Esti Hirlap, 1958. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1958-06-01 / 127. szám

Iii. évfolyam, 127. szá­m Egyszerű tettek -szerény forintok Régi igazság, hogy csak ab­ból a perselyből lehet valamit is kiszedni, amelybe előbb szorgalmasan hordja az ember­i gyűjtenivalót. Korszerűsítve az egyszerű igazságot: lesz nyereségrészesedés az idén, ha előbb megtelik a pénztár. Ha általánossá válik a ta­karékosság, ha mindenki élére rakja a nép garasait, nem ma­rad majd üresen a kassza. Az első sikerekről, eredményekről most nyilatkozott a KGM. Egyszersmind elképzeléseket, terveket és intézkedéseket is­mertetett: hogyan csökkentik az importot, hogyan lesz ugyanannyi anyagból több áru, hogyan válik valósággá, pénz­zé — vagy ha úgy tetszik, ép­pen nyereségrészesedéssé — sok jó javaslat, helyes indít­vány. De hol nincs hasonló terv, elgondolás, hol nincs sok-sok ötlet? A kormány takarékos­­sági határozatát, s azt követő felhívását egyetértéssel fo­gadta az ország népe. Helye­selte minden józan gondol­kodású, becsületes ember, hi­szen kit ne bosszantana, ha szeme előtt pocsékolják a sok munkával, fáradsággal terem­tett népvagyont? Melyik be­csületes ember nem bosszan­kodik, ha az annyiszor kipel­lengérezett üzletköltözködések­ről, felesleges alakításokról, visszaalakításokról, anyag- és pénzpazarlásról hall? A takaré­koskodást általában helyeslik. A tervezéssel nincs baj. Csak­­­­ végrehajtás késik még kissé, csak a reális takarékossági tettek váratnak még magukra. Pedig az idő sürget. Mahol­nap vége az esztendő felének, s a mérleg serpenyőjén — bár üresen nem marad — még elég kevés van. A hónapok múlása figyelmeztet is: itt a hétköz­napi, egyszerű cselekedetek, a látszatra talán nem is muta­tós tettek ideje. Tervezni köny­­nyű, a várható eredményeket nem nehéz kiszámítani. De a fillérekből, a forintokból mil­liókat és százmilliókat össze­rakni már bonyolultabb. Nehéz, de nem járatlan az út. Próbáltuk, alkalmaztuk, bevált. Ez a párt, a kormány politikájának jellemzője, s ha ez lesz a módszer minden gyár­ban, minden tanácskozó tes­tületben és vezető hivatalban is, siker majd sikert követ. S ez az út, az őszinte, világos beszéd. Megmondani kinek­­kinek, mit óvhat meg, s ha hi­bát vétett, mit, mennyit paza­rolt. Nem máséból, sajátjából. Eredménye pedig a lassan, de bizonyosan gyűlő forintok a kasszában. Ebből lehet gon­dolni az életszínvonal további emelésére. Az idén erre mód nincs. De mód, s lehetőség van okosabb beosztásra, takaréko­sabb munkára — ettől lehet jövőre megint jobb az élet. Kitüntetések a pedagógus­nap alkalmából Mérlegbeszámoló a KGM első negyedévi eredményeiről Három hónap alatt 330 autóbusz, 2300 tonna edény, 35 000 rádió, 3600 motorkerékpár, 9000 varrógép, és 53 000 kerékpár Elkészült a Kohó- és Gép­ipari Minisztériumban a mér­legbeszámoló az első évnegyed eredményeiről. Ugyancsak ösz­­szeállították azt a statisztikát is, amely tükörképet ad az esz­tendő első három hónapjának munkájáról. Erről kaptunk tá­jékoztatást a minisztériumban. A kohó- és gépipar túltelje­sítette első évnegyedes felada­tait. A mezőgépipari és a jár­műipari igazgatóság kivételé­vel minden iparigazgatóság teljesítette termelési tervét. Kiváló eredményről adhat szá­mot a tömegcikkipar, amelynek minden vállalata eleget tett kötelezettségeinek. Az iparigazgatóság területén egyetlen üzem sincs, amely ke­vesebb terméket adott volna az országnak, mint amennyit terve előírt. A tárca esztendős feladati­­nak alapja az áttérés olyan gyártmányok készítésére, ame­lyekhez sok munka és kevés anyag kell, s amelyeket jó áron lehet — sok esetben — exportra értékesíteni. Ez a tö­rekvés még nem tükröződik hiánytalanul az első évnegyed eredményeiben. Oka, hogy ez a három hónap elsősorban a nagy feladatra való felkészülés időszaka volt. A most megtett intézkedések csak a következő évnegyedben, illetve az eszten­dő második felében éreztetik majd előnyös hatásukat. Ami a mennyiségi termelést illeti: a kohó- és gépipar csak a negyedév egyetlen hónapjá­­ban, márciusban 65 millió forint értékkel termelt több árut, mint az előző esztendő azonos időszakában. A minisztérium exporttervét 2,2, a belkereskedelem iránti kötelezettségét pedig 1,3 száza­lékkal túlteljesítette. Az utób­bi túlteljesítés elsősorban köz­­fogyasztási cikkekben jelent­kezik. A negyedév során a ko­hó- és gépipar egyebek között 330 darab autóbuszt, több mint 2300 tonna edényárut, mintegy 35 ezer rádió ve­vőkészüléket, csaknem 3600 motorkerékpárt, több mint 9000 varrógépet és csaknem 53 ezer kerékpárt készített és adott át felhasználásra. Általában kedvező képet mutat a gazdaságosság is az első évnegyedben. A tárcához tartozó vállalatokban egy munkás egy nap alatt márciusban 36 forinttal több értéket termelt, mint 1957 egynapi átlaga volt. A termelékenység a negyedév­ben állandóan javult, legna­gyobb értéket márciusban érte el, ekkor túlhaladta az előző év átlagát. De a negyedév ösz­­szesített eredménye alatta ma­rad 1957 negyedik évnegyed számainak. A teljes termelés önköltsége alacsonyabb, mint a tervezett, de 1957 második fe­lének eredményeinél 0,1 száza­lékkal magasabb. Az önköltség alakulása is azt bizonyítja, hogy a negyedév során a KGM vállalatai 0,3 százalékkal ol­csóbban termeltek, mint amennyi az előirányzatuk volt. A minisztérium területén a munkások havi átlagke­resete márciusban 231 fo­rinttal volt magasabb, mint 1956 egyhavi átlaga. Ezen belül arányosan maga­sabb jövedelemhez jutottak a legnehezebb munkát végző kohászati dolgozók. Érdekes számításokat végez­tek a mérlegbeszámoló elké­szítésekor. A minisztérium fi­gyelemmel kísérte 22 fontos tennék önköltségének alakulá­sát. A 22 cikk között van a ko­hászat néhány fontos terméke és a gépipar több gyártmánya, például szerszámgépek, 250 köbcentiméteres Pannónia mo­tor, autóbusz, televíziós ké­szülék, villanyvasaló stb. A 22 cikkből kettőről az évne­gyedben kalkuláció nem ké­szült, tizenkettőnek csökkent az önköltsége, nyolcé pedig emelkedett. Az esztendő első három hónapjában olcsóbban állították elő például a televí­ziós készüléket, a villanyvasa­lót, a martinacél öntecset, és más fontos termékeket. Növe­kedett a Pannónia motorkerék­pár, a Túra férfikerékpár, a gépvontatású eke és más gyártmányok önköltsége. A negyedév során a kohó- és gépipar vállalatai sok újfajta cikk sorozatgyártását kezdték meg. Ezek közé tartozik a Szerszámgépfejlesztési Intézet kétféle elektronikus kiegyensú­lyozógépe, amely a világ­piacon is olyan sikert ért el, hogy ma már ezzel a magyar készülékkel mérik az olaszországi FIAT autó­gyárban a gépkocsitenge­lyeket. A Pneumatikus és Hidraulikus Gépek Gyára Magyarországon most először úgynevezett kö­zépnyomású csavarszivattyú készítését kezdte el. Sorozat­ban készül már egy újtípusú húskeverőgép, a törpe robogó, több újfajta rádió, lemezjátszó és mag­netofon készülék, két új­fajta televíziós készülék, közte a rádióval egybe­épített is. Megkezdték a Füred nevű burkolt csővázas, kárpitozott bútor garnitúrák sorozatgyártá­sát. Ugyancsak az első negyed­év óta gyártják a hét formázó gépet, amely elősegíti az öntö­dékben a legkorszerűbb tech­nológia elterjedését. A mű­szaki fejlesztést bizonyítja, hogy az év első három hónap­jában so­k új prototípust állí­tottak elő az ipar vállalatai. Ezek közé tartozik a másolóbe­rendezéssel felszerelt haránt­gyalugép, a készárucsomagoló­gép, egy új típusú dagasztógép, a gyermek vastüdő, a fogorvosi szék és sok más fontos termék. A kohó- és gépipar mérleg­beszámoló jelentését a minisz­térium kollégiuma megvitatja és döntéseket hoz majd az év hátralévő részének feladataira. Javítják a Magyar Nemzeti Múzeum 1846-ban épíilt lépcső­zetét A Pollák Mihály tervezte remek, klasszikus épület lépcsőinek kövei Petőfi lépte nyomát, forrongó idők itt zajló eseményeinek emlékét őrzik. A lépcsősor megrokkant az idők súlya alatt, eresztékei kicsorbultak. Új alapjának elkészülte után ismét az eredeti kövekből állítják össze a 29 lépcsőfokot. tertasán felvétele.) 1958. június 1, vasárnap Ara 60 fillér 24 négytalálatos a lottón Nem változik az idő Várható időjárás: Változó felhőzet, átvonuló záporesővel, esetleg zivatarral, főleg a dél­utáni órákban. A hőmérséklet­ben lényeges változás nem lesz. Budapesten ma délelőtt 24 fok a hőmérséklet. Akkor örülnek, ha nem teljesítik a tervet A Vaskohászati Kemence­építő Vállalat munkáját a bu­dapesti telephelyen kezdi, s az ország két legnagyobb ko­hászati üzemében, Ózdon és Sztálinvárosban fejezi be. Ózdon most építik 30 millió forint költséggel a 4. számú kohót. A vállalat „kisebb” munkái az ózdi 6-os számú mélykemence, a szénszállító berendezés és a martinhoz szolgáló gázvezeték. 1960-ra befejezik a hengerműi mély-, toló- és normalizáló kemencék építését. Szerelik a 2. sz. kok­szolóblokkot. Ez javítja majd­­ — a többi között — Budapest gázellátását. 1960-ig megkez­dik az 1. számú martinkemen­ce munkálatait is. A vállalat feladata még a kemencék korszerűsítése. A munkások azonban akkor elé­gedettek, ha tervüknek ezt a­­ részét nem teljesítik. Ugyanis­­ egy-egy vaskohászati kemence élettartama meghatározott — ezután újat kell készíteni. A vállalat tehát akkor dolgozik jól, ha nem kell az előírt idő­ben új kemencét építeni. Egy hetven tonnás Siemens-martin­­kemence felújítása egymillió­háromszázezer forintba kerül — ennyit lehet megtakarítani a jó karbantartással. Az általuk készített sztálin­­városi martin elpárologtató hű­tőberendezése 1958 február óta működik, s óránként 500—600 kiló gőzt ad. Most azzal kísér­leteznek a vállalat szakembe­rei, hogy olyan hőhasznosító berendezést konstruáljanak, amely alkalmas a régi kohá­szati berendezésekhez is. Ha ez a tervük sikerül, akkor óriá­si mennyiségű szenet lehetne megtakarítani. A közelmúltban befejezték a Korea egyik szerszámgépgyá­rának készített kemence sze­relését, s a svéd szakemberek is elismerően nyilatkoztak a számukra gyártott kemencéről. Jelentés a fővárosi tanács vállalatairól De Gaulle vasárnap vagy hétfőn kéri beiktatását a nemzetgyűléstől Parlamenti vita helyett a „próbaszavazás" ? A szocialista vezetők ismét tárgyaltak a tábornokkal Heves összetűzés a Champs-Elysées-n Párizs, május 31. De Gaulle Párizsba érkezett, ma egész nap tanácskozni fog és este valószínűleg a kommu­nistákat kivéve „kerekasztal­­konferenciát“ tart a pártok vezetőivel. Itt kell azoknak együttesen megnyilatkozniok magatartásukról a leendő De Gaulle-kormány iránt. Hírek vannak már a De Gaulle-kormány vár­ható összetételéről is: négy politikai tanácsadót em­legetnek: a jobboldali függet­len Antoin Pinayt, az MRP Pflimlinjét, a néger Houp­­houet-Boignyt és­­ a szo­cialista Guy Mollet-t. A De Gaulle-kabinetnek sein­e még vagy hat képviselő és szenátor tagja, néhány szakszervezeti vezető is helyet kapna a kor­mányban, de természetesen csak a keresztényszocialista CFTC, a szocialista Force Ouvriere és egy jobboldali szakszervezet képviselői. A többi De Gaulle-miniszter az úgynevezett „technikai szak­értők“ soraiból kerülne ki. De Gaulle vasárnap, vagy legkésőbb hétfőn kíván a nemzetgyűlés elé állni, hogy beiktatását kérje. A beiktatási vita egyébként különös módon zajlana le De Gaulle kívánsága szerint. — Nem is lenne vita! A pártok­­nak előbb kellene egy „próba­szavazással“ dönteniök a De Gaulle-kormány elfogadása tárgyában és csak ezután lép­ne a tábornok a nemzetgyűlés elé kormánynyilatkozatával, a programbeszéd után már lehe­tetlen lenne a vita és a pártok képviselői csupán egy újabb szavazással foglalhatnának ál­lást a De Gaulle-kormány programja dolgában. A nemzetgyűlés néhány nap­­(Folytatás az 5. oldalon.) Ma délután tartják meg az V. békekongresszus küldöttválasztó konferenciáját Az V. magyar békekongresz­­szus budapesti küldöttválasztó konferenciáját ma délután 3 órakor a fővárosi tanács Vá­rosház utcai kultúrtermében tartják. Csűrös Zoltán, a mű­szaki egyetem rektora megnyi­tója után dr. Pesta László, a fővárosi tanács végrehajtó bi­zottságának elnökhelyettese, a budapesti békebizottság elnöke mond beszédet. Védett műemlék, de azért még mindig jár a szarvasi szárazmalom Szarvas, május. (Kiküldött munkatársunktól.) Az ipar őstörténetéből itt maradt muzeális értékű malom működik Szarvason. Ma már csak egyetlen van belőle az or­­szágban, de úgy mondják, a vi­lágon sehol sem található ha­sonló szerkezet. A szarvasi „száraz-malom” történelmi ne­­vezetesség, falán tábla hirdeti, hogy számon tartott nemzeti érték: „Ipari műemlék. Egyet­len működő száraz-malom, épült 1836-ban.” Az öreg malomnak öreg gaz­dája van, Tompka Sándornak hívják. A vén molnár apja, nagyapja örökségeként igaz­gatja még ma is az első pilla­natra szinte nevetségesként ha­­tó kezdetleges üzemet, amely­nek minden tartozéka fából készült, kivéve persze a sze­met őrlő testes köveket. Az ilyen malomfajta akkor volt divatos az Alföldön, mikor még nem ismerték a vitorlás szél­malmokat, s mert, hogy meg­felelő sodrú folyóvizük sem volt. vízimalom alkalmazásá­hoz, száraz­ malom járt min­denfelé az alföldi tájon. Mi is hát a száraz­ malom. Roppant kerületű, sokküllős kerék, elfektetve a földszint fölött. Az abroncsából kiszögel­lő számtalan bütyök végtelen körözés közben a malomkere­keket forgató orsókba kapasz­kodik, s amint a küllők közé fogott lovak egyhangú szorgal­­massággal trappolnak körbe­­körbe, jár a malom, búzát őröl, kölest hántol. — Esztendőnként most már csak három-négy hónapig van munkája a malomnak — így beszél az öreg molnár, Tomp­ka Sándor. — Valamikor nap­pal-éjszaka egyvégtében for­gott a „keringő”, de aztán az Alföldön megtelepedett rizs elintézte sorsát. Addig a köles volt a kedvelt népi eledel, a hurkák töltelékanyaga, most már a rizs járja mindenfelé. Márpedig a száraz­ malom töri a rizsszemeket, most már csak köleshántolása jó, erre viszont jobb, mint bármelyik modern szerkezet — mondja önérzete­sen. A malomépület oldalfal nél­küli, szellős, alkotmány. Töm­zsi, embermagasságú lábazatok hordozzák kúpszerű zsindelyes tetejét A tizenöt méteres su­garú középület mértani köze­pén áll a kerék derékvastagsá­gú, díszesre faragott tengelye. Szőkére öregedett, csontke­mény, másfélszázéves tölgyfa­szál. Nyikorog, minden faeresz,­téke panaszosan nyög, mikor jár a száraz­ malom. Az Idegen hallja belőle az öregség szavát, de öreg Tompka Sándornak bi­zonyosan a legszebb zene ez. És tudja, hogy a régi malom­zene utolsó akkordjait hallja. Mert vele a Tompka-molnárok utolsó sarjadéka búcsúzik majd el az utolsó száraz­ malomtól Akkor majd végképpen mú­zeum lesz, ahogy már valójá­ban ma is az. Sűrűn akad lá­togatója, hazai, külföldi egy­formán. Legutóbb csehek jár­tak benne, valahol nyomát lel­ték, hogy annak idején cseh malomépítők szerkesztették össze a többi alföldi száraz­malommal együtt a szarvasit is. Filmre vették, rajzban, kép­ben megörökítették a szarvasi száraz­ malmot, és igen elége­detten látták, milyen becsben tartják a magyarok. Németh Imre

Next