Esti Hirlap, 1958. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1958-11-01 / 257. szám

Sergio Failoni Tíz éve múlt már, hogy Ser­gio Failoni meghalt, de művé­szete ma is olyan elevenen él mintha csak nagyszerű produk­­cióinak, közvetlen hatása alatt állanánk. Elfelejthette-e valaki, aki hallotta az ő nagyszerű Verdi-, Wagner-, Puccini-dirigálása nyomán pompásan életrekelt remekművek előadásait, izzó temperamentumát, ragyogó szellemét? Az Operaház minden alkal­mat megragad, hogy kegyele­tének és hálájának kifejezést adjon. Legutóbb sírját koszo­­rúzta meg ünnepélyesen, most pedig díszelőadást rendezett nagyérdemű karnagya emlé­kére. A nagy művész bátor, szó­kimondó ember volt. A fasiz­mussal szemben tanúsított pél­dás magatartásával fényesen megörökítette emlékét. Enescu-emlékhan­gverseny George Enescu, a nagy ro­mán hegedűművész és zeneköl­tő emlékezetére csütörtökön a Zeneakadémián Komor­ Vilmos karnagy vezénylésével az Álla­mi Hangverseny Zenekar ün­nepi hangversenyt adott. Enescu, aki három évvel ez­előtt halt meg, a román zene történetében kimagasló szere­pet töltött be, és rendkívüli ér­demeket szerzett úgy is, mint alkotó, mint számos műfajban termékeny komponista, úgy is, mint világhírű előadóművész és pedagógus. Múlt hónapban a Bukarest­ben rendezett nemzetközi Enescu-fesztivál és verseny majdnem párhuzamosan folyt a mi Bartók-ünnepségeinkkel, mint ahogy az ugyanabban az évben — 1881-ben — született magyar és román zeneköltő pályáján is sok a találkozás. Muzsikájuk azonban eltér egy­mástól, mert Enescu legismer­tebb műveiben a századfordu­ló romantikus stílusának a képviselője. De ő is bőven, si­keresen merített a gazdag, szépséges népzenéből, és azt tetszetősen, nagyon sikeresen dolgozta fel. A hangversenyen két rapszódiája és a szvitje szerepelt műsoron. Az első rap­szódiának egy részét a tetszés­­nyilvánításokra meg is kellett ismételni. Az Enescu-szerzeményeken kívül megismerkedtünk a kon­certen Paul Constantinescu­­nak, a bukaresti zeneakadémia zeneszerzés-tanárának érdekes, leleményes Concertójával is. Az Állami Hangverseny Zene­kar színes játékával és Komor kitűnő dirigálásával szívvel-lé­­lekkel állott az ünnepi est szolgálatára. p. i. RÁDIÓMŰSOR *AMAVV\AVV\/VVV\AVV\*V'AVV'JVVV\A* Október 31, péntek KOSSUTH: 18,00: Hírek. — 18,15: Egyve­leg Gyöngy Pál műveiből. — 18,40: Ifjú Figyelő. — 19,00: Me­se. — 19,05: Lemezmúzeum. — 19,35: Lucienne Boyer énekel. — 20,00: Esti krónika. — 20,30: Népdalcsokor. — 20,50: Gondolat. — Irodalmi Hetilap. — 21,20: Hangverseny. Közben: 22,00: Hí­­rek. — 23,10: Tánczene. — 23,48: Szórakoztató muzsika. — 24,00: Hírek. — 0,10: Bach, a-molf szó­­lószonáta. PETŐFI; 19,40: Magyar nóták. — 19,00: Hírek. — 19,05: Német nyelvlec­ke. — 19,15: Tárvczene. — 19,40: Falurádió. — 20,00: Hangverseny­­kalauz. — 20,45: Sporthiradó. — 21,00: Hírek. — 21,05: Operett­­részletek. — 21,40: Riport. — 22,00: Tánczene. Közben: 22,20: Csokonai vitéz Mihály verse. November 1, szombat KOSSUTH: 4,30: Hírek. — 4,40—7,59: Ze­ne. — 8,10: Lányok, asszonyok. — 8,25: Népi muzsika. — 9,00: Úttörő-híradó. — 9,25: Gyermek­­rádió. — 9,40: Ljadov; három szimfonikus költemény. — 10,00: Hírek. — 10,10: Gyári sziréna. — 10,25: Részleteik a Boccaccio című operettből. — 11,00: Irodalmi ri­port — 11,25: Kabajevszkij; II. vonósnégyes. — 12,00: Hírek. — 12,10: Magyar népdalok. — 12,45: Mi újság a könyvesboltokban? — 13,00: Operaáriák. — 13,40: Le­velezés. — 13,50: Szív küldi. — 14,20: Rádiójáték. — 15,00: Hir­­detőoszlop. — 15,10: Közvetítés az Újpesti Dózsa — MTK labdarú­gó-mérkőzésről.­­— 15,45: Nemzet­közi kérdések. — 16,00: Hírek. — 16,10: Élő szóval — muzsikával. PETŐFI: 6,00 — 8,00: Zene — 14,00: Hí­rek. — 14,20: Operakalauz. — 15,20: Fotoamatőrök öt perce. — 15,25: Német fúvószene. — 15,45: Zenekari hangverseny. — 16,35: Bartók Amerikában. — 17,05: Hanglemezek. — 17,15: Illemkó­dex - Érdekes disszertá­ciókon dolgoznak a bölcsészhallgatók A Széchenyi Könyvtár rak­táraiban sok-sok polcot tölte­nek meg az évtizedek alatt fel­halmozódott disszertációk. Akad közöttük értékes is, a nagy többség azonban össze­ollózott kompilláció, vagy je­lentéktelen részletkérdéseket bolygató bogarászás. A felsza­badulás előtti­ Tudományegye­tem professzorai — néhány tiszteletre méltó kivételtől el­tekintve — jobban szerették az ilyen dolgozatocskákat, mint az irodalom fontos kérdéseit megvilágító, társadalmi össze­függéseiket is feltáró tanulmá­nyokat. Milyen disszertációk készül­nek ma az egyetem irodalmi fakultásán? Kérdésünkre Bes­senyei György tanársegédtől, a huszadik századi magyar iro­dalom intézetének munkatár­sától kapunk felvilágosítást: — Egyetemi oktatásunk új szelleme és tudományos szín­vonalának emelkedése mutat­kozik meg a végzős hallgatók témaválasztásában. Akárme­lyik korszakból választanak té­mát, a lényeges, perspektívát nyitó problémákkal foglalkoz­nak. Nagy érdeklődés mutat­kozik a XX. századi magyar irodalom és ezen belül is a két világháború közti évek al­kotói iránt. ízelítőnek a leve­lező-tagozat néhány végzős hallgatójának munkatervét idézhetjük: — A levelező-tagozaton olyan hallgatók végeztek, akik a gya­korlati munkában már értékes tapasztalatokat szereztek. Ők foglalkoznak a legnehezebb, de tudomány szempontjából legfontosabb, legizgalmasabb korszakokkal és írókkal. Sok a munka, hiszen a legutóbbi évtizedek irodalmának feltér­képezése még előttünk álló fel­adat. — Ebből a feladatból vállalt részt Ipper Pál, aki az emig­rációban elhunyt proletáríró, Karikás Frigyes életrajzán dolgozik. Nemcsak a Párttör­téneti Intézet dokumentumait tanulmányozza, hanem az író hozzátartozóit és kortársait is felkeresi. A személyes emléke­zésekből nyert színek segíte­nek élőbbé tenni az író embe­ri és szellemi portréját. Rét Rózsa elkészítette Bálint György írásainak bibliográfiá­ját. A kommunista párt félle­gális folyóiratában, a Gondo­latban, az erdélyi Korunkban, s más egykorú haladó folyóira­tokban felkutatott cikkei az eddiginél teljesebb képet ad­nak az antifasiszta humaniz­muson is túllépő, marxista meggyőződésű Bálint György­ről. A bibliográfia készítője kutatásai alapján készül mo­nográfiát írni. — Még néhány érdekes téma: Körösi Tibor Benedek Marcell műveinek bibliográfiáján dol­gozik. Csen Csi-lin kínai hall­gató Illés Béla „Ég a Tisza” című regényéről, Gombkötő Gábor a felszabadulás utáni magyar drámáról ír dolgoza­tot. Különösen érdekesnek ígérkezik az a tanulmány, amely az Irodalmi Újság sze­repét vizsgálja az ellenforra­dalom előkészítésében. A szakdolgozatukat készítő hallgatók nincsenek magukra hagyva, munkájukhoz minden segítséget megkapnak, az egye­temi intézetek vezetőitől és kutatóitól. Dersi Tamás Könyvújdonságok E héten ismét sok könyvújdon­ság megjelenéséről számolhatunk be: Roger Valland, a Goncourt-dí­­jas író regénye „A törvény” egy dél-itáliai kisvárosban játszódik. D F. Rácz Kálmán „Csak Párizs­ban történhetett” színhelye egy Szalma-park kisváros, de hiteles és művészi képet ad Párizsról is. Kingsley A­másnak, a fiatal an­gol írónak most megjelent regé­nye, a „Szerencsés síatás” világ­szerte az utóbbi évek legnagyobb kön­yvisi­kere volt. Régen várt könyv Thomas Mann „Mario és a varázsló” című műve , me­lyet 1930-ban írt. Izgalmas cselekményű regény Walter Basan „A fekete félhold” című műve és ugyancsak bővel­kedik kalandokban Dékán István „Medveles” című regénye, mely a festői Radnai-ha­vasokban­ ját­szódik. John Stehlbeck monu­mentális regénye, a® „Édentől ke­letre”, három nemzedék változó életét mutatja meg és nagy vona­lakban felvázolja hazája történe­tét. Az „óbudai lányok” — Hege­dűs Zoltán regénye öt fiatal lány életéből mutat be másfél napot, szombat déltől, hétfő reggelig. Gombó Pál „Gombostűhegyen” című kötete mintegy félszáz állat­­mesét és tíz szatirikus portrét tartalmaz. Jiri Marek „Az egyen­lítőtől délre” című útleírásában Indonézia sokrétű életét mutatja be bölcs derűvel az olvasónak. Második kiadásban került a könyvpiacra Tar­le „Napóleon” című műve és Stefan Zweig „Ma­­gellan”-ja, mely a Föld első kö­rülhajózásának drámai története. Conrad Ferdinand Meyer „Jürg Jenatsch” című regényének témá­ját hazájának, Svájcnak történe­téből meríti. A d­etek­tí­vregények kedvelői Agathe Christie „Temetni veszé­lyes” című regényét, a kis olva­sók pedig Szepes Mária „Pöttyös Panni az óvodában” és Benedek Elek „Többsincs királyfi” című színdarabra feldolgozott meséjét találják a hét újdonságai között VIDÁM SZÍNPAD A HELYZET A HÍVET!CESő Konferál: KELLÉR DEZSŐ UTOLSÓ ELŐADÁSOK Hangverseny falvakban A múlt évben Egerben két­szer akartak hangversenyt rendezni, de összesen nem kelt el negyven jegy. Ilyen előz­mények után határozta el az egri Nőtanács és az MSZBT- szervezet, hogy segít a Fil­harmóniának. Eredmény: a négy hangversenyből álló so­rozat első előadásán 500 hall­gató jelent meg, köztük 280 bérlettulajdonos. De Eger nem az egyetlen vá­ros, ahol ilyen rosszul állt a komoly­zene népszerűsítésé­nek ügye. Az elmúlt fél évben azonban némi változás tör­tént. Három megye nagy köz­ségeinek egész sorában — olyan falvakban, ahol azelőtt soha nem volt hangverseny — rendezett a Filharmónia kon­certet. Porcsalma, Csenger, Nádudvar, Püspökladány, Me­zőkövesd közönsége hallgat­hatta Erkel, Verdi operáinak áriáit, kettőseit. A látogatott­ság az első alkalmakkor gyen­ge volt, de az előadás után azzal búcsúztak a nézők, hogy ha tudták volna, milyen ze­nei élmény vár rájuk, sokkal többen jöttek volna el. Nem­csak énekesek és kísérőik ju­tottak el az eddig „érintetlen” területekre, hanem a nagy­zenekarok is. Pápa, Siklós, Sá­toraljaújhely, Szerencs közön­sége hallgathatta legjobb vi­déki szimfonikus zenekarain­kat. A Filharmónia új terveiben most üzemi hangversenyek is szerepelnek. Elviszik a klasszikusok muzsikáját a gyárak kul­túrtermeibe, hogy megkönnyítsék a hang­versenylátogatást, hozzászok­tassák a dolgozókat a komoly muzsikához. Pécsett, Szegeden, Debrecenben szervezik az első üzemi hangversenyeket. Az Országos Rendező Iro­da és a Filharmónia érdekes programra készül Budapes­ten is novemberben. Novem­ber 16-án ünnepli tízéves fennállását a Rádió Táncze­nekara. Ez alkalommal a Ze­neakadémián és vidéki váro­sokban adnak hangversenyt. Három egyfelvonásost mu­tatott be a közeli múltban az ORI a Bartók-teremben. Kö­zülük egyet, a Katona törté­netét levették a műsorról. He­lyette Hans Pfeiffer „Nem hallgat a tenger’“ című egy­­felvonásosát mutatják be no­vember 13-tól minden csütör­tökön. A másik két mű vál­tozatlanul a „Cest la guere’“ és a „Vigyázat béke!“. November hónapban ismét több külföldi vendégmű­vész látogat Budapestre. Sorrendben elsőnek a Pro ar-­­te antiqua csehszlovák kama­­­­raegyüttes, majd Gabriel­­ Verschraegen belga orgona-­­ művész, Heintz Bongartz­né- I­met karmester, Lev Viaszen-­­ko, a budapesti Liszt-verse­­­­nyen első díjat nyert zongora- I művész, J. Altmann gordonka-­­ művész, V. Vasziljev zongo- I lista, J. Ter-Margarian hege-i­dűművész, D. Schafran csellis- I­ta műsorát hallgathatja a ma- I gyár közönség. —bel— Vinogradov, a Szovjetunió franciaországi nagykövete meg­látogatta a párizsi Opera balettiskoláját. A balettnövendékek virágcsokorral köszöntik a diplomatát. A magyar UNESCO-bizottság munkájáról A minap felkerestük a ma­gyar UNESCO-bizottságot, tá­jékoztatást kértünk eddigi munkájukról. — A magyar UNESCO-bi­zottság nemrég alakult — hangzik a felvilágosítás. — Élénk kapcsolatot tartunk fenn a többi európai állam bi­zottságával. Tavaly a francia UNESCO kérésére magyar kisfilmeket küldtünk Fran­ciaországba a nevezetesebb magyar városok és tájak be­mutatására. Ez év elején Ke­let és Nyugat ifjúsága közt nemzetközi kulturális együtt­működési kapcsolat épült ki s ebből kiveszi részét a magyar UNESCO is.­­ Az utóbbi másfél év so­rán több kongresszust tartot­tak az UNESCO égisze alatt, amelyeken magyar képviselők is részt vettek, így Norvé­giában a nemzetközi szemi­náriumon és a franciaországi Sevres-ben megtartott nem­zetközi kongresszuson, ahol a középiskolai oktatás kérdéseit tárgyalták. A prágai kongresz­­szuson a békés együttműkö­dés lehetőségeit vitatták meg. — A magyar UNESCO-bi­zottság számos adattal gazda­gította a tudományok és mű­vészetek fejlődésének világsta­tisztikáját. — A bizottság október 30-án utazott az új közgyűlésre. A kongresszus fő témája az 1959—60-as évek program- és költségvetéstervezete lesz, melyhez több javaslatot nyúj­tottunk be. Fiatal művészpár A Belvárosi Étterem, ebéd­időben. A helyiség tele van. Fiatal nő siet be, leül. Jelleg­zetes papírcsomag a kezében. Szerep, darab. Szerényen ül. Az emberek első pillanatban felismerik: — Törőcsik Mari ... Kisvártatva egy lobogó hajú fiatal színész ront be, szem­mel láthatóan keres valakit, arca felderül és odasiet a színésznőhöz. Őt kevésbé is­merik meg. Bodrogi Gyula, a József Attila Színház fiatal tagja, Törőcsik Mari férje. — Mi volt? — kérdezi a színésznő. — Mi volt? — kérdezi a szí­nész. És megindul a csevegés. A fiú a főpróba iránt ér­deklődik, mely a Katona Jó­zsef Színházban zajlott le. — Tudod ... tizenhat mon­datos szerepemmel úgy druk­koltam, mint a többiek együtt­véve — meséli férjének Törő­csik Mari. — Nálunk meg sikerült a próba „A kertész kutyájá‘‘-ból — újságolja Bodrogi. Ebédelnek. Aztán az újság­írónak is mesélnek, boldogan, jókedvűen. Fiatal művészpár. A múlt évben még a Színmű­vészeti Főiskola növendékei voltak. — Jó szerepet kaptam Lo­pe de Vega darabjában — ad­ja a felvilágosítást Bodrogi Gyula. — Nagy sikere van a Rozov-da­rabnak, amelyben játszom. Igazán elégedett va­gyok mindennel. Törőcsik Mari filmprogram­járól tájékoztat. — A nyáron a Szent Péter esernyője című filmben sze­repeltem. Most láthatja majd a közönség a közben elkészült „Édes Anná“-t, amelynek címszerepét alakítom. _ Mond­hatom, hogy nagy élmény volt ebben a filmben játszani. Ez idő szerint két új filmszere­pen dolgozom. Az egyik Má­­riássy Félix filmjében van. Forgatókönyvét Máriássy Judit írta saját öt novellájából. Cí­me: „Álmatlan évek”. Az egyik novella dramatizált vál­tozatában alakítok egy rik­kancslányt. Játszom ezenkívül Fehér Imre filmjében. Ez a film Remenyik Zsigmond „Kard és kocka” című darab­jának filmváltozata. Munkával tehát jó időre el vagyok látva. Kristóf Károly 18 éven felülieknek A cím alapján valami ké­nyes kérdés felvetését várja a néző a heti filmhíradó után. Nem kényes, de annál idő­szerűbb kérdésre ad feleletet Fellegi Tamás nagyon ötletes kisfilmje. Minden 18 éven fe­lülinek, tehát valamennyi vá­lasztópolgárnak elmondja, hogy a statisztika nem éppen szóra-hozásra mgerio szűm­e szamai , mennyire nem unalmasak, az | élet milyen sokszínűségét ta- | karják. Nem agitál ez a film a | szó erőszakolt értelmében, öt- | letes filmtrükkökkel, rajzokkal | egyszerű kis vita ürügyén meg- | eleveníti 13 éves fejlődésünk | legfontosabb számait. Rekordgyorsasággal készí- t tette el a Budapest Filmstúdió f a kisfilmet. Sikere remélhető-­­­leg a matematikától idegenked f dékét is ráveszi, hogy a sta-­­ tisztika számoszlopai mögött f a reális életet keressék. O GYEREKEK! A távbeszélő mesemondó (427 — 960) műsora november 1-én, szombaton: Rad­nóti Miklós: Miért lakik a ma­jom a fán? (elmondja: Gábor Mik­lós). HASZNÁLT JAZZPISZTONT, SZAXOFONT, B. KLARINÉTOT, TANGÓHARMONIKAT VÁSÁROL HANGSZERBOLT VII., Rákóczi út 60. í □ a makrancos hölgy­­ operaváltozata a rádió most­­ kezdődő szovjet zenei hetének­­ egyik érdekessége. A Shakes­­­­peare vígjátéka nyomán ké­­szült dalmű szerzője Viszarion \ Sebalin. Az opera három fel­­­­vonásból áll, szövegét Gazen­­\ pod írta. Az előadást Zdenek \Halabala vezényli. A szólistá­­­­kon kívül közreműködik a­­ Szovjetunió Állami Akadémiai­­N­agy­színházának ének- és ze­­­nekara. A címszereplő: Galina­­ Visnyevszkaja, Petruchio pedig Szevgenyij Kibkalo.­­ □ A SOPRONI Petőfi Szín­­­házban német—magyar műv­s­vészestét rendeztek. Közremű­­­ködött Garay György hegedű-­­ művész vezetésével a budapesti­­ művészvilág számos ismert­­ tagja. I □ AZ IKAR­US-GYÁRAT­­ meglátogatta a kínai cirkusz­­ teljes szereplőgárdája. Kínában­­ ugyanis jól ismerik az Ikarus­­i autóbuszokat. Itt-tartózkodásuk­­ alatt is az Ikarus autóbuszain­­közlekedtek. Délelőtt megnéz­­­­ték a gyárat, majd részt vet­­­­tek a díszebéden. Munka után­­a gyár kultúrotthonában be­­­­mutatták gazdag műsorukat. A­­ műsor megkezdése előtt a gyár­­ dolgozói kis autóbuszt aján- idehoztak a kedves vendégek- Inek. ők pedig viszonzásul egy­­szép festményt adtak át.­­ □ MAJAKOVSZKIJ Polos­­­ka című színművéből operát­­ írt egy zeneszerző. A művet­­a leningrádi Operaház mutatja ide. □ A NEMRÉG Budapesten­­ járt kairói filmszakemberek (Yhya Chahin filmszínész és Seifeldin Saukat filmrendező)­­a román fővárosban nyilatkoz­tak a nálunk folytatott tárá­rgyalásról. „A Magyar Népköz­­társaságban jártunk — mon­dották —, a tárgyalások ered­ményeként elkészült egy ma­gyar—egyiptomi koprodukciós film terve. Májusban meg is kezdik a forgatását. Gazdag él­ményekkel, tapasztalatokkal jöttünk el, hasznos eszmecse­réket folytattunk a magyar filmszakemberekkel és művé­szekkel. □ A NAPOKBAN kezdték meg Pátzay Pál­­ szobrászmű­vész nagyméretű dombormű­vének beépítését az inotai kultúrház falára. □ BÁN FRIGYES, a „Szent­­ Péter esernyője” rendezője, ma­­ Bratislavába utazik a film muz­­­zsikusához, Jurovszkihoz. A­­film kísérőzenéjét Vincze Ottó | tanítja be és vezényli. | DA KÍNÁBAN vendégsze­­­replő magyar művészegyüttes | egyik tagja írja levelében: „Ok­­­­tóber 22-én volt Pekingben első | előadásunk, amely nagy sikert | hozott. Zsúfolt és lelkes ház | tapsolta végig az estét, amelyet 123-án­ megismételtünk. Ezen a­­ második előadásunkon ott volt­­Csou En-laj államelnök is, aki­­a kíséretében levő kormány | tagjaival együtt, örömét és | megelégedését fejezte ki. Most |egy napot pihenünk, majd 25-­­én Sanghajba utazunk. Kor­látunkról november 29-én in­­rdulunk haza.” Színházak pénteki műsora: Operaház: Othello (D-bérlet, 2. előadás, 7). — Operaház Erkel Színháza: Bihari nótája (10. bér­let, 2. előadás 7 . felújítás) — Nemzeti Színház: Bánk bán (7). — Katona József Színház: A ti­zenhetedik baba nyara (bemutató, 7). — Madách Színház: Figaro házassága (7). — Madách Szín­ház Kamaraszínháza: Névtelen csillag (7). — A Magyar Néphad­sereg Színháza: Pesti emberek (7). — Petőfi Színház: Az elve­szett levél (7). — Jókai Színház: A második kakasszó (7). — Jó­­zsef Attila Színház: Boldogság, merre vagy? (7). — Irodalmi Szín­pad: RadnóM­eet (Vegyes bérlet, B—II. sorozat, 1. előadás, 8). — Fővárosi Operettszínház: Vők is­kolája (7). — Blaha Lujza Szín­ház: Köztünk maradjon (7) — Vidám Színpad: A helyzet a kö­vetkező (fél 8). — Kis Színpad: Majd a papa (7). — Állami Báb­színház: Hófehérke (3); János vi­téz (5); Elhajolni tilos (fél 8). — Zeneakadémia: Jeanne-Marie Dar­re zongoraestje (Fő bérlet, 1. elő­adás, 8). — Kamara Varieté: A jövő század legénye (6 és fél 9). — Budapest Varieté: Vannak még csodák (7). — Trolle Rhodin Svéd óriáscirkusz műsora Csepelen (Piac­­tér, fél 8). — Fővárosi Nagycirkusz: Kínai cirkusz (fél 8). Szombati nap egy TO­TO TÓ előtt — Bácsi, magának még nincs TOTO-szelvénye?!

Next