Esti Hírlap, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-01 / 27. szám

IV. évfolyam, 27. szám Xra 6« fillér 1959. február 1, vasárnap As A A7. kongresszusának ötödik napja A kommunista mozgalom világszerte hatalmas fejlődésen ment át Kiricsenko és Arisstov felszólalása a ma délelőtti ülésen A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának szombat délelőtti ülésén első­nek Musstafajev, Azerbajd­zsán Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titká­ra szólalt fel. Beszédében szólt azokról a hatalmas változásokról, ame­lyek a szovjethatalom évei alatt Azerbajdzsánban végbe­mentek. Az egykor teljesen elma­radott ország ma 120 kü­lönféle gépet, berendezést és más cikket exportál a világ minden tájára, Azerbajdzsán ma az egy la­kosra jutó villamos energia mennyiségében túlhaladta Franciaországot és Olaszorszá­got. A legfőbb iparcikkekben a termelés sokszorosan megha­ladja Törökország, Pakisztán és más közel- és közép-keleti államok termelését, Évi 8,5 millió ionná olaj a Káspi-tenger szintje alól Musztafajev szólt a hétéves «épgazdasági terv távlatairól. Elmondotta, a tervidőszak vé­gén a Káspi-tenger szintje alól évente 8,5 millió tonna olajat termelnek ki. Teljesen befejezik az áttérést az ipari üzemek földgázfűtésére. Gyors ütemben fejlődik a vegyipar és a többi között megkezdik kü­lönböző műanyagok, műszálak ás a műbőr termelését. Musztafajev hangsúlyoztál Azerbajdzsán példája vi­lágosan mutatja meg vala­mennyi közel- és közép­keleti ország számára, mit jelent a szovjethatalom, mit jelent, amikor a nép Válik országának gazdá­jává. Nagy beszédet mondott a kongresszus szombati tanács­kozásán Kiricsenko, a központi bizottság elnökségének tagja. Beszéde elején hangsúlyozta: az elmúlt öt év során, de külö­nösen a XX. kongresszus óta eltelt időszakban a Szovjet­unió Kommunista Pártja, a szovjet nép magas hegyre há­gott fel. ahonnan megnyíltak a jövő széles, ragyogó távlatai. A párt eltávolított útjából minden visszahúzó erőt: fel­számolta a pórtellenes csoport támadását. A központi bizottság nagy győzelmet aratott a lenini vonal megvalósításáért, a marxizmus—leninizmus al­kotó alkalmazásáért. Az igazi marxista nem az, aki kívülről tudja a marxizmus— leninizmus klasszikus alkotá­sait, hanem az, aki alkalmazni tudja azokat a nép, a párt ér­dekében, aki szoros kapcsola­tot tart az élettel, napról nap­ra érzi, ismeri az élet ütemét — állapította meg a többi kö­zött Kiricsenko. — Nagy megelégedéssel je­lenthettük ki, hogy a Szovjet­unió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága mind a belpolitikai, mind a külpoliti­kai kérdéseiben a marxizmus— leninizmus alkotó alkalmazá­sával a reális tények alapján oldja meg a felmerült problé­mákat Kiricsenko példaként, emlí­tette meg a szovjet ipar és építés vezetésének átszervezé­sét. Az átszervezés során soha nem látott fellendülés mutat­kozik a szovjet iparban, olyan iparágak is rendszeresen tel­jesítik tervüket, amelyek a múltban — mindenféle szerve­zés és intézkedés ellenére — el­maradtak. Hasonló eredmé­nyek mutatkoznak a mezőgaz­daságban, amely éveken át súlyos elmaradottsággal küz­dött és nem tudta biztosítani a megfelelő élelmiszerellátást. Az elmaradás oka nem a kolhozrendszerben volt, hanem A* SZKP XXI. kongresszusával a Láng Gépgyár dolgozói röpgyűlésekeu, párt csoport-ér­tekezleteken és egyéni beszélgetéseken foglal koznak. A gyár kazánüzemében is nagy ér­deklődéssel tárgyalták Hruscsov beszámolóját és a kongresszus eseményeit. Képünkön: A pártbizalmi ismerteti a szovjet hétéves terv feladatait. (MTI foto — Fényes fotv.) abban, hogy rosszul használ­ták ki a kolhozrendszer óriási lehetőségeit 1285 000 új párttag Amire építeni lehet A múlt világháború második évében, amikor a fasiszta had­sereg már mélyen bent volt szovjet területen — fordulat történt. S az aggódó világ szinte úgy érezte, hogy a föld, amely addig nyugatról kelet felé látszott forogni, ellenkező irányba indult meg. Sok min­den magyarázta ezt a válto­zást, gazdasági okok is, had­műveletiek is — de a legfőbb az emberek akarata volt. A szovjet emberek eltökéltsége, hogy megvédik szocialista ha­zájukat és győzni fognak. A legfőbb erő — a lelkierő volt, a szocialista ország emberei­nek öntudata. Erre az öntudatra épült a szocializmus a Szovjetunióban, erre épül a kommunizmus is. Szilárdabb alapra nem is épül­hetne. Mi az öntudat? Meggyőződés adta hit az eszmében, bit an­nak nagyszerűségében, amit csinálunk; lelkes és kezdemé­nyező részvétel a munkában. A XXI. kongresszus nem úgy nyílt meg, hogy előtte a Szov­jetunió polgárai passzívan vár­ták: mit is határoznak majd ott? Hetekig tartó vita zajlott előzőleg, s ebben minden má­sodik felnőtt felszólalt, vagy javaslatot tett, Igyekezett még jobbá, hatékonyabbá tenni a hétéves tervet. És a kongresz- ►zuson az egyik felszólaló már kijelentette, hogy Ukrajna la­kói öt-hat év alatt akarják tel­jesíteni a tervet — tehát töb­bet adnak, mint amit kérnek tőlük. Az ilyen javaslat a szív­ből fakad. Az öntudat — több kohót, több autót és több tele­víziós készüléket teremt. A szovjethatalom úgy szü­letett, hogy a párt felébresz­tette a tömegek öntudatát, s a párt ma is azt a célt tűzi ki, hogy ezt a tudatot erősítse. El­sősorban ezért lett világhata­lom a Szovjetunió. Igaz, en­nek az országnak a nyers­anyagkincsei kimeríthetetlc- nek, területén kétszázmillió ember él — s mindez rendkí­vül fontos. De a fejlődés pél­dátlanul gyors ütemét, a rend­kívüli céltudatosságot és ösz- szeforrottságot a párt tanításá­nak köszönhetik. A pártnak, amely a marxizmus—leniniz­mus eszméit plántálta az em­berek gondolatvilágába, a kommunizmus meggyőző és nagy szervező erejű eszméit. Ez a mindennél tökéletesebb „hajtóerő” nemcsak a Szovjet­unióra jellemző. Ez a fő oka a bolgár és a csehszlovák sikerek­nek, minden népi demokratikus ország nagy eredményeinek. A mienknek is. A mi pártunk is a tömegek öntudatára építi po­litikáját, a mi népünknek is a lelkes és kezdeményező munka hoz új sikereket. A XXI. kongresszus már ed­dig is hozzájárult ahhoz, hogy ez a lelkesültség növekedjék, az öntudat erősödjék a Szov­jetunióban és a szocialista tá­bor valamennyi országában. A hétéves terv távlatai, amelyek lenyűgözik a kapitalista vilá­got, tovább szilárdítják ben­nünk a meggyőződést, hogy helyes úton járunk, hogy ez az út a jólét és a béke útja. A központi bizottság egész tevékenységét a lenini vonal megvalósítására irányuló tö­rekvés jellemezte, s mindaz, ami a párt XX. kongresszusa után történt, a maxizmus—le­ninizmus alkotó alkalmazásá­A. I. Kiricsenko nak bizonyult. A központi bi­zottság munkájában a lenini elvhűség, következetesség nyil­vánult meg. Nagy szerepe volt ebben a központi bizottság el­ső titkárának, Hruscsovnak. Kiricsenko ezután arról szólt, hogy a XX. kongresszus után a pártéletben is nagy­arányú fellendülés következett be. Megkezdődött és eredmé­nyesen végződött a harc a sze­mélyi kultusz felszámolásáért, a pártélet lenini elveinek va­lóra váltásáért, a kollektív ve­zetés megvalósításáért. Ez fel­lendítette a párttagok és az alapszervezetek munkáját is. A párt központi bizottsága min­den fontos kérdésben kérte a nép, a párttagság véleményét. A párt és a kormány egysége a ; néppel megszilárdult ezen az úton járva, s tovább fejlődik a szovjet demokrácia is. A párt fejlődését mutatja, hogy míg a XIX. és XX. kongresszus kö­zötti időszakban 736 ezren kér­ték felvételüket az SZKP-ba, addig a XX. és XXI. kong­resszus közötti időszakban, ke­vesebb, mint három év alatt, 1 285 000-en kérték felvételü­ket. Az elmúlt évben a háború után a legnagyobb volt a párt soraiba felvettek sró- ma. A pártszervezetek megtartják a pártépítés lenini szabályait. Beszédében rátért arra, hogy a párt kádereinek jól kell is- merniök a gyakorlati életet, s a párt apparátusában magas képzettségű szakemberekre van szükség. Bátran kell fel­használni a pártmunkában a fiatal kádereket. Amikor Kiricsenko arról szólt, hogy a párt kádereit a helyszínen kell kiképezni, mert időről időre nehézséget okoz az, hogy a Moszkvában vég­zett fiatalokat a Távol-Keletre vagy más távoleső helyekre kell áthelyezni, Hruscsov, a Központi Bizottság első titkára közbeszólt: — Bocsásson meg, hogy fél­beszakítom, de meg szeretném mondani: ne különböztessük ma már meg a Távol-Keletet vagy a Szovjetunió más, távol- eső területeit töröljük általá­ban ezt a megkülönböztetést — mondotta a jelenlevők nagy tapsa közepette Hruscsov. Hangsúlyozta, hogy a Tá­vol-Kelet és a Szovjetunió más, távolfekvő területei va­lódi igazgyöngyöt jelentenek a hatalmas országban. Valaha ezek a területek valóban távol­estek, de a korszerű közleke­dési eszközök segítségével' órák alatt el lehet jutni a Tá­vol-Keletre vagy más vidékek­re. A szovjet Távol-Kelet kli­matikus viszonyai igen jók, még a szőlő is megterem ezen a vidéken. Szahalin, Szibéria városai vagy az egykor oly tá­voli Jakut-föld ma már nem jelentenek elhagyatott, fejlet­len területeket. Hruscsov hangsúlyozta: nincs ma már szükség az ilyen megkülönböztetésre, ezek a területek éppen olyanok, mint a Szovjet­unió más vidékei. A nagy tapssal fogadott köz­beszólás után Kiricsenko hang­súlyozta: teljesen egyetért Hruscsov megállapításaival. Beszéde további részében ki­tért azokra a kísérleteikre, amelyekkel a kapitalizmus ideológusai, a szociáldemok­rata ideológusok és mások megpróbálják elhitetni a ka­pitalizmus „megj avulásá­ról” szóló elméleteket abból a célból, hogy feltartóztassák a kommunizmus elméletének térhódítását. A jövő azonban a kommunizmusé. A kommunis­ta mozgalom az elmúlt évek­ben világméretekben hatalmas fejlődésen ment át A Szovjetuniót, a szovjet népet a terv megvalósulá­sához vezető úton, kipró­bált, győztes, megszilárdult lenini kommunista párt vezeti. A Kubai Népi Szocialista Párt küldötte üdvözli a kongresszust Kiss Csaba jelenti lapzárta­kor Moszkvából: Nagy érdeklődéssel figyelte a kongresszus Milarcslcov, az SZKP Központi Bizottsága orosz irodája mezőgazdasági osztályvezetőjének felszólalá­sát. Beszámolt arról, hogy mi­lyen eredményt értek el a köz­társaság kolhozai és szovhozai a mezőgazdaság gyors ütemű fejlődése terén. Hatalmas ovációval fogad­ták a kongresszus küldöttei a Kubai Népi Szocialista Párt küldöttének, Arigé- nek felszólalását. A kubai küldött beszámolt ar­ról a történelmi jelentőségű győzelemről, amelyet az or­szág népe az elnyomó Batista diktátor rendszere felett ara­tott. Hangsúlyozta, a győze­lem elérésében nagy része volt annak a nemzetközi szolidari­tásnak, amely világszerte meg­nyilvánult. Arige rámutatott: a kubai nép harca még nem ért véget. A harc bonyolultabb szakasza most kezdődik. Ezután rövid szünet követ­kezett, majd moszkvai idő szerint 12.40 órakor Arisztov, a KB elnökségének tagja emel­kedett szólásra. Méltatta a Szovjetunió új népgazdasági tervének je­lentőségét. Utalt arra, hogy a nemzetközi burzsoázia gúnyos kételkedés­sel fogadta a szovjet népgaz­daság első terveit, Lenint an­nak idején kremlbeü álmodo­zónak nevezték. A burzsoá szkeptikusok ma új kremlbeü álmodozóknak nevezik a kong­resszus küldötteit, akik a hét­éves népgazdasági tervet vitat­ják meg, de a terv nem ezek számára, hanem a Szovjetunió népe számára készült. Arisztov hangsúlyozta: a kapitalista vi­lágrenddel folytatott békés versengésben döntő jelentősé­ge van az ipar fejlődése üte­mének. A hétéves terv végére, a fej­lődés üteme tekintetében, a Szovjetunió több mint tízsze­resen hagyja maga mögött az Egyesült Államokat. Lapunk zártakor a beszéd tart. Az ipar átszervezést*, soha nem látott fellendülést komit

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents