Esti Hirlap, 1958. június (3. évfolyam, 127-151. szám)
1958-06-01 / 127. szám
Férjemmel együtt fellépni, Shakespeare-szerepeket játszani... — ezt szeretné Ruttkai Éva a jövő szezonban öltözőjében kerestük fel : Ruttkai Évát a „Hotel Astoria” előadása közben. Az új csehszlovák darab, az „Ilyen nagy szerelem” nagyon szép Lida Matusova-szerepe után — amely a művésznő legkedvesebb modern szerepei közé tartozik —, milyen elképzelései vannak a jövő szezonra, mit szeretnejátszani ? — Ezt a beszélgetést nem tekintem a reális tervekről való beszámolásnak, hanem inkább hangosan szeretnék ábrándozni — mondja. — Például miről? — Például olyan igaz és nagyon emberi, modern szerepekről, mint amilyen ez volt, a Kohout-darabban. Azután ábrándozom klasszikusokról is. Jó lenne nagy Shakespeareszerepeket játszani. És milyen érdekes lenne az is, ha mondjuk a mi színházunk egy olyan Shakespeare-darabot tűzne műsorára, amelyiket egy másik színház is játszik. Arra gondolok, hogy nálunk már kialakult egy olyan játékstílus, amely biztosítaná a két előadás igen nagy különbözőségét. Kísérletnek sem lenne érdektelen. — A jövő szezonban színpadon szeretne játszani vagy inkább filmen? — Az attól függ. Ha a filmszerep olyan, mint mondjuk Maria Schellé, a „Patkányfogó”-ban, akkor filmen. A színpadtól persze nem tudnék elszakadni. Egyébként, ha már a filmnél tartunk nagyon örülhetem, amikor sikerült a férjemmel együtt játszanom az ,,Éjfélkor”-ban. Nagyon szeretném, ha színpadon is egyszer sor kerülne rá. — Szeretnék végre egy olyan vígjátéki figurát játszani, illetve teremteni — az irodalomban sok ilyen akad —, aki egy kicsit lírai, egy kicsit bolondos, poétikus és megható, mulatságos és bölcs egyszemélyben. Mit tudom én: például bohócot egy filmben... — Mindezekből az ábrándokból mi realizálódhat a jövő szezonra? — Remélem, hogy egy Shakespeare-szerep. A többit még nem tudom, de ami szép és amiből elhihető embert lehet formálni — azt mind szívesen vállalom. (nóti) a Szombat esti térzene A SZOT kulturális osztálya érdekes tervet állított össze a nyári hónapokra: szombat esti térzene Újpesten, Kispesten, Erzsébeten, Csepelen, a Kulich Gyula téren és a Városmajorban. A terv szerint olasz opera, est, Strauss-est, koncertművek, a legismertebb nyitányok, szimfonikus költemények szerepelnek a műsorokon. A hangversenyek ingyenesek, de egyforintos egységáron székek bérelhetők. A tervezet összeállítói így akarják a nyári hónapokban is folytatni a komoly muzsika népszerűsítését és bővíteni a következő szezonra a hangversenylátogatók számát, elsősorban a munkáskerületek lakóival. Az anyagiak ügyében a SZOT tárgyalásokat folytat a Művelődésügyi Minisztériummal és a fővárosi tanáccsal. Remélhetően sikerrel. Dairy Cowl és Sophie Daumier a főszereplői annak az új francia filmnek, amely egy író-újságíró kalandjairól szól. KÖNYVEKRŐL TATAY SÁNDOR, félbeszakkítva regényciklusát a Simeonházról, most Badacsonyról írt regényt. A „Vulkán” színtere „az ország legáldottabb hegye”, a regény a hegy embereiről szól, amint az új élet Irányában próbálnak tájékozódni 1945—16 nehéz telén. Az író egyéneket, egyéni sorsokat, családokat ábrázol, s nem törekszik típusok alkotására. A hegy életének egy kaotikus pillanatát örökíti meg, amikor a laza közösségi kapcsolatok tovább lazulnak, s az emberek egészen magukra maradnak. Meséje, cselekménye nincs a regénynek, minden fejezet, úi alakot, új családot mutat be, akiket csupán a tehetetlenség, a téli nyomorúság köt össze. Embereit megszállottságukban, dermedtségükben ábrázolja az író. A bor ernyesztő mámorában élnek, küszködnek, szeretkeznek, s a téli köd egybemossa alakjukat. Ábrázolási módja az egyidejűség. A történés síkjára új meg új emberi sorsokat, miliőket állít, kevés felületi érintkezőponttal, de annál erősebb hangulati azonosítással. A „Vulkán” minden fejezete újrakezdés, melynek nincs folytatása cselekményben, csak fokozása az atmoszféra sűrítésében. A Patkós-család drámája, Kiskotsy Borbála szörnyű halála, a bolond Treszka eszelős viháncolása, Kőfúró Ferenc messianista megszállottsága, a pusztuló kastély, a „Holtak szigeteinek kísérteties miliője — csupán epizódértékű, a tónus elmélyítésére szolgál, a líra buzogtatására. Ezért a regény hangulati intenzitása nagyobb, mint epikai ereje. A kompozíció teljes hiányáért azonban alig kárpótol a részletszépségek gazdagsága, a stílus ereje, a képek ragyogása. A szerző kísérletező kedve folytatás nélküli expozíciót alkotott, mely nem nyit távlatot kifelé, a külvilágba, a korba. S hangulati egysége is, mely valahogy összefogta a szépen csillogó, de funkció nélküli elemeket, idegtörik, megrokkan. — A szövetkezés megoldaná a hegy lakóinak gondját-baját — mondják a végén a regény kommunistái, de e helyes felismerésnek nincs művészileg motivált előzménye. Sok érdekes emberi arc villan fel a regényben, de nincs jelentőségük, nincs szerepük. A regény Mikulás-este kezdődik, a nagypéntek napján zárul, mégis végig egyhelyben topog. „Kereketlen kocsi”, mert a szerző ezúttal nem találta meg a „hetedik angyal” varázsfüvét, amelyet egyik hőse is hiába keres: az élményt, a tapasztalatot, emberséget egybefogó erőt, az alkotó ihletet. (A regényt Szántó Piroska illusztrálta, Magvető Kiadó.) TANÁROKRÓL, diáklányokról szól Komlós Aladár „Néró és a VII. A.” című regénye, melynek most új kiadása jelent meg. Nem diáktörténet, mint ahogy Kosztolányi „Aranysárkány”-a sem az, amelyre Komlós regénye egyben-másban emlékeztet. Különösen abban, hogy az írói érdeklődés és együttérzés tárgya nem a diák, hanem a tanár. Az a lélektani kapcsolat, amely a tanárt növendékeihez fűzi. Az író azt ábrázolja, hogy tanár és diák kapcsolatában a tanár is éppoly vívódáson, gyötrelmeken mehet keresztül, mint akár a legérzékenyebb tanuló. Perényinek, a regény tanárhősének szélsőséges esete ezt példázza. Perényi leánygimnáziumi tanár egy nap arra ébred, hogy kedvelt osztálya nem szereti többé, sőt kineveti, gúnyt űznek belőle. Az öregedő tanár hasztalan próbálja visszahódítani növendékei szeretetét, titkos, ártatlan szerelmét. Szeretete gyűlöletbe csap át, s az egykor finom modorú, tapintatos ember durva és igazságtalan lesz tanítványaihoz, ő lesz az osztály rettegett Nérója. Az író sok kitűnő megfigyeléssel írja le azt a folyamatot, amely visszájára fordítja a szeretet érzését. Perényi durva inzultusait semmi sem igazolhatja, legkevésbé a fegyelmi bizottság, amely ügyével foglalkozik, az író és az olvasó részvéte mégis igazolja, mert ő szenvedett többet. Az egész ügynek ő az áldozata, „mert mindig az az áldozat, aki jobban szeret”. Komlós regénye nem egysíkú pszichológiai dráma; a tanár sorsát a kor, a környezet, a társadalom erői is formálják. Abban, hogy Perényi Néróvá vadul, nemcsak belső adottságainak, hanem kora sivár levegőjének is része van. S az író a kor levegőjét is kitűnően érzékelteti. (Magvető Könyvkiadó.) ÖRÖM forgatni az olyan ifjúsági könyvet, ahol megvan a tartalom, az illusztráció, kötés, papír harmóniája, mert az ilyen munka gazdagítja a gyermek képzeletvilágát, s a felnőtt néhány percét is megaranyozza. Az ilyen szépen sikerült gyermekkönyvek közé tartozik Maróti Lajos ,,Tücsök Tóni” című verses meséje, amelyet Gőzön Lajos színes illusztrációi díszítenek. Azt hisszük, hogy a két szerzőnek sikerült kielégítenie a gyermekek ösztönös és kényes ízlését. A mese egy kis muzsikus tücsök viszontagságait mondja el szépen csengő, eleven versekben. A kis tücsök a Balaton nádasaiban éli boldog életét, míg egy szép napon egy nagyúri udvarhoz csábítják. Híres lesz, gazdag lesz — „ám, ahogyan gyűltek aranyai százra, úgy fogyott a dalból lelkének varázsa ...” Aztán ráunnak, kilökik, s megverten, megtépázva kerül vis-sza szülőföldjére. Itt hegedűje visszanyeri régi hangját, s Tücsök Tóni többé sosem hagyja el hazáját. Sok humor, lelemény, báj van e mesében, a gyermeki értelem és érzelem síkján. A gyermekkönyvek örök buktatója, a „pedagógiai célzat”, itt magának a mesének a természetes motívuma. A gyermek vissza-visszatér egyes strófákhoz, s ha a betű elfárasztja, a képekhez fordul, melyek ízlését és képzeletvilágát fejlesztik. Gózon Lajos illusztrációiban a fantázia és a realitás épp oly művészi arányban keveredik, mint magában a mesében. (Kossuth Könyvkiadó.) Kelemen János □ A JÖVŐ ÉVBEN Friedrich Schiller születésének 200. évfordulóján a Neckar menti Marbachban és Stuttgartban sorozatos ünnepségeket rendez a marbachi Schiller Társaság. Az ünnepségek során Európa legkitűnőbb drámai együttesei a nagy író teljes drámai színpadi oeuvre-jét színrehozzák. □ PÁRIZSBAN a legnagyobb siker kísérte Dimitrij Sosztakovics május 27-én és 28-án tartott koncertjét, amelyre a jegyek már napokkal előbb elkeltek. A hangverseny első napján a XI. szimfónia, a másodikon a „Concerto pour pianino’ került előadásra. „Rövidre szabott párizsi tartózkodásom alatt — mondotta Sosztakovics — három dolgot szeretnék: legalább kétszer elmenni a Louvre-ba, látni a Montmartre-ot nappal és éjszaka, s megállni néhány percre Napóleon sírjánál.“ □ EGY JELENTŐS KÖNYV: a „Budapest természeti képe” című munkát kétnapos ismertetőn mutatta be a Magyar Földrajzi Társaság. Először szerzői ismertették a Múzeum utcai Kossuth Klubban, majd két napon át a hallgatósággal a természetben — Budapest utcáin, hegyein, vízpartjain tanulmányozták a könyvet. Egyik délután — autóbuszkirándulással Mátyásföldön, Cinkotán — a „Pesti síkság szerkezete“ — című fejezetet „lapozták fel”. A következő napon a budai hegység természeti képét tekintették meg. □ A 130 TAGÚ omszki népi együttes olyan sikerrel lépett fel Kielben, hogy háromhetes vendégszereplésre kérték fel az együttest. A német városok ebben az évben vendégül látják a híres moszkvai nagy cirkuszt is, amely először Stuttgartban lép fel. □ CHARLIE CHAPLIN Génfből Londonba érkezett. Mint az újságíróknak kijelentette: „Sohasem fogok visszatérni az Egyesült Államokba. Oona, én és a gyermekek tökéletesen jól érezzük magunkat Svájcban. A visszavonulásról szó sem lehet, míg van két jó lábam és tudok járni rajtuk.“ □ MOSTOHÁN BÁNNAK néha az írókkal a pesti plakátokon. Akad olyan színházi falragasz, amely nem tünteti fel — különösen kisebb színházak műsorában — az írók, zeneszerzők nevét. Ma reggel még furcsább eset tűnt fel: a Petőfi Színház új plakátja (Cao Jü: „A felkelő nap“) nem szerepelteti a fordító nevét. Cao Jü talán magyarul írta a kínai darabot? □ RÉVÉSZ MIKLÓS filmfőigazgató, Révész György rendező és Bánky Zsuzsa színésznő, a magyar filmdelegáció tagjai holnap reggel utaznak el a brüsszeli világkiállítás filmfesztiváljára. Az „Éjfélkor“-t, a versenyen részt vevő magyar filmet június 5-én, csütörtökön mutatják be. Jgl hallottuk □ MELBOURNE-BEN az elmúlt napokban nemzetközi filmfesztivál nyílt, amelynek műsorán három magyar film kerül előadásra: Professor Hannibal (Hannibál tanár úr), A glass of bief (Egy pikoló világos) és a Merry go round (Körhinta). □ ÉRDEKES VÉLEMÉNYT mondott tegnap a kinemoszkópról Jiri Tmnka, a Csehszlovák Kultúra előadótermében tartott baráti beszélgetésen. — A kinemoszkópot — mondotta — értelmetlen kalandnak tartom, s ha nagy nehézségek, akadályok árán leküzd belőle valamit, az csak a legnagyobb csoda lenne. □ JULES DASSIN, az „Akinek meg kell halnia“ című, nálunk is jól ismert francia film rendezője a közeljövőben hozzálát Roger Vailland „A törvény" című regényéből készülő legújabb filmjének forgatásához. A film főszereplői között ott találjunk Yves Montand-t és Gina Lollobrigidát is. □ JOSEPHINE BAKER „keretműsorát” összeállították. Míg a húszas évek végén egész társulatával járt nálunk, addig most mint szólista lép fel az Állatkerti Szabadtéri Színpadon. A többi közreműködő magyar: a Könnyű Múzsa Zenekar, Ney Tibor vezetésével, Hadics László, a Torosz Pécsi táncduó, Gyulai Gaál János, Horváth Tivadar és Mikes Lilla. □ „A NAPOKBAN néhány hetes tartózkodásra a Balatonra utazom — mondja Vidovszky Béla —, már nagyon vágyakozom a napsütéses nyár fényeire és levegőjére. Természetimádó vagyok, mindig is a természettőlkaptam festői ötleteimet, a Balaton, Visegrád, Zsenge az én világom. A nyár végén Olaszországba megyek. 75. születésnapomat ott ün- I neplem meg.“ I ( □ MOLNÁR FERENC Liliomának zenés változatát, a Carousel-t, a New York City Centre Operatársulat június 4—22-e között a brüsszeli világkiállításon bemutatja. □ HÓNAPOKIG TARTÓ tárgyalások után Yves Montand mégiscsak rászánta magát New York-i vendégszereplésre, amelyet a jövő év január 22-én kezd meg a Broadway egyik legnagyobb színházában. Nem fizetünk mar Veréiért Viták a „lejárt" művek jogdíjáról Mint ismeretes, a szerzői jogokat az író vagy zeneszerző halála után fél évszázadig védi a törvény. Mindaddig, amíg ez az idő le nem jár, a művek eladásáért tantemet kell fizetni a jogutódoknak. Újabban néhány érdekes jogi probléma merült fel Magyarországon a „lejárt“ művek előadásával kapcsolatban. Ezekről megkérdeztük dr. Palágyi Róbertet, a Szerzői Jogvédő Hivatal ügyészét, aki a következő felvilágosítást adta: — Valóban történt néhány rendkívüli jogi eset, főképpen Giuseppe Verdivel és Johann Strauss-szal kapcsolatban. Ezek közül kettő közelről érinti a magyar színházak műsortervét. Ricordiék jelentkeznek — Giuseppe Verdi halála óta több mint ötven esztendő telt el, s így operái jogdíj nélkül, szabadon előadhatók. Az olaszországi Ricordi cég, Verdi kiadója, amelyhez a szerzői tantemek befolytak, levelet írt a magyar illetékesekhez, amelyben továbbra is kérte a Verdiművek után járó jogdíjat. Arra hivatkozott, hogy Magyarország a berni szerzői egyezmény tagja. 1921-ben, amikor megkötötték Magyarorsággal az egyezményt, ígéretet tettünk, hogy a lejárt jogdíjú darabok után még nyolc évig, tehát 1929-ig fizetünk. Ezt akkor be is tartottuk. 1951-ben Ricordiék több országgal ismét egyezményt kötöttek a Verdi- jogok meghosszabbításáról. Tőlünk is kérték, hogy Magyarország szintén védje meg a Verdi-művek előadását 1959-ig. Mi ezt elutasítottuk. Ricordiék tudomásul vették a magyar választ és a múlt évben 400 ezer devizaforintot visszautaltak a magyar Állami Operaháznak. Legutóbb újból jelentkeztek az 1921-es megállapodásra hivatkozva: fizessünk Verdi-jogdíjakat 1959 végéig. Minthogy mi ilyen újabb meghosszabbítási egyezményt nem írtunk alá, a kérést újból elutasítottuk. Nem fizetünk már Verdiért. Vita a „Denevér“ körül — Johann Straussnak, a keringőkirálynak Denevér című operettjét már felszabadították a szerzői jogvédelem alól. Mind a zeneszerző, mind a szövegíró több mint ötven évvel ezelőtt halt meg. Ausztria azonban váratlanul jelentkezett. A Weinberger kiadócég továbbra is tantemet kért, mert az állítja, hogy a Denevér szövegírói témájukat Meilhac Halévy vígjátékából dolgozták fel. Halévy pedig még nem „szabad”, mivel 1908-ban halt meg. Kérik tehát az egyik ősszerző védelme alapján a teljes tantemet. A Szerzői Jogvédő Hivatalnak más volt a véleménye. Hivatkoztunk arra a jogszabályra, hogy szerzőtárs csak az, aki valóban közreműködik egy mű aktív kialakításánál. Minthogy a két francia író nem dolgozott a Denevér című Johann Strauss-operett létrehozásában, tehát mi többé nem fizethetünk a darab színrehozásáért. K. K. Előkészületek a Karlovy Vary-i filmfesztiválra A XI. Karlovy Vary-i filmfesztiválra nagyarányú előkészületek folynak. A filmfesztiválra ebben az évben 50 külföldi filmvállalatot hívtak meg. (Cannes-ban 31 ország mutatta be filmjeit.) Először vesz részt a Karlovy Vary-i fesztiválon Bolívia, Pakisztán, Tunisz, Libanon és Chile. A filmfesztivál idejére mintegy 300 külföldi filmszakember-művészt és újságírót várnak. A Cannes-ban győztes szovjet filmgyártás a „Csendes Don” és az „Elbeszélések Leninről” című filmeket mutatja be. Július 12-én lesz az ünnepi megnyitó a 3500 férőhelyes új szabadtéri moziban. A külföldi részvevők — fejhallgatón — öt világnyelven hallgathatják a filmek párbeszédeit. Színházak szombati és vasárnapi műsorai Operaház sz.; Az arany meg az asszony: Gianni Schicchi: A csodálatos mandarin ( 9. bérlet, 7); v; Bánk bán (Ifj. előadás, 11); Orfeusz (7). — Operaház Erkel Színháza sz. Bauer (J. Hacimba felléptével, 10/8. bérlet, 7); v; Hoffmann meséi (13/8. bérlet). — Nemzeti Színház sz.: Rembrandt (Bartoe-ée Császár-bérlet, 7. előadás, 7); v; Tisztújítóé (fél 11), Glembay Ltd (7). — Katona József Színház sz. Pygimallon (7); v; Mandragora (7). — Madách Színház sz. Lomb ezredes mennybemenetele (7); vasárnap: Nyaralók (7). — Madách Színház Kamaraszínháza; szomb.; Családi ágy (7); v; Nem vagyunk angyalok (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza sz. Díszelőadás a pedagógusnap alkalmából (7); v; Teaház az augusztusi holdhoz (fél 3). Robin Hood (7). — Petőfi Színház sz. és v.; Svejk (7). — Jókai Szinház sz. és v; Szélvihar (fél 8). — József Attila Színház sz és v. este; Emilia Marty titka (7); v. délután; Megperzselt lányok (fél 3). — Irodalmi Színpad; sz. Zsolnay Hédi előadóestje (8); v. Egy kis chanson (8). — Fővárosi Operettszínház ez. (7) és v. (fél 8); Vők iskolája (bemutató); v. du.; Kard és szerelem (negyed 3). — Blaha Lujza Színház ez. és v. Bástyasétány 77. (7). — — Vidám Színpad sz. (fél 8), v. (fél 4. fél 8). A helyzet a következő. — Kis Színpad sz. (7), v. (3, 7). Majd a papa ... — Állami Bábszínház ez. Hamupipőke (5). Elhajolni tilos (fél 8), v. Csintalan bocsok (11 és 5). Elhajolni tilos (fél 8). — Pamuttextil Művelődésház sz. Lili bárónő (fél 4). — Kamara Varieté sz. (6, fél 9), v. (fél 4. 6. fél 9). Mindenki a fedélzetre. — Budapest Varieté sz. ALil-Víj 14 és 71; így: ISSL Pest. _ Fővárosi Nagycirkusz ez. én v. Vízírevű (4. 8). — Móricz Zsigmond Művelődésház (Jókai u. 2—4.). Babatündér (11); Beethoven est (8). Fővárosi mozik matinéműsora: 1958. június 1-én. Jónapot elefánt (olasz) OTTHON (Soroksár) 10. — Mühlenbergi ördög (német) UGOCSA (Ugocsa u. 10.) 10. — Gonosz favágó (jugoszláv) VILÁG (Rákosszentmihály) 10. — Látogatás a felhőikből (csehszlovák) VILÁGOSSÁG (Pesterzsébet) 10. — Balett gyöngyszemei (szovjet) RÁKÓCZI (Csepel) 10. — Rejtett folyosó (csehszlovák) TOLDI (Bajcsy-Zsilinszky út 36.) 10 — Benderáthi eset (német) AKADÉMIA (Üllői út 101.) 10. — Zűrzavar a cirkuszban (csehszlovák) MADÁCH (P.lőrinc) 10. — Légbőlkapott zenekar (csehszlovák) SZÉCHÉNYI (Pestújhely) 10. — Mesesorozat ÁRPÁD (Kerepesi út 146.) 10. — Mesesorozat JÓKAI (Rákoshegy) 10. — Utazás az őskorban (csehszlovák) HALADÁS (Bartók Béla út 130.) 1l. — Erkel (magyar) REGE (Széchenyi-hegy) 11. — Kisfiú és a varázsló (szovjet) MIKSZÁTH (Sashalom) 12. — Hajókkal a bástyák ellen (szovjet) SZABADSÁG (Újpest) 10. — Bűvös szék (magyar) VASVÁRI (Kerepesi út 44.) 10. — Kis Muck története (német) TERV (Pestújhely) 10. — Kisfiú és a varázsló (szovjet) BALASSI (Pestimre) 10 — Cirkusz (szovjet) NAP (Népszínház u. 31.) 10. — Liliomfi (magyar) KOSSUTH (Pesterzsébet) 10. — Örs a hegyekben (szovjet) DÓZSA (Róbert Károly krt. 59.) 10. — Elveszett nyom (csehszlovák) KÖLCSEY (Kispest) 10. — Kisdobos (szovjet) ÉVA (Erzsébet királyné útja 36.) 10 Szombat éjjel külön előadások a mozikban! Margitsziget (kert) „Trapéz” 10 óra, Rózsavölgyi (kert) „Bigámista” fél 11 óra, Hunyadi „Négy lépés a fellegekben* 10 óra, Tátra (kert) (Pesterzsébet) „Spanyol kertész” fél 11 óra, Vasas (kert) „Mexikói szerenád" 10 óra.