Esti Hirlap, 1958. október (3. évfolyam, 230-256. szám)
1958-10-01 / 230. szám
Szabó Ervin Negyven éve halt meg Szabó Ervin, a magyar munkásmozgalom kiváló előharcosa. Egész életét a munkások nevelésénél,, a társadalomtudományok ápolásának szentelte. Már fiatalon megismerte Marx és Engels műveit, cikkek és tanulmányok egész sorával gazdagította maga is a szocialista elméletet. Azt vallotta:,Minden meggyőződés annyit ér, amennyit hirdetője a maga cselekvésével valóra vált.“ Ezt a helyes elvet nem tudta teljességgel valóra váltani. A szociáldemokrata párt megalkuvó vezetőivel ellentétbe került, kivált a pártból, a gyakorlati munkásmozgalomtól elszakadt, s így nem lehetett harcoló tömegek vezetője. De a szocializmus e nagy magyar tudósának életműve így is értékes örökségünk. Válogatott írásainak kötete, amely magában foglalja műveinek bibliográfiáját és a „Szabó Ervinirodalom“ jegyzékét, az évfordulóra jelent meg. Ma délelőtt 11 órakor a Farkasréti temetőben a Budapesti Pártbizottság képviselői koszorút helyeztek el a 40 éve elhunyt Szabó Ervin sírján. A munkásmozgalom kiváló harcosáról Földes László, a belügyminiszter első helyettese, a MagyarSzocialista Munkástászért Központi Bizottságának tagja emlékezett meg. Este 6 órakor a fővárosi tanács dísztermében emlékest lesz, ahol Szakasits Árpád, Haász Árpád és Kőhalmi Béla emlékezik Szabó Ervinre. □ SZABOLCSI BENCE Kossuth-díjas zenetudós baráti megbeszélésen látta vendégül lakásában a Bartók-fesztivál néhány világhírű külföldi közreműködőjét. □ A NEMZETI GALÉRIA gyűjteménye az elmúlt fél esztendőben közel félmillió forint értékű műemlékkel gazdagodott. Megvásárolták Derkovits Gyula „Hajókovács“ és ,,Tűznyelő“ című alkotását, Dési-Huber István „Szamosparti görbe fák“ és „Dési templom“ című festményét. A galériába került : Rippl-Rónai József „Moulin Rouge’ című képe. Tornyai János, Fényes Adolf, Egri József, Mednyánszky László több műve . Berény Róbertnak „Nő erkélyen“ című festményét és 24 rajzát is megszerezték. □ AZ ANNA FRANK NAPLÓJA filmváltozatának világbemutatóját előreláthatólag december második felében tartják meg Amszterdamban. □ NEMÉNYI LILI mond: fa. ,A jövő hónapban indulók tanulmányútra, a Kínai Népköztársaságba. Hétfőtől egy új rádióoperett felvételein veszek részt, Gyöngy Pál darabjában, amelynek címe: »Minden jegy elkelt.«” □ I. J. RJEPINNEK, a nagy orosz festőnek új emlékművet állítottak Moszkvában. A mintegy tíz méter magas emlékmű, amely a szovjet főváros egyik új terérekerült, Manyszer szobrászművész alkotása. □ AMIKOR HEMINGWAY első ízben Párizsba jött, természetesen megkérdezték tőle, hogy tetszik neki a francia főváros: „Közepesen“ — sóhajtott Hemingway. — „Én ezt a várost egész másképpen írtam meg.’“ □ LÁSZLÓ ALADÁR „A | becsületes megtaláló” szerzője, amint egy Budapestre érkezett | értesítés közli, Los Angelesben | hirtelen meghalt. László 1938- ban költözött Amerikába. □ A KECSKEMÉTI Katonai József Színház október elsején | mutatja be Móricz Zsigmond „Úri muri“ című színművét. | Csörgheő Csuli szerepét — mint vendég — Tompa Sándor | Kossuth-díjas érdemes művész | játssza. Partnerei: Simon György, Dévai Kamilla és Medgyesi Mária. Rendező: Dr. Németh Antal. A szótagok mestere Ezerötszáz oldalas rag- és képzőstatisztikát írt Magyarország örökös gyorsíró-bajnoka Vannak szenvedélyek, melyek egy életre magukhoz láncolják azt, aki egyszer megízlelte a belőlük fakadó gyönyört. Ilyen szenvedélye dr. Nemes Zoltánnak a gyorsírás. Ez a szenvedély tette amatőr nyelvésszé is, s az egyik legérdekesebb nyelvészeti munka szerzőjévé. Nemes tízszer egymás után nyerte el Magyarország gyorsíró bajnoka címét, ő volt az, aki Radnai egyszerűsített rendszeréből a ma is használatos, modern, egységes gyorsírási rendszert kialakította. Az élőbeszéd rögzítésének mestere a nyelv- és szókincs tudományának rabja lett. 1941- ben megjelent „Szóstatisztiká”ja a maga egymillió szótagjával egyike a világ legnagyobb ilyen gyűjteményeinek (egyedül az angoloké és a németeké múlja felül). Most betegen, martonvásári rossz lakáskörülményei közepette is új munkán dolgozik: a rag- és képzőstatisztikán, amely egyedülálló ebben a témakörben. Templom magasságú jegyzethalom — A szóstatisztika egymillió szótagnyi gyűjteménye után a ragstatisztikát készítettem el elsőnek a Tudományos Akadémia számára — mondja. — A háromszáz oldalnyi munkáért külön prémiumot is kaptam. A képzők statisztikája most, az elmúlt napokban készült el, s az előbbinél jóval terjedelmesebb: ezerkétszáz oldalnyi lett. A két munka a ragokon és a képzőkön felül a szóstatisztika egymilliós szótagszámú gyűjteményének valamennyi előforduló jelét is magában foglalja. Ha egymás fölé raknánk azokat a papírszeleteket, amelyekre az egymillió szótagban előforduló ragokat, képzőket és jeleket külön-külön feljegyeztem a statisztikai szortírozási munkához, az így létrejövő papíroszlop magassága meghaladná a Mátyás-templom mafstrságát. As-és, hat-het, jok,jök — Milyen ragok és képzők fordulnak elő leggyakrabban az egymiliónyi szótagban? — A ragok közül az -a, -e rag. Ez 3089-szer szerepel a szóstatisztikában. A képzők közül az -ás, -és képző a leggyakoribb: 19 752-ször bukkan elő. A legnagyobb képzőcsoportot ahat képző alkotja, amely egyetlen szóban hatszor is előfordulhat. A magyar nyelvben legkevesebbszer az -est, -játok, -jók, -tök rag fordul elő; a képzők közül pedig a -kás, -orosz, -écsel és a -tya képző. Ezek mindegyike csupán egyszer szerepel a szóstatisztika egymillió szótagjában. — Rag vagy képző van-e több nyelvünkben? — Természetesen képző! Készítettem egy másik, ugyancsak érdekes és gyakorlati szempontból még jelentősebb munkát is: a betűstatisztikát. Ennek figyelembevételével írógépeink betűrendszerét úgy lehetne átalakítani, hogy a billentések száma hét-nyolc százalékkal növekedjék, ugyanannyi idő alatt. Tervezetet is készítettem róla, azonban mind a kész mű, mind a tervezet elveszett. Megszünteti a „haknit" a Szegedi Nemzeti Színház] Holnap nyílik meg a Szege-di Nemzeti Színház kamara- s színháza Hódmezővásárhelyen, a Petőfi Művelődési Házban, Városi Színház néven. Vaszy Viktor igazgató ebből az alka- lomból érdekes nyilatkozatot adott: " A Szegedi Nemzeti Szín- ház a jövőben nem engedi meg tagjainak, hogy részt vegyenek olyan,, „kirándulásokon”, úgy-nevezett „haknikban”, amelyek a megye kisebb városaiban és községeiben eszmeileg és művészileg kifogásolható műsorok-kal rontották a színház hitelét. Csak saját előadásainkért vállalunk felelősséget. Azt ter- \ vezzük, hogy tájelőadásainkon \ az anyaszínházban alkalma- zott díszlet arányosan kicsinyt- \ tett másával lépünk a közön- \ ség elé. Szeretnénk elérni, hogy megyei előadásaink elérj jék a szegedi produkció szín- vonalát. ] Vaszy Viktor elmondotta még, hogy a hódmezővásárhe- lyi kamaraszínházban opera- előadásokat is rendeznek majd. j A világ legkifejezőbb nyelve — Mi a célja a rag- és képzőstatisztikának? — Egyrészt a nyelvismeretnek és a nyelvészek kutató munkájának megkönnyítése, másrészt jelentős segítség a gyorsírás tudományos továbbfejlesztéséhez. A párizsi Sorbonne egyik híres nyelvészprofesszora szerint a magyar a világ egyik legkifejezőbb nyelve, mert képzőivel és ragjaival a legtöbb nyelvi árnyalatot képes érzékeltetni. Feltétlen szükségesnek tartom tehát ennek statisztikai feldolgozását A magyar nyelvhez hasonló finom és érzékletes szóvégződéssel egyébként csupán egy „műnyelv”, az eszperantó rendelkezik. Dr. Nemes Zoltán, a „szótagok mestere” tucatnál több könyvet írt a gyorsírásról és 1955-ben a „Magyarország örökös gyorsíró bajnoka’’ címmel tüntették ki. A munka, amit végez, szenvedélye. Szeretné azt Budapesten folytatni, ha lehetővé tennék számára. Túri András Soktízezres példányban fogynak el a Kossuth Kiadó politikai kiadványai A politikai könyvkiadás tervei nem vették eléggé figyelembe az olvasók igényeit. Értékes kiadványok mellett olyan művek is megjelentek, amelyek témaválasztásukkal, szemléletükkel, stílusukkal nem szolgáltak rá a népszerűségre. Nem segítették elő a marxizmus-leninizmus eszméinek terjedését, nem tudták a mindennapok közérdekű kérdéseinek megvilágításával közelebb hozni az egyszerű embereket a párt eszméihez. A revizionista bomlasztás is hozzájárult a politikai kiadványok iránti érdeklődés csökkenéséhez. A Kossuth Kiadó a tapasztalatokon okulva szélesebb tömegek politikai nevelését segítő kiadványokat és sorozatokat hoz forgalomba. _ A Világesemények dióhéjban sorozat füzetei — tájékoztat Vass Henrik, a kiadó igazgatója — hatvanezer példányban jelennek meg. Ilyen nagy példányszámú, rendszeresen megjelenő politikai kiadvány 1956 előtt nem volt. Most füzeteink olyan társadalmi rétegekhez is eljutnak, amelyek eddig nem vásárolták könyveinket. Legnagyobb eredményünk, hogy ezeket a füzeteket falun, a parasztság körében is olvassák. — A társadalom helyesléssel és egyre fokozódó érdeklődéssel fogadja az ifjúság erkölcsi nevelését szolgáló füszeteket. Ezek is negyven-öt-venezer példányban jelennek meg, s igen rövid idő alatt elkelnek. Szívesen olvassák : a társadalmunk időszerű problémáival foglalkozó Héti köznapok füzeteit is. — Tervezzük olyan sorozat indítását is, amelyben ak- t tuális politikai-elméleti kérdésekre kapnak feleletet olvasóink. Célunk, hogy a szerzők ezeket a kérdéseket is közérthető stílusban, tiszta logigikával, világos érveléssel fejtsék ki. Szociográfiai sorozatunk a népi demokrácia I eredményeit tagadó rágalmazóknak ad majd választ. Szembeállítja a revizionista I demagógiával egy-egy tájegység vagy város fejlődésének eredményeit, a lakosság életi színvonalának kedvező alakulását. Szóvá teszik majd ezek | a monográfiák a megoldatlan | kérdéseket is. Nem szépíteni | kívánják a valóságot, hanem | felmérni és segíteni a további | fejlődést. | — A Kossuth Kiadó jelenteti |meg a marxizmus—leninizmus | klasszikusainak műveit. A Marx—Engels sorozatban minden évben két kötet lát napvilágot. A külföldi könyvpiac termékei közül lektorátusunk a mai tárgyú műveket keresi, s a legjobb, aktuális igényű, a marxista—leninista művekből választjuk ki a kiadásra érdelmeseket. Magyar szerzők kiadásánál is az aktualitás a fő szempont. — Nagy érdeklődésre számíthat majd Jaroszlavszkij „Hogyan születnek, élnek és halnak meg az istenek” című tanulmánya. Kiadjuk Leninnek a revizionistákról írt, leleplező cikkeit. A kommunista és munkáspártok bírálata a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége antimarxista, revizionista programjáról önálló kötetben jelenik meg. Közzétesszük Ady nacionalizmus- és sovinizmusellenes publicisztikai írásait, és a „népiesek” ideológiája körül zajló vita legértékesebb hozzászólásait. — A Magyar Tanácsköztársaság negyvenedik évfordulójára egész sor hasznos, jelentős munka jelenik meg. Dersi Tamás Mai témák a kínai operában Pekingi művészek konferencián tárgyalták a jelenkor problémáinak feldolgozási lehetőségeit a hagyományos kínai operában. Megcáfolták azt a hamis állítást, hogy a hagyományos színpadi keretek nem alkalmasak modern témák megszólaltatására. Egyúttal visszautasították azt a kísérletet is, hogy az európai operát változtatás nélkül ráerőszakolják a kínai színházra. 1956. szeptember 30. — kedd KOSSUTH, 18,00: Hírek. — 18,10: Szív küldi. — 18,40: Gyári sziréné. — 19,00: Tarka táncmuzsika. — 19,54: Mese. — 20,00: Esti krónika. — 20,25: A fehérhajú lány. Rádiójáték. — 21,35: Népi zene. - 22,00: Hírek. - 22,15: Mai szemmel. — 22,25: Könnyű zene. — 23,10: Zenekari hangverseny! - 24,00: Hírek. 20,10: Magyar nóták. PETŐFI. 18,00: Beethoven: Tavaszi szonáta. — 18,45: Ajándéklemezek. RÁDIÓMŰSOR — 19,00: Hírek. — 19,05: Orosz nyelvlecke. — 19,15: Operarészletek. — 19,35: Hirdetőoszlop. — 19,45: Riportműsor. — 20,00: Hangverseny-naptár. — 20,10: Tánczene. — 21,00: Hírek. — 21,05: Részletek Polgár: Blaháné című daljátékából. — 21,25: Szabó Ervinről. — 21,40: Bartókfesztivál. 1958: a Jullliard-vonósnégyes hangversenye. 1958. október 1. — szerda KOSSUTH: 4,30: Hírek. — 4,40 — 7,59: Zene. — 8,10: Népszerű operarészletek. — 9,00: Szabadegyetem. — 9,33: Népdalaik. — 10,00: Hírek. — 10,10: Kínai mese. — 10,20: Riport. — 10,30: Zenekari hangverseny. — 12,00: Hírek. — 12,10 Tánczene. — 13,00: Lányok, asszonyok. — 13,15: Magyar operettek. — 14,00: Nagy karmesterekről. — 14,45: Pár lépés a határ. .. — 15,05: Gyermekzen®. — 15,30: Brazil dalok. — 15,45: Levelezés. — 16,00: Híreik. — 16,10: Napirenden. — 16,15: Szív küldi. — 17,00: Irodalmi műsor. — 17,45: Coates, London II. szvit. PETŐFI: 6,00 — 8,00: Zene. — 14,00: Hírek. — 14,20: Orosz nyelvlecke. — 14,40: Horgászok öt perce. — 14,45: Zenekari hangverseny. — 16,00: Könnyű zene. — 16,30: Nagy idők tanúja. — 16,45: Közvetítés az MTK —Polónia Bytom mérkőzésről. — 17,15: Erkel operáiból. — 17,45: Fúvószene. CBartók-Asztutál Kórushangverseny Szép ez a mostani Bartókfesztivál. Szép, hogy Bartók neve ünnepi szimbólummá, sőt annál is többé: programmá vált. Szép az is, hogy erre a névre tisztelettel igyekeznek hozzánk a nagyvilág művészhírességei, akik jelenlétükkel, tudományukkal egy-két hétre a zeneélet központjává, a zenevilág fővárosává avatják Pestünket, s aztán művészetük élménytárában viszik tovább szerte e világba a budapesti ősz, a Zeneakadémia termének a levegőjét, emlékét is. Ám, a magunk számára leginkább a szombat esti kórushangverseny mutatta meg e gonddal teremtett és gondosan bonyolított eseménysor jó értelmét, hasznát és jelentőségét: zenekultúránk, muzsikás művelődésünk jövendő lehetőségeit. Ezen a fesztiváldús zenei nyáron igazán tiszteletet keltő hely jutott a magyar kóruszene kiválóbb terméskincsének. A sok nyelvű dalostalálkozók becsvágyó énekes társaságai — hivatott művészek és lelkes műkedvelők egyaránt — ha hírük s tudásuk rangos elismerésére pályáztak, sűrűn fordultak Bartók Béla és Kodály Zoltán énekkari műveihez. Lám, a saar-vidéki bányászok, meg hollandok férfikara ugyanúgy Bartók népdalkórusaival vett részt egy-egy idei versengésféle kórusünnepen, mint az amerikai dalosklub. S a kis Luxemburg oratóriumkórusa Kodály Psalmusával aratta a legszebb babérokat, akárcsak százesztendős bécsi társa — nem is beszélve a mi külföldet járt együtteseinkről. Jó volt hát hallani e mostani szombat estén, hogy a mi művészi hivatású énnekkaraink , a Rádió és az Állami Népi Együttes vegyeskara, a férfikar (akiket a hányódtatás után újból fess egyenruhában láthattunk), Andor Ilona művészi vezetésével a Vendel utcai lányok — példamutatók a XX. század e remekeinek az életrekeltésében, újrateremtésében. Mert az, amit például Vásárhelyi Zoltán ezen az estén némely számmal művelt, bizony nemcsak tolmácsolás, interpretálás számba ment, hanem egyet jelentett Bartók és Kodály remekeinek, csoportos éneklésre szánt álmainak megelevenítésével, együttérző újraalkotásával. Az Andor Ilona varázslatában kinyílt muzsikuslelkű lányokra (honnan árad belőlük ez a felnőttmód érett s gyermekien tiszta drámaiság?) és a honvédkórusra (az „Elmúlt időkből“-t éretten, nagyvonalúan összefogó Kiss István vezényletével) persze ugyancsak jó érzéssel kell emlékeznünk. Bánni pedig csak azt tudjuk, hogy a nagy képességű népi együttesbeli énekkar (s ezzel az egész fesztivál) adósunk maradt egy megrázó Bartók karművel, a „Négy magyar népdal“-lal. Szeretnénk, ha ezt mielőbb pótolnák. Fodor Lajos Zenekari est A Bartók-fesztivál hétfői zenekari estjén az Erkel Színházban Sir Eugene Goossens híres angol karnagy vezényelte az Állami Hangversenyzenekart. A koncert műsorán változás történt. Bevezető számként Wagner korai szerzeményét, Faust-nyitányát is programra tűzte a karmester. A Bartók I. zongoraversenyére eredetileg hirdetett szólista, Földes Andor, balesete miatt kénytelen volt lemondani. Helyette Zemplényi Kornél zongoraművész lépett fel. Elmondhatjuk, hogy játékán nemcsak hogy nem érződött a hirtelen beugrás, hanem a rendkívül nehéz szólamot olyan pompás virtuozitással, pontos ritmussal és igazi bartóki szellemben játszotta, hogy a fiatal művész emelkedő pályájának legszebb sikerét aratta. A tapsokra még ráadást is kellett adnia. (Bartók: Mikrokozmosz-ciklusából egy darabot.) Szünet után Kodály Nyári estje került sorra. Utána a zeneköltőt is ovációkban részesítették. A befejező szám Britten „Változatok egy Purcell-témára“ című, igen szellemes kompozícióját most is, mint a néhány év előtti első budapesti bemutatóján, tetszéssel fogadta a hallgatóság. Sir Eugene Goossenst, aki a múlt idényben már vendégszerepelt nálunk és dirigálását akkor méltattuk, egész este melegen ünnepelték. p. i. REGGELIZZEN komplett reggeli EBÉDELJEN menürendszer, diétás ételek is UZSONNÁZZON 4—fél 8-ig zene, tánc VACSORÁZZON Fél 8-tól 10-ig zene nélküli vacsora SZÓRAKOZZON 10-től 4-ig Hoch—Tárnai—Bokor trió HORTOBÁGYI ERZSÉBET énekel a LUDLÁB ÉTTEREMBEN VII.. LENIN KRT. 39. Ferrucio Tagliavini játssza a világsikert aratott „Ne felejts el” című film főszerepét. Tagliavini a világ egyik legjobb tenoristája, Gigli utódjának számít. Színházak keddi műsora: Operaház: A Rózsalovag (M. Steinerova, a Brünni Operaház magánénekesnőjének felléptével. L-bérlet, 1. előadás, 7.) — Operaház Erkel Színháza: Tannhäuser (7. bérlet, 1. előadás, 7) . — Nemzeti Színház: A tojás (7). — Katona József Színház: Komédiás (7). — Madách Színház: Figaro házassága (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Névtelen csillag (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Robin Hood (7). — Petőfi Színház: Svejk (7). — Jókai Színház: Szélvihar (fél 8) . — József Attila Színház: Váljunk el (7). — Irodalmi Színpad: Trópusi vihar (irodalmi riport, 8). — Fővárosi Operettszínház: Vék iskolája (7). — Blaha Lujza Színház: Bástyasétány 77. (7).— Vidám Színpad: A helyzet a következő (fél 8). — Kis Színpad: Majd a papa . . . (7). — Állami Bábszínház: Hófehérke (10). János vitéz (3). — Bartók-terem: Tátrai vonósnégyes (8). — Kamara Varieté: A jövő század legénye (6 és fél 9). — Budapest Varieté: Vannak még csodák (7). — Fővárosi Nagycirkusz (38. és D/38. sorozatban): Szidorkina fókáival az akváriumban (8).