világhatalom ősi fővárosában tárgyal, hogy megpecsételje a kínai—magyar kapcsolatok új szakaszát. Mert •— noha a testvér melegségé­vel gondoltunk egymásra az elmúlt esztendőkben is — kap­csolataink az elmúlt, megpró­báltatásokkal terhes eszten­dőben mélyebbek és éretteb­bek lettek. Októberben és ok­tóber óta a népi Kína egész hatalmas politikai és erkölcsi súlyával ott állott országunk szocialista erői mögött. És ez­zel az utolsó esztendő Magyar- ország életében is kézzelfog­hatóbbá, minél inkább min­dennapjaink részévé tette mindazt, amit a felszabadult Kína létezése az egész világ számára jelent. S ez szinte mérhetetlenül sok. Amikor nyolc esztendő­vel ezelőtt a világrésznyi or­szágot tisztára söpörték a kí­nai földcsurak és a rablótőke, meg az amerikai gyarmatosí­tás egyesített erőitől — az vi­lágraszóló fordulatot jelentett korunk történetében. A nagy gyarmatosító hatalmak körül váratlanul összeszűkült a vi­lág — és kitágult a szocializ­mus országai számára. Az ag­resszív támaszpontok, a hatal­mas, dclkclet-ázsiai száraz­földi tömb peremére szorul­tak, s a Szovjetunió bekerí­tése, — minden intervenciós politika évtizedes főcélja — gyakorlatilag lehetetlenné vált. Nyolc esztendő alatt Kína népe kibontakoztatta a győze­lemben rejlő óriási lehetősé­geket. Nyolc esztendő csak történelmi szempillantás Kína életének legendák ködébe ve­sző évezredeihez képest. De e villanásnyi idő alatt Kína megtette egy gigászi ipari for­radalom döntő kezdő lépéseit, a szocializmus felé fordított több mint 500 millió parasz­tot, s a tömegeket kiemelte a gyarmati sors nyomorúságának mélységeiből. Nem csoda, hogy e nyolc év alatt Kína Ázsia vezető hatalmává nőtt, s anya­gi és erkölcsi ereje döntő sze­repet játszik e világrész poli­tikai légkörének átformálásá­ban. „A világ problémáit Kína nélkül megoldani — vallotta be Walter Lippmann, Ame­rika legismertebb publicistá­ja —, annyi, mint megpróbálni eljátszani a Hamletet a dán királyfi nélkül.” Az amerikai diplomáciai színtársulat úgylátszik éppen erre a dicsőségre szomjazik. Washington esztendők óta a külpolitikai arzenál vala­mennyi fegyverét felhasznál­ja, hogy Kínát távoltartsa az ENSZ-ből. Ezek a fegyverek azonban már legfeljebb utó­védharcok vívására alkalma­sak. A néhány nappal ezelőt­ti ENSZ-vita elevenen mutat­ta, hogy évről évre morzsoló­dik a Kínát távoltartó politi­ka többsége. Sőt, Washington máris széleskörű és fokozódó ázsiai—afrikai elszigeteltség­gel fizet a kínai valóság ma­kacs semmibevevéséért. A sza­bad szocialista Kína él és erő­södik, világhatalommá nő, s vonzásának természetes ereje elsöpri a szánalmas ENSZ- sorompókat. Az életben már nagyhatalom — azzá fog válni az ENSZ-ben is. Köszöntjük az ősi és mégis ifjú Kínát, új életének nyol­cadik születésnapján. Biztosítási panama a Pamir tragédiájának hátterében Egy telitalálat a tolón: 421295 forint Holnaptól: duda nélkül A magyar kormányküldöttség látogatásai Pekingben Átkutatják az ipolytarnóci védett területet 30-40 millió éves lábnyomok, cápafogak - kőben Peking, szeptember 30. Szombat és vasárnap moz­galmas napja volt a Pekingben tartózkodó magyar kormány- küldöttségnek. A szombati programból kiemelkedik az a tanácskozás, amelyet Ká­dár János és Csőn En-laj folytatott egymással. Ezen a tanácskozáson mindkét részről több jelentős politikai személyiség és vezető gazda­sági szakember vett részt. A szombati nap másik kiemelke­dő programja a Csing Hvá- egyetemen tett látogatás. A magyar kormányküldöttség hosszabb megbeszélést folyta­tott az egyetem vezetőivel, majd az egyetem tanárainak és hallgatóinak nagygyűlésén vettek részt. Az egyetem sport­csarnoka előtti térségen össze­gyűlt 13 000 kínai diák és egyetemi tanár nevében az egyetem rektora köszöntötte a magyar kormányküldöttséget, majd Kádár János mondott beszédet. A magyar vendégek vasárnap délelőtt ellátogat­tak a pekingi magyar nagykövetségre cs megis­merkedtek a magyar koló­nia tagjaival. A látogatás alkalmával Kádár János miniszterelnök rövid be­számolót tartott a kolónia tag­jainak a hazai helyzetről, majd válaszolt a hozzá intézett kér­désekre. A közvetlen és meleg baráti légkörben lezajlott ta­lálkozót közös ebéd zárta be. A kormányküldöttség tagjai délután látogatást tettek egy * lij bizottság irányítja a szilikózis elleni védekezést A bányászokat fenyegető veszedelmes betegség, a szili­kózis elleni védekezés irányí­tására szakemberekből bizott­ságot alakított a Nehézipari Minisztérium. A bizottság már megtartotta első ülését. Meg­állapították: a szilikózis elhá­rítására világszerte folyik a tudományos kutatás. Nálunk egyelőre szélesebbkörű kuta­tómunkára nincs lehetőség, s ezért a szakemberek nagyrészt a külföldi eredményekre van­nak utalva. Elkészítették a bizottság programját is. Megkezdődtek a rábaközi napok Több mint tízévi szünet után szombat-vasárnap rendezték meg a hagyományos rábaközi napokat. Az ünnepi eseménye­ket szombat este az országos­hírű kapuvári’ népi együttes fiatal táncosának, Vida Fe­rencnek esküvője vezette be. Népviseletbe öltözött 90 lány és fiú kísérte el esküvőjére a fiatal párt. Az ünnepségek vasárnap folytatódtak Kapuvárott. Sok ezer ember előtt mondott be­szédet Porpáczy Aladár Kos- suth-díjas, az Akadémia leve­lező tagja, a Hazafias Népfront Győr megyei bizottságának el­nöke. Utána Keresztes Mihály földművelésügyi miniszterhe­lyettes emelkedett szólásra. A nagygyűlés végeztével nagy vásár kezdődött, amelyen 22 millió forint értékű áruban válogathattak a vásárlók. Peking környéki elektroncső­gyárban. A gyár több száz munkása a bejáratnál lelkes fo­gadtatásban részesítette a ma­gyar vendégeket, akiket kínai részről Csao Er-lu, a máso­dik gépipari minisztérium minisztere és a Kínai Népköz- társaság budapesti nagykövete kísérte el. A kormányküldött­ség tagjai megtekintették a különböző üzemrészeket, ame­lyek a gyárban előállított több mint húsz különféle típusú elektroncső alkatrészeit készí­tik. Ez az első ilyen jellegű üzem Kínában. A magyar kor­mányfő nagy érdeklődéssel tanulmányozta a szovjet gyárt­mányú gépek munkáját. Ma­rosán György államminiszter pedig munkásokkal és mun­kásnőkkel beszélgetett, érdek­lődött bérükről és életkörül­ményeik felől. A gyár megtekintése után Kádár János részletes fel­világosítást kért a gyár igazgatójától, a kommunista párt, a Kom­munista Ifjúsági Szövetség és a szaikszervezet gyárban foly­tatott munkájáról. A magyar vendégek vasár­nap este n pekingi opera elő­adását tekintették meg. Budapesti tavasz — a pekingi őszben Utcakép a kínai fővárosból: moziplakátok a falon, a közép­ső a „Budapesti tavasz” kínaira szinkronizált változatát hirdeti. (Saabó József felvétele.) Nasszer—Szaud—Kuatli találkozó? Kairó, szeptember 30. Az Al Messza című kairói lap, Szaud-Arábia kairói nagy­követére hivatkozva azt írja, hogy a közeljövőben teljes bi­zonyossággal sor kerül Nasz- szer elnök, Szaud király és Kuatli szíriai elnök találkozó­jára. A nagykövet, aki Da­maszkuszban tett látogatásáról érkezett vissza, Kairóban kije­lentette: „A jelenlegi körülmé­nyek között okvetlenül szük­ség van erre a találkozóra”. Az egyiptomi kormány szóvi­vője egyelőre cáfolta, hogy szó van ilyen találkozóról. Az Országos Természetvé­delmi Tanács még ez évben nagyarányú kutatómunkát kezd az ipolytarnóci természet- védelmi területen. A kutatás iránt a tudományos körökben máris igen nagy az érdeklődés. Az Ipolytarnóc község határá­ban levő rezervációban ugyan­is mintegy ötven évvel ezelőtt miocénkori homokkőlapokon ősállatok megkövesedett láb­nyomait fedezték fel a tudó­sok. Valamikor, körülbelül 30—40 millió évvel ezelőtt őselefánt-félék, ősorr- szarvúak és ősantilopok él­tek csapatosan ezen a tá­jon. A kemény homokkő —- amely akkoriban még lágy iszap volt — a belemélyedő lábnyomok százait tökéletesen megőrizte mind a mai napig. Ilyen „láb- nyomos” homokkőlapokat ku­tat és tár fel itt még az idén az Országos Természetvédelmi Tanács. De megtalálhatók itt a sok millió évvel ezelőtt élt növényóriások marad­ványai is; már eddig megkövesedett ős- fenyőtörzseket, egyéb ősnö- vénylevél-lenyomatokat, csiga, kagyló és cápafog-maradvá- nyokat találtak. A felfedezés óta igen sok ér­ték pusztult el. Az Országos Természetvédelmi Tanács most átkutatja az egész védett területet; s remény van arra, hogy szinte páratlan értékeket tárnak fel a kutatás során a tudomány szá­mára. Ha a feltárás sikerrel jár, a természetvédelmi terüle­ten igen értékes helyszíni ta­nulmányokat folytathat az egyetemek és iskolák ifjúsága. (MTI) Felnémet, szeptember 29. (Kiküldött munkatársunk­tól.) Magyarországon eddig pá­ratlan bányarobbantást haj­tottak végre tegnap délben a felnémeti mészkőbányában. A Berva-völgyben, közel a kis hevesi faluhoz, fehér követ fejtenek a hegyoldalból, leg­nagyobb részét a cukorgyárak­nak küldik: ettől lesz szép tiszta a mokka, a kristály. Kilencven méter magas mészkőfal emelkedik a bányá­ban a völgy fölé. Tetején két hónap óta lyukat fúrtak a kő­be. húsz méter mélyre. Teg­napra virradóra 1600 kiló rob­banóanyagot vittek fel 64 lá­dában a hegyre. Megtöltötték a lyukakat és kifeszítették az elektromos gyújtózsinórt. A ritka eseményhez „kivonult” filmesek, fotóriporterek a bá­nyával szemben levő hegyen A néphadsereg napja (MTI fala — Friedman» felvételei.) ünnepélyes keretek közt ren­dezték meg tegnap Pákozdon a néphadsereg napját. Az ün­nepség keretében a környék­beli községek lakói találkoz­tak a katonákkal. A néphadse­reg koszorúját Úszta Gyula vezérőrnagy, a honvédelmi mi­niszter első helyettese helyezte el az emlékműre. Az emlékmű talpazatára úttörők is elhe­lyezték a szeretet és az emlé­kezés virágait. foglaltak ,,tüzelőállást”. A rob­bantó munkások földbevájt bunkerban helyezkedtek el. Bár a faluban szombat óta hangszórón hirdették, hogy a bánya környékén tartózkodni tilos, sok falubelit láttunk ku­porogni a hegyeken a fák, a sziklák között. Vasárnapi pi­henőnapjáról csaknem minden bányász eljött a robbantáshoz, ki segíteni, ki csak nézelődni, A robbantógéppel — kis feke­te vasdoboz, két oldalán egy- egy közönséges konnektor, kö­zepén meg egy gomb — tíz órakor kötötték össze a veze­téket. Alapos próba és figyel­meztető robbantások után Sze­pesi Vilmos gépészeti műveze­tő kapcsolta be az áramot. Földrengéshez hasonló halk moraj hallatszott, s a hegyte­tő, mint valami óriási balatoni hullám, felemelkedett, majd zúdulni kezdett a kőáradat. A nagy gonddal előkészített robbantás sikerrel járt. A hegy lábához mintegy 800—900 va­gon kő zúdult alá, s 1200 va­gonra tehető az a sziklameny- nyiség, amelyet a robbantás ereje összetört. Fejtését nyom­ban az esemény után meg­kezdték a bányászok. A pá­ratlan robbantással annyi kö­vet termeltek, amennyi a cu­korgyárak egész idényére ele­gendő, sőt arra is marad, hogy küldjenek belőle a kohóknak; a Péti Nitrogénműveknek. —sí— Emlékmű az Ifjú Gárdának Krasznodon, szeptember 30: Vasárnap vörös zászlókkal és transzparensekkel feldíszí­tett gépkocsi-karavánok lep­ték el a Donyec-medence út­jait. A karavánok a vorosilov- grádi területre, Krasznodonba igyekeztek, ahol 15 évvel ez­előtt alakult meg a nagy hír­névre szert tett Ifjú Gárda. A szovjet dolgozók kegyelettel emlékeztek meg az Ifjú Gárda tagjainak hőstetteiről. Krasz­nodon központjában emlék­művet emeltek az Ifjú Gárda hőseinekí F Ü G G EILE N P OL I T. 1 K A I NAPI L A P

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents