Esti Hirlap, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-01 / 1. szám

Az életrajzi regényeknek ál­talában azért van sikerük, mert az olvasók rendkívül ér­dekesnek tartják, hegy egy- egy közéleti nevezetesség hon­nan indult el, hogyan bonta­kozott ki képessége a közéleti szereplésre. A talentumos egyé­niségek közül sokan mác gyermekkorukban készültek későbbi pályájukra, de sokan akadnak olyanok is, akiket a hivatásérzet egészen más fog­lalkozásból szólított él. Az utóbbiak közé tartozik az az öt művész is, akiket felkértünk, mondják el, honnan vezetett az útjuk a színpadig, illetve a Bzobrászvésöig. — Újpesti gyerek voltam — emlékezik Joviczky József, az Operaház művésze — és Újpes­ten lettem hajóács. Ez a képe­sített szakmám. Ifjúsági dal­körökbe jártam, s barátaim, munkatársaim biztattak: pró­báljam meg, menjek el a Ze­neakadémiára. hátha többet is ki lehet hozni a hangomból, mint amennyit a kórusban nyújtok. így történt, hogy a negyvenes évek elején bekerül­tem a Zeneakadémiára. Amíg hajóácsból operaénekes lettem, igen sok ember segített, s kö­zülük elsőnek kell megemlé­keznem Fejes Jánosné újpesti zenetanámőről. Később Palo­tai Árpád, majd Budanovics Mária és Roubál Vilmos taní­tottak, illetve korrepetálnak mind a mai napig. Ma is jóba vagyok az újpesti barátokkal, 6 remélem, ez a barátság köl­csönös. Sárdy János tanító volt. — Négy évig tanítottam Du- fiaföldváron a nebulókat, de tnindig éreztem: nem ez a hi­vatásom! Már diákkoromban énekes szerettem volna lenni, s nemcsak kívánság volt ez ré­szemről, hanem mint tanító szorgalmasan tanultam is éne­kelni. Vidékről jártam fel Pestre — s egyszercsak sike­rült fellépnem. Az első szere­pem Dávid volt a Mesterdalno­kokban. Nem mondom, művé­szi pályámon értek néha csa­lódások, de ezen a pályán még itt csalódások is szépek. S ások komoly ok mellett hadd mond­jam el azt is: külön hálás va­gyok, amiért végre nem kell mindennap hat órakor felkel­nem, mint azelőtt. Ezen a Pá­lyán nem csönget a pedellus már kora reggel, hogy kezdő­dik az óra. , Dayka Margit Nagyváradról Indult éL, — Gyerekkorom óta színész vagyok — illetve újságot árul­tam, rikkancs voltam. Érez­tem, hogy tehetséges vagyok. Megtanultam néhány verset és dalt, s egyszer az utcán elébe álltam a nagyváradi színház akkori igazgatójának, s ott nyomban elkezdtem neki sza­valni. Kézenfogott, elvitt a színházba, s azóta meg sem váltam a színpadtól. Hiszem és vallom, hogy aki igazán hi­vatott valamire, előbb vagy utóbb megtalálja önmagát, megtalálja az utat képességei érvényesítéséhez. Kabos László komikust igen szelíd és költői mesterségtől hívta el a színpad. — Képesített virág-, gyü­mölcs- és konyhakertész va­gyok. Hét esztendeig dolgoz­tam a szakmában. Titokban azonban mindig színész akar­tam lenni. A „Janika” című magyar filmben szerepeltem először, ez volt az első lépé­sem az áhított művészpályán. Kertésznek vagy színésznek vagyok-e jobb? Majd utólag kideríti. Mindenesetre még egyszer sem vágyódtam vissza a színpadról a rózsák és salá­ták közé. S most szólaljon meg a szín­pad művészei után, a magyar szobrászat büszkesége: Med- gyessy Ferenc. — Eleinte orvosnak készül­tem. Igen jó tanuló voltam, s nagy elképzelésekkel indultam el az orvosi pályán. Közbejött az első világháború, s én a frontra kerültem. A szanité- cekhez osztottak be, s itt fi­gyeltem fel arra, hogy a'z ana­tómia nemcsak a tudomány­ban, hanem a képzőművészet­ben is mennyire fontos. El­kezdtem rajzolgatni, s aztán, amikor hazakerültem a front­ról, már tudtam, hogy sosem leszek orvos, hanem művész, így lettem szobrász. Közismert szólás-mondás, hogy a tehetség mindig kitör és eget kér. A fenti öt példa szerint a szólás-mondásnak, úgy látszik, igaza van. Nóti Ilona A salzburgi ünnepi játékok A jövő évi salzburgi ünnepi játékok július 26-án Verdi Don Carlosával kezdődnek. Az új betanulás zenei vezetője Her­bert Karajan, színpadi rende­zője Gustaf Gründgens lesz. Az opera színhelyéül a sziklás lovaglóiskolát szemelték ki. A Gisele Budapesten, a Bánk bán Moszkvában (’Bnzélg.e.tá Cf-JiLöp. ŰÍ&Üxuuwl Fülöp Zoltán, az Operaház főszceriikusa és Márk Tivadar jelmeztervező-művész nyolc napot töltött Moszkvában. A Gisele című szovjet balett díszlet- és jelmezterveit rögzí­tették, továbbá előzetes tájé­kozódást nyertek Operaházunk júniusi vendégjátékáról. Fü­löp Zoltánnal beszélgettünk a moszkvai megbeszélések ered­ményéről. — Lavrovszkijjal legutóbb Budapesten abban állapod­tunk meg, hogy moszkvai tar­tózkodásunkra olyan időpont­ban kerüljön sor, amikor mű­soron van a Nagyszínház Gi­sele előadása is. Az előadás utáni délelőtt a Leningradszka- ja Hotelben hosszasan tár­gyaltunk a Gisele moszkvai előadásáról, valamint a buda­pesti produkció kivitelezésé­ről. A magyar közönség igazi romantikus művel ismerkedik majd meg. Az első felvonás cselekménye aranyló őszben pompázó erdőszéli kis falucs­kában történik, a második fel­vonás színtere pedig, az előző éles kontrasztjaként, kékes szí­nekben játszódó holdfényes te­mető, ahol két valóságos sze­replőt vesznek körül a viliik, a megholtak lelkei. A múlt század balettjeire jellemző szcenikai varázslatokat nagy­mértékben kell alkalmaznunk, így például a sírokból a meg­holtak árnyai tűnnek elő, rep- desnek a levegőben, s teleped­nek meg hajladozó ágakon. A balettmű, amely egyébként Európa valamennyi operaszín­padán otthonos, magas színvo­nalon képviseli a klasszikus táncművészetet. örülünk, hogy alkalmunk volt Galina Ula­novát, a világhírű balerinát látni a moszkvai előadáson. A Gisele két főszerepét egyéb­ként szorgalmasan tanulja a Nagyszínházban Kun Zsuzsa és Fülöp Viktor. — Milyen eredményekkel járt Operaházunk júniusban tervezett vendégjátékának előkészítésével kapcsolatos megbeszélésük? — G. I. Poljakov, a Szta- niszlavszkij Színház igazgató­ja, a vendéglátó színház veze­tője fogadott bennünket, s a beszélgetésben részt vettek a színház műszaki felelősei is. Négyhetes lesz a vendég­szereplés, de még nyitott kérdés, hogy az egész hónapot Moszkvában töltjük-e, vagy pedig ebbőikét hetet Kijevben játszunk. A műsorral kapcsolatosan sincs még végleges döntés, a prog­ramban azonban mindeneset­re benne lesz a Bánk bán és egy Bartók—Kodály műveiből álló operai est. Javaslatunkban 10—12 mű szerepel, s ebből valószínű 5—6 darab bemuta­tására kerül sor. Kellemes meglepetés volt számunkra, hogy a színház színpadának méretei csaknem azonosak a budapestiével. Elsőrendű a vi­lágítási berendezése, ily mó­don az egyes előadások díszle­teinek színpadi beállítása nem okoz különösebb problémát. A vendégjáték programjában szép feladat jut balettegyütte­sünknek is, minthogy A cso­dálatos mandarin és a Fából faragott királyfi szerepel mű­során. Csizmadia György Jlla hal suuiiuuiniiiiUiiiiiiiiiiiiHiiiuiuiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiHiiiiuiiiiiiiiumiiMiHiimmimiiniimmiHmfliNHmsn □ A SZOVJET NAGYKÖ­VETSÉG fogadást rendezett a Petőfi Színház együttesének tiszteletére. J. I. Gromov, a Szovjetunió nagykövete köszö­netét fejezte ki a színház együttesének az „Optimista tragédia" nagysikerű előadásá­ért. A színház nevében Simon Zsuzsa igazgatónő válaszolt. A fogadáson megjelent Kál­lai Gyula művelődésügyi mi­niszter, Pongrácz Kálmán, Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó bizottságának el­nöke, Péter János, a Kultú- rális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Demeter Sándor, az MSZBT titkára, a Petőfi Szín­ház tagjai és a vidéki szín- igazgatók értekezletének rész­vevői. ’ □ ÉRDEKES RIPORT je­lent meg a Hajdú-Bihari Nap­ló hasábjain a debreceni szo­ciális otthon egyik lakójáról, Brüll Bertáról. Brüll Berta, aki most 80 éves, Brüll Adél­nak, Ady Endre Lédájának a húga., □ AZ UJ ÉV ELSŐ NAP­JÁN várják Budapestre a Deutsche Tanzrevue-t. A nyolc pár táncosból, kilenctagú ze­nekarból álló balettegyütes ja­nuár 4-től kezdve minden este két héten át fellép a Bartók- teremben. A német társulat műsorának érdekessége, hogy az egyes számok a táncművé­szet történetét mutatják be a menüettől a Rock and Rollig. □ A JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ társulata^január el­ső felében kezdi próbálni Fe­jér István „Bekötött szemmel“ című drámáját. A háromfelvo- násos darab főhőse egy mun­kásszármazású egyetemista, aki rossz társaságba keveredik, s belesodródik az 1956-os ellen­forradalmi eseményekbe. A rendező Benedek Árpád, a dísz­leteket Vogel Eric, a jelmeze­ket Schäffer Judit tervezi és a premier előreláthatólag feb­ruár második felében lesz. □ BUDAPEST MŰVÉSZVI­LÁGA nagy részvéttel fogad­ta a hírt, hogy vasárnap este az egyik budapesti klinikán meghalt Mosshammer Ottó, í.z európai hírű hárfaművész. 1900-tól volt az Operaház tag­ja és ő hárfázott az „Orfeusz", „Hoffmann meséi“, „Tristan és Izolda“ első budapesti előadá­sain. Baráti szálak fűzték Er­kel Sándorhoz, Nikisch Arthur- hoz, Goldmark Károlyhoz és jói ismerte Strauss Jánost, a „keringőkirály“-t. Évtizedekig tanította hárfázni a muzsiku­sokat. Nyolcvanöt éves volt. Rékai Miklós zeneszerző és hárfaművész — utóda a zene- akadémiai katedrán — apósát gyászolja az elhunytban. Te­metéséről ma történik intézke­dés. □A „BÁSTYASÉTÁNY 77.” című Eisemann—Baráti ope­rett budapesti bemutatóját tervezi a Blaha Lujza Szín­ház. □ JANUÁR HÓNAPBAN IS több külföldi zeneművész láto­gat el magyarországi vendég- szereplésre. A sort Antonij De- vaty plzeni karmester nyitja meg, majd Juraj Murai jugo­szláv zongoraművész. Barbara Hesse Bukowska lengyel pia­nista, Carlo Zecchi olasz kar­mester és Magda Tagliaferró francia zongoraművésznő ven­dégszerepei Budapesten. □ CHRISTI AN-JACQUES, a „Királylány a feleségem“ és a „Ha a világon mindenki ilyen volna“ című filmek ren­dezője „Natalie“ címmel ű) filmkomédiát forgat. A film egy manekenről szól, aki ab­ba a gyanúba keveredik, hogy előkelő vendégétől értékes ék­szert lopott. □ TEGNAP ÉJJEL megér­kezett a Dagedham Girl Pipem skót ének-, tánc- és zene­együttes. a Fővárosi Nagycir­kusz januári műsorának fő att­rakciója. A nyolc csinos lány Frankfurttól együtt utazott az MTK labdarúgóival, akiket az úton zenével szórakoztattak, s így kitűnő hangulatban érkez­tek meg együtt Budapestre. □ A SZINÉSZVILÁG leg­kedvesebb karácsonyi ajándé­kát Turgonyi Pál. a József At­tila Színház népszerű művésze kapta: felesége az ünnep má­sodnapján egészséges fiúgyer­mekkel ajándékozta meg. Az ajándék neve: Zoltán. A szín­ház tagjai meleg ünneplésben részesítették az ifjú apát. □ AZ IRODALMI SZÍN­PAD megkezdte Maurice Druon: „Amerikából jöttem“ című vígjátékénak próbáit. A darab főszerepeit Komlós Ju­ci, Mányai Lajos és Rátonyi Róbert játssza. □ A KARÁCSONYI KÖNYVX1LÁGP1ACNAK szá­mos speciális érdékességű kö­tete van. Ilyen például Gant Gaither i.önyve, amely Svájc­ban jelent meg. Címe: „A mo­nacói henegnő". A regényes életrajz Crace Kellyről szól. Egy másil érdekes könyv Ami­na Lezuo-^andolfi műve: „Tos­canini”, hisz egészoldalas il­lusztrációvan benne és a füg­gelék Tacanini valamennyi megjelenthanglemezének ka­talógusa. Az „üldözött“ házaspár Letartóztatással fenyegetik Sophia Lorent és férjét, Carlo Pontit, ha visszatérnek Olaszországba, mert Ponti első házasságát még nem érvénytelení­tették. A „veszély” elől Svájcba uta­zik a népszerű há­zaspár. ÖTYEN ÉY UTÁN Ne félj hajóm, rajtad a Holnap hőse, Röhögjenek a részeg evezősre. Röpülj hajóm, Ne félj hajóm: rajtad a Holnap hőse. Szállani, szél lant, szállani egyre Uj, Uj Vizeikre, nagy szűzi Vizekre, Röpülj hajóm, Szállani, szál iani, szál tan i egyre. Uj horlzonok libegnek elébed, Minden percben új, félelmes az Élet, Röpülj hajóm, Uj horizonok libegnek elébed. Nem kellenek a megálmodott álmok. Uj kínok, titkok, vágyak vizén járok Röpülj hajóm, Nem kellenek a megálmodott álmok. Én nem leszek a szürkék hegedőse. Hajtson Szentlélek, vfcgy a korcsmák gőze. Röpülj hajóm. Én nem leszek a szürkék hegedőse. ZAM (Václót 150.) fii. — A pH- lámát emtre (angol) ÚJVILÁG (Rákoeker«ztúr) 11 — A császár parancsár; (magyar) PETŐFI (Pongráczí. 9.) fii. Színházit keddi és szerdai műsora: Operahá kedden: Denevér (7), szerdán: a arany meg az asz- szony, Giaii Schiechi, A csodá­latos miamrin (B-bérlét, 5. elő­adás, 7). — Operaház Erkel Színháza vlden: Három a kis­lány (7). zilveszter (éjjel 11); szerdán: Fangokieoaezony (12. bérlet 3. (adás. 7). — Nemzeti Színház keden és szerdán (szer­dán Ujház; és Hevesi-bérlet, 3. előadás): Atojás (7). — Katona József Szitáz kedden és szer­dán: Mandtjora (7). — Madách Színház kiden; Királyasszony lovagja (7), Izilveezter (éjjel Ili; szerdán: Ar* Frank naplója (7)L — Madách zínház Kamaraszín­háza köddel A róka meg a sző­lő (7). szeri: Családi ágy (7). — A M agya Néphadsereg Szín­háza koddei A hattyű (7). Tea­ház az augztusi holdhoz (éjjeli 11); szerdáni’ealiáz az augusztu­si holdhoz ( — Petőfi Színház kedden: Oljpia (7), szerdán-.- A nevető embi balladája (7). — Jókai Szín-hákedden és szerdám Trisztán (7).— József Attila Színház kedn: Váljunk ell (71, szerdán: Mperzeelt lányok (fél 3), este: Vánk ell (7). __ iro­dalmi Színpikedden és szerdán: A magy-ar báré 50 éve I. Nagy Endreabaréest (fél ’ 81 — FővárosiIperettszínház ked­den és szem: Kard és szere­lem (7). kei éjjel: Szilveszter (11). — BlalLuJza Színház ked­den és szem: Taviaszi kering® (?) — Vidá Színpad kedden (7 és éjjel 11)3 szerdán (3 és 7):: ..Osztályonfíi’' kabaré. — Kis Színpad klen (8) éis szer­dán (4 é 8): A doktor úr' kedd éjjel: zilveszteri kabaré (fél 12). -—Állami Bábszínház kedden: A-zaber komédiája (fél 8), Szigorúiblzalmas (éjjel 11)- szerdán: Helyk Matyi (5) Az ember komája (tél 8). — Ze- neakadémkedden: Szilveszter (8 és éjjel i. — Bartók-terem kedden: Iveszter (8 és éjjé] 11). — Ksra Varieté kedden (6, fél 9 é:l) és szerdán (fél 4 6 és f9): fentről jött ember — Budape Varieté kedden (7 és éjjel lls szerdán (4 és 7): így fest Pe— Fővárosi Nagy­cirkusz ken; Cirkusz Caval­cade (fél f szerdán: Januárt nemzetközüsor (4 és fél 8). _ Jégszínházdden (fél 8 és fii) szerdán (f<): Jégkoktél. — Fil­harmónia dezésében kedden. Szilveezteriűsor a Corvin. Hu­nyadi. Má. 1.. Munkás és Urá­nia filmszázban (éjjel 11). _ KPVDSZ (’Jókai utca 6.) ked­den: Szilvteri müs-or (8 és 11). — Móricz gmond Művelődés! Ház (VI., ai utca 2—4.) ked­den: Zsáktacska (7 és fél 11). Ha/óácsbóí operaénekes, kertészből komikus ÖT MŰVÉSZ ÚTJA A HÍRNÉVIG 7\T apók óta egy emlék kísért, a Duna-parti í' Bristol Szálló Mvé házának fél század előtti képe, melynek lámpái alatt ülnek Os- váth, Osváthné, Fenyő, Fenyöné, Színi Gyula, Színi Gyuláné, Schöpflinék, s ki tudja még hányán és kik ... valahol magamra is ráis­merek. Kezünk alatt sürög a munka, nagy az elfoglaltságunk, címszalagokat írunk. A Nyu­gat első számát kell a magyar közönség kezébe juttatni. Válogatott publikum, akikre em­lékszem, megannyi értelmiségi, tehát ellenzé­ki, vagy ahogy a név rájuk tapadt, csupa des­truktív elem. Aki tudni akarja, hogy milyen volt a Nyu­gat kezdetben, amikor méa Babits és Móricz vezéri nevei hiányoztak a névsorból, az csap­ja föl valamelyik könyvtárban a Nyugatnak ezen első füzeteit, melyekben a társadalmi megújulást egyedül Ady jelentette. Mert a többiek mind, bármily művészi, vagy elmés íróemberek lettek légyen is, épp úgy beleil­leszkedhettek volna valamely progresszív na­pilap, vagy folyóirat szerkesztőségébe, — a Hét pártütői voltak. Egyedül csak Ady, a!ki pedig 1908-ban, a Nyugat megalapítá sákor már két verskötetben jelentette be, hogy itt van, megérkezett, — egyedül ő, Ady, rítt ki abból a környezetből, melybe belekényszerült s melyből 'kikívánkozott, hogy maga számára külön orgánumot követeljen. Ezt teremtette meg számára elsőnek Ignotus, majd melléje társult Schöpflin, az ő kritikájuk juttatta a magyar közönség elé az új költőt. ötven év telt el azóta, nem vagyok identi­kus avval a gyerekemberrel, aki akkor ebben az összeesküvő társaságban részt vett s ezért bízvást mondhatom, hogy ha működésem bár­mily szerény volt is, nem merült ki a cír.isza- lagírásban. Hangosan ágáló, izgatott csatlósa voltam Adynak. Elmondhatom, hogy ott voltam s olyat lát­tam, amit a mai nemzedék nem lát és számos egymást követő nemzedék nem is igen fog látni. Egy írót. aki nekünk Endre, Bandi, Ady volt, akit szervusszál üdvözöltünk, akitől Is­ten veleddel búcsúztunk s ugyanakkor min­den szavunkban éreztük s úgy sejtem, sike­rült. megéreztetni vele is, hogy mindenkinél 'különb, akit valaha láttunk, vagy hallottunk. Az ő tisztelőinek áhítata kellett hozzá, hogy megírhassa: Amit mindenki mástól, mint az önbizalom \ túltengését ifjonti fölháborodásban elutasítót- \ tunk volna, azt Adytól zokszó nélkül fogad- \ tűk. Mindannyiunk érzésének legtisztább ki- \ fejezéséként maradtak rárik a magyar sző leg- \ teljesebb megérzőjének és leggyöngédebb ál- \ kalmazójának, Tóth Árpádnak sorai, ki az \ emberi és művészi tudat gőgös és kihívó meg- \ nyilatkozásával szemben így fejezte ki a kor | legjobbjainak szinte már emberin fölüli hó- l dolatát: | Mester, egy Ifjú ember szól ím köszöntve hozzád, i Szeresd mert sok setét sorod érte szíven S mert egykor, úgy beszélik, ült a térdeiden S látta fénylő szeme húszévesnek az orcád. Most is úgy hódol lelke, oly szelídem, s oly mélyen, | Mint amaz ifjak halták szép térdöket a földig, Kik ámulón. figyelték az Ur komoly szemöldit Ama bibliabéli, hegyibeszédes éjen... - f AIdiák, mivel szilaj vagy s szelíd, mintama Másik, I Kinek kemény kezétől a templomi kufár-had Üvölt vaía .., Ember még nem beszélt így emberrel! S ha I Tóth Árpád mégis a hódolatnak ezen a hang- | ján, mint Urát köszönthette Ady Endrét, ak- | kor annak csak az a jelenés lehetett oka, mely- f ben a karbunkulus szemű költő varázslata a | Duna-parti kávéházban, ezelőtt fél századdal, | mindnyájunkat elfogott. Hatvány Lajos I __KIS SZÍNPAD V_ID Á SZÍNP A D A DOKTOR ÚR ™JELßLI 3» S KEÉR DEZSŐ UTOLSÓ. E LŐiÁS január 10-én jár 31-én A mozik szilveszteri külön- elöadásai: (A *-gal jelzett filmek csak 16 éven felülieknek.) NEHÉZ KESZTYŰK (magyar) PUSKIN 11, URANIA fii, SZA­BADSÁG 11. KOSSUTH 11, MŰ­VÉSZ fii. — ÉJFÉLKOR (magyar) TOLDI 11. VÖRÖSMARTY fU. DÓZSA- (Róbert Károly krt. 59.) 11. — TRAPÉZ; (széleaváísanti ezi-: ne3 cirkuszfilm) CORVIN fii. — KOLDUSDIÁK {szélesvásznú színes német film) ATTILA (Bu. diafok) fii. — HUSZÁROK (fran­cia) TÁNCSICS (Csepel) fii. KÖLCSEY (Kispest) fii. — SZE­RELEM. AHOGY AZ ASSZONY AKARJA* (nyugatnémet) AL­KOTMÁNY (Újpest) fii. UGOCSA (Ugocsa u. 10.) fii. DUNA (Fürst Sándor u 7.) fl2. — HOFFMANN MESÉI (angol) MÁJUS 1. (Mártí­rok útja 55.) 11. TANÁCS (Szent István, krt 16.) hll. — A TEST ÖRDÖGE* (francia) ZUGLÓI (An­gol u. 26.) 11 SPORT (Thököly út 56.) fii. HALADÁS (Bartók Béla út 130.) fii. — Embereik . vagy őrmesterek (olasz) FEL- I SZABADULÁS (Flórián tér 3.) fii I OTTHON (Soroksár) fii. — HO- ÍGYAN FEDEZTÉK FEL AMER1- i KÁT (olasz) FÉNY (Újpest) fii. | JÓZSEF ATTILA (Rákospalota) ! 10. BASTYA (Lenin krt. 8.) fi — DANI* (-magyar) SZÉCHENYI (P.- újhely) fii. BÁNYÁSZ A-tenem ! (József krt. 63.) 10, RÁKÓCZI (Rákóczi út 68.) fii. ÁRPÁD (Ke­repesi út 146.)'fii — MAGYAR HÍRADÓ, MŰSORVÁLTOZÁS, EGY KIS LABDA KALANDJAI, RÉSZLE­TEK A „DÍSZELŐADÁS” c. film­ből: HÍRADÓ (Lenin krt. 13.) 9-tő] éjjel 3 óráig folytatólag. Gróf Monte Christo I — II. (olasz) —francia) BEM (Mártírok útja 5.) fii. — Apa lett a fiam* (francia) BÁNYÁSZ (József krt. 63.) 10 — Koldúsdlák (német) ÓBUDA (Selmeci u. 14.) 11. — Rendőrök és tolvajok (olasz) BETHLEN (Bethlen Gábor tér 3.) 11 AKADÉMIA (Üllői út 101.) 10. OTTHON (Benic-zky u. з. ) fii. — Don. Juan (francia— spanyol) ZRÍNYI (Lenin krt. 26.) hll. — örök visszatérés* (fran­cia) MARX (Landler Jenő u. 39.) fii. JÓKAI (Rákoehegy) fii. JÓ­KAI (Rákosliget) 11. — Gerol­stein! kaland (miagyar) ÉVA (Er­zsébet klrélyné útja 36.) 11. — Vörös kocsma* (francia) KULTÚ­RA (Pesthidegkút) fii. BÉKE (Rákospalotai — Moulin Rouge* (angol) TfNÓDI (Nagymező и. 8.) fii. TAVASZ (Rá­kospalota) fii. — Isten, és embér előtt (nyugatnémet) VILÁG (Rá­kosszentmihály) fii. — 7 lányom volt (francia) DIADAL (Kriszti­na krt. 87.) fii. — Csigalépcső (magiyiar) IPOLY (Hegedűs Gy. u 65.) nil. — Oké Néró (olasz) RÁKÓCZI (Csepel) fii, ALKOTÁS (Alkotás u. 11.) fii. — Aida (olasz) CSABA (Rákoscsaba) fii. — Tánc és szerelem (argentin) NAP (Népszínház u. 31.) fii. — Vágyakozás* (francia—spa­nyol film,) TERV (Pestújhely) fii — Csodacsatár (magyar) HA.

Next

/
Thumbnails
Contents