Esti Hirlap, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-01 / 1. szám

III. évfolyam, 1. szám Bort, búzát, békességet Csendül a pohár, aranylóan csillog az abasári tökén vagy a tokaji Kopasz-hegy oldalán folyékony tűzzé érett ital, vi­dám csók csattan, szép szó száll — búcsúzunk az óeszten­­dőtől és köszöntjük az újat. A pohár talpa koccan az aszta­lon — még 1957-ben emeltük fel, s már 1958 van, amikor letesszük. Mit hozol új eszten­dő? Beteljesíted-e vágyainkat és reményeinket? Adsz-e jó egészséget, szépséges szerel­met, becsületes munkát, tisz­tes eredményt, baráti hűsé­get? Mindig így köszöntjük az esztendő fordulóját, vidáman, reménykedve, az emberi ter­mészetnek az optimizmus a legerősebb vonása. Jól van ez így: az emberi nem történeté­ben mindig, természeti ka­tasztrófák és embr végrehaj­­totta pusztítások fergetegei­­ben is ez a jó réning szülte a jövendőt, s a legnagyobb al­kotásokat. 1957—5 fordulója a béke vágyával és reményé­vel köszönt a nagyiságra: ha él is a háború eredélyének szélén táncoló Szoilélet, bát­ran mondhatjuk, hogy­ erő­sebb, nagyobb a szndék a bé­kére, hangosabb­­ a béke­szó, amely ma mr nemcsak Moszkvából száll, ő van hang­ja, a párizsi NATOharsogás, a washingtoni hidigénbomba­­d­allam vad zenéje tompítva Nyugaton is! A m­is magyar világunkban is az építés, az alkotó jövendő­kei győzték le az 1956 ősze feltámadt vad zűrzavart és usztítást. Csendül a pohí­r a csa­ládra, barátokra mell a kéz, s a nagyobb csatára, hazára, emberiségre. Jó magyar jó kívánság hámsága ez: bort, búzát, békeéget. S mi­lyen könnyen idítható a világ minden nevére, a kor nyelvére is! Mi van korban élünk, amelybe az ember a természet titk­ meghódítá­sának soha nem képzelt csú­csára jutott. Mi oda jövendő álomképe remi ott a szil­veszteri pohár any italában! Önműködő gépe termelik az áramot a föld invén pihenő anyagból, a tok­é hajtja a szálló gépeket, űr bolygóin otthonosan jár földi ember, a végtelen űzőkön még északon is kétsz­araz a la­boratóriumi kéettséges me­zőgazda, csökki a munka­idő, több óra­­ pihenésre, szórakozásra, talásra! Bor, búza, békesség- mai nyel­ven szólva: békegymás mel­lett élés a nemközi politi­kában, tudomáos versen­gés, virágzó nzetközi ke­reskedelem ...­­ kívánja ez­­ ember, magastartva a szil-­j­veszten pohara« ebben, a « nagyvilágnak sír újévi kí­vánságban ott , a magyar világ boldog új trendeje is. Az építőmunka lendülete, növekvő termete újjászülető és új gyárak, sóezer új la­kás, új iskolák,­ival emel­kedő életszínre a szilárd szocialista rendh­ez a mi boldog új esztemk. Csendül a poh aranylóan csillog az abasárokén vagy a tokaji Kopaszgy oldalán tűzzé érett ital. Hog új évet kívánsz — boldog esztendőt kívánunk mi is ted, kedves olvasónk. Legyszebb, vi­dámabb, eredmesebb, mint a most búcsúzó iS pohárral a kézben gondunk arra, hogy a jó kivánszerzs, szép dolog. Ám új eszdőnk bol­dogságát, eredtjét nem óhaj, kívánság is szava formálja majd, mi alkotjuk, építjük eredmény most ví­gan koccintó, lap újra munkába álló cinek. Ára 60 fillér 1958. január 1, széria Beszámoló 120 minőségi ellenőr munkájáról Bejelentés az első holdrakétákról Ma­­tatótáblázat Dr. Münnich Ferenc újévi nyilatkozata az Esti Hírlapnak néh­ány tresszerű piitikai hér* Az év utolsó napján dr. Münnich Ferenc, a kormány­elnök első helyettese fogadta az Esti Hírlap munkatársát és válaszolt néhány kérdésünk­re. " Mi volt a legfontosabb esemény Magyarország életé­ben az év folyamán? — ez volt az első kérdés. — Súlyos esztendőt hagyunk magunk mögött, olyan évet, amely valóban gazdag volt eseményekben — hangzott a válasz. — De alapos mérlege­lés után nehéz kiemelni kö­zülük akármelyiket is. Úgy gondolom, hogy nem egyetlen esemény volt a legfontosabb, hanem az az eseménysorozat, amelynek eredménye nyilván­való: hazánk gazdasági és po­litikai konszolidálódása, az 1956. évi ellenforradalmi orv­támadás után, amely — elein­te elviselhetetlennek látszó — roppant károkat okozott. A most búcsúzó esztendő nap­­nap után, hétről hétre, hó­napról hónapra a mindenna­pok kisebb és nagyobb jelen­tőségű történéseivel egyaránt azt a történelmi tanulságot szolgáltatta, hogy a külső és a belső ellenforradalom véres lázadása nemcsak „magyar ügy” volt. Végső soron a há­ború és a béke, a reakció és a haladás erői ütköztek össze országunkban. Ebből az ütkö­zetből a béke és haladás erői kerültek ki győztesen. Ez vég­leg bebizonyosodott ebben az esztendőben Legégetőbb se­beink begyógyultak. És ha ne­hézségeink m­ég nem­ is szűn­tek meg teljesen, jelentősen csökkentek. Rajtunk áll, hogy — minden alkotó erőnk, aka­ratunk és jóindulatunk meg­feszítésével — mielőbb meg­tisztítsuk gazdasági és társa­dalmi életünket a szégyentel­jes 1956 október—novemberi ellenforradalmi zűrzavarnak még a nyomaitól is. A béke ügye Megkérdeztük a kormány­elnök első helyettesét, hogy személyesen mi volt a legna­gyobb élménye ebben az év­­ben? — Erre könnyű válaszolni — hangzott a felelet. — Nem­csak az elmúlt év, hanem az elmúlt évtizedek legnagyobb élménye volt mindaz, amit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóján láttam és tapasztaltam Moszk­vában: a jubileumi ünnepsé­gek sorozata, amelynek csak egyik — s nem is jelentékte­len — mozzanata volt az újabb szovjet szputnyik felrepítése és a világ legkorszerűbb fegy­vereit bemutató, Vörös téri díszszemle. A szovjet nép im­pozáns összeforrottsága, te­remtőkészsége és békeakarata felejthetetlen nyomot ha­gyott emlékezetemben.­­ És a legfontosabb: a kom­munista és munkáspártok moszkvai tanácskozása, amely a világ kommunista és mun­kásmozgalmának kiemelkedő eszmei és politikai győzelme. Ez a győzelem igen nagy jelen­tőségű azért is, mert a nem­zetközi reakció, különösen ebben az évben nagy erőfeszí­téseket tett a kommunista mozgalom megbontására, za­vart igyekezett kelteni so­rainkban. . A novemberi ta­nácskozások eredményei meg­semmisítő csapást mértek a reakciós tervekre. Az ott megnyilvánult egység és hatá­rozottság döntő súllyal esik latba a világpolitikában, a béke védelméért folyó küz­delemben. Elhallgattatni a felelőtlen rágalmazást Ezután az országgyűlés ez évi utolsó — decemberi — ülés­szakára terelődik a szó. — Az ülésszak melyik dönté­sét tekinti a legfontosabbnak? — kérdezzük. — Kétségtelen — mondja dr. Münnich Ferenc —, hogy a né­pi ellenőrzésről rendelkező tör­vényjavaslat elfogadása a leg­nagyobb jelentőségű. Ez is egy olyan eszköz, amely erőtelje­­­sen hozzájárulhat az ellenfor- I­radalom erkölcsi fertőzéseinek­­ kiküszöböléséhez. Remélhető­­­­leg már a most beköszöntő­­ esztendőben érezteti hatását:­­ kiűzi gazdasági életünkből a­­ parazitizmus jelenségeit, meg­­f fékezi a társadalmi tulajdon­­ fosztogatóit és az árdrágítóidat,­­ az üzéreket, a spekulánsokat.­­ A kormány azt várja a népi­­ ellenőrzéstől, hogy kiküszöböli a társadalmi életünk egy másik rákfenéjét is, a karrierizmust, és ennek mellékhajtását, a fe­lelőtlen rágalmazást, amelynek elharapózása veszélyezteti a vezetés irányvonalának meg­valósítását, elkeserít jószándé­kú, a szocializmus építésének ügyéhez hű embereket. Ezt nem engedhetjük meg. — A népi ellenőrzésnek — folytatja — társadalmi téren kell megakadályoznia és jóvá­­tennie az ilyen károkat. Nagy szerepük van azonban a rend­őrségi, ügyészségi, bírósági szervek­nek is. Szigorúan fele­lősségre kell vonniuk az alap­talanul feljelentgetőket, kiknek — gyakran tudatos — rágalma­zásai hiábavaló munkát adnak a rendőri és az igazságügyi ha­tóságoknak és zaklatásnak tesznek ki tisztességes állam­polgárokat. Persze, itt is ala­posan meg kell különböztetni — és ez a rendőri és igazság­ügyi szakemberek dolga — a nehéz munkával helyreállított népi rendünkért aggódók jogos észrevételeit, a karrierizmus­ból vagy a felelőtlenségből ere­dő jelentésgetéstől. Éppen úgy, mint ahogyan az ellenforra­dalmi erők felszámolásakor élesen különbséget tettünk és teszünk a népi demokratikus államrend megdöntésére irá­nyuló szervezetek kezdemé­nyezői, vezetői, az emberi éle­teket kioltó banditák, és a megtévedt, egyszerű embereik fözött, akik nem követtek el súlyos bűncselekményeket. A magyar külpolitika Ezután a magyar külpoliti­ka kerül szóba. — Külpolitikánk: a béke politikája, amelynek alapel­vei a moszkvai nyilatkozatok legfontosabb állásfoglalásai — mondotta. — A proletárin­ternacionalizmus szellemével áthatott, őszinte barátság a Szovjetunióval és a testvéri népi demokráciákkal, baráti jóviszony a semleges államok­kal, a békés együttműködés alapján álló, korrekt kapcso­lat óhaja a világ valamennyi országával. Közvetlen szom­szédainkat illetőleg örvende­tes, hogy már nincsenek olyan jelentőségű problémák, ame­lyek akadályoznák a Magyar­­ország és Jugoszlávia közötti baráti együttműködést, ame­lyet elősegít az ebben az évben kötött mintegy tizenöt különböző jugoszláv— magyar egyezmény. Az osztrák —magyar viszony megjavítá­sát illetően is vannak kezde­ményezések. Nyugati szomszé­dunkhoz fűző normális kap­csolatok megteremtésére mi már tettünk lépéseket. Az életszínvonal Végezetül megkérdeztük, hogy mit kér a kormány az új esztendőben a magyar néptől.­­ Dr. Münnich Ferenc erre a kérdésre így válaszolt: — A kormány a dolgozó nép segítségét kéri abban, hogy a­­ jelenlegi életszínvonalat fenn­­t­­arthassuk. Azért kérjük ehhez­­ a nép segítségét, mert ez az­­ alapja a további felemelke­­­­désnek, mert ennek biztosítá­sa nemcsak a kormány aka­ratán vagy jószándékán mú­lik. Minden becsületes és a célt világosan látó, alkotó ember munkájára szükség van. A Szovjetunió újabb baráti segítsége, a háromszázmillió rubeles új beruházási hitel, amely iparunk régen vajúdó szerkezeti átalakításának meg­kezdését teszi lehetővé, döntő jelentősége számunkra, mert olyan hagyományos iparágak fejlesztését segíti elő, amelyek gyorsan, jelentős eredmények­kel járulhatnak gazdasági egyensúlyunk rendehozásá­­hoz, világossá teszi előttünk, mire számíthatunk. Saját lá­bunkra kell állnunk, takaré­kosabban kell élnünk és ma­gunknak kell többet alkotni, többet termelni, hogy szilárd alapja legyen az áruellátás­nak. Ésszerűen, a legtökélete­sebben kell felhasználnunk a kapott nagy baráti segítséget. Mozgásba kell hozni vala­mennyi hazai erőforrásunkat is és becsületes, szorgalmas munkát kell végeznie minden­kinek, dolgozzék bár akár a munkapadnál, a termőfölde­ken, vagy az íróasztal mellett. — Ezt kéri a kormány a magyar dolgozó néptől, ehhez kíván sok sikert, hogy boldo­gabb új esztendő köszöntsön hazánkra az 1958-as évben — mondotta befejezésül új­évi nyilatkozatában dr. Mün­nich Ferenc. Lóránt László Endre Hány ház, hány lakás van Budapesten A Központi Statisztikai Hi-­­­vatal Budapest Városi Igaz­gatósága szerkesztésében meg­jelent az új budapesti statisz­tikai zsebkönyv, amely 1950- től 1956. végéig tartalmazza a főváros életére vonatkozó ada­tokat. A zsebkönyv sok oldal­ról világítja meg Budapest la­kásviszonyait. Megtudjuk, hogy az említett időszak hét esztendeje alatt 29 609 lakás épült Budapesten. Ebből 13 947 lakás magánerő­ből, nagyrészt OTP-kölcsön felhasználásával épült, a többi pedig állami erőforrásból. Az új lakások 80 százalékához épült fürdőszoba. Az új laká­sok fele átlag egyszobás. A kerületi tanácsok házke­zelési igazgatóságai 1956. év végén 39 507 épületet gondoz­tak, ezekben 412 430 bérle­mény, ezen belül 378 110 lakás volt. Budapesten a lakás- és lakóház-összeírás idejében 132 117 lakóházat tartottak nyilván. A lakóépületek közül 23 385 még 1900 előtt épült. Majdnem Ugyanennyi: 23 198 lakóházat a következő 20 esztendőben épí­tettek. A legtöbb lakóház: 37 362, 1930-1939 között léte­sült. Az sem érdektelen adat, hogy a 132 117 budapesti lakó­ház közül 113 674 földszintes, 8834 egyemeletes, 3075 kéteme­letes, a többi ennél magasabb. A budapesti házak több mint fele: 75 484 egy lakásos családi ház, ezzel szemben 43 olyan bérkaszárnya van a főváros­ban, ahol száznál több lakást találunk. A lakóházak közül 3492-ben van központi fűtés, 322 lakóházba van bevezetve a távfűtés, 2090 házban van köz­ponti melegvíz szolgáltatás, 3074 lakóházban van lift. Mi­után a három- és annál több emeletes lakóházak száma 6534, ez azt jelenti, hogy még min­­­den második magas lakóház sem rendelkezik lifttel. Budapesten 479 970 az erede­tileg is erre a célra épült la­kások száma, de ezenkívül az összeírás idejében 7882 üzlet­ben és műhelyben, további 7691 egyéb helyiségben is lakoz­tak családok. A helyiségek szá­­­ma szerint a lakások megosz­lása a következő: 31 906 csu­pán egy helyiségből áll, 19 242 konyha nélküli egyszobás la­kás, 248 956 az egyszoba, kony­­hás lakások száma, 134 713 a kétszobás lakás, 34 910 a há­romszobás, a többi ennél na­gyobb lakás. Budapesten 177 609 fürdőszobás lakást szá­moltak össze, majdnem ugyan­ennyi lakásba van bevezetve a gáz.­ ­ G. J. Itt a szilveszteri malac (Koppány György felv.) uiniiHiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmi Nem fa Immérsé­klet Az 57-es esztendő borús, kö­dös, a hegyeken kissé zúzma­­rás, kissé hideg télies időjá­rással búcsúzik tőlünk. Ma reggel országszerte mínusz 3, mínusz 5, Debrecenben és Bé­késcsabán pedig mínusz 7 fok volt a hőmérséklet. Egyelőre a délnyugati szél páradús, óceáni levegőt szál­lít felénk és ez teszi ködössé, zúzm arassa az időt. Rövidesen azonban Skandinávia felől északnyugati széllel hidegebb időt kapunk. Várható időjárás: változó lesz a felhőzet, kisebb futóeső­vel vagy havazással, időnként élénk északnyugati széllel. A hőmérsékletben nem lesz lé­nyeges változás. Budapesten ma délelőtt plusz három fok a hőmérséklet.

Next